Heves Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-176. szám)

1996-07-29 / 176. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. július 29., hétfő Illés György és tanítványainak munkáit vetítik Egerben Megnyílt a Filmművészeti Nyári Egyetem (Folytatás az 1. oldalról) Munkáját 1949 után Svájcban, illetve az USA-ban folytatta, egészen visszatelepüléséig, 1990-ig. Délután a társaság átvonult a programsorozat színhelyére, az Uránia Filmszínházba, ahol az ünnepélyes megnyitón Kabis László, Eger város alpolgár­mestere köszöntötte őket, mél­tatva a 22 évvel ezelőtt rajtolt kezdeményezés jelentőségét. Ezután arról beszélt, hogy az önkormányzat milyen kikap­csolódási, ismeretgyarapítási alkalmakat kínál, ajánl a lakos­ságnak és az idelátogatóknak. Utalt arra, hogy a filmes vál­lalkozás egyre életképesebbé válik. Most új színfoltot jelent a tévéhíradósok találkozása, amelyet először rendeznek ilyen keretben. Ezután Kiss Lajos, az Agria Film ügyvezető igazgatója rész­letesebben utalt minderre. El­ismeréssel szólt a szponzorok támogatásáról, nyomatékolva Sziréna Betörések, tüzek ittas autóvezetők (Folytatás az 1. oldalról) Könnyebben megsérült az a traktoros, aki Zetorjával Borso- divánka és Poroszló között fel­borult. Az eset okát vizsgálják. Ugyancsak nyolc napon be­lül gyógyul meg az a segédmo­torkerékpáros is, aki Karácson- don áttért az út menetirány sze­rinti másik oldalára, és az árokba hajtva felborult. Gyöngyösön nem gondolta volna az a négy fiatalember, hogy valaki is bele mer szólni „játékukba”, vagyis abba, hogy egy 150 ezer forint értékű tele­fon-kapcsolószekrényt ütnek- vágnak. Vesztükre rendőr járt a környéken, s igazolniuk kellett magukat. Garázdaság miatt - mert többek között egy gépko- csiveztőt is zaklattak - előállí­tották őket a kapitányságra. Galyatetőn a nagyszálló szo­láriumát törték fel pénz remé­nyében, ám csak ezer forintot találhatott az elkövető. Húsz­ezer forintos zsákmánnyal tá­vozott, aki Vécsen a művelődési ház büféjét kereste fel. A gyöngyösi kapitányság munkatársai a hét végén köz­úti ellenőrzést tartottak, s több ittas vezetőt szűrtek ki a köz- lekdésből. Tűzzel és vízzel volt dolguk tegnap a megyei tűzoltóinak. Gyöngyösön csőtörés miatt két pincéből szivattyúzták ki a vi­zet. Hatvanban viszont egy melléképület égett. Több hely­ről hívták őket tarló- és avar- tűzhöz is. azt, hogy enélkül aligha boldo­gultak volna a szervezők. Vele beszélgetve derült ki az, hogy miként született az idei elképzelés.- Az előbbi rendezvényt kár külön futtatni. Egyrészt növelte volna a kiadásokat, másrészt felnőtt diákjaink között jó né- hányan művelik ezt a műfajt, 5 ők valamennyien kíváncsiak a magyar eredményekre, illetve tapasztalatokra. Az egyébként tavaly dőlt el, hogy az egri származású Illés tanár úr legnevesebb tanítvá­nyai jöjjenek hozzánk, ízelítőt adva külhonban is elismert te­hetségükről, eredetiségükről. Jó érzés hangsúlyozni, hogy ez nem akármilyen kuriózum, ugyanis még egyszer sem adó­dott mód ilyen jellegű összejö­vetelre. Badal János Párizsból, Gyurikó László Beverly Hills- ből, Lente Miklós Torontóból, Zsigmond Vilmos Hollywood­ból utazott ide, hogy bemutat­kozzék. A nagyszerű lehetőséget minden képpen kiaknázzuk, hi­szen nemcsak produkcióikat vetítjük, hanem a részvevők ba­ráti légkörben diskurálhatnak velük, azaz olyan élményekkel gazdagodhatnak, amelyek nem mindennaposak. Szombaton levetítették Kol- tay Gábor István, a király című művét, majd ismerkedési est zárta a napot. Vasárnap a haj­dani tanítómester legkedvesebb alkotásait nézhették meg a szerte Európából jött hallgatók. Ma a Kecskeméti Animációs Filmvállalat munkáival ismer­kedhetnek meg az érdeklődők, majd Elek János, az MTV-hír- adó felelős szerkesztője taglalja azt, hogy a hír milyen szerepet tölt be a különböző kultúrák­ban. Délután viszont a vendég­operatőröké a terep, este pedig közülük Makay Árpáddal, Lente Miklóssal és Zsigmond Vilmossal vitatkozhatnak az „egyetemisták”. Pécsi István Immár a felszentelésre is sor került A réginél is szebb lett Gyöngyös „pesti keresztje” Jelentős színfolttal volt szegé­nyebb három évig Gyöngyös délnyugati fertálya. A gyöngyöshalászi elágazó közelében állt az itt lakók által csak „pesti keresztnek” neve­zett építmény, a korpusszal. A hely mind a hívő, mind pedig a nem vallásos emberek számára jelentős volt, mivel tájékozó­dási pontként is használták. A hívők érzelmeit fejezte ki, hogy mindig friss csokor volt a feszületen, s körülötte is gon­dozott kis virágoskert virult. Három évvel ezelőtt egy ka­rambol teljesen letarolta az egész területet. A Városgazdál­kodási Rt. ezután határozta el a kereszt és környezete teljes fel­újítását. Jakkel Mihály önkormány­zati képviselő, a Városvédő és - szépítő Egyesület elnöke - is­merve a veszteség nagyságát - elvállalta a szervezést. Megál­lapodott Tuza József kőfaragó mesterrel, akinek a munkája nyomán immár ismét a régi szépségében áll a feszület. Értékesebb, esztétikusabb is lett az alkotás, amihez az anya­giakat a Hungária Biztosító vá­rosi fiókja fedezte. Ezután következett a város­szélt - Gyöngyös bejáratát - is díszítő parkosítás, amelynek befejezése után, a napokban már a kedves építmény felszen­telést ünnepségére is sor kerül­hetett. (bágyi) Bakancsosok hanyatló turizmusa Eltűnő erdei ösvényeken (Folytatás az 1. oldalról) A Várkúti turistaházat társa­dalmi munkában állították helyre korábban. Az egykori Bükki Vörös Meteor Sport­egyesület két kulcsos házat tar­tott fenn: az egyik a várkúti pihenőház, a másik a Nagy­mező szélén lévő síház volt. Az utóbbi otthonos, emeletes épü­letet az elmúlt időszakban többször is kifosztották. Saj­nos, ez nem ritka jelenség, mint azt a rongálás, a garáz­daság, illetve számos turista­létesítmény pusztulása bizo­nyítja. A Heves és Borsod határán lévő Bánkúd ingatlan hánya­tott sorsa is közismert, a tulaj­donos-váltások következtében éppen a turisták érdekeit érte sérelem. Általában az is jel­lemző, hogy az üzleti alapon létesült vállakózások tulajdo­nosai sokszor csak az anyagi haszonra törekszenek, az ere­deti rendeltetés pedig elsor­vad. Bélapátfalva fölött a Tele- kesi turistaházat a cementgyár kapta meg egykor kezelésre, de az idők folyamán fokozato­san kiszorították belőle a ba­kancsosokat. A mátraházi Vö­rösmarty turistaház ma is ren­deltetésének megfelelően üzemel, amit a bezárt és pusz­tuló mátraszentimrei Vadvi­rágról már nem lehet elmon­dani. Galyatetőn a. Vasas tu­ristaház utóbb már csak rész­ben töltötte be hivatását, ugyanitt a Külker épülete és a síház szolgálja még a termeé- szetjárók igényeit. Ha elvétve is, de azért akad jó példa is. Mint a siroki ön- kormányzat kezdeményezése: az elmúlt évben ugyanis ki­alakítottak egy kellemes turis­taszállást, de a magántulaj­donban lévő Várkemping is fo­lyamatosan fogadja a környé­ken járókat. Lovász József, a több évti­Az út még megvan, de hová tűntek a turisták...? zedes tapasztalattal rendel­kező szakember elmondta: a turistautak, ösvények, jelzések karbantartása sem kis feladat, ugyanis területükön mintegy 1300 kilométer kitűzött útvo­nal vezet. Az igen népszerű Ágasvámál belépő Országos Kék Túra hevesi szakasza is megközelíti a száz kilométert. Az útvonalakat legalább öt­évente egyszer fel kellene újí­tani, tehát láthatóvá tenni, újra festeni a jelzéseket, a bekö­vetkezett változásokhoz igazí­tani az utak nyomvonalát, s ugyanezt a térképekre is he­lyesen rávezetni. A gondok egyik forrása, hogy az erdőgazdasági mun­káknál nem figyelnek a turis­tákra, mert gyakorta a jelzőfá­kat is kivágják. Ami azonban ennél nagyobb baj, hogy erről nem értesítik a természetbará­tokat sem. így a vándor a megváltoztatott tájon jelzések nélkül bolyonghat... Az utóbbi években - talán a kedvezmények jó részének megszüntetése miat - a hiva­talos mozgalom lassú sorva­dásának lehettünk tanúi. A 80- as évek végének 2300 fős he­vesi taglétszámával szemben, jelenleg 683 résztvevővel szá­mol a szervezet. Az mindenesetre kedvező tény, hogy a folyamat mára - főként a fiatalok jólvoltából - mintha megállt volna, hiszen például Rózsaszentmártonban is kialakult már egy új, aktív közösség. (kj) A Szcientológia Egyház ünnepe Öt éve a társadalom szolgálatában Vadászterületek: csütörtökön kifügesztve Újratérképezik az országot Öt évvel ezelőtt jegyezték be Magyarországon a Szcientológia Egyházat, amely sokak szerint ma a világ egyik leggyorsabban fejlődő szellemi irányzata. Á gyülekezet napjainkban több mint tízezer követőt számlál hazánkban, s az ország­ban összesen tizenöt misszió található. Külön fi­gyelmet irányítanak a környező államok magyar­ságára is. Az egyház elkötelezte magát a társadalom se­gítése mellett. Céljaik közé tartozik az erkölcsi romlás megállítása és visszafordítása, korunk egyetlen, nem vallásos erkölcsi kódexének ter­jesztése révén. Ez a mű vallási, faji és nemzeti hovatartozás nélkül kívánja a fiatalabbak kezébe adni a jövő kulcsát: az erkölcsök és az ésszerűség összefüggéseinek jobb megértése érdekében. Ugyancsak nagy szolgálatot tesz az a néhány, okítással foglalkozó tanfolyam, melynek elvég­zése megkönnyíti az ismeretszerzést. A kurzuso­kat az évek során több százan fejezték be sikerrel. Az évforduló tiszteletére adják ki az egyház ál­tal alapított Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány tájékoztatóját, amely azzal foglalkozik, hová vezet az erkölcsi relativizmus. Az ötéves fennállás alkalmából az egyház fel­hívással fordul az ország valamennyi szervezeté­hez: közös erőfeszítéssel tíz éven belül számolja­nak le a drogproblémával és az alkoholizmussal. Az Országgyűlés által a június­ban elfogadott vadászati tör­vény szerint a megyei földmű­velésügyi hivataloknak augusz­tus 1-ig el kell készíteniük ja­vaslataikat az új vadászterüle­tek kijelölésére. A feladat nagyságát érzékel­teti, hogy a földprivatizálás kö­vetkeztében az összesen 9,3 mil­lió hektárnyi területnek hozzá­vetőleg másfél millió tulajdo­nosa van, akikkel az önkor­mányzatoknak és a vadászok­nak egyeztetniük kell elképze­léseiket a vadászterületek új ha­tárairól. Az előírás szerint az idevágó térkép-javaslatokat csütörtökön függesztik ki az önkormányza­toknál, s szeptember l-jétől há­rom hónapon át az érintettek­nek módjukban áll észrevételt tenni ezekre. Az esetleges terü­leti módosítások után 1997. március l-jétől hatályba lép az új törvény, amely a nemzeti kincsként számon tartott vad­védelmet, a színvonalas vad- gazdálkodás érdekeit szolgálja. Szent Jakab búcsú Adácson Helytörténeti kiállítás nyílt az iskolában A falu életében nem minden­napi, színes kavalkádot hozott az idei Szent Jakab búcsú. Adács a millecentenárium al­kalmából két napos program­mal köszöntötte az ezeregyszáz éves Magyarországot. Az események szombaton délután kezdődtek az általános iskolában, ahol helytörténeti kiállítást nyitott meg Fodor La­jos polgármester. Külön is kö­szönetét mondott a szervezők­nek - Kovács János alpolgár­mesternek, Hevesi Tóth Lajos plébánosnak és Szekeres János művelődésiház-igazgatónak -, akik rendkívül gazdag és sok­rétű anyagot gyűjtöttek össze. Az erős emberek versenyé­ben az idei év adácsi Toldi Mik­lósa a helybéli Miksi Zoltán lett, aki erejét az imitált mező­gazdasági munkákban bizonyí­totta. A nap záróprogramja az elszármazottak találkozója volt. A község híres szülötte, Bánk József, volt egri érsek ugyan nem tudott eljönni, megjelent viszont Berényi István kántor­tanító, aki hajdan kényszerből hagyta el a falut. Vasárnap veteránautók és motorok zaja verte fel Adács megszokott csendjét. Ráerősítet­tek a hagyományőrzők is, de kavalkádban nem maradtak taps nélkül a majorettek sem. A rendezvényen több, a me­gyei közéletéből ismert szemé­lyiség is megjelent. Őket kér­deztük. Jakab István, a megyei köz­gyűlés elnöke:- Kiemelkedő jelentőségűnek tartom az adácsi búcsút a me­gye életében. Különösen a hely- történeti kiállítás és az elszár­mazottak találkozója ragadott meg, mert egy önkormányzatot az tesz naggyá, ha nemcsak a jelenére, de a múltjára is gon­dol. Szinnyei Andás, Hatvan pol­gármestere:- Nagy erőfeszítés egy ilyen kis településnek ekkora ren­dezvényt vállalni. Mégis azt mondom: az emberek igénylik, várják ezeket a programokat, s nekünk kötelességünk ennek eleget tenni. Fodor Lajos, Adács polgár- mestere:- Csodálatos élmény volt számomra, külön köszönet érte mindazoknak, akik ápolják a község múltját és jelenét. (szuromi) A budai várban nyílik Nemzetközi bélyegkiállítás Nemzetközi bélyegkiállítás nyílik a Honfoglalás 1100. és az első magyar gyártású postai értékcikk megjelené­sének 125. évfordulója al­kalmából, Budapesten. Az augusztus 12-én kez­dődő rendezvényre 25 or­szág 250 kiállítója jelezte részvételét magyarországi gyártású, illetve témájú gyűjteményével. Az egy héten át tartó kiállításon 222 gyűjteményt és 36 szakiro­dalmi művet mutatnak be. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége és a Magyar Posta Rt. által ren­dezett kiállításnak a Magyar Kultúra Alapítvány Szent- háromság tér 6. alatti szék­háza ad otthont.

Next

/
Thumbnails
Contents