Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

/ 2. oldal Megyei Körkép 1996. augusztus 29., csütörtök Angyalok vásári muzsikája Az eredetmondák szerint jól jár­tak az emberek a görög hang­szerekkel. Isten megteremtette a baglamát, az angyalok meghal­lották a hangját, és táncolni kezdtek. A nagy mulatság a földre is lehallatszott, s azóta ismerik az emberek a hangszert - mondta tegnap az Agria Vá­sárban a görög zenét játszó Ili- osz együttes vezetője. A buzuki viszont a halált ösztönözte jó cselekedetre. Lelket rabolni tért be a tavernába, s az emberek mulatni hívták. A bortól megré- szegülve - a buzuki hangjára - táncolni kezdett, s dolgavége- zetlenül ment el. Mulatós, a szerelemről, az életigenlésről szóló dalokat is énekelt a csa­pat, s a Maskarades néptánc­együttes járta rá a sor-, lánc- és incselkedős táncot. A férfiak fusztanellája (szoknyája), pom- ponos cipője, térdkötője, piros sapkája különös viselet volt a barokk városban. A másik látványosságot az észtországi Vöru megye Wermo tánccsoportja nyújtotta, akik műsoruk végén a közönséget is táncba csalogatták. Nem hiányzott a napból a folklór-divatbemutató sem: ez­zel a Trend Line Modellstúdió manökenjei szolgáltak. Ők Er­dész Judit, a népművészet mes­tere, Fehér Jánosné népi ipar­művész, Tankó Judit Mun- kácsy-díjas tervező, valamint a Hevesi Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezet alkotóközös­ségének modelljeit mutatták be. A menyasszonyi és más al­kalmi ruháktól kezdve az utcai­akon át a hálóruhákig szinte minden olyan öltözetet felvo­nultattak, amelyek népvisele­tünk hagyományait őrizik. A Nógrád néptáncegyüttes az Esztam zenekar kíséretében forgott a vásári színpadon. A csoport rimóci, domaházi, me­zőségi, szatmári, Küküllő menti táncokat mutatott be. (császi) SPAR-üzlet Gyöngyösön Tegnap délután új színfolttal gazdagodott a mátraaljai város. Megnyitotta kapuit a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. legújabb bevásárlóköz­pontja a Jet benzinkút mögött. Kőhalmi Lászlótól, a cég igaz­gatóságának elnökétől megtud­tuk, hogy a kereskedelmi háló­zat Hollandiából indult. A Spar szó magyarul fenyőfát jelent, amely tülo-özi a természetbarát­ságot és a tisztaságot egyaránt, s ez elengedhetetlen az élelmi­szereket forgalmazó egységek­ben. Több mint ezer négyzetméte­ren hatezerféle árucikket - ezek összértéke meghaladja a száz­millió forintot - kínálnak a klí­mát izált eladótérben. Az alap­vető élelmiszereken kívül zöld­ség- és gyümölcsféléket, italo­kat, háztartási és vegyi árukat, kozmetikai cikkeket és dohány­árut is beszerezhetnek a vásár­lók. Kéthetente akciókat szer­veznek, ami annyit jelent, hogy bizonyos termékeket az adott időszak alatt olcsóbban kínál­nak, azaz nem az elfekvő készle­tüket árazzák le. Megtudtuk továbbá azt is, hogy nem „importált” a cég munkaerőt, kizárólag gyön­gyösi és környékbeli dolgozók szolgálják ki a vásárlókat. Kö­zülük eddig többen munkanél­küliek voltak. A cégnél hosszú távon gon­dolkoznak, ugyanis az új léte­sítményt tizenöt évre vették bérbe. Heves megyében to­vábbi fejlesztéseket terveznek, hisz két hónapon belül Egerben nyitnak egy háromezer négy­zetméteres szupermarketet. Fáczán Attila Új folyóirat-olvasó az egri könyvtárban Mától három napig zárva tart az egri Bródy Sándor Könyvtár az intézmény épületének némi át­rendezése miatt. A munkát az új helyen kialakított folyóirat­olvasó tett szükségessé. Az el­képzelések megvalósításával véget vernek annak az állapot­nak, hogy az érdeklődő a folyo­són, a katalógusszekrény előtt - a könyvtárosi tevékenységet akaratlanul is zavarva - tallóz­zon a kiadványokban. így a to­vábbiakban külön szoba szolgál e célra, ahol mintegy 35^10 négyzetméteren egyedi bútor­zattal is biztosítják a böngé­széshez az eddiginél kulturál­tabb körülményeket. Az olvasnivalók köre nem bővül, de a változatlan válasz­ték is alighanem elegendő lesz, hiszen a mintegy 300 folyóirat cseppet sem kevés. A valamikori zenei könyvtár helyébe telepedő részleget hét­főtől már látogathatja is a kö­zönség. S az olvasók a lehető legtökéletesebb kiszolgálásá­hoz szakképzett munkatársról is gondoskodnak a „házigazdák”. (gy-) A Vásár Agriában díszvendége: Lotz Károly A 33. főút felújításáról szóló szerződés ünnepélyes aláírása Ligetvári Ferenc, az Egűt Rt. elnök-igazgatója és Csordás Csaba, az UTKI igazgatója írták alá a szerződést (Folytatás az 1. oldalról) Lotz Károly miniszter ezután Egerbe látogatott, ahol a vá­rosházán a megyei és a me­gyeszékhelyi önkormányzat vezetői, valamint szűkebb ha­zánk két országgyűlési képvi­selője fogadták. Ott voltak a vízügyi, a közlekedési és hír­közlési cégek vezetői is. Ezt követően ünnepélyes szerző­déskötésekre került sor a 33. főút Heves, illetve Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei szakaszá­nak felújításáról, amelyet nemzetközi versenytárgyalá­son az Egri Útépítő Rt. és a Strabag Rt. nyert el. Ezek mel­lett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, gesztelyi Hernád-híd felújításáról szólót is, amely­nek nyertese a miskolci Adep- tus Kft. lett. Az eseményre meghívták az országban tevé­kenykedő nagyobb útépítő cé­gek vezetőit is. Az aláírások előtt Csordás Csaba, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság igazgatója elmondta: hazánk­ban megkezdődött az útfelújí­tási program. A luxemburgi székhelyű Európa Bank (ElB), az ÉLJ Phare-segélyprog- ramja, valamint a hazai Útalap összesen 12 milliárd forintot biztosít három évre ehhez. Ez­zel lehetővé válik 450-500 ki­lométernyi út felújítása az or­szágban. Az idén a Dunántúl­tól az Alföldig - 12 megyét érintve - 4,4 milliárd forint áll ehhez rendelkezésre. Ennek része a 33. számú főút Heves és Jász-Nagykun-Szolnok me­gyét érintő részének és az em­lített hídnak a felújítása is. Az aláírásokat követően saj­tótájékoztatót tartottak. Lotz Károly miniszter utalt a hazai útfelújítási program jelentősé­gére, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország az Euró­pai Unió követelményeinek megfelelő nívót érjen el. Beje­lentette, hogy az M3-as autó­pálya Gyöngyös és Füzes­abony közötti szakaszának épí­tésére meghirdetett tender alapján egy héten belül kihir­detik a kivitelezőt. Fontos ez Heves megye életében, de nem kevésbé, hogy a 33. számú főút felújításával közelebb ke­rül Hajdú Bihar is az autópá­lyához. Ez pedig a térség fej­lesztésében, a befektetők na­gyobb számú megjelenésében is megmutatkozik majd. Az M3-as említett új szakaszát 1998. szeptember 1-jén adják át a forgalomnak. Az építés ideje alatt pályázatot írnak ki az autópálya továbbfolytatá­sára, s szeretnék, ha az 2001 -re Polgárig elkészülne. Az M3-as Füzesabonytól Egerig történő bekötőútja szerepel a prog­ramban, de úgy, hogy először a 3-as főutat és az M3-ast kap­csolják össze Kerecsendig, ahonnan becsatlakoztatják a 25-ös útba. A miniszter szerint az ezredforduló után lesz lehe­tőség arra, hogy a közvetlen bekötőút megépülhessen He­ves megye székhelyéig. Dr. Ringelhann György, Eger polgármestere kiemelte a város déli iparterületének fon­tosságát és az azt összekötő - leendő - K2-es út megépítését. Ennek tervei elkészültek, és központi forrásból történő lét­rehozásához kérte a szakmi­niszter segítségét. Ehhez a szükséges építési területek rendelkezésre állnak. A Vásár Agriában tegnapi kiemelkedő eseménye volt a Liget kaszinóban tartott befek­tetői konferencia is. A Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara rendezvényén Farkas József alelnök elmondta: me­gyénkben tavaly csökkent a beruházási tevékenység. Míg ’94-ben vidéken az egy la­kosra jutó beruházás 52 ezer 963 forint volt, addig Heves­ben 10 ezerrel kevesebb. ‘Ez elgondolkoztató, és szükség van a nyitásra, hisz megyénk adottságai kedvezőbbek. Dr. Neményi László, a Ma­gyar Befektetési és Kereskede­lemfejlesztési Rt. vezérigazga­tója bevezető előadásában el­mondta: a száz százalék állami tulajdonban levő társaságuk a kormány megbízásából támo­gatja a kis- és középvállalko­zókat. Ehhez évente 1-1,5 mil­liárd forintot biztosítanak. Emellett kapcsolatteremtéssel és -bővítéssel elősegítik a kül­földi működőtőke beáramlását is. Közreműködnek a hazai vállalkozóknak a nemzetközi kiállításokon való megjelené­sében. Rendszeres tájékozta­tást nyújtanak a külpiaci lehe­tőségekről, és üzleti partnere­ket is keresnek. Ennek érdeké­ben bekapcsolódtak az Inter­net-hálózatba, s az EU-orszá- gokban lévő üzletfelek számí­tógépes nyilvántartása is ren­delkezésükre áll. Az elterjesztésére országos háló­zatot alakítanak ki. Veszprém­ben már működik ilyen, és hamarosan megnyitják Győr­ben és Pécsett is. Hasonló kez­deményezés van Egerben. Utalt a külföldi befektetők hazai megjelenését célzó erő­feszítéseikre is. Ennek jó pél­dájaként említette a Győr és Székesfehérvár térségében - külföldi tőkével - kialakított iparágakat. A vállalkozások nagy része ugyanis beszállítója lett a letelepült Audi-gyárnak. Sőt, Sopronban az új iparként létrehozott tükörgyártás révén ellátják a német autógyárakat is. Bemutatta azt a füzetet, amely Heves megyében kínál befektetési, üzleti lehetősége­ket. Ezt a megyei és az egri önkormányzat, a kereskedelmi és iparkamara, valamint a vál­lalkozási és területfejlesztési alapítvány közreműködésével és támogatásával adták ki. A továbbiakban Mindákné Fojt Zsuzsa, a Magyar Export­hitel Biztosító ügyvezető igaz­gatója az Eximbank Rt. és a Mehib tevékenységéről szólt. Mindkettő - közös irányítással - a hazai vállalkozók terméke­inek külpiaci versenyképessé­gét segíti elő. Megfelelő koc­kázatvállalás mellett kedvez­ményes kamatozású hiteleket nyújtanak, tizenegy kereske­delmi bankkal együttmű­ködve. Felhívta a vállalkozók figyelmét ajánlataikra és ezen keresztül az exportfejlesztési lehetőségekre. Egy magántulajdonban lévő cég, a MetkoSped Nemzetközi Szállítmányozási Kft. ügyve­zető igazgatója, dr. Hinfner Miklós a megalakulásuk óta el­telt fél évtized befektetési, fej­lesztési tapasztalatait össze­gezte. A Metalimpex támoga­tásával létrejött társaság mű­ködése, tevékenysége ma tel­jesen megfelel a befektető partnerek követelményeinek. A Liget kaszinóban délután észt üzleti találkozót is tartot­tak. A Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara, vala­mint a megyei vállalkozói központ közös rendezvényére a szűkebb hazánkkal partneri kapcsolatban levő Vöru megye delegációja érkezett. Tóth Elemér, a vállalkozói központ ügyvezetője elmondta, hogy főleg a bútor- és a sajtgyártás, a húskészítmények, valamint az idegenforgalmi kapcsolatok iránt érdeklődnek. Ma CEFTA-napot tartanak. Mentusz Károly Az Autókomplex Ejt. Suzuki-bemutatója fotó: perl marton Középpontban a kommunikáló ember (Folytatás az 1. oldalról) A projekt alapeszméje: közép­pontban a kommunikáló ember - hangsúlyozta beszámolójá­ban a megyei főkapitányság vezetője. Levonta a főbb kö­vetkeztetéseket is az egyéves kísérlet lezárása előtt. Eszerint szükséges a rendőrség szá­mára egy átfogó kommuniká­ciós program kidolgozása, a médiával való stratégiai együttműködés kialakítása. Ezzel a polgárbarát és szolgál­tató típusú rendőrség számára új feladatok határozhatók meg és hajthatók végre. A tudományos ülés további előadásai is főleg azt a témát járták körbe, hogy a bűnüldöző hatóságnak a nyilvánossághoz való viszonya, a lakossággal való kapcsolata meghatáro­zója annak, mennyire érzik magukat biztonságban egy adott ország állampolgárai. Dr. Salgó László r. ezredes, Csongrád megyei főkapitány véleménye szerint minél jobb a kommunikáció a rendőrség és a közvélemény között, annál harmonikusabbá tehető a testü­let és a lakosság viszonya. Érdekes tájékoztató volt az, amelyet dr. Csányi Klára, az ORFK társadalmi kapcsolatok irodájának vezetője tárt a hall­gatóság elé. Szerinte a rendőr­ség image-ét illetően kétféle nézet vetekszik egymással. Az egyik azt mondja, hogy erős rendőrségre van szükség, ez a társadalmi, gazdasági fejlődés feltétele, a másik szerint a fegyveres testület egy az állam- igazgatási szervek sorában, s a polgároknak biztonságot szol­gáltató szervezet. Az előadónő az utóbbit tartotta követendő­nek. Külön is sorolta azokat a főbb feltételeket, amelyek nél­külözhetetlenek a megfelelő arculat kialakításához. Az előadók sorában volt Hollandiából Jan Dikkers, majd dr. Garamvölgyi László r. alezredes, az ORFK szóvivője, aki a rendőrség és a kommuni­káció kérdéskörét feszegette. A lakosság és a rendőrség kap­csolatának lengyelországi helyzetképét ismertette Tadeus Lawnisak, továbbá a holland Mengs Gerritsen. A sajtóbeli tükörképét adta ennek a kap­csolatnak lapunk felelős szer­kesztője, dr. Szalay Zoltán, aki történeti visszapillantásában a rendőrségi image formálásá­nak lehetőségeit és buktatóit taglalta. Érdekes elemzést adott dr. Bodnár Gabriella, az egri Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola Pszichológia Tanszékének docense, aki He­ves megyében a rendőrség la­kossági megítélésével kapcso­latban készített felmérés legér­dekesebb részleteit tudatta. Elhangzott a komferencián több előadótól is, hogy az is­meretek alapján az országban egyedülálló, s éppen egy esz­tendeje megkezdett kísérlet be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. Lendületet adhat az eredményes folytatáshoz. A konferencia hallgatósága fotó: perl Márton

Next

/
Thumbnails
Contents