Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)
1996-08-28 / 200. szám
1996. augusztus 28., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Aldebrőn oklevéllel és pénzzel is jutalmaztak: A legszebb az Árpád utca A képviselő-testület még februárban döntött úgy, hogy szerény jutalommal és oklevéllel ismeri el a falu legszebb virágoskertjei tulajdonosainak kömyezetszépítő munkáját. A meghirdetésre került faluszépítési, virágosí- tási verseny egyben beépült a helység millecentenáriumi rendezvényei közé. A dijak átadásának keretét is az augusztus 18-án megtartott helybeli honfoglalási ünnepség adta. Az értékelő bizottság döntése alapján oklevelet és ezer- forintos vásárlási utalványt vehetett át Taisz János (Árpád út 33.), Jákli Károly (Árpád út 71.) és Hargitai Andrásáé (Árpád út 73.). A Legszebb utca büszke cím az Árpád utcában élők dolgosságát dicséri. Az értékelő bizottság - amely nem helybeliekből állt - még további 26 porta, lakás előtti kiskert kömyezetszépítő tevékenységét jutalmazta. Hangerősítővel, hangtompítóval? Ha csak a körzetünkhöz tartozó településeket nézzük, sok helyütt maradandóan emlékezetest vittek véghez a kiváltképp nevezetes 1100. esztendő jubileumán. Nem kevés helyen épült (megújult) egyházi emlékmű, avattak sírkertet, modern térplasztikát, szobrokat köböl, fából és fémből. A honalapítás gondolatának jegyében szenteltek fel községzászlókat, címereket. Adakozó összefogással, önkormányzati „tupírral” a múltból merített, jövőnek szóló alkotásokat. S legalább ennyi gondosság érződött a millecentenáriumi ünnepségek tartalmas, színes megrendezésén, amelyek itt-ott hol kevésbé (?), hol pedig túlontúl (?) magyarosra sikeredtek. Akadt, ahol az ünnepi karéjból jóformán csak a tisztelendő hangját lehetett hallani a Himnusznál. Máshol meg a szónok az emelkedettség pillanatait azzal fokozta: „...ünnepel még egy hazában a 15 milliós magyarság!” (budavári) Az emlékhely igényesen kialakított új formája községi ünnepségek megtartásának alkalmi terepévé emelte az Árpád-várat fotó: perl Márton A láncszembe belekapaszkodtak Szihalmon A látványnak és az emlékezésnek szóló tisztelet gyűjtötte az Arpád-vár köré az embereket augusztus 19-én. A honalapító vezér legenda szerinti pihenődombját az önkormányzat a honfoglalás kiragadott láncszemeként terveztette újjá. A kereszt is megszépült, a környezetet fásították, mellvéd határolta lépcsősor vezet az emlékmű tetejére. Az új térforma a falu Tobán részén a jövőben nemcsak egyházi, de világi ünnepek megtartásához is méltó hátteret nyújthat. Vannak már elképzelések a további csinosítására... Nagy család Andomaktályán ...avagy: mi tetszett a dánoknak? Két héten keresztül nemzetközi jelleget öltött Andomaktályán a Heves Megyei Önkormányzat Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete. A külső szemlélőnek is feltűnhetett, hogy a központi épület előtti tér árbocán a szél a magyar mellett a dán zászlót is lobogtatta. Randers városának az andoma- kiakhoz hasonló sorsú gondozottjaiból egy 6 fős csoport látogatott el ide, nevelői kísérettel. Az öt szellemi fogyatékosból és egy mozgássérültből álló vendégkör itteni benyomásait Jan Westphael foglalta össze:- Sok érdekes dolgot láttunk, több mindent másként csinálnak, mint nálunk. Dániában a kis létszámú gondozóházak egymástól távol esnek, itt viszont a közelség miatt a rászorultak átélhetik a nagy család érzését - fejezte ki tetszését a pedagógus férfi.- Miként választották ki azokat, akiket elhoztak Magyarországra?- Nem volt válogatás, ők jelentkeztek. Dániában forintra átszámítva mintegy 250 ezret keresnek a különböző védő- munkahelyeken a fogyatékos emberek. Jövedelemmel rendelkeznek, amiből például egy ilyen utat is fedezhetnek. Az itteni intézettel csereprogram keretében tartjuk a kapcsolatot, így csak az utazás költségeit kellett vállalni.- A sorstársak tapasztalat- cseréjét nem nehezítették a nyelvi nehézségek?- A mi gondozottjaink nemcsak megpróbáltak kommunikálni, hanem különböző jelekkel a közös nyelv hiánya ellenére is több mindent megtudtak az intézet lakóiról. A három dán nevelő és az andomaki intézet szakemberei hivatalosan is kicserélték a fogyatékosok gondozásában szerzett tapasztalataikat, amit filmvetítés is segített. (Különben egyidejűleg egy andomak- tályai csoport is vendégeskedik Randersben - a szerk.) A dán gondozóházak lakóinak magyarországi vakációérzetéről - Bőgős László buszos közreműködése mellett - városnéző, fürdő- és turistaprogramokkal gondoskodtak. (b. s.) A dán csoport élvezte a mátrai kirándulást is Nemcsak az aranysas... Besenyőtelek felszentelt zászlaja, amelynek fő motívuma az aranysas fotó: perl Márton A millecentenárium alkalmából, a helyi ünnepség jegyében avatták fel Besenyőtelek új jelképeit. Nemcsak a címert, zászlót szentelték fel, hanem a település egykori központját jelképező emlékművet is helyreállította az ön- kormányzat. Az ősök tiszteletének adózva ismét méltó környezetben áll az úgynevezett tepélyi részen az a kőkereszt, amelyet Herczeg József címzetes kanonok szentelt fel. Káliak kirándulása ópusztaszerre Tompa Vilmos polgármester is elismerően szólt arról a szervezőmunkáról, amit Katona Jó- zsefné káli pedagógus végez. Augusztus 28-án már a második, helyiekből álló csoportot viszi kirándulni történelmi emlékhelyünkre. A mostani ópusztaszeri látogatás előtt - egy másik autóbuszos úttal - a fővárosban jártak káliak, s megtekinthették a millecentenáriumi tűzijátékot is. Népi iparművész kiállítása Besenyőn Az augusztus 20-i ünnepség helyi kísérőjeként Besenyőtelken, az ÁMK-ban kiállításokra is sor került. A helyi díszítőművészeti szakkör vezetője, Forgács Antalné népi iparművész első önálló tárlatán mutatkozott be. Az alkotó mintegy száz munkája, főként hímzések, még most is láthatók az Általános Művelődési Központban. Az AMK festését a tófalusiak végzik A tanévkezdésre megszépül Aldebrő és Tófalu közös fenntartású intézménye, az Általános Művelődési Központ. A tófalusi ellátó szervezet dolgozói közhasznú munkásokkal kiegészítve végeznek majd a festéssel, kőműves-feladatokkal. Galambászok abonyi aktív közreműködése A millecentenárium alkalmából megtartott füzesabonyi városi ünnepség során az egészségház előtti térről 250 galamb is felröppent. A díszkút-avatás hangulatos kiegészítéséről négy tenyésztő, Fekete István, Kovács József, Országh István és Kovács Péter gondoskodott. Új katolikus plébános misézik Makiáron A település római katolikus templomának új papja van Makiáron. Az egyházközösség immár Szegedi György irányítása mellett gyakorolja hitét. A plébános beköltözött a templommal szemben lévő parókiára. Vízitündér- és manónézóben a Tisza-tavon „A vízitündéreket ne utasítsátok vissza, a vízimanókat pedig irányítsátok a lányokhoz!” - ajánlotta Bárdos Ferenc, az Életfa Környezetvédő Szövetség ügyvezetője a Tisza-tavi madárrezervátumot felkereső kajaktúra résztvevőinek. Az időjárás lehetett volna kegyesebb is hozzájuk, ám az élmények kárpótolták őket a felcsapódó hullámokért, átvizesedett ruhákért. Vállalkozói aliroda Hogyan működik Feldebrőn? A Feldebrői Hírek hatodik évfolyamának augusztusi számában olvasható egyebek mellett az az írás, amelyben Beszteri István válaszai alapján tudható meg, hogy miként működik a faluban a vállalkozói aliroda. A millecentenáriumnak is méltó keretet szentel a helyi újság, ennek bizonyságaként buzdít háromfordulós vetélkedőre a Magyar nép eredete és a honfoglalás címmel. Az aktuális híre-' ken. az iskolások kirándulását megörökítő képriporton, az Egészségügyi híradón túl a szerkesztők a lap színfoltjának tartják a helybeli Nagy Miklós versét, amely a Még tenni kéne címet kapta.- A vadregényes csatornákon, a vízi átjárókban nyíltak a tündérrózsák, libegett a békatutaj, virított a vízitök és burjánzott a súlyom. Az egykori gyümölcsös helyén kifehéredett faágak mere- deztek a vízből, rajta kormorá- nok, kiskócsagok ültek, dankasirályok köröztek, még egy ezüstsirály is elrebbent a szemünk előtt. Furcsa, kihalt az elárasztott táj, a madarak otthona. E menedéken raknak maguknak tollal bélelt fészket, keresik táplálékukat, nevelik fiókáikat. Messzelátón nézve ezüstösen csillogott a víz szárnyuk alatt, a felcsapódó permet fátylat vont köréjük. A tündérek és a manók elkerültek bennünket, de egy keszeg beugrott - ragadozótársától menekülve - a lábunkhoz, így halászzsákmánnyal térhettünk meg táborunkba.- Poroszlói jutalomtáborunkban aktívan pihennek az ország tájairól összegyűlő, egész évben dolgozó környezetvédők - mondta Bárdos Ferenc. - Kajaktúrákon járjuk be a környéket, megfigyeljük a vizes élőhelyeket. Észrevételeinkről tájékoztatjuk az önkormányzatot, kidolgozzuk természetvédelmi programunkat.- Mi a feladatuk?- Lakóhelyünk kultúrájának fejlesztése, szemléletformálás és nevelés, melyet az óvodáskorban kezdünk. A természet óvása.-Mi okozza a legnagyobb gondot a vízivilág vigyázóinak?- Szeretnénk megőrizni, visszaállítani, egészségesen tartani a természetes vízivilágot. Őshonos fafajokat ültetni a kivágott ártériek helyett, természetes halfajokat honosítani, szabályozni a motorcsónakok közlekedési útvonalát.-Elszomorító tény a békés, csendes zöldben a motorzaj, az olajcsíkok a vízben. Természetbarát rendelkezés lenne, ha csak evezős járművekkel lehetne barangolni a vizeken. Akkor nem háborítanák az élővilágot.- Vettek észre változásokat az elmúlt évhez képest?- Volt egy gyönyörű tündérrózsás rész, úgy fehérlett a vízen, mint a hómező. Az idén már egy sem nyílott, ellepte a súlyom, a vízigesztenye, ami szintén védett növény.- Hogyan formálják, a táborozok szemléletét?-Mesterséges fészkeket pakolunk ki a fészket nem rakok meghonosítására, gólyákat számolunk, távcsövet, könyveket hozunk magunkkal, élménybeszámolókat hallgatunk. Ma Mongóliáról vetítenek diaképeket a gödöllői agráregyetem hallgatói, holnap pedig az ornitológusok beszélnek a környék madárvilágáról.-Ma még nem mindenkiben tudatosultak a környezetszeny- nyezés következményei. Hogyan lehetne felrázni a társadalmat?- A Tisza-tóról beszélek most elsősorban. Kellene egy jó gazda, hogy ne jusson a Balaton sorsára. Ha a háborítás miatt a madarak, az állatok elhagyják megszokott élőhelyüket, szegényebb lesz a környék, s nem lesz érdekes többé az idegenforgalom számára. Császi Erzsébet
