Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-14 / 190. szám

2. oldal 1996. augusztus 14., szerda Megyei Körkép Tovább csillog Gyöngyösön a Gyöngy Megérkeztek a fesztiválra a brazilok is FOTÓ: MAJOROS TAMÁS Igazi oroszos hangulat alakult ki Gyöngyösön a fesztivál hétfő éjszakai első táncházá­ban, mivel Oroszország együt­tesének elragadó szereplését a helyi Zwack Kereskedelmi Kft. a Katinka vodka kóstolójával is kiegészítette. A rendezők homlokáról azonban enélkül is eltűntek a ráncok, mert időközben sze­rencsére a brazilok is megér­keztek, s nem hiányoztak már a spanyolok és a grúzok sem. így a keddi programok az idő­járás ellenére is felhőtlenül jó hangulatban pereghettek. Si­kert aratott a Vidróczki után­pótlás csoportja, sok tapsot kapott a Kisnánai Nemzetiségi Népdalkor, illetve a Mátrai Egyesült Pávakör is, nem utolsósorban a hagyomány- őrző szép viseletekért. A délutáni tértánc szereplői igen nagy érdeklődés mellett a brazil és a grúz együttesek vol­tak. Este nyolc órától a fesztí- válszínpadon pedig kiemelke­dően magas színvonalú pro­dukciókat élvezhetett a közön­ség a braziloktól, grúzoktól, s a jászberényi Jászság tánc­együttestől. A mai program is bővelke­dik csemegékben minden kor­A Mátra fotókör kiállításán osztály számára: 17 órától Hahota bohócparti lesz Lilivel és Lalával, 18 órától Kará- csond, Domoszló és Abasár pávakörei adnak műsort. Este 8 órától pedig az angyalföldi Vadrózsák táncegyüttes és a szibériai Rossinka gárdája ad műsort. A 22 órakor folyta­tódó táncházi műsort a spa­nyolok szolgáltatják. A város négy pontján mexikói, orosz, francia és tajvani csoportok napközben szórakoztatják a közönséget. A külföldi szereplőkkel a környező falvakban csütörtö­kön, pénteken, szombaton ta­lálkozhatnak az érdeklődők, s csütörtökön 19 órától a gyön­gyösi Kékes étteremben taj­vani vacsoraestet is rendez­nek. A Gyöngy Nemzetközi Néptáncfesztiválon kísérő rendezvények sora - bélyegek, grafikák, fotók, palócbabák kiállítása - is gyarapítja az élményeket. Bágyi Ferenc Újabb teher a településeknek Kinek van szüksége könyvvizsgálóra és ellenőrre? (Folytatás az 1. oldalról) Hevesvezekényben Balogh Sándorné polgármester azt fej­tegette: még az idén meg kell oldani ezt a feladatot, de fo­galmuk sincs, milyen anyagi terheket von ez maga után. Fő­állású belső ellenőrre egyéb­ként sincs szükség, hiszen az óvodában egyetlen csoport mű­ködik, s az iskolában is csak alsó tagozat van. Csak az össze­fogás hozhat eredményt. Boconád polgármestere, Se- don János rövid ideig tanácsta­lan, majd egy villámkonzultá­ció után kiderül: erre a köz­ségre nem vonatkozik az elő­írás, miután nincs jelentősebb beruházása, és a költségvetés összege sem magas a kistelepü­lések szintjén. Tornáméra és Zaránk kör­jegyzője, Kovács Györgyné is arról tájékoztat: egyik helység­ben sem kell főállású könyv- vizsgálót alkalmazni, mert olyan alacsony költségvetéssel dolgoznak, hogy az Állami Számvevőszék és a pénzügyi bi­zottság tökéletesen elég a fel­adatok ellátásához. Egyébként - fűzi hozzá véleményét - ma­ximálisan egyetért e rendelke­zéssel: itt az ideje, hogy profi szakemberek vegyék kézbe a községek pénzügyi irányítását. Hevesen a belső ellenőri és könyvvizsgálói feladatokkal már tavaly is megbíztak egy céget. A pénzügyi iroda vezető­jét, dr. Vincze Ferencnét ugyan kötelezi a titoktartás, így azt nem árulhatja el, mennyibe ke­rül mindez, egy azonban biztos: nagy segítséget jelent a min­dennapi munkában. Sok múlik azon - fogalmaz -, hogy meny­nyire szakképzett és segítőkész az adott község, város megbí­zottja. Hevesen elégedettek vele. A városokban feltétlen előnyét látják ennek. Hogy a kistelepülések életében - a költségeken túl - milyen hatása lesz a szakemberi irányításnak? Azt elsősorban a megbízott cég lelkiismerete és profizmusa ha­tározza majd meg. Szuromi Rita Szihalmon intézményvezetőkre voksoltak a képviselők Öt évre választva: újra a régiek A település képviselő-testülete két intézmény élére is megválasztotta a legrátermettebb vezető­ket Szihalmon. A Közös Irányítású Közoktatási Intézményének igazgatója - a tantestület, vala­mint az önkormányzat egyhangú támogatásával - ismét Beer Ferencné lett: irányítása alá az általá­nos iskola, az óvoda és a zeneiskola tartozik. A megbízás öt esztendőre szól. A helyi művelődési ház igazgatói teendőinek ellátására - véleménykülönbségek után - Jó- zsáné Debreceni Edit kapott felkérést. A kulturá­lis intézmény vezetője is gyakorlatilag korábbi munkáját folytathatja. Mindkét, öt évre kineve­zett igazgató a testület előtt ismertette az általuk irányított intézmények jövőjével kapcsolatos ter­veit, elképzeléseit. Borverseny Novajon Csak az augusztus 20-i ünnep­ségen derül ki, hogy melyik kis­termelő büszkélkedhet Novajon a legjobb borral. Am hogy a bírák dönthesse­nek, meg kell kóstolniuk a ne­dűt. Ezt akkor tehetik meg, ha a versenyzők 15-én este 7-ig le­adják megítéltetésre szánt bora­ikat a helyi kultúrházban. A versengést 17-én rendezik meg, az eredményről pedig a millecentenáriumi ünnepségen, 20-án 15.30-kor értesülhetnek a nevezők. Ló és néptánc A mozgás szeretete kapcsolja össze a lovassport kedvelőit a táncosokkal. Németh Erzsébet, az egri Táltos néptánccsoport vezetője az idén a Mátyus-lo- vastanyára viszi néptáncosait edzőtáborba. A tábor augusztus 25-től au­gusztus 31-ig tart. Olyan felső tagozatos, illetve középiskolás korú fiúkat, lányokat várnak ide, akik szeretnek és vala­mennyire tudnak is táncolni, s nem félnek a lovaktól sem. Au­gusztus 22-ig jelentkezhetnek a 357-050-es telefonon. Ismét: Két lotti A 33. heti Két Lotti játékban a háromtalálatosak nettó nyere­ménye 14 ezer 527 forint, a két- találatosak pedig 256 forintot érnek. Az e heti nyerőszámok a kö­vetkezők: 7, 29, 37 és 8,14, 46. A következő heti játékszel­vényeket péntekig veszik át. A nyereményt az IBUSZ- és Ex- pressz-irodákban, a kijelölt pos­tahivatalokban és takarékszö­vetkezetekben fizetik ki. A Hírlap Venpégköivyve A miniszter és az anyanyelv A VIII. Anyanyelvvédő Kon­ferencia szervezői eredetileg a nyitásra várták Magyar Bá­lint művelődési és közoktatási minisztert, ám ő - elfoglalt­sága miatt - csak délutánra érkezhetett meg. Természetesen így is lehe­tősége adódott nemcsak arra, hogy elmondja beszédnek is magvas köszöntőjét, hanem arra is, hogy a sajtó munka­társaival találkozzon. Az általa mondottakból ki­derült, hogy rendkívül fon­tosnak minősíti a nyelv szere­pét. Mindezt meg is magya­rázta.- Nemcsak a bennünket körbevevő természeti környe­zetben segít eligazodni, ha­nem, mint a kultúra hordo­zója, a szocializációnak, az identitástudatnak is lényeges tényezője a nyelv. Emellett a személyiség éntudatának, a családi hovatartozás rögzülé­sének és az egyéni kreativi­tásnak is meghatározó terepe. Különösképp élesen vetődik fel mindez azok számára, akik kisebbségi nyelvet használ­nak anyanyelvként hazájuk­ban. Ezzel ki is kötöttünk az alaptémánál: a határon túli honfitársaink helyzeténél, speciális gondjainál. Arra célzok, hogy ismert: a miniszternél nem hibádzik a jó szándék, a segíteni akarás, hiszen nem kis részben rajta múlott, hogy ez a tanácskozás mégiscsak megrendeződött. Ha nem igazi mecénás, akkor lehet, hogy elmaradt volna a rendezvény. Azt is említem, hogy jó néhányan bírálták a kormány empátiaérzékét. Nem holmi szólamokkal, hanem komoly tényekkel ér­vel.- Eddig a könyvkiadást és a könyvterjesztést karoltuk fel. A következő esztendőben azonban továbblépünk. Nem­csak szorgalmazzuk a magyar nyelvű színházak fejlődését, hanem financiálisán is hozzá­járulunk ehhez. Új formákat leltünk az ottani oktatási lehe­tőségek kiterjesztésére is.- Ez kétségkívül tiszteletre méltó igyekezet, de néhányan azt bírálják, hogy az ilyen jel­legű döntéseknél nem mérle­gelik javaslataikat, s az is elő­fordul, hogy nem is igénylik ezeket. Reagálása megint konkré­tumokra építő, s ezáltal meg­győző:- Addig nem tettünk semmit, amíg mind a színidi­rektoroktól, mind a könyvki­adóktól meg nem kérdeztük: miként látják a dolgokat, mire van szükségük, mit dotálná­nak elsődlegesen. Ez így volt, s így lesz a jövőben is... Pécsi István Zsugorodik a mátraderecskei roma önkormányzat? Továbbra sem segélyosztók- A kisebbségi önkormányzat mögött álló fél esztendőben nem sok mindent sikerült tenni. Azt hiszem, a három képviselő lemondásával végződött belső ellentétek miatt csúszott félre a csapat - summázta a tavaly no­vemberben megalakult testület „eredményeit” Német István, a mátraderecskei roma önkor­mányzat elnöke. Mint a tanácskozáson el­hangzott, a pénzhiány volt a másik komoly oka annak, hogy nem tudnak jelentős eredmé­nyeket felmutatni. A 117 ezer forintos költségvetésből 48 eze­rért rendeztek romanapot, s amikor a Kanázsvár úton le­égett egy ház, 60 ezer forint kölcsönt adtak a családnak, s ez ki is mentette a rendelkezésre álló keretet. A fórumon bemutatkoztak a testület új tagjai - Balogh Ele­mér és Csikós Géza -, akik a lemondottak helyére léptek. Vélhetően azonban a jelenleg négytagú szervezet hamarosan tovább „zsugorodik”, mivel Csikós József képviselő la­punknak elmondta - bár ezt a fórumon nem jelentette be -, ő is lemond mandátumáról. Kisebb Vita alakult ki annak kapcsán, hogy a testület egyál­talán jogszerűen működik-e. Botos László exképviselő sze­rint ugyanis, mivel sem elfoga­dott költségvetéssel, sem mű­ködési szabályzattal nem ren­delkeznek, ráadásul az ülések­ről sem készülnek jegyzőköny­vek, kérdéses a törvényesség. Ezt a jelenlegi elnök termé­szetesen pontról pontra cáfolta. A legfontosabb téma ezúttal a gyerekek tanszersegélye volt. Rácz Ernő, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat me­gyei ügyvivője kifejtette: a he­lyi roma testület nem fordít­hatna pénzt szociális célokra. Később tisztázódott: a szóban forgó 50 ezer forintot a telepü­lési önkormányzat adta. Némi vita és hosszas magya­rázás után a jelenlévők is meg­értették: füzetre, tolira nem kell pénzt kiadniuk, csak „táskát kell venniük, és elküldeni a gye­reket iskolába.” (s. p.) Ratko-bemutató Egerben, a Franciskánus-udvarban ..Embernek ének őrzi az időt...” Az idő „élőfa”, amelynek hármas egységét megőrizni nem más, mint a nemzet fennmaradásának záloga. Ha gyökerét, a múltat lemetszik, akkor a fa nem fejlődik, koro­nát nem növeszt. A költők, az énekmondók felelőssége is, hogy a múlt értékeit továbbad­ják az utókornak. A minden­kori hatalom dilemmája pedig az, hogy az egység, a béke, a továbbhaladás milyen funda­mentumon épül. Erről szól Ratkó József há­romezer soros költői műve, a Segítsd a királyt!, melyet nyolcvanötben az év legjobb drámájának járó Szép Ernő- díjjal tüntettek ki. A kassai Thália Színház be­mutatója több hazai szabadtéri előadás után került Egerbe. Az Agria Játékok Kft. támogatá­sával a Franciskánus-udvarban augusztus 12-én játszották elő­ször, Beke Sándor rendezésé­ben. A drámában megfogalma­zott dilemmák más politikai környezetben más hangsúlyt kapnak, ám a darab alaprétege máig szóló. A középpontban I. István áll (Csendes László), akit uralkodásának negyedik évtizedében fiának, a vadkan által megölt Imre hercegnek ravatalánál találunk. A halál alkalom az uralko­dónak arra, hogy számot ves­sen eddigi művével. A keresz­tény állam megteremtése sú­lyos emberáldozatokkal járt. István mellett ott találjuk a po­gány értékek őrzőjét, az öreg, óbéli embert (Dráfi Mátyás), a keresztény haladás kemény­kezű, de meggyőzhető főpap­ját (Ropog József), a jobbára csak önérdekét néző, idegen származású Gizella királynét (Kövesdi Szabó Mária), s a ki­rályt körülvevő magyar vezé­reket (Petrik Szilárd, Dudás Péter Tóth Tibor). A konfliktus forrása nem csupán az utódlás, hogy vajon a múlthoz kötődő megvakított Vászoly (Pólós Árpád), vagy a félig idegen származású Orse- oló Péter foglalja-e el a trónt, hanem az uralkodót mardosó kétség: vajon az áldozat meg­érte-e, vajon folytatható-e a mű, és miként? A pátosszal, használható, szép díszletekkel és Illés Lajos zenéjével színre vitt színmű nem kevés erőfeszítést kíván a nézőktől, hiszen a gondolat- gazdag drámában az akció ke­vés és illusztratív. A dikciót - melyet a művé­szek nagy hevülettel és őszinte lelkesedéssel közvetítenek - három órán át figyelemmel követni nem kis feladat. A millecentenárium jegyé­ben mindenképpen helye van az előadásnak, mely éppen a VIII. Anyanyelvi Konferenciá­hoz lett időzítve. Jámbor Ildikó Döntés született a hegyközség ajánlott szőlőárairól Aminőségre ösztönöznek Eger hegyközségének hétfői, éjszakába nyúló választmányi ülésén döntés született a szüret előtti ajánlott szőlőárakról. A táblázatba foglalt 28 árajánlat - mely fajtánként, cukor- és mustfokonként más-más tarifát javasol - elsősorban a minőségi termelést ösztönzi. Az ajánlat senkire nézve nem kötelező, in­kább laza, irányadó a mai piaci viszonyok között. A táblázat - hangsúlyozta dr. Dula Bence hegybíró - hamarosan megte­kinthető, s a legnagyobb felvá­sárlóknak is kiküldik. Ennek azonban semmi köze nincs a védőárakhoz, amit a hegyköz­ség csak 1997-ben vezet be. Az ülésen megalakult az az öttagú bizottság is, amely a szü­ret időpontját határozza meg. Fajtánként állapítják meg a kezdés idejét, ezt megelőzően az egri hegyközség területén nem szabad szőlőt szedni. Döntés született a különleges minőségű borok védelméről. Aki a hegyközség eme márka­jegyét kívánja elnyerni, annak a szüret előtt két nappal jelezni kell szándékát. A minősítést a hegyközség adja ki. Megkötötték a szerződést Szűcs András vagyonvédelmi vállalkozóval, aki augusztus végétől munkatársaival az egri hegyközség területén folyama­tos mezőőri szolgálatot lát el. A vagyonvédőket önkéntes, tár­sadalmi hegyőrök is segítik majd. Végül beszámoló hangzott el az utak karbantartásáról. A munkálatok határideje: szep­tember közepe. (-romi)

Next

/
Thumbnails
Contents