Heves Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-176. szám)

1996-07-26 / 174. szám

4. oldal Eger Körzete 1996. július 26., péntek OLVASÓNK KÉRDEZTE - UTÁNAJÁRTUNK Kuczoráék igaza Kuczora József novaji lakos nem. bízik már igazán az új­ságírókban. A napokban mégis tett egy utolsó kísérle­tet. Ügyeletes szerkesztőként hallgattam végig a panaszát. Azt mondja, 1992 óta tartozik a feleségének a polgármesteri hivatal 4000 forint munka­bérrel. A helyi sportkör mo­sodájában dolgozott akkori­ban a párja, de az utolsó havi munkájáért nem kapott járan­dóságot. Azóta járja Kuczora úr a hivatalokat, de senki nem hajlandó segíteni. Én magam is megpróbáltam utánajárni az igazságnak. Felhívtam hát a novaji polgármestert, Berecz Jánost, aki nem először talál­kozott a kérdéssel:- Legalább huszadjára fog­lalkozom ezzel az üggyel. A helyzet az, hogy Kuczoráné nem állt munkaviszonyban a hivatallal, s ezt nem is tudja igazolni. Kuczora József bátyja, Sándor valóban dol­gozott a sportkörben társa­dalmi munkában. Lehet, hogy közöttük létezett valamilyen megállapodás, de ennek sincs nyoma. Időközben Sándor meghalt, tehát nem tudunk igazságot tenni. Nos, ennyi a válasz. Hogy Kuczora úr elégedett-e ezzel, nem tudom. Csak annyi a biz­tos, hogy a szerkesztőségi be­szélgetésünkkor azt ígérte: óránként 50 ezer forintot ad annak, aki végre, meg meri írni az ő problémáját. En meg­tettem, amire kért. Nem tu­dom, ezek után áll-e az aján­lat. Ha igen, én ebből szíve­sen kifizetem az elmaradt bért. (barta) Visszapillantás az EFAC-ra Egy imitált baleset Nemrégiben a me­gyeszékhely adott otthont a X. Európai Elsősegélynyújtó Versenynek, ame­lyen az első helye­zést az ír csapat sze­rezte meg. A máso­dik helyen a norvé­gok, a harmadikon pedig az angolok végeztek. A magyar csapat is szép ered­ményt ért el, hiszen a tavalyi 17. helyről a hetedikre tornázta fel magát. A csaknem hét­száz résztvevőnek nem lehetett oka pa­naszra. A rendezők gondoskodtak arról, hogy a versengés zökkenőmentesen bonyolódjék. A verseny legem­lékezetesebb, s leg­izgalmasabb pilla­natait Majoros Ta- A mentés szakszerű és gyors más örökítette meg. Maris hiányzik az alma mater Nem búcsúztak, „ballagtak” Mindhárman a megbeszélt idqre érkeztek az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatói irodájába. Egyikőjük mégis visszalé­pett, azt kérte, halasszuk ké­sőbbre ezt a diskurzust, mert pillanatnyi élményei kedvsze- gőek. Másképpen fogalmazva: sehol sem találja a helyét, kép­telen feldolgozni azt a trau­mát, hogy többé már nem áll katedrára. Megértettem, hiszen ez a fordulat próbára teszi az em­ber tűrőképességét, s a gyógy­írt jelentő egészséges alkal­mazkodás csak később formá­lódik. Bevezetésként mégis mind­nyájan nosztalgiáztunk, fel­idéztük a' debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen eltöltött - esztendőket. Láttuk hajdani önmagunkat, s felvil­lantak valamennyiünk emlé­kezetében az ifjúság soha vissza nem térő varázslatos pillanatai. Megegyeztünk abban, hogy voltaképpen ezt folytatjuk, méghozzá úgy, hogy a mun­kában töltött évtizedeket pász­tázzuk. Mindkettejüktől az alábbia­kat kérdeztem:- 1. Melyek a máig is fris­sen élő, a legkellemesebb im­pressziók?- 2. Adódtak-e kellemetlen perceik?- 3. Mivel töltik az ezután következő esztendőket? íme a válaszok... VÁRALJAI PÁLNÉ, ké­mia-fizika szakos:- Mindig ehhez az intéz­ményhez kötődtem. Diákként itt tanultam, s amikor 1963- ban átvettem a diplomát, ter­mészetesen ide vágytam. Állás azonban nem akadt, s így ke­rültem a mostani közgazda- sági szakközépiskola előd­jébe, ahol 1971-ig munkálkod­tam. Ekkor azonban végre ki­kötöttem a Szilágyiban. Örömmel jöttem, s egykori ta­náraim megértéssel, szeretet­tel fogadtak, megkönnyítve számomra a beilleszkedést. Elsősorban kémia tagozato­sokkal foglalkoztam. Jó érzés arról szólni, hogy mindnyájan rajongtak ezért a tárgyért. Ilyen légkörben élvezet dol­gozni. Jó néhányan indultak a különböző versenyeken, s folyvást előkelő helyezést sze­reztek. Az idén egyikőjük ott volt az Irinyi Jánosról elneve­zett országos versengés döntő­jében. 1976-ban lettem neve­lési igazgatóhelyettes. Vállal­tam a megbízatást akkor is, ha tudtam, hogy e poszton a te­endőket abbahagyni lehet, de befejezni soha. Kétségkívül lekötöttek az adminisztratív teendők, ám a gyerekektől nem szakadtam el. Tekinte­tükből merítettem erőt, ők töl­töttek fel friss energiával nap mint nap.- Lehet, hogy csalódik, mégis azt kell hangsúlyoz­nom, hogy tartós borúfelhők egyszer- sem gyötörtek. Az egyetlen negatívum talán az átköltözés volt, amikor ott kel­lett hagynunk a városközpont­ban lévő műemléki épületet. Aztán hamar gyökeret ver­tünk, hiszen itt jobb elhelye­zési lehetőségek adódtak.- A változás meglehetősen megrendített, hiszen a hobbim is a hivatásom volt. Még az a szerencse, hogy az Angolkis­asszonyoknál lesz heti négy órám, azaz nem szakadok el véglegesen a fiatalságtól, to­vábbra is osztályrészem lesz az ismeretátadás semmi más­sal nem pótolható gyönyörű­sége. KOVÁCS JÓZSEFNÉ, ma­tematika-ábrázoló szakos:- Pedagógusdinasztia le­származottja vagyok. Nagy­apám kántortanítóként, apám igazgatóként tevékenykedett. Négy testvérem szintén a Magvető-sorsra esküdött. Szinte kizárólag Gauss tudo­mányát plántáltam a nebulók fejébe. Ez bizony nem egy­szerű dolog, mégis elértem annyit, hogy ne érezzék gör­csösen magukat az órákon. Az igazi elégedettség akkor töltött el, amikor a megértés szikráit fedeztem fel tanítványaim te­kintetében. Ez így fennkölten hangzik, de igen sokat kellett tenni érte. Tíz esztendeig irá­nyítottam a nyolc kollégából toborzódott munkaközösséget. Arról sem feledkeztem meg, hogy az általános iskolás kar­társakkal együttműködjek, hi­szen csak ez a harmónia járul­hatott hozzá a kézzelfogható eredményekhez. Osztályfő­nökként hat kollektívát vittem ez érettségiig. Velük öteszten­dőnként találkozom. Meleg­séggel tölti el szívemet az, hogy lelkesen összejönnek. Érthető, hiszen mindig arra serkentettem őket, hogy leg­alább egymást szeressék, hi­szen enélkül nem sok értelme lenne a létnek.- Bizony, előfordult az, hogy - utasításra - olyat is meg kellett csinálni, amivel nem értettem egyet, amit sza­márságnak tartottam. De hát ez vele járt a korral, s az ap­róbb bosszúságokat gyorsan mellőztük. Ezekért busásan kárpótoltak a jóra, a szépre, az igazra szomjúhozó lányok és fiúk.- Reggelenként felkelek, s készülnék, ám akkor rádöbbe­nek, hogy nincs feladat, az is­kola már nem vár engem. Szörnyű érzés, majdhogy megszokhatatlan. Értem én a világot. A nehéz gazdasági helyzet következtében először az idősebbeknek kell men­niük. Kár, hiszen magunkkal visszük tapasztalatainkat is, azokat, amikre már senki nem tart igényt. Némi vigaszt jelent számomra az, hogy távozá­sunkkor az ittmaradtak azt mondták: nem búcsúztok, ha­nem „ ballagtok”. Azt érzékel­tették ezzel, hogy az alma ma­ter - legalább egy-egy látoga­tás erejéig - mindig készség­gel fogad. Kár, hogy többre nincs mód, lehetőség, alka­lom... Pécsi István Természetfotók Az egri Ifjúsági Házban A fák halhatatlansága címmel tekint­hetik meg Hacsiné Barbócz Il­dikó természetfotókból álló tár­latát. A kiállítás július 31-ig lá­togatható. Bővül az intézet A Heves Megyei Önkormányzat Andornaktályai Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Inté­zete sikeresen pályázott a Nép­jóléti Minisztériumhoz. A ter­vek szerint egy korszerű főző­konyhát alakítanak majd ki a közeljövőben. A csaknem 300 ezer forintos beruházáshoz 250 ezer forintot nyertek a pályáza­ton. Nemcsak a szemnek Egerben a Dobó téren és a vár­ban ma és holnap délelőtt 10, il­letve este 8 órai kezdettel Ma­gyar reneszánsz címmel kosz­tümös felvonulásban gyönyör­ködhetnek az érdeklődők. Ezút­tal korabeli muzsika is fölcsen­dül. Filmes egyetem Ma délután 4 órakor Egerben, az Uránia Filmszínházban Ha- bis László alpolgármester nyitja meg a Filmművészeti Nyári Egyetem programját. Őt köve­tően Nemeskürty István törté­nész tart tudományos előadást a millecentenárium alkalmából Történelmi értékeink megörökí­tése a magyar filmekben cím­mel. Ezután fél 6-kor levetítik az István, a király című magyar filmet, amit Koltay Gábor ren­dezett 1984-ben. • • Ha On szoláti polgármester lenne? A megyében az első település Eger szólát, amely csődbejutott. Ilyen körülmények között láto­gattunk el a faluba. De lássuk, miként vélekedik a polgármesteri hivatal egyik karbantartója, Prokaj Adolf :- Örülünk, ha a fizetésünket megkapjuk. Már azt is rebesget­ték: nem tudnak tovább alkal­mazni, ezért a társammal meg­pályáztuk egy járdaszakasz megépítését. így maradhattunk, de a jövőnk bizonytalan, csak­úgy, mint a gyerekeinké. A fiam az érettségi után egy évig mun­kanélküli volt. Most sikerült el­helyezkednie. Kerékgyártó Sándor is ha­sonló gondokkal küzd: - A lá­nyom tavaly végzett a középis­kolában. Pék-cukrász szakmája van, de a környéken sehol nincs számára munkahely. Egerbe fölvették volna egy sörözőbe pultosnak. Hajnal négy órakor kellett volna elindulnia, s az éj­féli járattal ért volna haza. Ezért a műszakért napi ezrest ígért volna a tulajdonos...- Mit tennének Önök a pol­gármester helyében ?- Fogalmunk sincs. A kor­mányzat tehetetlensége juttatott bennünket ide, nem a polgár- mester. (b. k.) Búcsú Síkfökúton Vasárnap Síkfökúton rendez­nek búcsút a falu védőszentje, Szent Anna tiszteletére. Ezen a napon rendezik meg a mester­ségek vásárát is. A tó melletti szabadtéri színpadon pedig szí­nes műsorokkal várják az ér­deklődőket a bábosok, valamint a környékbeli hagyományőrző együttesek tagjai is. A Nomád kempingben ökörsütésre csábít­ják az ízletes pecsenye barátait, este 8 órától pedig utcabálon Szórakozhatnak az idelátoga­tók. Barokk fesztivál - másként Egerben hagyománya van már a barokk fesztiválok megrende­zésének. A nyári programsoro­zat kétségkívül sok érdeklődőt vonz, azt azonban alig veszi számba valaki a város pénzével gazdálkodókon kívül, hogy mennyibe is kerül egy ilyen rendezvény. Bizonyára nem sokan tudják, hogy az idei egri fesztivál csaknem egymillió 800 ezer forintjába kerül a város­nak. Akadnak azonban olyan te­lepülések is, ahol hasonló, sőt magasabb színvonalon bonyo­lítják le a fesztivált, csupán tel­jesen más szervezéssel. Tietze Nándor, az egri pol­gármesteri hivatal idegenfor­galmi referense nemrégiben a Hessen tartományban lévő Arolsenben járt, ahol immáron tizenegyedik alkalommal^ ren­dezik meg a barokk programo­kat. Kinti tapasztalatai olvasó­ink számára is tanulságosak le­hetnek:- Arolsenben úgy gondol­kodtak a szervezők, hogy min­den esztendőben más és más nemzetnek kínálják fel barokk kultúrájuk bemutatását. Tavaly például a franciák, idén pedig az angolok kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. Jövőre a len­gyelek állnak az érdeklődés kö­zéppontjában, az azt követő év­ben pedig minden bizonnyal a magyar barokkal ismerkedhet­nek meg.- Honnan az ismeretség a német városka vezetőivel?- Ez egy külön történet. Né­hány évvel ezelőtt a volt NDK- ból települt át egy fiatalember a családjával Arolsenbe. Belépett az ottani önképzőkörbe, ahol s » A à á 4 A .4 részt vállalt a fesztiválok szer­vezésében is. Ő hívta fel a fi­gyelmet Egerre.- Miben különbözik az arol- seni fesztivál az egritől?- Sok mindenben, de főként abban, hogy a rendezvény össz­költségének jiatvan'százalékát a belépődíjakból fedezik. A másik dolog - ami nálunk egyelőre elképzelhetetlen -, hogy az ott élők társadalmi munkában, mindenféle honorárium nélkül vállalják a szervezést és a lebo­nyolítást. Az intézmények, a hivatalok, a vállalatok jelentős összegeket ajánlanak fel, s egy- egy műsor felvételi jogáért kü­lön fizetnek a tv-sek, rádiósok.- Reményeink szerint a jövő nyáron Egerbe látogat a kinti fesztivál művészeti vezetője, hogy megismerkedjen váro­sunkkal, s hogy átadhassa a ta­pasztalatokat. Ekkor egy együttműködési megállapodást is szeretnénk rögzíteni. b. k. n 4 í 4 A tudós egri macska Furcsa zoológiái tüneménynek lehetnek tanúi azok, akik betérnek az egri vár közelében fekvő parányi könyvesboltba. Az üzletnek ugyanis sa­ját macskája van, egy amolyan puha léptű, prémes kis ragadozó, házi jószág. Sokszor a vá­sárlók lába között lődörögve, némi dorombo­lással segíti elő a gördülékenyebb üzletmenetet. Mint tudjuk, a cicusok általában hűek kedvenc helyükhöz. Magyarázhatnánk különös vonzal­mát, de nem zárható ki teljesen az a tény sem, hogy a könyvek és a tudós igyekezet is szerepet játszik hősünk itteni feltűnésében. Legutóbb Remitenda Kandúr (az elnevezés teljesen esetleges, és a nemét illetőleg sem tá- maszkodhatom egzakt ismeretekre) épp a kira­katban domborított vaskos lexikonok és lektű­rök között. Élvezettel és némi elégtétellel he­vert el egy fajkutyákat bemutató képes érteke­zésen. Azt persze csak remélni lehet, hogy az egri tudós macska nem jut olyan sorsra, mint iro­dalmi előde, Arany ismert tankölteményének, A tudós macskájának címszereplője. Annál ~TTT* ? TTs i « ugyanis sokkal okosabbnak látszik, mintsem hogy a betűk balga fényűzése miatt felkopjon az álla. Ő már minden kétséget kizáróan a modem kor jószága, a tekintélyes közgazdasági és jogi szakmunkák között eltöltött idő bizonyára nem vész kárba. Magába szívhatta itt nemcsak az elméleti téziseket, hanem a formálódó piacgaz­daság gyakorlatából is elleshetett egyet s mást. Mindamellett tudja, hogy mitől döglik, no ha nem is az egér - így az életrevalóságról mégis ékes példát szolgáltat. A boltocska közelében magabiztos gyorsa­sággal épülő hatalmas bankcentrum számára fényes kilátásokkal kecsegtet. Amennyiben megunja majd, hogy csupán egy hétköznapi könyvkereskedés társulatának tagja legyen, át­igazolhat a magasabb státusú pénzintézethez, még az előképzéssel sem kell bajlódnia. Birto­kában van az érvényesülés mindennél célrave­zetőbb megoldásának. Tudományok ide vagy oda, elég, ha minden főnökének odaadón do­rombol majd. (ká-jé) 5 : , .>• / : 5 : • ? g : 7

Next

/
Thumbnails
Contents