Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-16 / 192. szám

4. oldal Eger Körzete 1996. augusztus 16., péntek Borverseny Novajon Ez csupán egy epizódja lesz a millecentenáriumi ünnepségso­rozatnak. A szombati borver­seny eredményhirdetését a 20-i rendezvényen hallhatják a falu­beliek. Szent István napján reg­gel 6-kor zenés ébresztővel kezdődik a program, 9-től sport-, majd déltől családi ve­télkedőn mérhetik össze tudá­sukat a novajiak. A műsoros megemlékezést fél 4-től tartják a kultűrházban. Este 8-tól pedig tánc, hajnalig. Szűcsi aranylakodalom Kovács Péter tanító 50 évvel ezelőtt ígért örök hűséget Pó- czos Ilonának. A házaspár azóta Érden él, ám az aranylakodal­mat esküvőjük helyszínén, Szű­csön tartják 18-án, délben. Vigasság Szarvaskőn Bált rendeznek a közösségi házban 19-én este 8-tól. Az al­kotmány napján - ugyanitt - délben ebédre, majd 3 órától emlékműsorra várják a helybe­lieket. Az ünnepi mise negyed 4-kor kezdődik, az egercsehi fúvósok térzenéjét 5 órától hall­gathatják meg. A búbos vöcsök násztánca Természetvédelmi tábor az egerszalóki tónál A harmadik, negyedik és az ötödik evezőtolla egyforma, a tőle balra és jobbra rövidülőket mérem - mondja markában egy kisposzátával Fitala Csaba, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bükki helyi csoportjának veze­tője a fiataloknak az egerszalóki táborban. Az apró, szürke­fehér tollruhás jószág meg se moccant, nyugodtan kivárta a méricskélést és a gyűrűzést. Megállapították a faját, nemét, korát, vonalzó alá került csőre, csüdje és faroktollai. Ezután szabadon engedték, hadd repüljön. így jártak el a tövisszúró gébiccsel, a sisegő füzikével és a szürke légykapóval is. Emlősöket, madarakat, hüllő­ket, kétéltűeket tanulmányo­zunk - tudjuk meg a táborve­zetőtől. - Ezen a tíz négyzetki­lométeres területen változatos az élőhely: nyílt víz, nádas, cseres-tölgyes, mocsár, rét egyaránt előfordul. Hálókat, elevenfogó csapdákat teszünk ki, melyeket rendszeresen el­lenőrzünk. A madarakat meg­gyűrűzzük, mellyel jelöljük fa­ját. Ezáltal „nyilvántartásba kerül”, és útja követhetővé vá­lik. Ha megkerül, s a gyűrűt visszajelentik a természetvé­delmi hatósághoz, rekonstru­álható a vonulási iránya, tele­lőhelye,-Melyik a legkülönösebb madár?- Mindegyik különös így vagy úgy. A búbos vöcsök nemcsak furcsa tollbóbitájá- val hívja fel magára a figyel­met, hanem násztáncával, ki­váló bukóképességével és fió­kagondozó szokásaival. Amíg kicsik az utódok, nem lehet­nek sokáig a vízben, mert elfá­radnának, felfáznának. Ezért kikapaszkodnak a szülők há­tára a tollak közé, és ott hajó- káznak tovább. Az állványos távcsővel ma­gam is megfigyelhetem e ma­darat, amint lemerül, majd kisvártatva fickándozó zsák­mánnyal úszik fiókájához, és csőrébe adja a halat. De a tol­lászkodó fekete szárcsák is az objektív elé kerülnek, köröz a sárga lábú sirály, ácsorog a víz közepében a nagykócsag, melyet a természetvédelem címermadaraként ismerünk. Tompa Ferenc a kétéltűek­kel, Zay Andrea a víz minősé­gével foglalkozik. A biológu­sok a gyerekekkel vizsgálják a kecske-, a tavi és az erdei bé­kákat, az unkákat. A fiatalok mérőeszközzel várják az elevenfogó csapdába került pockokat, egereket, cic­kányokat, figyelik a denevére­ket. Nézem a hálóba repült zöldikét kiszedő embereket, s megszállottságukon gondol­kodom.- Nem néhány ember hob­bija ez - sejti meg gondolata­imat a táborvezető. - Nagy méreteket öltött napjainkban a környezetpusztítás. Ez ellen szeretnénk tenni a magunk módján. Ha látszólag kevés is, hogy megfigyeljük, megis­merjük az élőlények szokásait, s ezáltal védjük őket, ezt az élő természet érdekében tesz- szük. Helyi védettséget szeret­nénk kezdeményezni az eger­szalóki víztározó körüli terület egy részének védetté nyilvání­tásához.-Mi jelenti a legnagyobb környezeti problémát a tónál?- A Laskó-patak, illetve a tározó vizének szennyeződése. Heves esőzések idején több fa­lunak a patakmederbe dobált kommunális hulladékát szál­lítja le a tározóhoz. Ezek a műanyag edények még évtize­dek múlva sem bomlanak el - mutat a tóparti szemétre. Ad­dig „jó”, amíg a tónak és kör­nyékének infrastrukturális fej­lesztése nem történik meg, amíg nincs kibetonozva a part, nincs vízicentrum. Ahová az ember tartósan beteszi a lábát, sajnos, az környezetpusztítás­sal jár együtt. Sokkal jobb helyzetben lennénk, ha az em­berek minél nagyobb részére lenne jellemző az ökológiai gondolkodásmód. Császi Erzsébet Gyula bácsi nem akar unatkozni Felnémeti avatás A szentmise reggel 8-kor kez­dődik 20-án Felnémeten, 9-től orgonazenét hallhatnak, és ke­nyéráldáson vehetnek részt a je­lenlévők. A Bükki Nemzeti Park kerítéséhez ültetett emlék­fát 9.15-kor avatják. A tárkányi tónál A szabadtéri színpadhoz hívják 20-án a szervezők a felsőtárká- nyiakat. Délután 4-től ünnepi, 5 órától show-műsort láthatnak. Este 8-tól tóparti diszkóban szórakozhatnak. Tűzijáték Ostoroson A faluriapot 19-én rendezik meg Ostoroson, az iskola sportpályáján 15 órától. A gyermek néptáncosok után az „Áldott szent föld” című ün­nepi műsor - dr. Puha Sándor részvételével - 16 órakor kez­dődik. Este tűzijáték, majd ut­cabállal zárul a program. Képzeljük el, hogy holnaptól elszakadunk kedves szomszéda­inktól, megszokott tárgyainktól, lakásunktól, és bekerülünk egy vadidegen társaságba. Csupa öregek közé - amilyenek mi magunk is vagyunk -, sajátunknak egyetlen szobácskát tudha­tunk, ahol rajtunk kívül legalább még egyvalaki fújja a kását éjszakánként. Innentől ez az otthonunk, itt pergetjük színesnek alig mondható napjainkat. Mit tennénk hasonló helyzetben? Miben találnánk meg a gyönyörűségünket? Mivel töltenénk a gyakorta őrjítően egyhangú órákat? Gyula bácsi és a nővérke Kovács Gyula bácsi a Berva- völgyi Idősek Otthonának la­kója. Január 9-én köszöntötték őt nyolcvanadszor, asszonyát négy évvel ezelőtt temette el. Gyerekei nincsenek, amikor utódot nemzhetett volna, hadi­fogolyként senyvedett Berdi- csevben. Magányosan éldegélt bodonyi házában, ám amikor elesett és összezúzta bordáit, úgy határozott - Egerben lakó rokonai tanácsára -, hogy be­költözik az intézetbe. Kitűnő az ellátás, aranyosak a nővérkék, a sorstársakkal sincs baj, csak épp a tétlenség nyomasztja. Idegen tőle a semmittevés, világéletében dolgozott, fiatalon a földeken, később útépítésnél kubikolt. Szereti a társaságot, szívesen beszélget erről-arról, az otthon­ban talált magának barátnőt is, akivel megoszthatja emlékeit, megtanácskozhatja, mit írt az újság. De a kezeinek is szük­sége van elfoglaltságra. Vala­mit muszáj csinálni! Eszébe jutott, hogy gyerek­ként, még 12 évesen elleste az öregektől, hogyan késiül az aratási koszorú. Ujjai közt érezte a búzakalászt, és meg­kérte az igazgatónőt, járjon közbe, hogy ismét alkothasson. Törőcsikné Király Margit felvette a kapcsolatot a téesz- szel, kalászt szerzett, és Gyula bácsi munkához láthatott. Es­ténként beáztatja, reggel pedig koszorúba fonja az immár en­gedelmes szálakat. Eltelik egy hónap, mire meg­születik az ájándék. Merthogy alkotásait kizárólag mások megörvendeztetésére készíti. Megfizetni nem is lehetne ezt a munkát. Tudását boldogan át­adná a gyerekeknek. Gyula bá­csi ráér, és szívesen mesél. Nemcsak a koszorúkészítés­ről. (négyessy) Ha en polgármester lennek Körzeti összeállításunkban új rovatot indítunk a fent szereplő címmel. Az Eger vonzáskörzetéhez tartozó településeket járva arról kérdezünk meg egy-egy gármesteri székben ülne. Elsőként Felsőtárkányban Vá­sárhelyi Gyula nyugdíjasnak tettük fel a kérdést, aki némi gondolkodás után az alábbi vá­laszt adta:-Az elmúlt időszakban na­gyon sokat fejlődött a falu. A gáz-, vízberuházás az itt élők kényelmét szolgálja. Én apróbb dolgokat oldanék meg. így pél­dául szükség lenne egy olyan közösségi házra, ahol a csopor­tok rendszeresen találkozhat­Egri pincék Az egri Pataki József - negy­venkét évi tanítás mellett - rendszeresen részt vett a mű­vésztelepek munkájában: meg­szervezte és 20 évig vezette a megyei rajztanárok stúdióját. Az alkotótáborokban szerzett élményeit, vázlatait dolgozza ki a salgótarjáni zománctábor­ban, és készíti a tüzeléstechni­kai üzemben nagyméretű ké­peit. Az otthoni, kicsi kemencé­jében az apróbb tárgyakat - medálokat, képecskéket - égeti ki. A tárlatra belépő először az egri pincék sorozatát veheti szemügyre, melyre a művész három éve Városi Művészeti Díjat kapott. A sötét színekkel karcolt sorozat perspektiviku­san láttatja az ódon pincéket, amint növényekkel benőtt bejá­ratuk álmosan ásítozik a nyári melegben. Városképei egybe­foglalják a jellegzetes épületek, tornyok barokk motívumait, Fazola díszítőelemeit. Alföldi emlékeit eleveníti fel polgárt, mit tenne o, ha a pol­nának, próbálhatnának. Min­denképpen szorgalmaznám, hogy elevenítsük fel a tárkányi lakodalmas és a farsang szép hagyományait. Sokan örülné­nek annak is, ha egy-két járda- szakaszt járhatóvá tennének a faluban. S még valami: a teme­tőben a ravatalozó fölé elkelne egy tetőszerkezet, hogy az eső ne zavarja a szertartást. Ide egyébként egy nyilvános WC-t is helyezhetnének. tűzzománcon az öreg fűzzel, a hajnali pusztá­val, a nádassal, a porfelhőn át felderengő tanyaépülettel, a magányosan álló fával. Kihasználja a tűzzománc adta lehetőségeket, játszik a fol­tokkal, a színekkel, variációkat készít egy témára. Újító szándékát a Híd a Du­nán című képén figyelheti meg a látogató. Képzeletére hagyat­kozhat a szemlélődő a nyári égbolton visszatükröződő víz, a parti fák látványánál. Csinosabb, virágosabb Novaj Érkezőköszöntő Novajon Felsorolni is hosszú lenne, mi mindent valósítottak meg a Faluvédő Klub tagjai Nova­jon. Az ő ötletük volt például, hogy a község nevezzen be a Viragos Magyarországért versenyre. Felkérték a novaji- akat, hogy ápolják és gondoz­zák lakókörnyezetüket. Vi­rághagymákat, kis tujákat, va­lamint okleveleket osztottak a legszebb élőkért, a legvirágo­sabb erkély, ablak tulajdono­sainak. Idén nehezebb lesz a zsűri dolga, hiszen mind töb­ben fordítanak gondot portá­juk csinosítására. A faluvédők pályáztak is, és a megnyert pénzből felújít­tatták a Rákóczi úti emlékmű­vet. A településre érkezőket - Juhász Sándor munkájának köszönhetően - üdvözlő tábla fogadja. Egy szó mint száz, amióta a faluvédők tényked­nek, a réginél is szebb lett Novaj - tudtuk meg Daragó Istvánnétól. Botrányhős a Megyei Művelődési Központban A másnaposság nem lehet másság Zavartalanul folyt az előadás az egészségmeg­őrzés táplálkozási gondjairól, amikor váratlanul új vendég érkezett. Fel sem figyelt volna rá senki, de amikor az előadó, dr. Istók Barnabás kérdése­ire ő is válaszolgatott, akkor kiderült, hogy a ja­vakorabeli férfi ittas, akiből a tegnapi és mai mámor zűrzavaros keveréke beszél. Első „hozzászólásával” akkor vonta magára a figyelmet, amikor az előadó párbeszédet terem­tett a hallgatókkal, és feltette a kérdést: fehérje- tartalma miatt mennyit ehetünk a tojásból, akkor elhangzott a hívatlan vendég szájából a bölcs mondás, hogy „amennyit a tyúk tojik”. Azután a burgonyával gyűlt meg a baja, hogy az krumpli, végül az ő „növénytani rendszerében” a kettő nem is egyfajta. „Épületes” monológja majd tel­jesen elszakadt a témától, és szembefordulva a tudományos előadást hallgató társasággal, egé­szen más eszmecserét provokált. „Ugye, maguk kommunisták voltak?” Többen rászóltak, hogy hagyja el a termet, ne zavarja az előadást, de a bajkeverő otthon érezte magát. Mondták, ez a szokása, máskor is előfordul vele. Egyedül Papp Jánosné, a klub elnöke szólította fel határozottan a terem elhagyására, de a rendbontás „magánvál­lalkozója” szitkozódott, káromkodott, hogy őt kiutasítják, amikor „művelődni akar”. Nem szív­lelik a másságot! Azzal végződött az egyenlőtlen küzdelem, hogy klubtagok távoztak. Ez az, ami elgondolkoztató. Meghajolni a ran­dalírozó erőszak előtt? A rendbontót nem lehet megfékezni a művelődési központban? Ezután rendfenntartókat kell állítani a bejárathoz? Ha­talmi védelemre szorul egy humanitárius prog­ramnak élő klub, hogy zavartalanul folytassa munkáját? Az önszerveződés jogán nem csodálkozha­tunk, ha az egri Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szer­vezete erre is gondol majd a jövőben, hogy ne za­varják őket olyan másnapos alakok, akik a más­ság rangjára szeretnék emelni a másnaposság, a tetőző ittasság undorító látványát. Ezt nem tole­rálták a múltban, és nem lesz divat jelenleg sem. A másnaposság nem másság! Gál Elemér KERESKEDELMI ÉS GAZDASÁGI FŐISKOLA SZOLNOK SZAKKÉPESÍTÉST NYÚJTÓ 0. évfolyamot indít Egerben 1996. szeptember közepétől. Az oktatott tantárgyak:- matematika- számítástechnika- választott OKJ szakképesítés tárgyai A főiskolára való bekerülés feltételei: A hallgató a maximálisan elérhető 1000 pont legalább 70%-át megszerzi, a főiskolára felvételi nélkül bejuthat. Az oktatás formája:- nappali tagozat- esti tagozat- levelező tagozat Jelentkezés: KGF Alapítvány TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZETE 5001 Szolnok, Tiszaliget Pf.: 153 Tel.: 06-56/379-677 vagy 06-56/340-227 vagy 06-56/421^55 Fax: 06-56/379-190. Felbélyegzett válaszborítékot kérünk! s JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 30. | Budapesti Információs Iroda keres alkalmi munkákra, környezettanulmányok készítésére, információs tevékenységek végzésére kulturált megjelenésű, tárgyalóképes munkatársakat elsősorban Hatvan, Gyöngyös térségéből. A jelentkezőktől elvárt a gyors, pontos, precíz munkavégzés. Jelentkezés: levélben, önéletrajzzal az Információs Iroda « 1431 Budapest, Pf.162. elmére. g v-----------------------------S" N yár végi kedvezményes virágvásár! Holland szobanövények 30-50 %-os árengedménnyel. Csak egy napig VIII. 16-án Egerben a Technika Házában. Otthon is termő banán_ 600 Ft helyett | csak 250 Ft-ért! /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents