Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-02 / 180. szám

2. oldal 1996. augusztus 2., péntek-i*r Körkép Kétszínű sertéspiac: emelkedő húsárak A szűkülő kereslet miatt megpecsételődhet a termelők sorsa Nem lehetetlen, hogy a minőségi húsok, például a karaj ára az utolsó negyedévben eléri az ezer forintot kilónként, a 800 forint azonban mindenképpen valószínű. A sertéstenyésztők legalább hat éve folyamatos küzdelmet folytatnak a fennmaradásért; a bizonytalanság lehetetlenné teszi, hogy megtervezzük a jövőnket - mondta Devecseri Gábor, a gyöngyösi Sertéste­nyésztő Szövetkezeti Közös Vállalat ágazati igazgatója. A drágulás okát az energia- és takarmányköltségek meg­lódulásában véli fölfedezni a szakember. Az idén 120 száza­lékkal drágábban szerzik be az élelmet, mint tavaly: a korábbi 32-35 millió forinttal szem­ben most előreláthatóan 80-at fordítanak erre. Az elmúlt év végéhez képest az első fél év­ben 15-20 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak. A szélsőséges piaci mozgá­sokat a termelők nem sokáig képesek elviselni. Szükség lenne a kvótarendszer kialakí­tására, aki nem tud igazodni ehhez, az gondoskodjon maga a szaporulat értékesítéséről. Jelenleg a minőségi élő sertés kilójáért 185-190 forintot kapnak, a gazdaságos terme­léshez azonban legalább 210-220 forintos ár lenne kí­vánatos. Szerencsére a cég rendelke­zik saját, kisebb vágóhíddal is, így jobbára csak feldolgozott állatokat értékesít. Tavaly si­került elkerülniük a vesztesé­get, az idén mintegy 4-5 ezer hízóval számolnak, jövőre azonban a fejlesztések nyo­mán 12 ezerre szeretnék bőví­teni a kapacitást. Mindennek feltétele azon­ban - hangsúlyozta az igaz­gató -, hogy megszűnjön a nyomott ár, és a hazai piac fo­kozatos beszűkülése miatt - kedvező feltételekkel - lehető­ség nyíljon a húsexportra. A termelők két tűz közé ke­rültek, hiszen érdekük a mél­tányos ár, különben becsuk­hatják a boltot, de az árak emelkedése nem az ő mal­mukra hajtja a vizet. A fo­gyasztás várható további csökkenése ugyanis még in­kább korlátozza életterüket. (KJ) Egy hónapig lehet észrevételt tenni a hivatalokban Új vadászati területek Augusztus első napjaiban valamennyi Heves megyei polgár- mesteri hivatal megkapja az új vadászati törvény értelmében elkészült vadászterületek térképét. Ettől kezdve egy hónapon át tehetnek észrevételt azok a szakemberek, kiskerttulajdono­sok a helyi jegyzőnél, akiknek érdekét, birtokát sérti az új ren­delet. Kié a táska? Szokatlan kéréssel fordult hoz­zánk egy szilvásváradi olva­sónk. Azt mondja, a minap az egyik buszmegállóban egy Be­netton márkájú fekete sporttás­kát talált, amiben különböző sportszerek, ruhaneműk van­nak. Feltehetően kiránduló gye­rekek hagyhatták el. Emberünk úgy gondolta, eb­ben a pénzszűkös világban bi­zonyára elkeseredtek a szülők az elveszettnek hitt holmik hal­latán. Olvasónk őrzi a megtalált ér­tékeket, s szívesen visszaadja annak, aki pontosan meg­mondja, milyen dolgok lapultak a táskában. Érdeklődni a 355- 248-as telefonon lehet. Mint Jurányi Jánostól, az FM Heves megyei irodájának veze­tőjétől megtudtuk: az új törvény értelmében a megye egész terü­letén lehet vadászni, kivéve azokat a helyeket, amelyek kor­látozás alá esnek: így a lakóte­rületek belterületei, katonai ob­jektumok és egyéb védett ré­szek. A térkép megrajzolásakor el­sősorban a vadgazdálkodás és a természeh'édelem szempont­jait vették figyelembe. A térké­peket bárki megtekintheti, s ha úgy véli: tulajdonát, érdekeit sérti a most kifüggesztett javas­lat, úgy egy hónapon belül je­lezheti ezt a település jegyzőjé­nél. A módosító javaslatokat összegyűjtik, s november 30-ig valamennyit megvizsgálják. Apró örömök El sem hiszem, hogy ez meg­történhetett - mesélte lel­kendezve egy kedves nyugdí­jas olvasónk. Ha valaki most azt gon­dolná, lottóötöse volt az asszonynak, vagy jártában- keltében belebotlott egy jó­kora aranyrögbe, akkor saj­nos, téved. Ennél azért ap­róbb nyereség érte.- Annyi vád éri a szolgál­tatókat - folytatta a néni -, nekem pedig ingyen megja­vították a kávéfőzőmet. Még azt is elmagyarázta az az aranyos fiatalember, hol kapok vízköoldót. nehogy ismét meghibásodjék a gé­pe cském. Egyszerű eset. mondhat­nánk, újságba sem érdemes. Vagy talán mégis? (né-zi) Újra a lőrincieké a kultúrház Immár négy esztendeje, hogy a lőrinci képviselő-testület bérbe adta az Árpád úti mozi épületét, vagy ahogy mindenki ismeri, a kultúrházat. A vezetőség azzal a szándékkal tette ezt, hogy egy tő­keerős vállalkozó majd biztosítja az igényes szórakozási lehetősé­get. Nem így történt. Az üzemeltető gazdasági társulás - amely po­tom pénzt fizetett a város kasszájába - beltagjai állandóan változ­tak; a végén már csak kevesen tudták, ki is az igazi „albérlő”. A la­kosság abból következtethetett az intézmény „funkcionálására”, hogy a homlokzatot rikító színűre festették, ám a korábban randalí- rozásokkal, hangoskodásokkal tarkított diszkók szép lassan elma­radtak. A bérleti szerződés az idén június 30-án lejárt, s - eleget téve a gazdasági programban foglaltaknak - a testület nem hosszabbította meg a jogot. Úgy vélték, célszerűbb, ha visszatérnek az eredeti ál­lapotokhoz. Ez egyelőre nem jelenti azt, hogy újraindítják a mozit, ám szeretnék, ha az épület ismét Lőrinci kultúráját szolgálná. A polgármesteri hivatal a napokban elvégeztette a külső tataro­zást, amiért cserébe a vállalkozó átadta az általa elkészített belső berendezést. Szerencsére a kiszolgálóhelyiségek használható álla­potban maradtak, s a műszaki eszközök - köztük a vetítőgép - is kifogástalanok. A kultúrház egyébként a következő napokban az egyik helyszíne lesz a Lőrinctöl Lőrincig elnevezésű országos településtalálkozó rendezvényeinek. Tízezrek a szentmisén Győrbe várják a pápát Eddig több mint 180 ezren je­lentették be részvételüket a Szentatya szeptember 7-i misé­jére, amelynek helyszíne a Győri Ipari Park lesz - közölte Pápai Lajos győri megyéspüs­pök a tegnap megtartott sajtótá­jékoztatóján. Mint az újságírókkal folyta­tott beszélgetésen elhangzott: külföldről — egyebek között Franciaországból, Lengyelor­szágból, Szlovákiából, Romá­niából - is várnak hívőket. Ér­dekességként említette meg a megyéspüspök, hogy jelentke­zett negyven olyan IFOR-ka- tona is, akiknek a parancsnoka történetesen magyar, volt ben­cés diák. A sajtótájékoztatón bejelen­tették: a szektorokat éjjel 1 óra­kor kinyitják, s a szervezők azt kérik, hogy minél korábban foglalják el helyüket a szent­mise résztvevői, mert reggel 8 órakor, két órával a mise kez­dése előtt a kapukat lezárják. A forgalom zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a Kis­alföld Volán gyorsjáratokat in­dít, a MÁV 50 százalékos ked­vezményt ad az utasoknak. Sziréna Megloptak egy holland turistát (Folytatás az 1. oldalról) A rendőrség ügyeletére vi­szonylag kevés bejelentés érke­zett. Két gépkocsiból a rádió­magnót vitték el ismeretlen tet­tesek. Egy holland turista is alaposan pórul járt, mivel vá­rosnézés közben a Dobó téren elemelték tőle táskáját, amely­ben 50 ezer forint volt. AIV y ári Egyetem Vendégkönyve Egy bécsi filmkritikus A Filmművészeti Egri Nyári Egyetem felnőtt diákjai között akadnak olyanok is, akik rendszeresen visszajárnak. Közéjük tartozik Robert Schediwy filmkritikus, aki Ausztriából, illetve Bécsből érkezett. Ő már tízszer járt Egerben. Kötődését így ma­gyarázza:- Eredetileg a műemléki kurzusra jelentkeztem, ké­sőbb azonban felfigyeltem a másikra is. Tetszett a prog­ram, s úgy határoztam, hogy legközelebb átpártolok, hogy aztán végleg itt maradjak. Azt mondja, csak töri a magyart. Túl szigorú önma­gához, hiszen elfogadható szinten beszél, s bár tolmács segíti a diskurzust, láthatóan érti a kérdéseket, s ha csak te­heti, szabatosan is válaszol. Kereső foglalkozása: köz­gazdász és jogász. A cellulo­idszalag a létfogytig szóló hobbi.- Minden szabadidőm erre áldozom. Alkalmanként írok a Jelen című, Innsbruckban megjelenő folyóiratba. A mostani tapasztalatokról is beszámolok majd. Eger törté­nelmi légköre megbaboná­zott. Anyám magyar szárma­zású. ő sarkallt arra, hogy ta nuljam meg ezt a nyelvet. Mindehhez nagyszerű lehető­ség az évenkénti találkozás, hiszen ilyenkor háborítatlanul gyakorolhatok, s fokozatosan megszerezhetem a rutint. Utalok a fertelmesen rossz amerikai filmek dömpingjére. Rögvest jelzi, hogy náluk se jobb a helyzet.- Elszomorító, de tény az, hogy a gazdaságossági szem­FOTÓ: PERI, MÁRTON pontok s az igénytelenség mi­att háborítatlanul áramlik ná­lunk is ez az agresszióra, lé- lektelenségre nevelő giccs- áradat. Honfitársaim vevők erre, s kevésbé izgatják őket a töprengésre késztető, a katar­zist kínáló alkotások. Az igazság az, hogy a 15-25 éves korosztály vásárolja a mozi­jegyek zömét, s ennek a ré­tegnek megfelel ez a nívó. A családi jellegű művelődés ki­hátrált a filmszínházakból, s az otthonokba szorult. Más­képpen fogalmazva: a televí­zió vette át a főszerepet. Mégsem borúlátó, s má­sokkal együtt bízik abban, hogy az igazi értékek nem vesznek el véglegesen, s eljön az az idő, amikor újra meg­hódítják a nagyközönséget. Különösképp akkor, ha akad­nak olyan forgatókönyvírók, rendezők, akik valamiféle egészséges középútra lelnek. Ha nem is máról holnapra... Pécsi István Az ISDN-re még várni kell Belépés a rendszerbe már 90 ezerért (Folytatás az 1. oldalról) Az ISDN-csatlakozási díj az úgynevezett „alaphozzáférés” esetén 180 ezer forint, de ha va­laki az ISDN-rendszerbe való belépéskor leadja a felesleges telefon-fővonalát, az csak 90 ezret fizet.- Az ISDN alapként nyújtja, hogy a rendszerhez egyazon „dróton” nyolc telefonkészülék csatlakoztatható. Ebből kettő egymástól függetlenül működ­tethető - hangsúlyozza a mis­kolci szakember, Csombor Csaba. - Példának okáért: azo­nos vonalról egy időben hasz­nálható a telefon és a fax is. Egy A/4-es lap méretű faxüze­net tartalma a „címzetthez” mindössze 3-5 másodperc alatt jut el. A rendszer egyébként adatátvitelre is alkalmas... A felhasználás sokrétű volta kapcsán a szakember feltétlen a rendszer értékének tartja azt, hogy az ISDN a hagyományos­nál jóval nagyobb sebességű adatátvitelt tesz lehetővé. A nagyobb felhasználóknak a primer hozzáférés (30 csa­torna) azonban többe, 1 millió 350 ezer forintba kerül. Össze­kapcsolhatók vele számítógép­hálózatok, elérhető vele az In­ternet is. Az integrált szolgáltatású di­gitális hálózatot és az ahhoz kapcsolódó összes ötven kom­munikációs szolgáltatást az ér­deklődők Miskolcon (Régi­posta u. 9.), a Matáv régióköz­pont földszintjén kialakított bemutatóteremben ismerhetik meg.- Akik Heves megyéből sze­retnék az ISDN előnyeit kihasz­nálni, azoknak még várniuk kell - mondja érdeklődésünkre Ko­vács László, a Gyöngyösi Táv­közlési Centrum vezetője. - Eger és Gyöngyös körzetében is műszaki kiépítést tesz szüksé­gessé, nélkülözhetetlen tehát a telefonközpontjaink „kiokosí- tása”. Ezek a munkálatok leghama­rabb az év végére készülhetnek el, de legkésőbb jövő év köze­pére az ISDN-hez való csatla­kozás megyénkben is megvaló­sulhat. (budavári) Jól érzi magát a bőrében Z sák Teri, a fiatal, egri bőrműves lány sokszor köszönti ébren a napkel­tét. Le sem fekszik, ha úgy hozza a munka. Várják műhe­lyében a táblabőrök, hasítja, metszi, poncolja az anyagot.- Nem mondhatom magam­ról, hogy bőrműves-dinasztia sarja volnék. Más pályára ké­szültem, de a családi pénztárca laposnak bizonyult, így valami munka után néztem. A bőrmű­vességet választottam, és sze­rencsém volt, mert nagyon jó mestereim voltak. Horváth Ti­bor népi iparművész, illetve Pánczél Attila, a népművészet mestere. Nagy Nóra iparmű­vész műhelyében is dolgoztam, de nyaranta a pécsi és mező­kövesdi mestereknél is meg­fordultam. Most a miskolci Gábor Áron Műszaki Középis­kolában tanítok bőrművessé­get.- Ebben az évben az alkotá­sok nagy része a honfoglalásra utal. Tanítványaival ön is fel­dolgozta az eseményt?-Öncélú lenne ma honfog­lalás kori leleteket másolni. A nyereg alatt puhított hm >-a- gyon jó ahhoz, hogy a ló haion felmart sebet gyógyítsa, de rosszul érezné magát az a tör­ténetíró, akinek ilyet kellene ennie. Az adatokat nem kell mindig tényként elfogadni, de a tárgyi leletekből meg lehet tanulni olvasni, ezért fontos, hogy az adott témában minél több anyagot gyűjtsenek össze. Nem kell rögtön véleményt al­kotniuk, idővel majd kialakul a saját véleményük. A Kapos­vári Iparművészeti Szakközép- iskola pályázatot hirdetett a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. A bőrös tanítvá­nyaim övtarsolyt, öveket, tás­kát készítettek, amihez a tar­solylemezt ötvös osztálytársuk cizellálta. A tárgyakhoz, hogy korhűek és stílusosak legye­nek, a kellékeket is maguk mintázták meg. S ők kapták a fődíjat.-Népművész. Mit jelent, mi­lyen tartalmat hordoz önnek ez a szó?- Inkább életstílust, mint művészetet, a maga kifejező­rendszerével. Egy fejfa formá­járól le lehetett olvasni, hogy hány éves, milyen családi álla­potú, korú és nemű az, akit alá­temettek, anélkül, hogy ráírták volna. Ugyanígy beszédes volt a viselet. De ez a kifinomult rendszer az élet más területén, így a táncban és a zenében is megfigyelhető. Gyimesben az eredetiből, a legjobbaktól kap­hattam ízelítőt. Elemi erő, szépség áradt a zenéből. Életre szóló élmény volt. Számomra mindez így együtt a népművé­szet. Ha mindezt művészeti ágakra bontjuk, veszít az érté­kéből. Amivel foglalkozom, az- úgy vélem - csak része az egésznek.- Milyen díjakat kapott?- A Néprajzi Múzeumban megrendezett XI. Országos Élő Népművészet Kiállításon táská­imra aranydíjat kaptam, melyet kisebb sikerek és nagyobb ku­darcok előztek meg. Ezek so­rán megismertem a techniká­kat, kihasználtam az anyagban rejlő lehetőségeket, ezért nem érzem értelmetlennek azt, amit csináltam.- Hogy érzi most magát?- Jó érzés, hogy mindig számíthatok a barátaimra. Személyes tárgyaim egy része is az ő kezük munkája. Olyan bögréből ihatok, olyan ruhába bújhatok, ami nekem készült. Megőrzőm ezeket az értékeket. Hogy stílusos legyek, jól ér­zem magam a bőrömben. Ami nem jelenti azt, hogy ne lenné­nek problémáim, de jó kezek­ben vannak a dolgaim, a szó mindkét értelmében. Császi Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents