Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-23 / 196. szám

4. oldal Eger Körzete 1996. augusztus 23., péntek Bükkszentmártonban támogatják a diákokat A képviselő-testület döntése ér­telmében az idei tanévkezdés­kor sem maradnak segítség nélkül a szülők. Az önkor­mányzat - gyerekenként - 3.500 forint támogatást nyújt. A segély egységesen jár úgy az általános, mint a közép- és fel­sőfokú iskolában tanulóknak. Milliókat spórol az egercsehi iskola Elkészült a gázbevezetés, a mű­szaki átadás is megtörtént. így ebben a tanévben már nem kell olajjal fűteni az egercsehi álta­lános iskolában. Tavaly 4 mil­lió forintjába került az önkor­mányzatnak a tüzelés. Az idei telet nyugodt lélekkel várják. Eladó a kastély Egerszóláton A XVIII. században épült, 500 négyzetméter alapterületi Bre- zovay-kastély továbbra is gaz­dára vár. Néhány érdeklődő már jelentkezett, ám komoly vásárló még nem akadt. A pol­gármester három ügynökséget is megbízott, s reményei szerint talán egy külföldi befektető „ráharap” az ajánlatra. Virágkarnevál - a kényelmes fotelból Az Egri Városi Televízió mun­katársainak jóvoltából akár pi­zsamában is végignézhetik a debreceni virágkarnevált. A színpompás felvonulásról ké­szült filmet ma este 19.25-től vetítik másfél órán át. A novaji borverseny legjobb szereplői Húszféle nedűt kóstoltak végig a bírák, hogy kiderítsék: ki a legjobb bortermelő Novajon. Nyolcán arany, heten ezüst, öten bronz fokozatot értek el a versenyzők közül. A zsűri kü- löndíjat is osztott. A .legjobb vörösborral Nagy István, a leg­kitűnőbb fehérborral Nagy Já­nos, a legzamatosabb óborral Kovács József büszkélkedhet a faluban. A díjakat a Hegyköz­ség, az ostorosi Bor Kft. és a polgármesteri hivatal képvise­lői adták át a nyerteseknek. A fatörzsön a tábla: fürödni tilos fotó: N.z. Bélapátfalván rendkívül veszélyes a tó Áldozat kellett az elrémítéshez?- Rendkívül veszélyes ez a tó. A mélysége helyenként a ti­zenkét métert is eléri - állítja a bélapátfalvai Szűcs házaspár. Nyolc éve laknak a vízparthoz közel. Azóta (az augusztus 14- i tragédiáig, amikor egy 15 éves fiú életét vesztette) nem történt itt szerencsétlenség. Az önkormányzat látható­lag mindent megtett (tiltó táb­lát helyeztetett ki két fa tör­zsére), hogy elrettentse a úszni vágyókat. Mint azt az iszonya­tos eset bizonyítja, ez kevés. Talán hatékonyabb lenne, ha egy jövedelempótlás (vélhető­leg akad ilyen a faluban) köz­hasznú munkásként őrt állna a parton. Esetleg egy csónakkal, amivel bejuthatna a segítsé­gért kiáltóhoz. Érdekelt volna, mit szól az ötlethez a polgár- mester, de ő most a szabadsá­gát tölti. A jegyzőnő - aki el­árulhatta volna: indítottak-e valaha, valaki ellen szabály­sértési eljárást a tiltott fürdő­zésért - elérhetetlennek bizo­nyult. Kostelecki István r. száza­dos, a Heves Megyei Rendőr­főkapitányság vízi- és légiren­dészeti főelőadója elmondta, nincs tudomása arról, hogy va­lakit is feljelentettek a megyé­ben, mert semmibe vette a fi­gyelmeztető táblát. Korábban indítványozta - tekintve, hogy a körzeti megbízottak nem áll­hatnak állandóan a tópartokon -, az önkormányzatok vegyék fel a kapcsolatot a polgárőr­ségekkel. Eddig sehonnan sem jelezték, megszívlelték a taná­csát, megállapodást kötöttek az önkéntesekkel. (négyessy) „Újra magyarok lettünk” Ági 17 éves volt, vőlegénye, Ernő 19, amikor 1989 decem­berében elszánták magukat a „nagy kalandra”. A csenger- bagosi lány és a bogdándi fia­talember maguk sem tudták, mire vállalkoznak. Reszketve lépték át a román-magyar ha­tárt. Poggyászuk mindössze néhány ruhadarabból állt. Egerben kötöttek ki, ahol albérletben kezdték új életü­ket. A fiú hamar elhelyezke­dett, s mivel becsületes, meg­bízható munkaerőnek bizo­nyult, kollégái is befogadták, s próbálták egyengetni útját. így kapta az ajánlatot: próbáljanak letelepedni Szúcson, ahol egy olcsóbb házat is vehetnének. Nem sokáig gondolkodtak, cselekedtek. Összeházasodtak, s Szúcsra költöztek. 1993 márciusában beadták a szük­séges papírokat, s azóta vár­nak a magyar állampolgársá­got igazoló okiratra. Idén augusztus elején aztán végre kezükbe vehették a Göncz Árpád kézjegyével ellá­tott okmányt.-Olyan hihetetlen volt az egész. Anyukám épp itt ven­dégeskedett nálunk. Amikor meghallotta a hírt, sírógörcsöt kapott az örömtől - meséli fel­szabadultan Rácz Ernőné. - Most már végre haza is láto­gathatunk.- Úgy tudjuk, a faluban többen is osztoztak az örö­mükben. Ez azt jelenti, hogy megkedvelték itt magukat.-Tudja, amikor idekerül­tünk, sokan bizalmatlanul fo­gadtak, betolakodónak tekin­tettek bennünket, s többen is megkérdezték: mit akarnak itt ezek a románok? Biztosan ma is akadnak olyanok, akikben nem szűnt meg az előítélet, de úgy érezzük, a nagy többség befogadott és megszeretett bennünket. A férjem kőmű­vesként dolgozik, én pedig itt a kis boltban és a szomszédos kocsmában kaptam munkát. A kislányunk, Krisztina már itt született. Most múlt két­éves. Neki már ez az igazi ott­hona. — Hét év nagy idő. Hogyan birkóztak meg a honvággyal?- Szerencsére anyukám elég gyakran meglátogat ben­nünket. Tőle kapjuk a híreket. Az a legszomorúbb az egész­ben, hogy egy magyarországi látogatás költségeire legalább félévi nyugdíjat kell félreten­niük. De most, hogy megkap­tuk az állampolgárságot, végre mi is gyakrabban mehetünk. (barta) Ha én polgármester lennék Legutóbb Szúcs-Bányatelepen, közismertebb nevén Bagoly- lyukban érdeklődtünk Boczán Andrástól, mit tenne ő másként a településen, ha a polgármes­teri székben ülne:- Ez nem könnyű kérdés, már csak azért sem, mert tudva­lévő, hogy a bányatelep köz­igazgatásilag Szűcshöz tarto­zik. Az én véleményem az, hogy Bagolylyuk méltánytala­nul keveset kap a közös költ­ségvetésből. Ennek ellenére van néhány olyan dolog, ami nem tűrne halasztást. Ha azt szeret­nénk, hogy ez a település meg­maradjon, mindenekelőtt mun­kalehetőséget kellene teremteni a helybelieknek. Sajnos az itt élők többsége munkanélküli, s esélyük sincs életfeltételeik ja­vítására.- A második legfontosabb teendőnek tartanám a kisiskola visszahozatalát a településre. Az alsótagozatosoknak fárasztó és kényelmetlen a szomszédos településre járni. De azért is fontos lenne ez a lépés, mert az iskola talán lehetőséget nyúj­tana az itt élő gyerekeknek a szabadidejük értelmesebb eltöl­tésére.- A harmadik legnagyobb feladatnak tekinteném a ma­gyarok és a cigányetnikumhoz tartozók közötti feszültség fel­oldását. Sokszor már úgy tűnik, hogy teljesen elmérgesedik kö­zöttük a viszony. Ez pedig sen­kinek nem érdeke. Meg kell ta­nulnunk egymás mellett, barát­ságban élni, e nélkül soha nem kovácsolódik jól működő kö­zösséggé a falu lakossága. Széthúzással pedig semmilyen célt nem lehet elérni. B. K. Hazaérkeztek a „Régizenészek” Lelkes volt a francia közönség A franciák nyugodt vérmérsék­letükhöz képest nagyon lelke­sen ünnepeltek bennünket a clermont-ferrandi .Érdekes hangszerek fesztiválján - mondta Kovács István, a Mu- sica Aulica Régizene Együttes művészeti vezetője.- Hol van ez a város?- Franciaország szívében, Lyontól 120 kilométerre. Híres a gumigyáráról, a bankjegy- és éremnyomdájáról. Vulkanikus hegyláncolaton fekszik, város­magja hasonló történelmi múlt­tal rendelkezik, mint Eger.-Hogyan kaptak meghívást a fesztiválra?-Régi kapcsolat fűz minket a városhoz, illetve Jean-Claude Aminot úrhoz, a művészeti kon­zervatórium igazgatójához. Az egriek tavaly találkozhattak ne­vével, művével, a Kockázatos szerelem című gyermekoperá­val, melyben 73 egri általános iskolás énekelt. De ’93-ban is szerepeltek nálunk konzervató­riumuk tanárai, barokk koncer­tet adtak. Az Érdekes hangsze­rek fesztiváljára az egri Állami Zeneiskola tanárai már koráb­ban kiutaztak, és az ottani ze­nekarral együtt léptek fel, aho­gyan mi is.- Milyen müveket mutattak be?- Fagott, doromb és csemba­lóversenyt, tekerőlantra írt ver­senymüvet, és egy csokrot a régi magyar reneszánsz, népi, és lakodalmi énekekből. Ját­szottunk a városháza, a konzer­vatórium, és a volt jezsuita ko­lostor udvarán.- Hangszereik?- Doromb, spinét, rene­szánsz furulya, görbe kürt, te- kerölant, koboz, kaval, duda, ütőgardon. Vittünk egy mikro- buszra valót, és sikerünket bi­zonyítja, hogy meghívást kap­tunk a jövő évi fesztiválra is. (császi) Felsőtárkányt sem látogatják? Egyre gyengébb nyarak Lassan végéhez közeledik az idei nyár, s ezzel együtt elérke­zik a számvetés ideje is: milyen volt az idegenforgalmi szezon? Felsötárkány Eger közel­sége, és vonzó természeti adott­ságai miatt közkedvelt helye a megyénkbe látogató vendégek­nek. Idén nyáron számos helyi programot is kínáltak a turis­táknak. Kíváncsiak voltunk hát, mit kamatoztatott mindebből a tár- kányiak egyik kulturált vendég­látó komplexuma a Sziklaforrás Fogadó. Az üzemeltető vállal­kozó Simon Lászlóné és férje éppen hivatalos ügyeket intéz, így a hölgy édesanyja foglalja össze a tapasztalatokat:- Sajnos, évről-évre gyen­gébb a forgalom. Idén minden eddiginél rosszabb volt. Kö­szönhető ez a mostoha időjá­rásnak, hiszen alig volt nyár, de ennél is nyomosabb ok a pénz­telenség. Manapság azt is meg­gondolják az emberek, hogy a megengedhetnek-e maguknak egy vendéglői ebédet. Ez a lá- nyomék vállalkozására is rá­nyomja a bélyegét. A helyzet az, hogy egy ilyen épületegyüt­tesnél óriási a rezsi, amit ven­dég nélkül képtelenség kigaz­dálkodni. (b. k.) Gyertyaöntés, aratófelvonulás A Budai Várban a Mestersé­gek ünnepén augusztus 17-20- ig állták sátraikban az érdek­lődők ostromát 22 csoporttal közösen a Heves Megyei Népművészeti Egyesület tagjai.- A bőrösök, fazekasok, hímzők, fafaragók, mézeska­lács-készítő, lószőrékszer, szalma- és kosárfonó, gyer­mekjáték készítő, gyertyaöntő kézművesek mesterségbemu­tató foglalkozásokat tartottak, melyek a gyermekektől az idősekig szép számmal von­zották az érdeklődőket - mondta Varga Csaba fafaragó, az egyesület elnöke. — A leg­nagyobb sikere az egri Gulyás Béla gyertyaöntőnek volt, aki nem győzte segíteni „új tanít­ványait”, a viaszgyertya már- tókat. Lassú Imre áttört kerá­miaedényeinek készítése so­kakat érdekelt, váltották egy­mást a kezdő fazekasok a ko­rongnál. A csanak faragását végignézték, magyaráztatták a motívumok jelentését.- Milyen különlegességeket tartogatott maguknak ez a há­rom nap?- Megcsodáltuk a szlovák üvegfúvókat, a holland fapa­pucskészítőket, a papírvágó­kat, a citera- és íjkészítőket. Reggelig jártuk a kólót, és a magyar táncokat, megnéztük a fellépőket. Aratókoszorúkkal vettünk részt a felvonuláson, a kenyérszentelésen.- Számba vették kollégái­kat?- Bár a tömeg óriási volt, de a nap végén felkerestük a szakmabeli rokonokat. Meg­néztük az újonnan készült tár­gyakat, zsűriztük egymást. — Tavaly Önök kapták az első díjat. Most hogyan szere­peltek?-A legjobb Szabolcs-Szat- már-Bereg megye, az ócsai Kaptár Egyesület, és Buglyó Péter Hajdú-Bihar megyei ká­dár lett. Mi is több egyesület­nél szerepeltünk az első he­lyen, de az értékelésnél máso­dikok lettünk - mondja Bánszky Pál művészettörté­nész. - A Népművészeti Egye­sületek Szövetsége rendezte programra a Megyei Művelő­dési Központ segítségével ju­tottunk el. Baráti találkozó volt ez, a hagyományok őrzé­sének, a kétkezi munkának az ünnepe. Császi Erzsébet Köröstárkányiak - testvérközségükben Szentesítik a barátságot A millecentenáriumi esemé­nyekhez kapcsolódóan az erdé­lyi Bihar megyei Köröstárkány küldöttsége tisztelte meg láto­gatásával Felsötárkány lakóit. A Benedek Ferenc polgár- mester vezette delegáció sűrű programja közepette megbeszé­lést tartott Felsötárkány ön- kormányzatával. A vendégek nem győzték hangsúlyozni, mi­lyen nagy megtiszteltetés szá­mukra, hogy együtt ünnepel­hetnek magyar honfitársaikkal, Magyarországon. Amint azt az erdélyi község polgármestere elmondta Köröstárkány 1300 lakosú, csak magyarok lakta, zömében református vallású te­lepülés, amely a történelem vi­haraiban is megőrizte hagyo­mányait. A felsőtárkányi hely- történeti kiállítás megtekintése után sok hasonlóságra derült fény, amely a közös múltból maradhatott meg. A nevek ha­sonlósága miatt még közelebbi rokonság is feltételezhető, de ezt még kutatásokkal kell majd alátámasztani. A vendégek kezdeményezték a négy éve fennálló kapcsolat törvényes szintre emelését, amelyhez készségét nyilvání­totta ki az önkormányzat. A legközelebbi lépés: közösen ki­dolgozzák ki a testvér telepü­lési szerződést. Megkezdődött az általános iskolások csereü­dültetésének szervezése is, me­lyet követhetnének az idősebb korosztály kirándulásai is. Az biztos, hogy a faluk test­vérkapcsolatát nyelvi akadá­lyok nem hátráltatják. (bajzát) I Kizárólagos márkaképviseleti I joggal és szervizhálózattal I rendelkező- Kft keres targonca és j anyagmozgatógép forgalmazáshoz területi I képviselőt I agilis 35 év alatti határozott I fellépésű úr személyében. ,1 Elvárások: ! x mobilitás a x jó kapcsolatteremtő készség I x önállóság I x B. kát. jogosítvány I x műszaki végzettség, I x német vagy angol nyelv ismerete előny. f! Javadalmazás a jelölt képessé­geinek és eredményességének J megfelelően, cégautót biztosítunk. ; Jelentkezés meghallgatásra a 30/520-211 -es telefonszámon í a megjelenéstől számított egy

Next

/
Thumbnails
Contents