Heves Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-176. szám)
1996-07-19 / 168. szám
4. oldal Eger Körzete 1996. július 19., péntek Cserkészavatás a megyeszékhelyen Az elmúlt hét végén, vasárnap Egerben, a Berva-völgyi Cserkészparkban két cserkészcsapat tagjai tették le az ünnepélyes esküt. A budapesti 812-es számú Csaba Vezér, illetve a hatvani 222-es számú Petőfi Sándor Cserkészcsapat „nagy öregjei” a fiatalokkal együtt meghatottan énekelték az avatást követően a cserkészindulót. Az ünnepi esemény pillanatait Majoros Tamás fotóriporter örökítette meg. Az első fél év statisztikája kedvező képet mutat Minden ötödik balesetnél egy gyalogost gázolnak el Még jelentkezhetsz! A Heves Megyei Népművészeti Egyesület, valamint a Megyei Művelődési Központ idén is megrendezi a már hagyományosnak számító népművészeti tábort, ahol a szövés, a hímzés, valamint a fafaragás fortélyaival ismerkedhetnek meg a jelentkezők. Az augusztus 4-től 8-ig tartó tábornak az EVAT Rt. szépasszony-völgyi üdülője ad helyet. Az érdeklődők július 25-ig jelezhetik részvételi szándékukat a Megyei Művelődési Központban. Tárkány történetéről A ma kezdődő háromnapos/e/- sőtárkányi búcsú kezdőprogramja a helyi általános iskolában megrendezett helytörténeti kiállítás ünnepélyes megnyitója. A település múltját felelevenítő képeket, tárgyakat délután öt órától tekintheti meg a nagyérdemű. Szépülő intézmények Megyénk legtöbb településén javában folyik az intézmények nyári nagytakarítása, karbantartása. Egercsehiben ezt a feladatot idén közhasznú munkások végzik. Az iskola, az óvoda, a napközi és a házasságkötő teremfelújításához már hozzáláttak. Tagozatos iskola Bélapátfalván az általános iskolában ősztől szeretnének tagozatos osztályokat indítani. A tervek szerint nemcsak a helyi sportkedvelő és az idegen nyelveket előnyben részesítő diákok jelentkezésére számítanak, hanem a környék fiataljait is várják. Nyári nagytakarítás Az egri hegyközség nyári nagy- takarításra várja a város polgárait. A holnap reggel hét órakor kezdődő közmunkanap keretében rendbe teszik a szőlőterületek környékét, kitakarítják az árkokat, s karbantartják az utakat. A város határában négy körzetre osztva végzik majd a munkákat. A szervezők szándéka az illegális szemétlerakóhelyek felszámolása is. Szükebb hazánkban az idei esztendő első felében 198 sérüléssel járó közúti baleset történt, s ebből 86 (azaz 43,4 százalék) az Egri Rendőrkapitányság illetékességi területén következett be. Mindebből jól látható, hogy az utóbbi térség baleseti helyzetének alakulása számottevően befolyásolja az egész megyére vonatkozó statisztikát. Az említett 86 eset lényegében 18 százalékos csökkenést jelent az 1995-ös év hasonló időszakához képest, s különösen figyelemre méljó, hogy halálos balesetet is kevesebbet lehetett regisztrálni: a korábbi hét helyett kettőt. A könnyű sérüléssel végződő ügyek is jelentősen (29 százalékkal) megfogyatkoztak, míg a súlyosabb, kimenetelűek azonos szinten maradtak. A 86 balesetnek ösz- szesen 125 sérültje volt (ketten haltak meg, 49-en súlyos, 74-en könnyű sérülést szenvedtek). Tény, hogy a karambolok zöme (34) Egerben történt. Elgondolkodtató az is, hogy 53 baleset lakott területen belül következett be. Ha a fentebbi adatokat értékeljük, azonnal kitűnik, hogy 1996 első hat hónapja során jelentős javulás tapasztalható e téren. S hogy mindez mivel magyarázható? Nos, az idei - igen hosszú - tél, s ehhez kapcsolódóan az úthálózat állapotának romlása miatt mérséklődött a forgalom intenzitása és nagysága. Emellett az új technikai eszközök (sebesség- mérő berendezések) a járművezetőket a korábbinál jobban rákényszerítik a közlekedési szabályok betartására, a megfelelő sebességgel való haladásra. Utóbbi dolog már csak azért is igen fontos, mivel a balesetek okai között az első helyen szerepel a gyorshajtás. Igaz, majd ennyi galibához vezet a kanyarodási szabályok figyelmen kívül hagyása, továbbá az elsőbbség megadásának elmulasztása is. A járművezetők figyelmetlensége számos tragédia előidézője. Elrettentő, hogy minden ötödik baleset során gyalogost gázolnak el, ráadásul többnyire nem is ők a hibásak. Már az eddigiekből is kiderül, hogy a jövőben is kiemelt hely jut majd a baleset-megelőzésnek. Itt elsősorban a személygépkocsi-vezetőket kell „célba venni”, hiszen a balesetek 70 százalékát ők okozzák. Ami pedig a jelen időszakot illeti... Nyáron a szokásosnál is nagyobb felelősség hárul a járművezetőkre, hiszen a nyári szünet, a szabadságok idején az utakon növekszik a gyalogos-, illetve a kerékpárforgalom. Különösen ügyelni szükséges a gyermekekre, ugyanis az önfeledt játék gyakorta torkollik tragédiába. S minthogy Eger a honi és a külföldi turisták kedvelt városa, ez bizonyos feladatokat ró az itt élőkre is. Mivel az ide látogatók nagy része nem rendelkezik helyismerettel, tájékozódásuk is nehezebb, ennélfogva köny- nyebben lehetnek részesei balesetnek. Ám ha segítjük őket, jobban odafigyelünk rájuk, nem csupán ezt kerülhetjük el, hanem azt is elérhetjük, hogy vendégeink jó hírünket viszik el szerte a nagyvilágba. (s. i.) Egy kiállítás Budapesten, a Vigadó Galériában Hivatásos bábszínházak, köztük a Harlekin tárlata Június közepén zajlott a fővárosban a bábművészek nemzetközi szövetségének nagy rendezvénye, az UNIMA-fesztivál. A rendkívüli jelentőségű esemény előzeteseként nyitották meg június 7-én Budapesten, a Vigadó Galériában a hazai hivatásos bábszínházak fél évszázados történetét összefogó tárlatot „Hivatásos bábszínházak 1949-1992” címmel. A három emeleti teremben tulajdonképpen egy reprezentatív válogatást láthattunk a hazai bábjátszás legszebb kesztyűs-, marionett- és különféle technikákkal készült bábuiból. Némelyikük képzőművészeti remek, mások inkább kultúrtörténeti kuriózumok. Egy terem a Magyar Állami Bábszínház múltját idézte, a következőben a már kettévált Budapest Bábszínház és a Kolibri, s mellettük az egyik legrégibb profi társulat, a pécsi Bóbita. Az egri Harlekin bábegyüttes jelentős teret kapott a harmadik teremben a vidéki társulatok között. A Demeter Zsuzsa, Lengyel Pál rendezte előadásokat idézték a többségében Lovasy László tervezte nagyon szép figurák. A Csipkerózsikát, a Bűvös lámpát, Argyélust és Tündér Ilonát, Micimackót, vagy az évad egyik bemutatóját, A kék csodatortát. Az érdekes kiállítás jól reprezentálta bábszínházunk gazdag hivatásos évtizedét. Egri szavalok - Szolnokon Ötödször rendezték meg a Szépkorúak Országos Szavalóversenyét, amelyet június 21-22-én a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülete vállalt magára, Szolnok város támogatásával. A szép gesztus mellett költőien hangzik, hogy az öreg nyugdíjasokat szépkorúaknak tisztelik, és így sugall valamit azok megbecsüléséről, akik hajlott koruk ellenére példaképül is szolgálnak. Ezt bizonyítja a mottó is, amely a szavalóverseny irányító eszmeiségét jól kifejezte: Nemzeti múltunk tükröződése a magyar költők verseiben. Ez is csak szépkorúaknak juthat eszébe. A versmondók versenyének fővédnöke Iváncsik Imre volt, Jász-Nagykun-Szolnok megye önkormányzatának elnöke, és Várhelyi Attila, Szolnok város polgármestere tartotta megnyitó beszédét a millecentená- rium jegyében. A Nyugdíjasok Egyesületének elnöke, Ferenc Tiborné (Szolnok) mutatta be a zsűrit, ismertette a programot, hogy átvegye a szót Dénes Pál, akiben mindenki a szépkorúak szavalóversenyének a „szülőatyját” tisztelhette. À helybeli népdalkor tájjellegű népdalcsokorral köszöntötte vendégeit, Vörös Lászlóné vezetésével. Már az első szavaló megteremtette az elkötelezett haza- szeretet forró légkörét, ami nem bánt másokat, csak vallomást tesz a magyarságtudatról, ahogyan azt Dsida Jenő erdélyi magyar költő fogalmazta meg Psalmus Hungaricus című költeményében. Ezzel a verssel állt ki Keszler Ibolya székelyudvarhelyi asszony, hogy mélységekből áradó versmondásával elnyerje a pálmát. Aki ott volt, ezt az élményt vitte haza, és annak a 63 versenyzőnek emlékét, akik az ország 38 helységéből hoztak egy picurka lángot honszeretetből. Egerből az „Életet az éveknek” Nyugdíjasklub képviseletében szerepelt Popovits Zol- tánné (Márai Sándor: Halotti beszéd), Bessenyeiné Balázs Piroska (Sík Sándor: Gyökerek) és Suszter Istvánné (Petőfi Sándor: A XIX. század költőihez), aki a palóc nyelvjárás ápolásáért különdíjban részesült. A zsűri elnöke, Czibulás Péter színművész elismerően értékelte a versenyzők versválasztását és külön kiemelt egyes produkciókat, amelyek művészi teljesítményt nyújtottak. - Itt mindenki győztes - mondotta. - Méltóan emlékeztek verseikkel a magyarság 1100 éves történelmére. Megrázó élmény volt az idős emberek szereplése, érett előadásmódjuk. Jankovics György, az Országos Nyugdíjas Egyesület alel- nöke méltatta végül a nyugdíjas szépkorúak részvételét és szereplését az országos rendezvényen, azzal a reménnyel, hogy jövőre újra találkoznak. Bizonyára az elkövetkező verstalálkozón az egriek megint fellépnek a pódiumra, újabb díjakért. Bessenyeiné B. P. tudósítása nyomán: G. E. Azok a padok... Csendes a főtér a kisfaluban. Délelőtt 10-kor már elfogyott az utolsó liter friss tej is az ABC-ből, így a nyugdíjas bácsika üres szatyrával a szomszédos ivóba ballag. Leül a teraszon. Pálinkát rendel, pohár sörrel. Egykedvűen mered maga elé, mígnem asztaltárs szegődik mellé, széles vállú fiatalember személyében. O is rendel, s míg várja az italt, már kettesben hallgatnak.- Látod ezeket a padokat? - szólal meg végül az idősebb. - Tudod-e, hogy hol vannak még ilyenek?- Tudom hát - sóhajt a másik. - A maga kertjében is pont ugyanilyenek vannak.- Bizony, bizony - élénkül meg az öreg. - A bányából van ez mind, fiam. Akinek volt egy kis esze, megfogta, s vitte, amikor lehetett. A fél falu ilyen padokon üldögél.- Hát hogy lehet az? - kérdezi a tapasztalatlanabb.- Hogy, hogy? Ha mi nem visszük, vitte volna más. így aztán ha jársz a faluban, s benézel az udvarokra, azt is tudod körülbelül. ki dolgozott a bányában, s ki volt az élelmesebb. Ennyiben maradnak. Felhörpintik a maradék italt, kezet fognak, ellenkező irányban indulnak útjukra. Kíváncsiságból én is sétálok egyet, s bekukucskálok a kerítéseken. Az egyszerű, kis fapadokat keresem. Úgy látom, élelmes ember akadt elég. Kár, hogy ez kevés a boldog nyugdíjasévekhez. (barta) Egy korty szépség A legtöbb családban hiába számolgatnak, az idén nyáron nem telik költséges nyaralásra. Pedig higgyék el, kevés pénzből is hozzájuthatunk egy kortynyi szépséghez, s felüdüléshez. Legutóbbi környékbeli barangolásunk során csodálkoztunk rá a bélapátfalvi tóra, s az ezt övező festői vidékre. Kempingezésre alkalmas ingyentisztás, fürdőzésre, pecázásra csábító tó, csend, tiszta levegő. A közelben a turisták százait csalogató gyönyörű apátság. Ajánlatunk természetesen nem kötelező, de abban biztosak vagyunk, hogy aki fölkeresi a közeli tájat, nem fog csalatkozni. Egy barátokkal vagy a családdal itt eltöltött hétvégéből erőt lehet meríteni. Próbálják ki! A csehi csibe őszi „karrierje” Egercsehiben szinte kivétel nélkül mindenki örömmel üdvözölte a csirkeüzem megalakulását. A fiatal vállalkozók másfél évvel ezelőtt jutottak az előzőleg felszámolt épülethez, amelyben megkezdték a finom falatok csomagolását. Ez alatt az idő alatt nem kevesebb eredményt értek el, mint hogy a csehi csirke fogalom lett megyénk baromfiüzleteiben is. Az áru kifogástalan és megfizethető. Nem véletlen, hogy egymásnak adják a kilincset a kereskedők a kis üzemben. Jó hír a csehi csibe pártolóinak, hogy hamarosan bővül, s korszerűbbé válik a telep, mivel szeretnék kialakítani a teljes feldolgozói hátteret. A tervek már elkészültek, s a kivitelezés is folyamatban van. Amennyiben megépül a vágóhíd, helyben fogadják a szerződő felektől a szárnyasokat. Ezeknek nemesebb részeit főként exportra szánják, az olcsóbb falatokat pedig a belföldi piacokon értékesítenék. Kállay Csaba telepvezetőtől azt is megtudtuk, hogy pillanatnyilag 18-20 embert alkalmaznak, a korszerűsítést követően azonban ötven alkalmazottnak is megélhetést jelenthet majd az üzem. A probléma egyelőre az, hogy korrekt, megbízható dolgozókkal szeretnének együttműködni hosszú távon, de az eddigi álláshirdetések se nagyon keltették fel a környékbeliek érdeklődését. így meglehet, hogy akár Egerből is toboroznak majd munkásokat. Az elképzelések szerint a közeli jószágtartókkal is szeretnének jó kapcsolatba kerülni, hogy az élő csibékhez minél kedvezőbb áron juthassanak hozzá. S ha túl sok konkrétumot nem is tudtunk meg, annyi bizonyos, hogy még ebben a hónapban végeznek próbavágást, s ha ez jól sikerül, minden eszközzel arra törekednek, hogy mielőbb beinduljon a „nagyüzem”. A legkésőbb idén ősszel már a megújult üzemről is pontosabb információkkal szolgálhatunk majd. A csehi csibe, úgy tűnik, szép „karrier" előtt áll. (b. k.)
