Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)
1996-08-26 / 198. szám
2. oldal 1996. augusztus 26., hétfő Megyei Körkép Ahol a legnagyobb a szükség... Az egri nyilvános vécék iránt nem túl nagy az igény (Folytatás az 1. Idáiról) Az igazgató hozzátette, hogy a strand felújított részén folyamatosan üzemel a nyilvános illemhely, ugyanakkor a színház melletti mélylétesítmény nem látja el eredeti feladatát, erről tárgyalnak a színházzal, amely más célra hasznosítaná az építményt. Az előbbihez hasonlóan nem üzemel az érsekkerti WC-pavi- lon sem, ezt most raktárnak használják. Sós István rámutatott arra a tényre, hogy bár valóban fontos a nyilvános illemhelyek léte egy ilyen kiemelt idegen- forgalmi központként számon- tartott megyeszékhelyen, de a tapsztalatok szerint a létesítmények iránt mégsem túl nagy az igény, meglehetősen mérsékelt a forgalmuk. Próbálkoztak az úgynevezett becsületkasszás módszerrel is, de ez nálunk nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Rövid idő alatt nemcsak a pénznek és a kasszának veszett nyoma, hanem minden mozdít hatónak, a csaptelepeknek, a vécécsészéknek is. Most váltakozói igazolvánnyal néhány idősebb asszony ügyel a rendre és takarít, járandóságukat a tányérkákba hulló forintok jelentik. A normál tarifa általában húsz forint. Természetesen a kérdésben teljes alapossággal nem mé- lyedhetünk el, az azonban bizonyossá vált, hogy a szükséghelyzetben megoldást kínáló egyéb helyek, vendéglátóegységek, idegenforgalmi létesítmények szinte kivétel nélkül vámot szednek a pillanatnyi kényszer hatásának kitett polgártól. A vécés nénik korszaka letűnt, legtöbb helyen már automatát is fölszereltek, megfosztva ezzel a betérőt mindenféle alkudozás vagy csel lehetőségétől. Ami tökéletesen érthető, hiszen a vendéglátóhely üzemeltetője egyéb bevételeiből tartja fenn az illemhelyei. Arra azonban mégsem lehet kötelezni minden, a WC- felé tartó belépőt, hogy fizessen egy kávét, ha használni akarja a helyiséget, a forgalmasabb területeken hát automatát kell alkalmazni e célra. (kj) A közös kiútkeresés végezetül megnyugtató megoldást szült Kerecsenül kereskedők mini csatája profi vásárlók partnere” Gondoltam, szétnézek a nemrégiben megnyílt miskolci Metró Áruházban. Nem így lett. Már a kapuban rossz irányt vettek a dolgok, amikor is a nyakkendős, formaruhás, tehát látszólag európai biztonsági ember - portás - feje tetejét csapkodva rikoltozta az előttem besurranó autó(s) után: b... meg, elvetetem a kártyádat. (A vásárlásra jogosítót - A szerk.) El én... (Id. még kötő-, avagy indulatszó). Ezután magam is igyekeztem volna a kapun belülre kerülni, ám amolyan Markó utcai stílusban rám rivallt: menjen már hátrább, nem érti?!. Mivel eddig egy szót sem szólt hozzám - nem is köszönt „természetesen” -, tényleg nem értettem a felháborodását. Mondtam is zavartan: Jó napot. Várni kell a parkolókártyára - válaszolta ő, láthatóan sajnálkozva, hogy ismét egy amatőr vásárlóval hozta össze a balsors. Aztán megnyílott az út az „ingyenes, részben fedett parkoló felé.” Ahol egymás hegyén-hátán a járgányok, többségükben egy- egy unatkozó gyerekkel vagy nagymamával. Ugyanis „a gépkocsiban elhelyezett értékekért a társaság nem vállal felelősséget” - hirdeti a felirat. Viszont a csarnokba legfeljebb egy mobiltelefon, vagy inkább pénztárca méretű táska vihető be. Egy közepes méretű (A/4) szütyö például már nagy, mert abban egy karton dobozos ivólevet - ugye - nyugodtan kicsempészhet a köztudottan lopás magyar. Már aki bejut. A bejáratnál ugyanis legalább egy órányi sor kígyózik - mint megtudtam - nap mint nap. Érthető, odabent maga a kánaán vár, diszkont áron kínált portékákkal tömött polcok képében. S ezért bizonyára érdemes eltűrni az arrogáns személyzetet, a nagyi meg legalább világot lát. A profi vásárlók világát. Úgyis idegesítő, amikor nosztalgiázik. Hogy milyen volt, amikor Weisz bácsi, a fűszeres, kezeit dörzsölgetve hajlongott előtte, ha betért a boltba „két fillér ára" élesztőért. Suha Péter Közeledni az ezredforduló utáni szellemiségéhez Kollektív munka révén: a 112. tanév krónikája Vadásznap közeleg Megyei puskásaink a negyedik vadásznapjukra készülnek. Idei rendezvényükre szeptember 1- jén, vasárnap kerül sor Parád- fürdőnek a Sándorrét felé lévő kastélya alatti térségen. Reggel 9 órakor kürtösök zenéje csalogatja majd az érdeklődőket, akik a továbbiakban a helyi majorettekben is gyönyörködhetnek. Ezután dr. Kő- házi István, a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetségének elnöke köszönti az egybegyűlteket, s beszéde végén kitüntetésül 10 Nimród-emlékér- met is átad a hosszabb ideje tartó kiemelkedő tevékenységek elismeréseként. Az ünnepség további részében dr. Czakó István prépost, kanonok Hubertus-misét celebrál a tábori oltárnál, majd a szabadtéri színpadon a Palóc Táncegyüttes adja elő látványos műsorát. S lesz még itt íjászbemutató, nem utolsósorban pedig bog rácsos vadgulyás, amit természetesen bárki megkóstolhat - a pénzéért. Délután fél 2-kor képzőművészeti kiállítás nyílik a gyógyintézet könyvtárában. Míg az épület díszes ebédlőjében este 7-től vadászbál zárja a nap programját. (gy-) Hagyományteremtő lesz? Egri tankönyvbörze Az elmúlt hónapokban a Magyar Televízió Zöldpont című műsorának szerkesztősége országunk több részén készített felméréseket: miért ne lehetne használt, de még jó állapotban lévő tankönyveket új tulajdonosoknak eladni egy börze keretében. Habár az iskolák már megrendelték a tankönyveket a kiadóktól és a nyomdáktól, az ország lakossága - s nem csupán a nagycsaládosok - mégis igényli az effajta kiárusítást. Budapest, Szolnok, Nyíregyháza és Szombathely mellett Eger is csatlakozott e kezdeményezéshez - tájékoztatta lapunkat Sütő Ágnes, az egri Ifjúsági Ház munkatársa. Továbbá elmondta, hogy ha az idén hagyományteremtő céllal megrendezett esemény eredményei kedvezőek lesznek, a jövőben is szerveznek majd hasonló vásárokat. Az egri Ifjúsági Ház tanácstermében augusztus 31-én, szombaton reggel 9 órától délután 2 óráig várják mindazokat, akik tavalyi tankönyveiket szeretnék hasznosítani, esetleg elcserélni, vagy kedvezőbb áron szeretnének tankönyvhöz, tanszerhez jutni. A rendezvényeket figyelemmel kíséri a rendező szervek szakmai segítője, az MTV Tízórai című műsora is. (ho) (Folytatás az 1. oldalról) Ők viszont úgy vélték, hogy megkérdezésük nélkül eldugták őket a vásárlók szeme elől, s a tények is azt igazolták, hogy forgalmuk jócskán megcsappant. Végül az árusok azt fontolgatták, hogy aláírásgyűjtési akcióba kezdenek érdekeik érvényesítéséért. Domer Ferenc tudja, hogy nem kedvelik őt a faluban ezért a megoldásért, érvei azonban az ő üzleti érdekeit tekintve megállják a helyüket:-Nézze, azt a területet én bérelem, így aztán jogom van ahhoz, hogy ott ne engedélyezzem az árusítást. Egyáltalán nem a helyi termelőkkel van bajom, hanem a „feketén” árusítókkal. A bolhapiacosok a számla nélküli, kétes eredetű áruikkal elárasztották a placcot. Természetesen ez az én forgalmamra is rányomta a bélyegét. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a kofák után én takaríttat- tam minden nap. Ezért is ajánlottam fel, hogy árusítsanak hátul. Nekem ez 300 ezer forintomba került. A lehetséges kompromisz- szumról így vélekedik:- Ha a polgármesteri hivatal úgy dönt, hogy az én területem melletti részen engedélyezi az árusítást, én is beleegyezem, azzal a feltétellel, hogy a terület tisztaságáról gondoskodjanak, s hogy a parkolóim szabadon maradjanak. Kiss Sándor jegyző nemrég tért vissza a faluba egy külföldi tanulmányút után. Amikor fölvetem a problémát, ígéretet tesz, hogy a polgármesterrel áttekintik a lehetséges megoldásokat. Délután már megnyugtató hírekkel szolgál: a Dorner- féle üzletközpont melletti fodrász hozzájárult, hogy az ő üzlete előtt folyjék az adásvétel. Közhasznú munkásokkal két héten belül kialakítják az árushelyeket, s arról is gondoskodnak, hogy a környéken rend és tisztaság legyen. Ez igazi happy end - mondhatnánk. A kérdés csupán az, miért kellett egy esztendőt várni erre a lépésre, s hogy a tavalyi döntéskor vajon miért felejtették el megkérdezni a legérintet- tebbeket, az árusokat és a vásárlókat? (barta) Az Egri Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet elkészítette a 112. tanév krónikáját taglaló évkönyvét. A kollektív gondolkodás, a közös munka meghozta a maga gyümölcsét, hiszen kiadványuk nem csupán külsőre mutatós, hanem tartalmilag is számottevő. Aki hozzájut e könyvecskéhez, meggyőződhet arról, hogy a kivitelezésben egyaránt részt vettek a vezetők, a pedagógusok, valamint a diákok. A szerkesztés feladatát ellátó Bese- nyei Béla általános igazgató-helyettes és Győry Agnes tanár, lektor, gondoskodtak arról, hogy egyenletes stiláris színvonal formálódjék. Elek Elemér, az oktatási intézmény igazgatója bevezetőjében hangsúlyozza azt, hogy ez az iskola lépést tart az időAz egri Közgazdasági Szakközépiskola szeptember 1-jén, vasárnap tartja a fennállásának 75. évfordulója tiszteletére rendezett tanévnyitóját. A Klapka utcai anyaépület tetőtér-beépítési munkálatai miatt a délelőtt 10.30-kor kezdődő ünnepség színhelye - a jogelőd felsőkével, s a gárda arra törekszik, hogy már most megközelítse az ezredforduló utáni szellemiséget. Talán kissé részletezők, ám mégis érdekesek a kitüntetettekről írott portrék. Alaposak az egyes munkaközösségek beszámolói is. A tanulók szintén kitettek magukért. Ezt igazolják rövidke, de velős fogalmazványaik az építészet izgalmas témaköréből. Emellett olvashatunk a helyi alapítványokról (a Bornemissza Gergely és a Joó János nevét viselőkről), a kollégium hétköznapjairól, a sportélet számszerű mutatóiról. A változatos anyagot Molnár István tanár, fotóművész felvételei színesítik. (p. i.) reskedelmi iskola emlékére - a Líceum díszterme lesz. A jubileumi tanévnyitó egyben a Baráti Kör ünnepi összejövetele is. A szervezők az eseményre várják az alma mater minden volt diákját, tanárát, munkatársait, valamint az iskola barátait és támogatóit is. A Közgazdasági Szakközépiskola 75 éves fennállása Jubileumi évnyitó Egerben Önszerveződések vitája Ma 42 ezer alapítvány működik hazánkban nonprofit, azaz nem nyereségérdekeit formában, s nagy múltra tekint vissza a polgári keretek között megvalósuló önszerveződés. A hagyományt az elmúlt évtizedek gyengíteni tudták, de megszakítani nem. A nonprofit szektor az általa ellátott szolgáltatások gazdasági és pénzügyi súlyát tekintve Magyarország legdinamikusabban fejlődő szférája, ezért fontos, hogy átlátható működési és gazdasági feltételei legyenek. A törvény koncepcióját a kormány megtárgyalta, és felhatalmazta a művelődési és közoktatási minisztert, hogy azt társadalmi vitára bocsássa. Solymosné Füstös Zsuzsa hatékonysági tréner vezeti a vitát augusztus 29-én, csütörtökön délután 2 órától a közhasznú magánszervezetek tevékenységéről szóló törvénytervezetről a városháza dísztermében. Dr. Kuti Éva és dr. Harsányi László koncepcióját, a legfontosabb gazdasági kérdések áttekintését, a szabályozási alternatívák gazdasági hátterének felvázolását Radó Péter, az MKM tanácsadója mutatja be. A minisztérium és a Hálózat a demokráciáért program felkérése és támogatása alapján a United Way Hevesi Táj Alapítvány várja a civil szervezetek vezetőinek, munkatársainak véleményét, módosítási javaslatait. Ezeket a törvény előkészítői figyelembe veszik. A tervezet szövege az augusztus 15-i Magyar Hírlap Kurázsi mellékletében volt olvasható, illetve átvehető a szervező alapítványnál. Színpadi siker az egri Franciskánus udvarban Életképes gondolatok, ötletes formában Nem rossz dolog, ha egy szerző színész és rendező. Ismeri a színpad világát, a dramaturgiát, a darabírás legalapvetőbb fortélyait. Egyszóval mindazt, ami nélkülözhetetlen a minimális tetszés elnyeréséhez. Természetesen az éremnek lehet másik, negatív oldala is, hiszen ha az illető nem elég önkritikus személyiség, akkor könnyen, szinte észrevétlenül enged a rutin csábításának, s a mélységtől riadozva, kizárólag a csacsogó felszínhez kötődik. Kiss József ilyen szempontból szerencsés alkat, mert meglelte az arany középutat. Azt, amely a tisztes sikerhez ível, vezet. Az egri Franciskánus udvaron három estén adták elő a Kincskeresőket. Az önmagában sokat mondó, hogy a színészek az utolsó alkalommal is telt ház előtt játszottak, s megérdemelten örvendezhettek a vastapsnak. A néző tehát döntött. Gyorsan tegyük hozzá - ez általában így van - igen helyesen, hiszen a meglévő erényeket méltatta. ‘ A hozzáértésre utal, a biztonságérzetre vall a frappáns alapötlet, s az ehhez ötvöződő, ügyesen meglelt formai köntös is. A történet hősei egy renoválásra váró vidéki udvarházban vetődnek össze. Abban a kastélyban, ahol állítólag kincseket rejtettek el. Ők azonban nem ezután nyomoznak, hanem azokat kutatják, amelyek a lélek ajándékai. Ilyen összefüggésben esik szó egymás megismerésének szükségességéről, a pénzhajsza értelmetlenségéről, a lét értelméről. Nem frázisok sorakoznak, csupán mértékkel adagolt gondolatmagvak. Az alkotó majdhogy maradéktalanul igazolja, hogy a zaklatott, az agyonterhelt hétköznapok torzítják a pszichét. Még arra is jut ideje, hogy honi képzőművészetünk vaskos tévedéseire utaljon. Nem okító, hanem megmosolyogtató módon. A dirigensi érdem az, hogy avatottan tolmácsoltatta saját művét. Olyannyira talpraesetten, hogy majdnem feledtette a második rész hevenyészettsé- gét, elnagyoltságát, odavetett- ségét. Ez persze, köszönhető a fiatal párt alakító Schnell Adámnak (Sándor), Györgyi Annának (Márta), Pásztor Erzsinek (Jolán) és a remek karaktermegjelenítő Galberisz Tornásznák (Jóska). Valamennyien egyéni ízekkel gazdagították az ábrázolandó figurákat, olyan összhangot teremtve, amelynek indokoltan dukált a nem mindennapi elismerés. , Az átlagon felüli érdeklődés viszont azt nyomatékolja, hogy a barokk város vevő az ilyen, tanulságokban is bővelkedő bemutatókra... Pécsi István A kis helyiségek üzemeltetése nem kifizetődő üzlet?
