Heves Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-176. szám)

1996-07-08 / 158. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. július 8., hétfő Megyénkből félezernél is többen mentek el. Nő az elégedetlenség, mind nagyobb a nosztalgia- Eddig minden évben részt vet­tünk a megemlékezésen, ám ez­úttal meglepően nagy volt az érdeklődés: nem csak a pártta­gok jelezték részvételi szándé­kukat, hanem szimpatizánsok is. Mindezt Tajcs Ferenc, a Munkásápárt Heves Megyei Koordinációs Bizottságának elnöke jelentette ki a Kádár Já­nos halálának 7. évfordulója al­kalmából, a budapesti Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pan­teonjánál megtartott politikai nagygyűlésről szólva. Mint Tajcs Ferenc lapunk kérdésére elmondta, a megyé­ből mintegy 550-en vettek részt a rendezvényen, ahol - több baloldali érzelmű politikus mel­lett - az ellenzék néhány alakja is megjelent. A fokozott érdek­lődést a koordinációs bizottság elnöke a növekvő elégedetlen­ségnek tudja be, szerinte ugyanis egyre többen fordulnak vissza a kádári korszak értékei­hez. A megyében is tapasztalják ezt, ami a Munkáspárt taglét­számának növekedésében is megnyilvánul: kilenc új alap­szervezet jött létre Hevesben, így már 72-re rúg ezek száma, s több mint 1700-an fizetnek tag­díjat. (-ne) Gyöngyösi kalandozás Tündérországban Petőfi Sándor meséje a pásztorból lett vi­téz, Jancsi és a gonosz mostoha sanyarga­tásától szenvedő Iluska szomorú szerelmi története jó választásnak bizonyult ahhoz, hogy Gyöngyös közönsége igazi nyár esti szabadtéri előadásban gyönyörködhessen. Ám a többszáz ember igyekezete ellenére néhány porszem mégis a fogaskerekek közé kerül. A Vármegyeház udvara ugyanis nem volt szerencsés helyszín. Az Orczy-kert pa­tinás környezetéhez szokott hajdani kö­zönség botladozva igyekezett a kavicsos kövezeten a szintkülönbséggel el nem vá­lasztott székekhez. Ugyancsak kicsinek bizonyult a színpad. A csoportos, nagy tömeget felvonultató jelenetek „össze­nyomódtak”, a szereplők egymáshoz pré- selődtek. A János vitéz című mesejáték egyik hú­zóerejének bizonyult a dallam. A Buda­pesti Szent István Zeneművészeti Szakkö­zépiskola Szimfonikus Zenekara, a gyön­gyösi Musica Mansueta Zenekar, valamint a Gyöngyösi Városi és Pedagógus Kórus összjátékát - Záborszky József karigazga­tónak köszönhetően - mindvégig az érze­lemgazdagság, az árnyalt kifejezés, a tö­kéletes harmónia jellemezte. Egyetlen hamis, vagy fals hang nélkül, a mesejáték történéseit sikerült hűen illusztrálnia a muzsikának, olyannyira, hogy a színpa­don szereplők érzelmi változásait a zene néha jobban kifejezte, mint a mozdulatok. A díszlet, a jelmez, a rendezői ötletek gazdagsága meglepetés volt. A címszere­pet játszó (Iluskát a gyöngyösi születésű Csonka Zsuzsa, János Vitézt Leblanc Győző alakította), operaénekesek játéka csemege volt Gyöngyös közönségének. Ehhez a feladathoz „felnőttek” a Játék­szín-tagok: á mostohát alakító Cseke Te­réz, a falu csőszét játszó Mészáros Lajos és a Bartoló személyét megformáló Válik István. A darab a kezdeti szétdaraboltság ellenére a harmadik felvonásra egységgé forrt össze. Tündérországba érve már a felszabadultság érvényesült, s a rendezői elképzelések is jól érzékelhetöekké váltak. (A mostoha kötélen távozik a Sárhegyre - a rendező, Jankovits Jenő által becsempé­szett humorra vette a lapot a közönség -, s a füstköd már ízelítőt ad a színházcsinálás lehetőségeiből.) Sajnos, ami miatt vesztett a darab a ha­tásából, azok a technikai hiányosságok voltak. Sem a hangosítás, sem a színek és fények adta lehetőségekkel nem éltek a technikusok. Ezért a szereplők és a ren­dező időnként magára maradt. A körül­mények dacára élvezhetővé vált Kacsoh Pongrác daljátéka. (szuromi) Ismét nagy sikerrel rendezték meg Egerben, a kis Dobó téren az immár hagyományos nyári rendezvénynek számító Strauss-estet. Az Egri Szimfonikus zenekar - Szabó Simon Máté dirigálásával - másfél órán át szórakoztatta a többszáz érdeklődőt. A repertoáron a zenekar által eddig nem játszott Strauss-dallamok szerepeltek. Az eseményt a Konzum­bank Rt., a Senátor-ház, a Heves Megyei Hírlap, a Minorita borozó és az Arany Oroszlán támogatta. fotó: perl Márton Staruss-dallamok a kis Dobó-téren Kezdetnek igazán nem rossz A „máj hete” a Mátraalján Három napig tartott az OM La­boratories Ltd. és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház lakosságnak meghirdetett májszűrési prog­ramja Gyöngyösön. Az ered­ményekről tájékoztatták a sajtót a hét végén. Dr. Nagy János, a Bugát Pál Kórház laboratóriumának főor­vosa és dr. Jónás Zoltán, a svájci Laboratories magyaror­szági képviselője a vizsgálatok­ról közölte: 524-en jelentek meg vérvételre, 358 nő és 166 férfi volt kíváncsi májának ál­lapotára. A megjelent nők közel egyharmadánál (29 százalék), a résztvevő férfiak csaknem fel­énél (48 százalék) lehetett ki- sebb-nagyobb májműködési za­vart igazolni. A pozitív eredményt kapók háziorvosuknál jelentkezhet­nek, majd a további vizsgálato­kat a gyöngyösi kórház gastro- enterológiai profilú II. számú belgyógyászati osztályának szakorvosaival beszélhetik meg: a főorvos dr. Győri Imre. A szűrést szervezők szerint sikeres volt a program Gyön­gyösön, mert a hasonló akció­knál nagyobb arányban vettek részt az emberek az egészségük megőrzését célzó vizsgálato­kon. Máris újabb, más betegsé­gek szűrésére is kiterjesztett akción gondolkodnak. (korcsog) Egy ezerszázéves család (Folytatás az 1. oldalról) Ő felismerte az itt rejlő lehető­ségeket, s főként a fürdő terüle­tén komoly fejlesztéseket vég­zett. O volt az a haladó szel­lemű gróf, aki Széchenyi sokat emlegetett felajánlásával egy- időben ugyancsak negyvenezer pengővel támogatta az akadé­mia létrehozását. Természete­sen Károlyi Mihály is, aki 1890-ben örökölte meg a mint­egy 38 ezer holdas birtokot, többször megfordult Párádon - tudtuk meg a szakembertől -, bár ő igazi urbánus lélekként jobban érezte magát a városi pezsgésben. A történész arra is kitért. utoljára 1978-ban emlékeztek meg a hajdani birtokosról, ami az akkor politikai körülmények között „nem kis dolog volt”. Természetes, hogy ma már másként tekinthetünk mind­azokra az értékekre, amelyek abból a korból maradtak ránk. Az emlékülés végeztével a népes vendégsereg megtekin­tette a család emlékeit bemu­tató kiállítást, köztük azt a cí­mert, amelyet a nemrégiben Fótra hazatelepült gróf Károlyi László bocsátott a szervezők rendelkezésére, s amely az it­teni bemutatást követően visz- szakerül a családi sírboltba. (s. p.) Katonazenekarok parádés találkozója Sziréna Motoros-karambol (Folytatás az 1. oldalról) Bélapátfalván húsboltba tör­tek be. A kár 40 ezer forint. Mátraderecskén hétvégi ház­ban jártak hívatlan vendégek. A tolvajt, F. J. helyi lakost - a körzeti megbízott gyorsaságá­nak köszönhetően - elfogták. Ugyancsak lefülelték az egri gépkocsifeltörőt, N. T.-t, akinek a múlt héten már volt dolga a rendőrséggel. Itt a lakosság is közreműködött, amikor a Sta­dion úton egy Lada ablakát dobta be kővel. János Vitéz lluskáját vihette, a közönség pedig kellemes nyár esti szórakozást kapott be az együttesek. A közel két­ezres, lelkes nézőközönség nemcsak a zeneileg magas szintű produkciókat jutalmazta vastapssal, hanem az ötletes alakzatokat, a zenei és színpadi tréfákat is. Az egri zenekar iga­zán kitett magáért, mint házi­gazda. Az egri majorettekkel együtt és külön is brilliáns programot mutatott be. A pub­likum a zuhogó esőben is kitar­tott a tűzijátékig. A katonazenekari fesztivált másodszor rendezték Egerben. Ez az esemény egyben a hivata­los megnyitója volt az Ünnepi Hetek a Barokk Egerben elne­vezésű, két és fél hónapon át tartó programsorozatnak is. Ma este nyolctól a Minorita templomban a Corelli Consort és az Agria Vegyeskar ad kon­certet. Kedden este nyolctól a Bazilikában a Cantus Agriensis kamarakórus a Mindszenti kó­rus és a zempléni kamarazene- kar hangversenyére várják az érdeklődőket. (jámbor) (Folytatás az I. oldalról) A polgármester üdvözölte a megjelent együtteseket: a Ma­gyar Honvédség Központi Ze­nekarát, a szolnoki Repülőtiszti Főiskola, a kalocsai helyőrség zenészeit, s a vendéglátó Egri cég által támogatott nagysza­bású parádé résztvevői a kö­zönség érdeklődésétől kísérve vonultak a városi stadionba, ahol Liszt Ferenctöl Lehár Fe­rencen, Kodály Zoltánon át Vangelisig a műfaj legismer­Katonák fújták a nótát este is Katonazenekart. Egyben kife­jezte reményét, hogy ez a fesz­tivál is visszatérő, hagyomá­nyos eseménye lesz az egri nyárnak. A több mint tizenöt FOTÓ: PERL MÁRTON tebb és legvonzóbb zeneműveit tolmácsolták. A sportpályán a füledt meleg és a közeledő zi­vatar ellenére is frappáns, szel­lemes blokkokkal mutatkoztak 32.-Hé, hé! És mi lesz a fröcs- csömmel? - kérdezte a gube­ráló.- Megkapja majd holnap. Keressen fel a lakásomon - dünnyögte Murai, és szaporán sietett a kocsi felé.-Smucig... hukk... vagy öregem - mondta a piás sze­mély, majd hirtelen felki­áltott. - Oda­nézz! Mi­csoda csoda­szatyor van ott!-Azt a táskát csak hagyja ott! - rivallt rá Mu­rai.- Má’ mé’ hagynám ott? Magáé? — Nem az enyém. Egy barátomé. Most együtt jöttünk, csak beszaladt a bozótba a dol­gát elvégezni - magyarázta Murai, miközben a kocsihoz ért. Kinyitotta az ajtót, beült és bekapcsolta a rádiósmagnóját, majd belehelyezte a kazettát. Háromnegyed tízkor Franko alezredes beleszólt a rádióba.- Valamennyi egységtől je­lentést kérek - harsogta. Folyamatosan, egyenként je­lentkezett be a temető körül el­helyezett minden csoport. Franka magával hozta a me­gyei beavatkozó alosztályt is, magyarán a kommandósokat. Mégiscsak elképzelhető, hogy fegyveres személyekkel lesz dolguk, ehhez pedig a fiúk ki­tűnően értenek. Gyöngyi hosszú ideig kér­lelte Hamart, hogy hadd ve­hessen ő is részt az akcióban, mire végül a százados belee­gyezett abba, hogy Neményi és Franka parancsnoki kocsijában helyet foglalhat a hölgy, egy feltétellel. Bármi is történjen, onnan nem szállhat ki. A parancsnoki kocsit tökéle­tesen álcázták a ligetben úgy, hogy senki nem vette észre. Hamar helyet foglalt a par­koló melletti bozótosban és maga elé készítette fegyverét és a rádiót. Tíz előtt pár perccel egy sze­relmes pár andalgott el a te­mető felől. Kiérve a sötétbe, a fiú elen­gedte a lányt és egy rádiót hú­zott elő, amin a következő üzenetet küldte.- Gyalogos egyes jelenti, a terep tiszta, folytatjuk az utat. Franka Neményihez fordult.- Gondolod, hogy eljön? - kérdezte.- Mérget vennék rá. Murai fél ettől a zsarolótól. Még­hozzá nagyon. Van egy adag vaj a fején, azért retteg - düny- nyögte az őrnagy. Ütött a toronyóra, amikor az éteren át egy ismerős hang szó­lalt meg.- Gyalogos egyes jelenti, sö­tét Merci közeledik a célhely­hez.- Munkára fel - mondta Neményi.- Valamennyi egységnek! Itt Rómeó egyes! A madárka közeleg. Ismétlem, a madárka közeleg! - hangzott Franka szájából az instrukció. Röpke másodpercek alatt valamennyien visszaigazolták a jelzést, miközben Hamar is beszólt, hogy kikapcsol. O ugyanis a tervek szerint telje­sen közel lesz a pácienshez és nem lenne célszerű, ha Murai meghallaná idő előtt a rádió­zást. Ugyanakkor ez volt a terv gyenge pontja, mert Hamar nem tudott segítséget kérni. Ezért kellett neki hazárdírozni. Mindent egy lapra feltenni.- Kiszállt a célszemély - je­lentette Rómeó hetes.- Hányán vannak? - érdek­lődött Franka.- Nem tudni. Nem lehet a kocsiba belátni - jött a válasz. Franka bólintott. Ilyen is előfordul. Ezért kell mindenre felkészülni. Még szerencse, hogy az eligazításon több sze­mélyről beszélt. Hogy miért? Intuíció!- Rómeó egyesnek. Rómeó ötös hívja - hangzott egy izga­tott hang az éterben.- Hallgatlak.- Baj van. Ismeretlen sze­mély közelít a temetőből. Is­métlem! Ismeretlen személy közelít a temetőből! Neményi rendkívül nagyot káromkodott, majd azzal a len­dülettel bocsánatot is kért a mögötte ülő hölgytől.- Rómeó egyes valamennyi egységnek. Nyugalom. Ismét­lem: nyugalom! Csak pa­rancsra beavatkozni! - hang­zott az utasítás. (Folytatjuk) Gulyás József

Next

/
Thumbnails
Contents