Heves Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-176. szám)

1996-07-31 / 178. szám

5. oldal 1996. július 31., szerda Füzesabony És Körzete Füzesabony már nem számít helyi hívásnak Három településnek két digitális központ A telefon elérhető közelségbe került Mezöszemerén, Egerfar- moson és Szihalmón is. A körzetben két új digitális központra terhelhetők a friss bekötések. A hónap végére mind a 480 új igénylő otthonában megszólal a készülék - ígéri a Matáv. Hol a mélypont legmélyebb pontja? Sarud csak egy a sok közül, ahol foglalkoztatás tekintetében már nem lehet mélyebb pontra kerülni. A Heves Megyei Mun­kaügyi Központ rendszeres tájékoztatójának adatai szerint Füzesabony környékén, körzetében közel 14 százalékos a munkanélküliségi ráta. Egy-egy településen azonban ennél is rosszabbak a mutatók. Sarud képviselő-testületét napi gond­ként foglalkoztatja a kérdés. A napokban a meglévő állomá­sok telefonszámainak változása jelezte a korszakos lépést.- Az eddigi füzesabonyi központról terheltük át a vona­lakat a megépült újakra - említi bevezetőjében Erdélyiné Kozma Teréz, az Egri Távköz­lési Centrum osztályvezetője. - Mind Mezöszemerén, mind Szihalmón 640-640fővonal fo­gadására alkalmas digitális központ lépett működésbe. Ennek „következménye”, hogy a korábbi számok megvál­toztak. A régiek és a szolgálta­tásba most bekapcsolódók számára közös, hogy Mező­Aldebrő millecentenáriumi em­lékezésének részeként egy ké­peslap-kiállítást is terveznek. Ennek érdekében javában tart a buzgólkodás.-Élőbeszéddel vagy morze­jelekkel vadászik az éterben? - kérdeztük Gulyás Imrét, Al- debrő és Tófalu jegyzőjét, aki­nek közismert rádiós hobbija.- Mindkettő jellemző, a tár­salgás angol nyelvű, de én in­kább távírózni szeretek.-Milyen üzenetek cserélnek gazdát egy-egy összeköttetés­kor?-Mindig tudatjuk a másik­kal, hogy hogyan halljuk, mi­lyen hangerővel. Szóba kerül a család és az időjárás. Politizálni viszont egyáltalán nem szokás.- Mikor gyakorolja hobbi­ját?- Rendszerint derült, csendes estéken. Odahaza van az állo­másom, köszönhetően az Egri Városi Rádióklubnak. Ilyenkor 10-15 összeköttetés is létrejön.- Kiket szokott hívni? szemere és Egerfarmos telefon­számai 490-nel kezdődnek, míg a szihalmiak 492-vel.- A hónap Végére minden új igénylő otthonában megcsör- renhet a készülék, s ezzel a há­rom faluban összesen mintegy 650 állomás működik majd - jegyzi meg Erdélyiné. Az osz­tályvezető egy lényeges do­logra is rámutatott: - Eddig a három településről Füzesabony helyi hívásnak számított, ami a változással megszűnt. A telefon iránti további igé­nyeket a Matáv rövid idő alatt tudja fővonallal, nyomógom­bos készülékkel kielégíteni.- Vannak régi rádiós bará­taim a határokon túl, Francia- országban, Németországban, Spanyolországban, de most a millecentenárium évében a vi­lág minden tájára eljutnak mor­zejeleim. A legtávolabbi földrajzi he­lyek között - a sikeres kapcso­latok révén - említhetem Észak-Amerikát, Japánt, a Dél­afrikai Köztársaságot. A kapcsolatok bizonysága­ként minden rádiótávírász egy- egy speciális képeslapot küld a másiknak. Ezek az úgynevezett QSL-lapok, amelyekből augusz­tusra tisztes gyűjtemény kere­kedhet. Gulyás Imre különben ezt a felkészültségét a helyi Általá­nos Művelődési Központban továbbadja az érdeklődőknek.-A rádiós szakkörnek min­dig van 6-7 lelkes látogatója, s örömömre - teszi hozzá a jegyző - a lányom is közéjük tartozik. (b. s.)- 1989-ig szinte a teljes foglal­koztatottság érvényesült, és a közveszélyes munkakerülő ka­tegória is ismert fogalom volt - nosztalgiázik Kiss István pol­gármester. - 1990-et követően rohamosan szűntek meg a munkahelyek. A munkakerülők is hivatalos „státust" kaphat­tak. Sarudon a szövetkezet vas­ipari ágának felszámolása, a ta­karmánykeverő üzem átszerve­zése, a Mátravidéki Fémmű­vek, az Egri Vasöntöde Vállalat és a megyei tanácsi építő átala­kulása miatt egyes szakmák, munkahelyek szinte teljesen „leradírozódtak” a palettáról. Igazából három éve került a foglalkoztatás a faluban a mélypontra, akkor a dolgozni képes lakosságnak 24 százaléka munka nélkül maradt.-A mezőgazdasági szövet­kezet átalakulása, majd stabili­zálódása javított a helyzeten - magyarázza a község első em­bere. - Jelenleg 120 embernek biztosítanak munkát a közös földek, a takarmánykeverőben 29-en helyezkedhettek el. Tízen az A-Z Topker üzletében, hatan a Dalmay pékségben találtak megélhetésre. Az egyik legnagyobb mun­kaadónak - azt kell monda­nunk, sajnps - az önkormány­zatnak kellett előlépnie. A hiva­talban és intézményeinél 53-an dolgoznak, de jelentős a foglal­koztatott teljes műszakos - ki­lenc személy -, illetve félmű­szakos, ők tizenhatan vannak. Ez a közhasznú munkáslétszám is. Utóbbiak a munkaügyi köz­ponttal kötött megállapodás alapján kerültek alkalmazásra 90, illetve 70 százalékos támo­gatással.-Az emberek rákényszerül­tek a vállalkozásra - magya­rázza Kiss István. - Sokan - mint mondják - nem jó dolguk­ban vállalják a rizikóját az eset­leges tönkremenésnek. Mert ez bizony benne van a pakliban. Vállalkozásban történik a fa­luban az egészségügytől a kő­művesen, a temetkezési lerakat működtetésén át sok minden. A legtöbben - nyolcán - mező­gazdasági kisvállalkozásban látják megélhetésüket. Az azonban senki számára nem ti­tok, hogy a vállalkozások nagy része küszködik a gazdasági válság összes gondjával, a fo­gyasztóképes kereslet hiányai­val. Nyaranta az idegenfor­galmi szezon kicsit enyhít a gondokon Sarudon. A falusi tu­rizmus keretein belül 17 család próbálja „előteremteni”, a téli- revalót is.- A munkahelyteremtés le­hetőségei rendkívül behatárol­tak - tépelődik Kiss István pol­gármester. - A vállalkozások beindulásának - még ha akadna is valaki, aki valami újat talál ki - hitelezési, pénzügyi feltételei egyre kedvezőtlenebbek. Ha az emberek hozzá is fognak, az többnyire egy családon belül je­lent csak bármiféle megoldást. Sajnos, termelő beruházások te­lepülésünkön, de még a kör­nyéken sem várhatóak. Abba kell beletörődnünk, hogy a je­lenlegi siralmas helyzet stabili­zálódni fog. Az aktív korú 712 lakosból 129 továbbra is munka nélkül van, lesz. A jövedelempótló támogatásban részesülő 49 em­berhez minden bizonnyal to­vábbiak „társulnak”, rendkívüli finanszírozási gondokat okozva az önkormányzatnak. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy a pálya­kezdő fiatalok számára sincs elhelyezkedési lehetőség.- Ámi ugyancsak az önkor­mányzat nyűgje - bosszanko­dik a polgármester -; hogy van a munkanélkülieknek egy olyan rétege, amely valamikor a „közveszélyes munkakerülő" kategóriába sorolódott, s akik most sem keresnek munkát. Az általunk felajánlott közhasznú tevékenységet pedig legfeljebb kényszerből végzik, vagy min­denféle okra hivatkozva igyek­szenek kikerülni. A sarudi munkanélküliek negyven szá­zalékát ez a réteg „képviseli”. A dolog bukkanója ebben még az is - folytatja Kiss István -, hogy ezen családoknál van a legtöbb gyerek, akiket el kell látni. Hogy a gyerekek valami­képp „túléljék” a helyzetet, az önkormányzatnak és az Általá­nos Művelődési Központnak kell enyhítenie a gondokon. Mert megoldani a problémákat nem tudjuk. Foglalkoztatottság tekinte­tében a mélyponton vagyunk - mondták az „okosok” há­rom évvel ezelőtt. A mélypont után a felemelkedés lenne törvényszerű. A statisztikák azonban rácáfolnak erre. Már a legmélyebb ponton va­gyunk. Vajon meddig foko­zódik a helyzet mínuszban?! (r. k.) Nagytályai ovisoknak új kerti játékok Nagytályán az óvodások egy ideig csak nézegették, mi ké­szül az udvaron. Mára azonban már kipróbálhatták az új hintá­kat, mászókákat. Erdős Lajos andomaktályai játékkészítő ke­zét dicsérik a fa alkalmatossá­gok. A szülői munkaközösség a fahajót finanszírozta, a többit az önkormányzat, illetve az óvoda költségvetése állta. Újlőrincfalva a nagycsaládosokért Újlörincfalván az önkormány­zat jelképes összegért, csalá­donként ötvenezer forintért adott építési telket kilenc, zömmel három, illetve több gyereket nevelő család szá­mára. Találtak vállalkozót is, aki kedvező áron felépíti ottho­nukat. Állnak a földszint falai, helyükre kerültek a nyílászá­rók. A kedvező ütem további építkezni vágyókat buzdít. Ha lesz igény, a képviselő-testület, további házhelyeket jelöl ki, s nemcsak nagycsaládosoknak. Elkészült a tető felújítása Farmoson Az egri Kas Kft. kivitelezésé­ben elkészült az egerfarmosi művelődési ház tetőszerkezeté­nek teljes felújítása. A munká­latok 1,2 millió forintba kerül­tek. Mezöszemerén kifestették az iskolát Karbantartók és jövedelem- pótló támogatásban részesülők közreműködésével elvégezték a nyári festési munkákat a mezö- szemerei általános iskolában. A polgármesteri hivatal újabb ha­sonló feladatra a napközit je­lölte ki, majd megszépülnek az óvoda falai is. Andomaki konyha augusztusi nyitással Az ÁMK konyhája - festési, felújítási munkák miatt - időle­gesen bezárt Andornaktályán. A közétkeztetésre igényt tartók részére az ebédet a Szociális Foglalkoztató biztosítja. Az ÁMK konyháján augusztus 12- től főznek ismét. AKVISf HfelAP helyi ügyelete: Rákó<l ÍiszÍ Tel.: 36/341 '738 Területi felelős újságíró: RADA KATALIN Csütörtökön 10 és 15 óra között várja az olvasókat. Aldebrő hívja Japánt... Kiállítás kerekedik a jegyző hobbijából Tisztességtelen lenne kérni Egyéves a Nagycsaládosok Országos Egyesületének poroszlói tagszervezete Tavaly alakult meg Poroszlón a kisebbségi önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi, oktatásügyi bizottságának kez­deményezésére a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOÉ) tagszervezete. Egy akcióról már be tudnak számolni, ám a csoportvezetők minimálisnak érzik az elvégzetteket.- Nem rajtunk múlik, hogy kevés eredménnyel dicseked­hetünk - mondja Mata Sán- dorné, az egyik csoportvezető.- A Vöröskereszt helyi veze­tője, dr. Csala Károlyné, Má­ria néni segítségével ruhaado­mányok - kilenc zsákkal - osztását bonyolítottuk a rászo­ruló nagycsaládosok részére. Ilyen akciókat szeretnénk. Tizenhárom nagycsaládos - valamennyien cigányok - kérte a NOÉ-be felvételét. így alakulhatott meg a poroszlói tagszervezet, két csoportveze­tővel. Mata Sándorné, Molnár Lajosné és a nagycsaládosok örültek a lehetőségeknek, amit az országos egyesület kínált- kínál.- Mondja, mikor juthat el a cigánygyerek mondjuk Ópusz­taszerre?! - kérdezi Mata Sándorné, miközben az olcsó ajánlatot tartalmazó borítékot elém teszi. S eljuthatnak valahová?-Sajnos, nem - válaszolja lehangoltam - Tisztességtelen lenne kémünk az egyesülettől ilyet, amikor a tagsági díjat nem tudjuk fizetni... Évi hétszáz forint összegről van szó családonként. De ez a pénz sok annak, akinek nincs. Ha legalább jelképes összeget be tudnának fizetni, már volna erkölcsi joguk a közösből jus- solni - állítják az asszonyok.- Hogy kérjünk a hozzánk hasonlóktól, ha mi magunk képtelenek vagyunk vala­mennyit is betenni a közösbe? - kérdés kérdés hátán árad a csoportvezetőkből. Egyedülállónak is nevez­hetnénk a NOE-nek. Poroszlón, kimondottan cigányokból ala­kult tagszervezetét.- A magyarok között is van elég szegény, rászorult - ma- L gyarázza Molnárné. - Amikor osztottuk a ruhákat, őket is hívtuk, jöttek is. S ha be akar­nak lépni,' semmi akadálya. Csupán a tagdíj kérdésére kell megoldást találni. Mert ugye, ezen áll vagy bukik a jó kezdeményezés. Hiszen a po- roszlóiak amikor kérték felvé­telüket, elsősorban arra gon­doltak, hogy a NOE-nak nyúj­tott állami támogatásból vala­micske - az érdekképviseleten kívül - ide is jut. De ők adni is szeretnének, nemcsak kapni... (rada) Szereposztás: ki kicsoda... Az olimpia juttatta az eszembe a történetet. A Kárpátalján, egy kis faluban gyűri egymást a porban két tizenéves fiú. Győz az erősebb, s boldogan kiáltja: „Én vagyok a Növényi Norbert!” „Te nem lehetsz az - vigasztalódik a vesztes, miközben ruháját verdesi -, mert te tót vagy...” De ki a tót? Az elmúlt évek internacionalizmusában azok, akik soknem­zetiségű „családban” éltek-élnek, humorosan fogalmaznak. Aki nem magyar, az mind tót. De vajon tót-e a bajnok, amikor öt Varga Szláviknak hívják? Apanyelve magyar, anyja nyelve ruszin. A magyar nagymamánál gulyáslevest eszik, hisz az soha nem főzött még borscsot... Másik nagyszülőjének meg fogalma sincs arról, milyen is a jó mákos tészta... Manapság - igaz, még csak a nyugatiaknak jár ki a meg­tiszteltetés - magyar származásúnak illik nevezni a fele ma­gyartele más embereket. Ha keletről lépik át az államhatárt, akkor a magyarból is román, orosz, szlovák lesz A hasonló világversenyek alkalmával sokszor nekiszegezik a kérdést a határon túl élő magyarnak, ha anyaországi ver­senyző mérkőzik ukránnal, románnal: „Kinek drukkolsz?” A bátrabb kivágja, hogy a magyarnak. Az óvatosabb úgy fogal­maz: a mieinknek. A ,Jele más”, az vajon kinek szorít? S me­lyik magyarért fáj a szívé az embernek, ha azok más-más or­szágért versenyeznek? R. K. Próbaüzem Makláron - az új szennyvíztisztító telepen. A műtárgy jelenlegi, napi 50-100 köbméteres teljesítménye folyamatosan növekszik. fotó: perl Márton

Next

/
Thumbnails
Contents