Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-14 / 190. szám

1996. augusztus 14., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Kutató- és kutatásjövö...? Rendhagyó születésnapi beszélgetés dr. Krisztián Józseffel Füzesabony Augusztus 19-én délután öt órakor avatják fel Füzesabony­ban Illés Gyula szobrászművész alkotását - egy modem tér­plasztikát, díszkutat - az egész­ségház előtti téren. Az ünnep­ségen részt vesz a szobrász is. A millecentenáriumot méltatja Surján László országgyűlési képviselő. A városi rendezvény 19 órakor a víztoronynál, a ját­szótéren folytatódik. Dr. Pász­tor József polgármester köszön­tője után a város és a környék­beli települések műkedvelő együttesei adnak műsort. 21.30-kor tűzijátékkal zárni a nap. § zihálom Szihalmon ugyancsak 19-én méltatják a honfoglalás jubile­umát. Délelőtt kilenc órára vár­ják a lakosságot az Árpád-vár­hoz. Itt egy emlékmű áll, ame­lyet felújítottak, környékét par­kosították, rendbe tették. Szen­telés, illetve avatás után műsort ad Réti Árpád, a Gárdonyi Géza Színház művésze, fellép a Gaj­dos zenekar és a füzesabonyi Cantando kamarakórus. Dél­után ötkor a községi művelő­dési házban falutörténeti kiállí­tás nyílik, mely egy hétig te­kinthető meg. Héttől az iskola udvarán kezdődik a bál. A me­zőkövesdi Fügedi zenekar húzza a talpalávalót. Poroszló Már 19-én is látnivalót kínál a szabadidőparkban a kézműve­sek és népi mesterségek bemu­tatója és vására. A falumúze­umban szintén hétfőtől tekint­hető meg a halászati kiállítás. A kedd délelőtti nyitány Po­roszlón a sport jegyében telik. Előbb kispályás labdarúgó­torna, majd 10 órától lovasbe­mutató zajlik. Utóbbi végezté­vel a gyerekek is nyeregbe szállhatnak. Még a délelőtt színpadra lépnek népitánc-cso- portok, népdalkörök. A délután kettőtől kezdődő szórakoztató műsor vendégei között lesz például Heller Tamás és Máté Otília. Később a szabad strand előtt íjászok feszítik húrjaikat, repülőmodellek emelkednek a levegőbe. Este nyolctól a New York disco - a nap rendezvé­nyeinek fő támogatója - sztár­vendéggel szolgál a KOZ1M1X szereplésével. A disco és a templom közötti parkban 22 órától tűzijáték emeli a helyi ünnep fényét. Éjlőrlncfalva A zászló- és címeravató ünnep­ség 20-án, 10 órától veszi kez­detét. Az ünnepi köszöntő után lesz a zászlószentelés, az öku­menikus istentisztelet egyházi vendége Kovács Endre segéd­püspök. Délután átruccan mű­sorával Újlőrincfalvára a Po­roszlói Asszonykórus, 17 órától a Vidám Színpad művészei dal­vásár keretében gondoskodnak a hangulat fokozásáról. Ezt ze­nés táncest követi. Aldebrő Augusztus 18-án rendezi egész napos ünnepi programját Al­debrő önkormányzata. Az ese­mények sorát 9 órakor szent­mise vezeti be a templomban. A honfoglalásra a községi emlék­parkban emlékeznek a résztve­vők, akik a település díszpolgá­rának, id. Kiss Lajosnak beszé­dét hallgathatják meg. A kísé­rőműsorban egyebek' mellett átadják a faluszépítési verseny díjait. Az „öregfalusi” temető­ben sírkertet avatnak. Este a népházban bállal zárul a prog­ram. Mezőtárkány A jeles évforduló kapcsán grá­nit obeliszk kerül felavatásra augusztus 19-én Mezőtárkány- ban az emlékparkban, a szent­mise után. A templom 11 órától koncertnek ad otthont, ahol fü­zesabonyi zenetanárok működ­nek közre. A művelődési ház­ban néprajzi kiállítás várja a lá­togatókat, benépesül a sportpá­lya is. Este utcabál következik. Dr. Krisztiáíh József, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem kompolti kutatóintézetének munkatársa nyugdíjba vo­nult. De abba lehet-e hagyni egy „soha be nem fejezhető” tevékenységet? S mi a véle­ménye, a mai mezőgazdasági viszonyok közepette szükség van-e további kutatásokra, igénylik-e a kicsiben gazdál­kodók a „tökéletesített” mód­szereket?- Évtizedekkel ezelőtt, az egyetem befejezése után, ami­kor az intézetbe kerültem, sze­rencsésnek mondhattam ma­gam. Hiszen „mezítlábas pa­rasztgyerekként” olyan embe­rek vettek védőszárnyaik alá, akik a növénytermesztési kuta­tások megalapozói voltak. Az idő tájt a hátrányos helyzetű - hegyvidéki, dombos, rossz adottságú - mezőgazdasági te­rületek hatékonyabb termelésbe vonását próbáltuk kísérleteink­kel, kutatásainkkal elősegíteni. Ahogy ma mondanák: a gazda­ságok vevők voltak a mi ered­ményeinkre. Értelmét láttuk a munkánknak...- Mára súlyát vesztette ez?-Nem vagyok pesszimista, de úgy érzékelem, hogy sok minden ha nem is kárba, de fe­ledésbe merül. Az állam ma még finanszírozza a mezőgaz­dasági kutatásokat, szükség is van rájuk, csak most az a nagy kérdés: ki lesz rá vevő?! Nem szeretnék belebonyolódni a kárpótlás kérdéseibe, minden politikai háttér kizárásával, ku­tatóként az a meglátásom, hogy a felaprózott földek nem nagy jövővel kecsegtetnek. Sem a gazdák, sem pedig a korszerű mezőgazdaság szempontjából. A nagyüzemi táblákat például a domboldalakon úgy nadrág- szíj-parcellázták, hogy azok a lejtő irányában helyezkednek el. Úgy tűnik, mintha az eróziót akarnánk elősegíteni. Előbb- utóbb biztosan be fogják látni, hogy bizonyos eszközök csakis Dr. Krisztián József kutató a nagyüzemi vagy közös termelésben tudnak elő­nyösen mű­ködni. Lóval, rossz traktor­ral legfeljebb 15-20 centi­méterig tud­nak szántani. S így nagyon kevés vizet tud a föld rak­tározni, hát még ha az le is szalad róla?! Nyil­vánvaló, hogy csökken a ta­laj termőké­pessége.- Ön szerint mi a jövő, mit diktálna az ésszerűség?- A sík vidéken jobb körül­mények vannak. Ott talán ké­sőbb jön el az idő, hogy felis­merjék a mezőgazdaságból megélni akarók, hogy a gazda­ságosság szempontjából terüle­tegységeket kell kialakítani. A hegyvidéki és dombos területe­ken viszont nem szabad odázni a problémát. Gazdasági szük­ségszerűség az okos, szakszerű talaj- és növényvédelem, a he­lyes vetésforgó. Az emberek­nek nincs pénzük - államilag mindenképpen segíteni kellene őket -, nincs eszközük, hogy ezeket a fontos dolgokat egye­dül meg tudják tenni. Mond­hatni, rákényszerülnek arra, hogy közösen műveljék földje­iket. Hangsúlyozom: ez nem valami téeszcsé-szervezés. Előbb-utóbb ki kell alakulnia egy olyan gazdasági szerkezet­nek, amely megfelel a kor kö­vetelményeinek. Emberi szem­pontból és termelés-termesztés szemszögéből nézve is. Ott kell megélnünk, ahol vagyunk. Megszűntek az iparvállalatok, elsősorban a falun élőket küld­ték haza a gyárakból, bányák­ból... Ahol szeretik a hagyományokat... A besenyőtelki népdalkör Az egyik Besenyőtelek - vágom rá, ha azt kérdezik tőlem: Fü­zesabony körzetében hol ápol- ják-művelik a legnagyobb sze­retettel hagyományainkat, s hol tisztelik-élvezik talán a leg­jobban mások örökségéi? S hozzáteszem: itt vannak lelkes emberek, akik másokat is ösz- szefognak, s kihozzák belőlük a néptáncok, a népdalok őszinte szeretetét. A Besenyő­telki Általános Művelődési Központban van egy mag, amely maga köré vonzza a szórakozásával értéket teremtő embereket. A települési nép­dalkört Kalóz Andrásné peda­gógus, az ötödikesek néptánc­körét Balogh Agnes és Simon Gyula irányítja, de gyakorol­tatja a gyerekeket Úri József tanár, s az oviban is mozognak az apróságok Tóth Jánosné óvónő vezetésével. Hogy jól teszik a kicsik és nagyok a dolgukat, s látványos és fontos, amit csinálnak, az a meghívások számának növe­kedésével igazolható. Leg­utóbb Sarudon, az aratóünne­pen léptek fel, s ottani szerep­lésük belépőként is szolgál például ahhoz, hogy augusztus 19-én a gyerekek Mezőtár- kányban, a népdalkor pedig augusztus 20-án Füzesabony­ban lép fel a millecentenáriumi rendezvények keretében. Telt ház van akkor is, ha más nem­zetek népművelői mutatják be örökségüket. Legutóbb pél­dául a bolgárokéban gyönyör­ködtek a besenyőtelkiek. Általános iskolások Óvodások a színpadon-Rengeteget költöttünk va­lamikor a meliorációra. Most gyakran tapasztaljuk, hogy a „speciális” árkokat feljárókkal zárták el. Jót tesz-e az, ha par­lagon hagyják a földet? Mert erre is sok példa van... ,- Sokan felvetették már eze­ket a kérdéseket. A melioráci­óra szükség volt. Van is. Csak ugye ma már senki nem foglal­kozik vele, azzal meg pláne nem, hogy karbantartsa. Remél­jük azonban, nem lesz kárba veszett pénz... A föld parlagon tartása nem azt jelenti - aho­gyan manapság vélik, mert nincs tőkéjük a műveléshez -, hogy nem kell ki sem nézni rá. Igenis gondozni kell! Le kell kaszálni, hiszen ha nem teszik, a gyomok - köztük az egész­ségre károsak is, mint a par­lagfű - úgy elszaporodnak, hogy évekig nem tudják majd kiirtani őket. Sajnos, manapság már tapasztalhatjuk, hogy egy- egy búzatáblát nem tudják a gyomok miatt teljesen le­aratni... Változó időszakban vagyunk. Bízom benne, hogy megtaláljuk a helyes utat a me­zőgazdaságban is. S lesz jövője kutatónak és kutatásnak is. Rada Katalin Félünk Terrorizmus, vandalizmus. Már a szavak is rossz hatással vannak ránk. Félünk. A nagy­világ és kis hazánk utóbbi ese­tei bizony adnak okot erre. S közben rá kell jönnöm, hogy sok mindentől tartunk. Egy iskolaigazgató például felhívja a figyelmemet arra, hogy nyer­tek pénzt, ezt leírhatom. De azt, hogy mit vesznek rajta, már nem. Mert „ötletet” adok a be­törőnek. Jól megy a vállalko­zásunk, de ha lehet, ne írjon rólunk. így hárítja el a „rek­lámnak” is felfogható érdek­lődést az egyik cégvezető. Még felgyújtják a telephelyünket... Soroljam még? Félünk... (r. k.) Díszkivilágítást kap a káli templom A régit elbontották, s már készí­tik az érseki hivatal tervezte új kerítést Kálban, a katolikus temlom körül. Az egyházi léte­sítmény hamarosan két oldalról reflektorokkal is meg lesz vilá­gítva. A templomi díszkivilágí­tást ünnepi alkalmakkor mű­ködtetik majd. Új gázbekötések a farmosi vezetékre A kiépített gázvezetékre szep­tember végéig újabb negyven családi házat kötnek rá Egér- farmoson. A korszerű energia- hordozót választó családok 50 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kapnak a költségeik enyhítésére az önkormányzat­tól. Levél Amerikából a Feldebrői Hírekben A település lapja hatodik évfo­lyamának augusztusi száma többek között beszámol arról az Amerikából érkezett levélről, amely egy fiataloknak szóló pá­lyázatról ad hírt. Történel­münk, nemzeti hagyományaink megismerését célozva, miköz­ben optimista, jövőt építő gon­dolkodásmódot szorgalmaz. A Feldebrői Hírek megemlékezik a honfoglalás 1100. évforduló­járól is. Folyik a feltárás a Pamlényi-táblában Szihalom határában, a majdani autópálya nyomvonalán régé­szeti kutatások folynak. Az idei eredmények a tavalyinál szeré­nyebbek, az ásatások - a leendő felhajtósáv területén - eddig kevesebb tárgyi emlékkel gaz­dagították a meglévő leleteket. Kórábban itt avar kori temető nyomaira bukkantak. A szemerei napközi felújítása befejeződik Az általános iskola napközi otthona Mezőszemerén hamaro­san megszépül. A héten befeje­ződnek a belső felújítási mun­kálatok, amelyeket szakember felügyeletével jövedelempótló támogatásban részesülő hely­beliek végeznek. Újlőrincfalva már sokadik a sorban... Perselyfosztogatók Aprópénz reményében rongálják a fülkéket Ha a bűncselekményből szár­mazó haszon nem is nagy, a „mérleg” másik serpenyőjében alighanem a lebukás elhanya­golható kockázata szerepel. Másra nemigen lehet gondolni annál a feltöréssorozatnál, amelynek immár dossziét nyit­hattak a térség nyomozói. Valószínűleg azonos elköve­tők dézsmálják egy ideje a kör­nyék nyilvános telefonfülkéit. A Füzesabonyi Rendőrkapitány­sághoz sorra érkeznek a beje­lentések a rongálásról, ame­lyeknek „áldozatául” a beszél­getések érdekében bedobott fémpénzek perselyei esnek. Nem ritka, hogy az éj leple alatt gyorsan végrehajtott akció során az egész pénzeskazettát elviszik a tolvajok, majd vélhe­tően számukra biztonságos he­lyen megszabadítják a perselyt tartalmától.- A legutolsó eset Újlőrinc- falván történt, de ezt megelő­zően „felnyomtak” egy-egy te­lefonfülkét Poroszlón, Bese­nyőtelken, Sarudon is. Hason­lóról - halljuk a Füzesabonyi Rendőrkapitányságon - a he­vesi kollégák is be tudnának számolni. Különben nem nagy összegekről van szó, de a Ma­táv kára mégis jelentős - teszik hozzá. Például az egyik helyen a perselyből mindössze 290forin­tot kaparintottak meg, ám a fel­törés okozta kár a fülkében el­érte a kettőezret. Millecentenáriumi mozaik

Next

/
Thumbnails
Contents