Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)
1996-08-26 / 198. szám
1996. augusztus 26., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Tollvégen Cigány kontra magyar Élő gond, s úgy gondolom, mi sem titkoljuk el, hogy a válságba jutott hevesi régiót számos probléma feszíti. Lerágott csontnak tűnik a munkanélküliek számának feszegetése, a tönkre ment kisegziszíenciák létharca, a kötéltáncot járó ön- kormányzatok mindennapos pénzgondja. S mindezt „megspékeli” a cigánykérdés. A minap - a Tömeghisztériát kaptak a munkától című cikk megjelenése után - egy hölgy telefonált. Az első pillanatban átfutott az agyamon: ha cigány, most kikéri magának az ott leírtakat, ha nem, akkor megkérdezi: miért védjük, gyámolítjuk mi azokat. A telefonáló nem volt cigány... A kérdések innen már megszokottak voltak. Néhány gondolat a beszélgetésünkből: miért támogatja a magyar állam ennyire kiemelten a cigányokat? Miért kell a dolgozó ember fizetéséből vonni a számos járulékot, amelynek java része úgyis a nagycsaládosok, munkanélküliek - részien cigányok - támogatására megy el? Miért nem a minőségi munkát és életvitelt preferálja az állam? Miért fontosabb még mindig a mennyiség, amit csak a cigány produkál? Hiába érveltem, hogy állampolgár és állampolgár között nincs különbség, legyen az tót, horvát, magyar, cigány, vagy román. A legutolsó felvetéssel nem tudtam mit kezdeni. Mert tény az: a családok többsége nem azért vállal gyereket, hogy a családi pótlékból megéljen. De ott az ellenpélda: mások viszont ebből élnek, építkeznek, ne adj’ isten ebből isznak, dohányoznak. S a hölgy szavai most igazzá válnak. Az állam tényleg ennyire mennyiségcentrikus lenne? S mit mond erre a cigány? Azt, hogy a magyarnak is lenne erre lehetősége. Hogy miért nem teszi? Azért, mert nem cigány... S innentől a labda pattog - oda és vissza. Érvelhet az országgyűlési képviselő azzal, hogy mindez azért alakult így, mert a munkanélküliség, az elszegényedés először őket sújtotta. Az ellenszenvet ez az egyébként logikus magyarázat nem csitítja. S most valami megoldást kellene javasolni. De nincs. Más a kultúránk, az életvitelünk, a mentalitásunk. Nem hiszen, hogy van olyan ember, aki azt remélné: ez a két kultúra valaha is közelebb kerül egymáshoz. Legfeljebb csak egy tanácsot adhatunk. El kell fogadni a másságot - még ha olykor nehéz is -, hiszen egy országban élünk, s a békétlenség rossz tanácsadó. Szuromi Rita Kommunális adó Viszneken? Fék fogja a hevesi televíziózást? Viszneken a legutóbbi falugyűlésen döntés született a kommunális adó bevezetéséről. Am az önkormányzat nem akarja a lakosság megkérdezése nélkül „kivetni” az új adóformát, ezért kérdőívben tudakolják a véleményeket. A lépést az is indokolta, hogy a település költségvetéséből nagyobb fejlesztésre nem jut. Szükség lenne a vasman- gántalanító további folytatására, emellett utak, járdák építésére is. Ezért döntöttek az űj adóforma mellett. A kérdőívek a nyári szünet végén készülnek el, s minden család megkapja azokat. így a visznekieknek lehetőségük lesz eldönteni: akarnak-e újabb fejlesztéseket a faluban, s ha igen, akkor milyeneket. Ha a szavazatok többsége igen lesz, akkor január 1-jétől Viszneken is lesz kommunális adó, amelyet a község szépítésére, komfortosabbá tételére fordítanak. (Folytatás az 1. oldalról) Ezután jött egy újabb ötlet - vázolja Janosek Antal. - A fiam a katonaságnál megismerte a televíziózás fortélyait, s én mint aranytartalékot, őt vetettem be. így ''92 őszén megkezdtük a filmvetítéseket, amelyeket helyi, szerkesztett műsorokkal egészítettünk ki. Ám hamar felvetődött: szükségünk lesz egy stúdióra. Ekkor újabb falakba ütköztem. Heves önkormányzata ugyanis morálisan már ekkor is támogatott, de az világosan látszott: egy fillért sem ad.- Mégis túlélték...-Igen, mert Nagy Attila, a TV7 produceri iroda vezetője fantáziát látott bennünk. Kaptunk egy SVHS rendszerű kamerát, amivel azonnal megkezdtük a minőségi műsorok készítését. Az utómunkálatokat Egerben végezték, de ez az apró kis segítség lehetővé tette, hogy Heves is bekapcsolódjon a megyei televíziós blokkba. Reméltük, hogy ettől az eredménytől a városban is megmozdul valami. Ismét kértünk pénzt, ezúttal 300 ezer forintot. A válasz csak egy halvány mosoly volt.- Hogyan dolgoztak ezután?-A TV7 hamarosan visszakérte a kölcsönkamerát. Ez volt számunkra a hirtelen halál. Technika nélkül nem tudunk lépni. Azon is gondolkodtam: hitelekből fejlesztek. De ismerve az itteni viszonyokat, a hozzáállást, nem merem vállalni a kockázatot, mivel félő, hogy a kölcsönt nem tudnám fizetni.- És mi lett a gyöngyösi televízió ajánlatával?-Az idén januárban kötöttünk egy szerződést, miszerint ők vállalnák a műsoraink lejátszását. Ám pénz nélkül ez sem megy. Megkerestem a Tárná- és a Tisza-vidék önkormányzatait, hogy minimális összeggel - havonta 5 ezer forinttal - támogassanak bennünket. Ezért mi vállaltuk volna a település híreinek közreadását, magazinműsorok készítését, önkormányzati híradót. A legtöbb községben még a testület elé sem terjesztették be a javaslatot.- Tudja, mi volt az oka?- Úgy érzem, egy információs fék fogja az itteni televíziózást. Elhiszem, hogy a forráshiány és a szűkös költségvetés megköti a községek vezetőinek a kezét, de az az összeg, amit mi kértünk, nem jelenthet tételt a település kasszájában.- Reklámmal próbálkoztak?- Több országos cégnek is írtunk. Azt hiszem, hiba volt hozzájuk fordulni. A helyi kisvállalkozókat kellett volna megnyerni, ők viszont nem állnak úgy, hogy aktív hirdetőkké válhatnának. Természetesen a másik fél véleménye is érdekelt bennünket. Ezért kerestük meg Kontra Gyulát, Heves polgármesterét, akitől arról érdeklődtünk: mikor változik meg az önkormányzat álláspontja a hevesi tévés próbálkozás ügyében?-Ha egy vállalkozás a közösség érdekét szolgálja - mondta -, nekünk kötelességünk azt támogatni. Ám itt van egy kis probléma. Janosek Antalnak jelen pillanatban - technikailag nézve - nincs televíziója. Akkor mi mit támogassunk? Felajánlottunk neki egy stúdiót, de ő még meg sem nézte. Úgy vélem - fogalmazta meg Heves első embere -, mihelyst letett valamit az asztalra, mi is lépünk. Mondok erre egy példát. Működött nálunk egy polgárvédő egylet, amely a gyakorlatban nem csinált semmit. Átalakultak, új vezetést választottak, aktívak lettek, erre mi is léptünk, és százezer forinttal támogattuk őket. Hasonló változást, beruházást és kellő fejlődést várnék a televíziótól is, hiszen a kezdő lépéseket nekik kell megtenniük. Biztos vagyok abban, hogy ekkor a környező önkormányzatok is megmozdulnának. De egy ötlet - mert ezen kívül semmi sincs - még nem elég ahhoz, hogy itt televízió szülessen. Szuromi Rita Viszneki ülés Augusztus 28-án tartja a nyár utolsó testületi ülését Visznek önkormányzata. A délután 2 órakor kezdődő megbeszélés témája az utak állapota lesz. Döntés Tamaörsön Ma délután rendkívüli ülést tartanak Tamaörsön. A képviselők a kistérségi társulás adta pályázati lehetőségek keretében vizsgálják a szilárdhulladék-le- rakó kialakítását. óraszámrendezés Tenken testületi ülésen döntöttek a képviselők, hogy a szeptember 1-jén kezdődő új tanévet a helyi pedagógusok már a megváltozott, heti 20 órás munkaidővel tanítják végig. Szőtteskiállítás Szeptember 30-ig még látható a hevesi művelődési házban a szakmai konferencián megnyitott szőtteskiállítás. A tárlat az intézmény nyitvatartási ideje alatt megtekinthető. Színházbusz Egerbe Korlátozott számban még lehet az egri színházi évadra színházbérletet igényelni a hevesi művelődési házban. Németek Hevesen Németországból érkezett 32 gyermek a hevesi Gyermekházba, ahol csereüdültetésen vesznek részt. Az iskolások pénteken utaznak haza, addig a környék nevezetességeivel ismerkednek. Munkatársat várnak Tiszanána önkormányzata a kábeltelevízió stúdiójába keres műsorvezetéshez, szerkesztéshez értő és kedvet érző fiatalokat. A helyi újság szerkesztéséhez is jelentkezőket várnak. Az egészségügyről Tiszanána önkormányzata szeptember 6-i testületi ülésén a falu egészségügyi helyzetét tárgyalja, és szó lesz az Internetre való bekapcsolódásról is. Késik a tornaterem helyreállítása Tiszanánán a július eleji vihar - mint akkor lapunkban is beszámoltunk róla - több milliós kárt okozott a tornacsarnok tetősszerkezetében. A helyreállítási munkák még nem kezdődtek meg, hiszen a biztosító hosszas tárgyalás után csak a költségek 70 százalékát fizeti. Szerdán igazságügyi szakértő érkezik a helyszínre, aki a kivitelezővel és a tervezővel vizsgálja a hiba okait. Pár évvel ezelőtt egy hasonló vihar szintén letépte a tetőszerkezetet. Akkor javasolták annak megerősítését, ám az nem történt meg. Most újabb felmérések és egyeztetések kezdődnek. A tanév kezdésekor a gyerekek az elhúzódó ügyintézés miatt nem vehetik igénybe a tornacsarnokot. (-romi) Gazdag programmal tették maradandóvá Szent István ünnepét a tárnái térségen élők. így Tarnamérán a parádi „Bokréta” együttes is közreműködött abban a lakodalmas menetben, ahol a helybéli Bártfai János kísérte szíve választottját az anyakönyvvezető elé. A vígasságé volt a főszerep Közoktatás: új tanév, új remények Néhány nap múlva megszólalnak az iskolai csengők. Az új tanév küszöbén - bármilyen mélyen gyökerező a közoktatás megújulásába vetett hit — sem a feltételek, sem a pedagógusok helyzete nem stabilizálódott. A dél-hevesi iskolák igazgatóit kérdeztük az új tanévre történő felkészülésről. Tamaörsön a szülők jártak iskolába a nyáron, hogy otthonossá, barátságossá varázsolják gyermekeik „munkahelyét”.- Példamutató ez az összefogás - mondja Gunics Jánosné igazgató. - Sokat vállalt a felújítási munkálatokból Danyi Sándor helybéli vállalkozó is. A megspórolt pénzen így új eszközöket vásárolhatunk. A segítők sorából az önkormányzat sem maradt ki, hiszen a tankönyvek árát magára vállalta, ami ez esetben közel 1 millió forintot jelent. Önköltséges alapon kapott új köntöst a hevesi 1. számú iskola is. A festési, takarítási munkákat a szülők vállalták.- Feszítő gond - mondja Kerek László igazgató -, hogy a létszámkarcsúsítás során 77 dolgozótól kellett megválnunk. Ez alapos átszervezést jelent. Összevonjuk a párhuzamos osztályok nyelvi csoportjait, és néhány szakkör is önköltséges lesz. A tankönyveket - ezek zöme már megérkezett - az elsősök térítésmentesen kapják. Erdőtelken - a szokásos nyári munkákon túl - most fél millióért a tornaterem tetőszigetelését kellett elvégezni. Örömhír a közel 400 erdőtelki iskolásnak, hogy nem kell a tankönyvekért fizetni, mert annak térítését az önkormányzat vállalta. Tenken nagy várakozás előzi meg az idei tanévkezdést, hiszen új tornatermet kapnak a gyerekek - újságolta a jó hírt Török Margit polgármester, aki azt is elmondta: a 35 millió forintos beruházás befejeztével a térség egyik legjobban felszerelt tornatermét adják át. Kiskörén az iskola vízellátását biztosító rendszer felújítását befejezték, amelyet a gázfűtés munkái követnek — tájékoztatott Galambos Gáspárné igazgató-helyettes. Az új tanügyi rendelkezés során itt már a megnövelt kötelező óraszámban tanítanak a pedagógusok. Cseh Béla Átadás előtt: Űj tornaterem készült Tenken Szeptember első napjaiban átadják a község lakóinak az új tornatermet Tenken. A település 35 millió forintos beruházásának ünnepélyes átadására a minisztériumból is várnak vendégeket. Egyelőre azonban még nem tudni, kikkel sikerül időpontot egyeztetni. Â létesítményen az utolsó simításokkal is végeztek, s a parkrendezési munkákkal is elkészültek. A tornatermet - amely az egyik legmodernebb technológiával készült - nemcsak az iskolások használhatják, hiszen a község minden lakója igénybe veheti a csarnokot. Szombaton felavatják hazánk első rendőrmúzeumát A hevesi kapitány álma immár valósággá válik Lapunkban többször is beszámoltunk arról a küzdelemről, amelyet hazánk első rendőrmúzeumának alapításáért folytatott dr. Francsics Ottó r. alezredes, Heves város rendőrkapitánya. A helyi rendőrség bűnmegelőzési alapítványának kiállítási anyaga az évek során olyany- nyira gyarapodott, hogy szükség volt egy önálló kiállító- helyre. A több tízezer darabból álló gyűjteménynek végül a tar namér ai Almássy-kastély adott végleges otthont. A reprezentatív épület bérleti díjáról és kiadásának feltételeiről júniusban megegyezett az önkormányzat és a rendőrség, így még e hónapban megkezdték a költözést. Az ünnepélyes megnyitásra e héten szombaton kerül sor. Az előzetes program alapján délután 2 órakor a kastélykertben térzenével kezdődik az ünnepség, ahol katonazenekarok fúvóskoncertjét hallhatják az érdeklődők. Ezután kerül sor a történelmi zászlók felvonultatására, majd Major Simms Angliából - aki eddig a világon már hét rendőrmúzeumot alapított - nyitja meg az első hazait. Az ünnepségre érkezőket ezt követően gulyáspartira várják, avagy ahogyan dr. Francsics fogalmazott: majálisszerű, polgárbarát, kötetlen csevegésre. (szuromi) Kakasfizóra a tarnaörsi halastónál már több horgász várta Nyúl György polgár- mester „rajt-puttyantását”, hogy kivessék horgaikat. Boconádon előbb a kicsinyek szórakoztatták, majd a sportolók mulattatták a közönséget, akiket babgulyással is megvendégelték a helybéliek. Kép és szöveg: Cs. b.
