Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-26 / 198. szám

2. oldal 1996. augusztus 26., hétfő Megyei Körkép Ahol a legnagyobb a szükség... Az egri nyilvános vécék iránt nem túl nagy az igény (Folytatás az 1. Idáiról) Az igazgató hozzátette, hogy a strand felújított részén folyamatosan üzemel a nyilvá­nos illemhely, ugyanakkor a színház melletti mélylétesít­mény nem látja el eredeti fel­adatát, erről tárgyalnak a színházzal, amely más célra hasznosítaná az építményt. Az előbbihez hasonlóan nem üzemel az érsekkerti WC-pavi- lon sem, ezt most raktárnak használják. Sós István rámutatott arra a tényre, hogy bár valóban fon­tos a nyilvános illemhelyek léte egy ilyen kiemelt idegen- forgalmi központként számon- tartott megyeszékhelyen, de a tapsztalatok szerint a létesít­mények iránt mégsem túl nagy az igény, meglehetősen mér­sékelt a forgalmuk. Próbálkoztak az úgyneve­zett becsületkasszás módszer­rel is, de ez nálunk nem vál­totta be a hozzáfűzött remé­nyeket. Rövid idő alatt nem­csak a pénznek és a kasszának veszett nyoma, hanem minden mozdít hatónak, a csaptele­peknek, a vécécsészéknek is. Most váltakozói igazolvánnyal néhány idősebb asszony ügyel a rendre és takarít, járandósá­gukat a tányérkákba hulló fo­rintok jelentik. A normál tarifa általában húsz forint. Természetesen a kérdésben teljes alapossággal nem mé- lyedhetünk el, az azonban bi­zonyossá vált, hogy a szük­séghelyzetben megoldást kí­náló egyéb helyek, vendéglá­tóegységek, idegenforgalmi lé­tesítmények szinte kivétel nél­kül vámot szednek a pillanat­nyi kényszer hatásának kitett polgártól. A vécés nénik korszaka le­tűnt, legtöbb helyen már au­tomatát is fölszereltek, meg­fosztva ezzel a betérőt min­denféle alkudozás vagy csel lehetőségétől. Ami tökélete­sen érthető, hiszen a vendéglá­tóhely üzemeltetője egyéb be­vételeiből tartja fenn az illem­helyei. Arra azonban mégsem lehet kötelezni minden, a WC- felé tartó belépőt, hogy fizes­sen egy kávét, ha használni akarja a helyiséget, a forgal­masabb területeken hát auto­matát kell alkalmazni e célra. (kj) A közös kiútkeresés végezetül megnyugtató megoldást szült Kerecsenül kereskedők mini csatája profi vásárlók partnere” Gondoltam, szétnézek a nemrégiben megnyílt miskolci Metró Áru­házban. Nem így lett. Már a kapuban rossz irányt vettek a dolgok, amikor is a nyakkendős, formaruhás, tehát látszólag európai biz­tonsági ember - portás - feje tetejét csapkodva rikoltozta az előttem besurranó autó(s) után: b... meg, elvetetem a kártyádat. (A vásárlásra jogosítót - A szerk.) El én... (Id. még kötő-, avagy indu­latszó). Ezután magam is igyekeztem volna a kapun belülre kerülni, ám amolyan Markó utcai stílusban rám rivallt: menjen már hátrább, nem érti?!. Mivel eddig egy szót sem szólt hozzám - nem is köszönt „természetesen” -, tényleg nem értettem a felháborodását. Mond­tam is zavartan: Jó napot. Várni kell a parkolókártyára - vála­szolta ő, láthatóan sajnálkozva, hogy ismét egy amatőr vásárlóval hozta össze a balsors. Aztán megnyílott az út az „ingyenes, részben fedett parkoló felé.” Ahol egymás hegyén-hátán a járgányok, többségükben egy- egy unatkozó gyerekkel vagy nagymamával. Ugyanis „a gépkocsi­ban elhelyezett értékekért a társaság nem vállal felelősséget” - hirdeti a felirat. Viszont a csarnokba legfeljebb egy mobiltelefon, vagy inkább pénztárca méretű táska vihető be. Egy közepes méretű (A/4) szütyö például már nagy, mert abban egy karton dobozos ivó­levet - ugye - nyugodtan kicsempészhet a köztudottan lopás ma­gyar. Már aki bejut. A bejáratnál ugyanis legalább egy órányi sor kí­gyózik - mint megtudtam - nap mint nap. Érthető, odabent maga a kánaán vár, diszkont áron kínált portékákkal tömött polcok képé­ben. S ezért bizonyára érdemes eltűrni az arrogáns személyzetet, a nagyi meg legalább világot lát. A profi vásárlók világát. Úgyis idegesítő, amikor nosztalgiázik. Hogy milyen volt, amikor Weisz bácsi, a fűszeres, kezeit dörzsölgetve hajlongott előtte, ha betért a boltba „két fillér ára" élesztőért. Suha Péter Közeledni az ezredforduló utáni szellemiségéhez Kollektív munka révén: a 112. tanév krónikája Vadásznap közeleg Megyei puskásaink a negyedik vadásznapjukra készülnek. Idei rendezvényükre szeptember 1- jén, vasárnap kerül sor Parád- fürdőnek a Sándorrét felé lévő kastélya alatti térségen. Reggel 9 órakor kürtösök ze­néje csalogatja majd az érdek­lődőket, akik a továbbiakban a helyi majorettekben is gyö­nyörködhetnek. Ezután dr. Kő- házi István, a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetségé­nek elnöke köszönti az egybe­gyűlteket, s beszéde végén ki­tüntetésül 10 Nimród-emlékér- met is átad a hosszabb ideje tartó kiemelkedő tevékenysé­gek elismeréseként. Az ünnepség további részé­ben dr. Czakó István prépost, kanonok Hubertus-misét celeb­rál a tábori oltárnál, majd a sza­badtéri színpadon a Palóc Táncegyüttes adja elő látványos műsorát. S lesz még itt íjász­bemutató, nem utolsósorban pedig bog rácsos vadgulyás, amit természetesen bárki meg­kóstolhat - a pénzéért. Délután fél 2-kor képzőmű­vészeti kiállítás nyílik a gyógy­intézet könyvtárában. Míg az épület díszes ebédlőjében este 7-től vadászbál zárja a nap programját. (gy-) Hagyományteremtő lesz? Egri tankönyvbörze Az elmúlt hónapokban a Ma­gyar Televízió Zöldpont című műsorának szerkesztősége or­szágunk több részén készített felméréseket: miért ne lehetne használt, de még jó állapotban lévő tankönyveket új tulajdono­soknak eladni egy börze kere­tében. Habár az iskolák már megrendelték a tankönyveket a kiadóktól és a nyomdáktól, az ország lakossága - s nem csu­pán a nagycsaládosok - mégis igényli az effajta kiárusítást. Budapest, Szolnok, Nyíregy­háza és Szombathely mellett Eger is csatlakozott e kezdemé­nyezéshez - tájékoztatta lapun­kat Sütő Ágnes, az egri Ifjúsági Ház munkatársa. Továbbá elmondta, hogy ha az idén hagyományteremtő cél­lal megrendezett esemény eredményei kedvezőek lesznek, a jövőben is szerveznek majd hasonló vásárokat. Az egri Ifjúsági Ház tanács­termében augusztus 31-én, szombaton reggel 9 órától dél­után 2 óráig várják mindazo­kat, akik tavalyi tankönyveiket szeretnék hasznosítani, esetleg elcserélni, vagy kedvezőbb áron szeretnének tankönyvhöz, tanszerhez jutni. A rendezvényeket figye­lemmel kíséri a rendező szer­vek szakmai segítője, az MTV Tízórai című műsora is. (ho) (Folytatás az 1. oldalról) Ők viszont úgy vélték, hogy megkérdezésük nélkül eldugták őket a vásárlók szeme elől, s a tények is azt igazolták, hogy forgalmuk jócskán megcsap­pant. Végül az árusok azt fon­tolgatták, hogy aláírásgyűjtési akcióba kezdenek érdekeik ér­vényesítéséért. Domer Ferenc tudja, hogy nem kedvelik őt a faluban ezért a megoldásért, érvei azonban az ő üzleti érdekeit tekintve meg­állják a helyüket:-Nézze, azt a területet én bérelem, így aztán jogom van ahhoz, hogy ott ne engedélyez­zem az árusítást. Egyáltalán nem a helyi termelőkkel van ba­jom, hanem a „feketén” árusí­tókkal. A bolhapiacosok a számla nélküli, kétes eredetű áruikkal elárasztották a placcot. Természetesen ez az én forgal­mamra is rányomta a bélyegét. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a kofák után én takaríttat- tam minden nap. Ezért is aján­lottam fel, hogy árusítsanak há­tul. Nekem ez 300 ezer forin­tomba került. A lehetséges kompromisz- szumról így vélekedik:- Ha a polgármesteri hivatal úgy dönt, hogy az én területem melletti részen engedélyezi az árusítást, én is beleegyezem, azzal a feltétellel, hogy a terü­let tisztaságáról gondoskodja­nak, s hogy a parkolóim szaba­don maradjanak. Kiss Sándor jegyző nemrég tért vissza a faluba egy külföldi tanulmányút után. Amikor föl­vetem a problémát, ígéretet tesz, hogy a polgármesterrel át­tekintik a lehetséges megoldá­sokat. Délután már megnyug­tató hírekkel szolgál: a Dorner- féle üzletközpont melletti fod­rász hozzájárult, hogy az ő üz­lete előtt folyjék az adásvétel. Közhasznú munkásokkal két héten belül kialakítják az árus­helyeket, s arról is gondoskod­nak, hogy a környéken rend és tisztaság legyen. Ez igazi happy end - mond­hatnánk. A kérdés csupán az, miért kellett egy esztendőt várni erre a lépésre, s hogy a tavalyi döntéskor vajon miért felejtet­ték el megkérdezni a legérintet- tebbeket, az árusokat és a vásár­lókat? (barta) Az Egri Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet elkészítette a 112. tanév krónikáját taglaló évkönyvét. A kollektív gondolkodás, a közös munka meghozta a maga gyümölcsét, hiszen kiadványuk nem csupán külsőre mutatós, hanem tartalmilag is számot­tevő. Aki hozzájut e könyvecské­hez, meggyőződhet arról, hogy a kivitelezésben egyaránt részt vettek a vezetők, a pedagógu­sok, valamint a diákok. A szer­kesztés feladatát ellátó Bese- nyei Béla általános igazgató-he­lyettes és Győry Agnes tanár, lektor, gondoskodtak arról, hogy egyenletes stiláris színvo­nal formálódjék. Elek Elemér, az oktatási in­tézmény igazgatója bevezető­jében hangsúlyozza azt, hogy ez az iskola lépést tart az idő­Az egri Közgazdasági Szakkö­zépiskola szeptember 1-jén, va­sárnap tartja a fennállásának 75. évfordulója tiszteletére ren­dezett tanévnyitóját. A Klapka utcai anyaépület tetőtér-beépí­tési munkálatai miatt a délelőtt 10.30-kor kezdődő ünnepség színhelye - a jogelőd felsőké­vel, s a gárda arra törekszik, hogy már most megközelítse az ezredforduló utáni szellemisé­get. Talán kissé részletezők, ám mégis érdekesek a kitüntetet­tekről írott portrék. Alaposak az egyes munkaközösségek be­számolói is. A tanulók szintén kitettek magukért. Ezt igazolják rö­vidke, de velős fogalmazvá­nyaik az építészet izgalmas té­maköréből. Emellett olvashatunk a helyi alapítványokról (a Bornemissza Gergely és a Joó János nevét viselőkről), a kollégium hét­köznapjairól, a sportélet szám­szerű mutatóiról. A változatos anyagot Molnár István tanár, fotóművész felvételei színesí­tik. (p. i.) reskedelmi iskola emlékére - a Líceum díszterme lesz. A jubileumi tanévnyitó egy­ben a Baráti Kör ünnepi össze­jövetele is. A szervezők az eseményre várják az alma ma­ter minden volt diákját, tanárát, munkatársait, valamint az is­kola barátait és támogatóit is. A Közgazdasági Szakközépiskola 75 éves fennállása Jubileumi évnyitó Egerben Önszerveződések vitája Ma 42 ezer alapítvány műkö­dik hazánkban nonprofit, azaz nem nyereségérdekeit formában, s nagy múltra te­kint vissza a polgári keretek között megvalósuló önszerve­ződés. A hagyományt az el­múlt évtizedek gyengíteni tudták, de megszakítani nem. A nonprofit szektor az általa ellátott szolgáltatások gazda­sági és pénzügyi súlyát tekintve Magyarország legdinamiku­sabban fejlődő szférája, ezért fontos, hogy átlátható műkö­dési és gazdasági feltételei le­gyenek. A törvény koncepcióját a kormány megtárgyalta, és felhatalmazta a művelődési és közoktatási minisztert, hogy azt társadalmi vitára bocsássa. Solymosné Füstös Zsuzsa ha­tékonysági tréner vezeti a vitát augusztus 29-én, csütörtökön délután 2 órától a közhasznú magánszervezetek tevékenysé­géről szóló törvénytervezetről a városháza dísztermében. Dr. Kuti Éva és dr. Harsányi László koncepcióját, a legfontosabb gazdasági kérdések áttekinté­sét, a szabályozási alternatívák gazdasági hátterének felvázo­lását Radó Péter, az MKM ta­nácsadója mutatja be. A minisz­térium és a Hálózat a demokrá­ciáért program felkérése és tá­mogatása alapján a United Way Hevesi Táj Alapítvány várja a civil szervezetek vezetőinek, munkatársainak véleményét, módosítási javaslatait. Ezeket a törvény előkészítői figyelembe veszik. A tervezet szövege az augusztus 15-i Magyar Hírlap Kurázsi mellékletében volt ol­vasható, illetve átvehető a szer­vező alapítványnál. Színpadi siker az egri Franciskánus udvarban Életképes gondolatok, ötletes formában Nem rossz dolog, ha egy szerző színész és rendező. Is­meri a színpad világát, a dra­maturgiát, a darabírás legalap­vetőbb fortélyait. Egyszóval mindazt, ami nélkülözhetetlen a minimális tetszés elnyerésé­hez. Természetesen az érem­nek lehet másik, negatív oldala is, hiszen ha az illető nem elég önkritikus személyiség, akkor könnyen, szinte észrevétlenül enged a rutin csábításának, s a mélységtől riadozva, kizárólag a csacsogó felszínhez kötődik. Kiss József ilyen szempontból szerencsés alkat, mert meglelte az arany középutat. Azt, amely a tisztes sikerhez ível, vezet. Az egri Franciskánus udva­ron három estén adták elő a Kincskeresőket. Az önmagá­ban sokat mondó, hogy a szí­nészek az utolsó alkalommal is telt ház előtt játszottak, s meg­érdemelten örvendezhettek a vastapsnak. A néző tehát döntött. Gyor­san tegyük hozzá - ez általá­ban így van - igen helyesen, hiszen a meglévő erényeket méltatta. ‘ A hozzáértésre utal, a biz­tonságérzetre vall a frappáns alapötlet, s az ehhez ötvöződő, ügyesen meglelt formai köntös is. A történet hősei egy renová­lásra váró vidéki udvarházban vetődnek össze. Abban a kas­télyban, ahol állítólag kincse­ket rejtettek el. Ők azonban nem ezután nyomoznak, ha­nem azokat kutatják, amelyek a lélek ajándékai. Ilyen össze­függésben esik szó egymás megismerésének szükségessé­géről, a pénzhajsza értelmet­lenségéről, a lét értelméről. Nem frázisok sorakoznak, csupán mértékkel adagolt gondolatmagvak. Az alkotó majdhogy maradéktalanul iga­zolja, hogy a zaklatott, az agyonterhelt hétköznapok tor­zítják a pszichét. Még arra is jut ideje, hogy honi képzőmű­vészetünk vaskos tévedéseire utaljon. Nem okító, hanem megmosolyogtató módon. A dirigensi érdem az, hogy avatottan tolmácsoltatta saját művét. Olyannyira talpraeset­ten, hogy majdnem feledtette a második rész hevenyészettsé- gét, elnagyoltságát, odavetett- ségét. Ez persze, köszönhető a fiatal párt alakító Schnell Adámnak (Sándor), Györgyi Annának (Márta), Pásztor Er­zsinek (Jolán) és a remek ka­raktermegjelenítő Galberisz Tornásznák (Jóska). Vala­mennyien egyéni ízekkel gaz­dagították az ábrázolandó fi­gurákat, olyan összhangot te­remtve, amelynek indokoltan dukált a nem mindennapi el­ismerés. , Az átlagon felüli érdeklődés viszont azt nyomatékolja, hogy a barokk város vevő az ilyen, tanulságokban is bővel­kedő bemutatókra... Pécsi István A kis helyiségek üzemeltetése nem kifizetődő üzlet?

Next

/
Thumbnails
Contents