Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-21 / 194. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. augusztus 21., szerda Honfoglalásunk 1 Eger: Szent István-nap vigíliáján Egri lokálpatrióták menete a várba FOTÓ: PERL MÁRTON György ünnepi beszédében a honfoglaló magyarokról be­szélt, s arról, hogy a régészeti feltárások bizonyítják, Eger kedves célpontja volt otthont kereső őseinknek. A polgár- mesteri köszöntő után Kádár Zsolt református lelkész és dr. Antalóczy Lajos, a Főegyház­megyei Könyvtár igazgatója szólt az egybegyűltekhez. Az ünneplők fáklyalánggal világították a várba vezető utat. Szent István szobránál Várkonyi György emlékezett meg államalapító királyunk­ról, majd Hegyesi Hudik Mar­git, Saárossy Kinga, Blaskó Balázs és Kelemen Csaba színművészek produkciója in­dította meg a lelkeket. A résztvevőket tárogató szó kísérte útjukra. (n. z.) Fáklyás emlékmenetre hívta az Egri Lokálpatrióta Egylet a város polgárait 19-én este. A sokaság a Dobó téren gyüle­kezett, miközben az Egri Csil­lagok Asszonykórus és a Hely­őrségi Katonazenekar műsorát hallgathatták. Dr. Ringelhann Fáklyaláng világította útjukat... Ünneplés Hatvan körzetében - Szabó Iván előadása Hittel, céllal, s jövőképpel Hatvan körzetében már augusz­tus 16-án, pénteken elkezdődött a millecentenáriumi ünnepség- sorozat. Horton dr. Scharle Pé­ter, a közlekedési minisztérium helyettes államtitkára mondott beszédet, majd felavatta a nem­rég elkészült Magyar utcát. Közös ünneplésre hívta a környéken élőket a Kistérségi Fejlesztési Társulás. Hatvan fő­terén Szinyei András polgár- mester köszöntötte az egybe­gyűlteket. Kiemelte: szerinte az állami megemlékezés a vártnál szerényebbre sikerült, de a te­lepülések méltó módon fejezik ki tiszteletüket a honfoglalás év­fordulóján. Az ország kitűnő le­hetőséget szalasztott el - tette hozzá -, amikor lemondta a vi­lágkiállítást. Szavai után Pálos Frigyes prépost tartott előadást az államalapításról. Zagyvaszántón emlékművet avattak, Lőrinciben szabadtéri misével egybekötött megemlé­kezésen mondott beszédet Fe­kete György KDNP-s ország- gyűlési képviselő, míg Apcon falunapra invitálták a települé­sen élőket. Szűcsiben együtt ünnepelt az ötéves ME-T Kft. és a polgárőrség, valamint az 50 esztendeje működő sportkör. A petőfibányai megemléke­zés fő szónoka dr. Szabó Iván, az MDNP elnöke volt, aki dr. Farkas Gabriella és dr. Kutrucz Katalin képviselők kíséretében érkezett a községbe. A művelő­dési házbeli előadásában az egykori pénzügyminiszter pár­huzamot vont a Szent István kori és a mai Magyarország között. Hangsúlyozta: nem le­het túlélő az a nemzet, amely eltörli kollektív emlékezetét. A megmaradás feltételei hasonla­tosak az ezer év előttiekhez; nagyobb közösségbe kell illesz­kedni, hogy megőrizzük sajá­tosságainkat. Az Európával való kacérkodás nem érzelmi kérdés, hanem megmaradásunk záloga. Embertelen társadalom felé halad a világ - zárta gondo­latait -, a rációnak csak akkor van értelme, ha az jövőképpel, céllal és hittel párosul. Csomós László: a baloldal nem felelős Trianonért Szó sincs betolakodásról Pétervásárán két napon át ün­nepeltek a város lakói. Hétfőn szórakoztató programok várták az érdeklődőket. A tegnap délután a város és környéke őstörténeti emlékeit bemutató tárlatot Pál László polgármester ajánlotta a látoga­tók figyelmébe, hangsúlyozva, hogy Pétervására már ősidők óta lakott település volt. Eztán a Szabadság téren Csomós László honatya köszöntötte az ünnep­lőket. Beszédében arra is kitért: a szomszédos országok politi­kai közvéleménye előszeretet­tel fejtegeti, hogy 1100 éve a barbár magyar hordák betola­kodtak az ősi, főleg szláv földre, s elítélik ünnepünket. A honi megítélés is sokféle, sokan a „Nagy Magyarország” meg­szűntét tartják a bajok forrásá­nak. Ezért a baloldalnak nincs mit szégyenkeznie - fejtette ki -, hiszen a trianoni békekötés idején a baloldali pártok köze­lében sem voltak a hatalomnak. István király méltó követői Hiteles turulmadár Heves főterén A többnapos millecentenáriumi rendezvénysorozat egyik jeles eseménye volt Hevesen, kedden délután dr. Szekeres Imre MSZP frakcióvezetőjének ün­nepi megemlékezése államala­pításunk 1100. évfordulója tisz­teletére. Az eseményen - me­lyen a többszáz érdeklődő mel­lett részt vett dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Balás István, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője és ott voltak Heves testvérvárosa­inak képviselői is - a szónok méltatta István királyunk éles­látását, amelynek köszönhetően ünnepelhetjük a honfoglalás 1100. évfordulóját. Szekeres Imre beszélt arról is, hogy ál­lamalapítónk törekvése ma is aktuális és a mának szóló üze­nete az, hogy hogyan tudunk in­tegrálódni Európába. Ünnepi megemlékezése vé­gén az MSZP frakcióvezetője leleplezte Szönyi Endre szob­rászművész alkotását, a millen­niumi évfordulóra készített és felújított emlékoszlopon álló turulmadarat. A sok hányatta­tást túlélő emlékoszlopon - amelyet a város korhű fotók alapján restauráltatott és állí­tott vissza eredeti helyére - álló bronzszobor szakemberek vé­leménye szerint az első hiteles turulszobor az országban, mert minden más alkotás sast, öly- vet, vagy más képzelt madár­formát mutat, a hevesi pedig kerecsen-sólymot ábrázol, amely igazoltan a turulmadár névadója. H. Budai Sándor 100. évfordulóján Folkmise, kenyérszentelés, szoboravatás Folkmisét tartottak Gyöngyö­sön vasárnap délelőtt a zsúfolá­sig megtelt Szent Bertalan templomban. Az istentisztele­ten, amelyet dr. Nagy Lajos apát celebrált, a város polgárai mellett részt vett a Gyöngy­fesztivál valamennyi szerep­lője, nemzetük hagyományos népviseletében. Közreműkö­dött a Xantus Corvinus kórus, valamint a francia, a spanyol és a mexikói együttes. A misét követően Szent István-napi ke­nyérszentelő ünnepségre került sor a templom előtt felállított díszemelvényen. A dr. Nagy Lajos apát által megáldott és megszentelt új kenyeret Szabó Gyula, Gyön­gyös polgármestere szegte meg ünnepélyesen, köszöntve a megjelenteket. Méltatta a mil- lecentenárium jelentőségét, felvonultatva szűkebb hazánk, a Mátraalja történelmének je­lentősebb mérföldköveit, az itt élt elődeink szorgalma által te­remtett maradandó értékeket. A felszeletelt új kenyeret és a hozzátartozó krisztusi bort a polgármester, az alpolgármes­ter asszony, a Vidróczkis lá­nyok és fiúk segítségével osz­totta szét az ünneplő közönség­nek, köztük a meghívott vala­mennyi környező település küldöttségének is. Külön szín­foltja volt az eseménynek a Gyöngy-fesztiválon résztvevő együttesek által előadott műsor, mellyel zárult a rendezvény. Délután került sor az első ki­rályunkat, Szent Istvánt és csa­ládját ábrázoló szobor felszen­telésére. A Szent Bertalan templomban, a város védő­szentjének oltalma alatt, dr. Se­regély István egri érsek avatta és szentelte fel az országalapí­tóról készült műalkotást, amely ezután kerül végleges helyére a ' Szent Erzsébet templomba. Bágyi Ferenc Kenyérszentelés után Szabó Gyula polgármester megszegi az Új cipót FOTÓ: FÁCZÁN ATTILA Falunap Rózsaszentmártonban Falunapokat tartottak a lignitbányászat bölcsőjé­ben, Rózsaszentmártonban is. Hétfőn a szabadtéri színpadon a helyi majoréit csoport bemutatója nyitotta meg a kulturális programot. Fellépett az ecsédi énekkar és ha­gyományőrző csoport, valamint a rózsaszentmár- toni Nyugdíjas Klub dalköre. Nagy sikert aratott a hord könyvtár Kutyabarát Klubjának bemutatója. Tegnap reggel a Hősök emlékművénél ünnepé­lyes zászlófelvonásra került sor, majd Láng Já- nosné, polgármester mondott köszöntőt. Ezt kö­vette az ünnepi szentmise, majd a könyvtárban helytörténeti kiállítás és az iskolások millecente- náriumra készített rajzaiból nyílt tárlat. (f. a.) Fedémes: cselekvő emlékezés kell Jóleső érzés látni: nem hiába munkálkodott immár három esztendeje az egyesületünk, s még jobb, hogy most, ezen az ünnepi napon átadhatjuk a községnek mindazt, amit megalkottunk - mondta hétfőn délután Fedémesen Szabó László, a helyi hagyomány- őrző és faluszépítő egyesület elnöke azon az összejövetelen, amelyen a kömyezetformáló program keretében elkészült alkotások - a szabadtéri szín­pad, az általános iskolai ját­szótér, a Répa-völgyi honfog­lalási emlékpark, valamint a templomhegyet díszítő stációk - „hivatalosan is” a falu lakói­nak birtokába kerültek. Mol­nár Istvánné polgármester el­sőként méltatta a csoportot, amely újra élettel töltötte meg a kicsiny település minden­napjait. Eztán a honfoglalásról beszélt, hangsúlyozva: őseink építeni, gazdagítani jöttek azt, amit ma európai kultúrának nevezünk. Hozátette, tragédi­ákkal terhes történelmünk so­rán sok mindenben élen jár­tunk, hiszen Európa védőbás­tyája volt hazánk, még azon az áron is, hogy százötven évre feladta függetlenségét. S ugyancsak elsők voltunk 1989-ben a szocialista Kelet- Európa megváltoztatásában. A falu életében különösen nevezetes az idei esztendő, hi­szen a millecentenárium mel­lett a helység első okleveles említésének 735. évfordulóját is ünnepelték. Vélhetően a - mint neve is mutatja, méhész­kedéssel foglalkozó - telepü­lés ennél régebb óta létezik. S tegnaptól zászlaja is van, me­lyet Ferjentsik Ferenc kano­nok szentelt fel, mint ahogy a Varga Károly fazekas keze munkáját dicsérő stációsort is. Mindezek - mint elhangzott - azért valósulhattak meg, mert Fedémesen felismerték: csupán a cselekvő emlékezés lehet hiteles a mai Magyaror­szágon. Nem pátosszal teli, formális szólamok kellenek, hanem tettek, amelyek tovább viszik honfoglaló őseink aka­ratát: megtartani a magyar­ságot. (s. p.) Hevesen felszentelték az újtelepi római katolikus templomot. A hétfői szertartás dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrálta. Az egy év alatt Négyessy Zoltán építész tervei alapján elkészült templom felszentelésekor az érsek nem csak az imahelyre, hanem mindenkire, aki átlépi annak kapuját, Isten áldását kérte. Az ünnepi misét körmenet zárta. ‘ fotó: szuromi rita

Next

/
Thumbnails
Contents