Heves Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-176. szám)

1996-07-12 / 162. szám

4. oldal Eger Körzete 1996. július 12., péntek Titkos alagút Szólát és Eger között? Labirintus húzódik a Boros utca alatt A szélrózsa minden irányából... Váci vakáción az egri idősek Csereüdülést szervezett az Idő­sek Berva-völgyi Otthona a Váci Időseket Ápoló Szociális Otthonnal. A két intézmény la­kói ugyanazon héten nyaralhat­tak a számukra idegen város­ban. A szervezők kitettek ma­gukért, gazdag programmal kedveskedtek a vendégeknek. Az üdültetést több cég is támo­gatta, amiért köszönetét mond Törőcsikné Király Margit, a Berva-völgyiek igazgatónője. Vajon megépül-e az üzem Szalókon? Szerdán délután ülésezik a köz­ség képviselő-testülefe, amikor is döntenek arról, a faluba fo­gadják-e a hulladékfeldolgozó üzemet. A településen aláírás­gyűjtés indult a cég idetelepí­tése ellen. A bíróság kijelölte Szólát gondnokát Az önkormányzatok adósság- rendezési eljárásáról szóló tör­vény értelmében Egerszólát polgármestere már bejelentke­zett a bíróságon. A hatóság a Duna Holdingot nevezte ki a te­lepülés pénzügyi gondnokául. Felsötárkányban tábla várja a vendéget Bakondi Simon polgármester szerint oly szép fogadótáblát faragott Simon László, hogy félnek őrizetlenül hagyni a falu határában. A községbe látoga­tók ugyanis egy tölgyfából ké­szült alkotással találkoznak először az út szélén. Ezt látják majd a német testvérközségből, Dickenschiedböl érkezők is, akik a jövő heti búcsú illusztris vendégei lesznek. Noszvaji programok: zene és kiállítás Ősi ízek, ősi ritmusok címmel várja vendégeit a Nomád étte­rem holnap este 7-kor. Vasár­nap, ugyancsak 19 órától a Vasmalom együttes koncertjét hallgathatják meg a De la Motte-kastélyban. A Tovább­képző Intézetben pedig Kása Béla fotókiállítását láthatják minden nap 9-től 16 óráig. Talán még a török időkben váj­ták azokat a rejtélyes járatokat, amelyek Egetszóláton, a Boros utca alatt húzódnak. Az öregek úgy beszélnek ezekről: „nem kizárt, hogy Egerig is el lehetne gyalogolni bennük”. Balázs András, a pincésmun- kák műszaki ellenőre szerint ez mesebeszéd. Kétségtelen, hogy messzire juthat a föld alatti lá­togató, ám a városig biztos nem. Ami viszont tudott: az alagút szövevényes, s ami to­vábbi veszedelmeket rejt: eme­letes. Vagyis a járatok alatt is található járat. A beomlás, összeszakadás megelőzése végett elkerülhetet­len a pincék megerősítése. Az idén ötmillió forint központi támogatást kaptak a munkála­tokhoz, az önkormányzat 200 ezer forinttal toldotta meg az összeget. A kivitelezést a Geo- team Kft. végzi, s ütemterv sze­rint haladnak. A műszaki ellenőrtől meg­tudtuk: javarészt feltárták már a 4-5 méter mélyen fekvő labi­rintust, s ahol szükséges volt, elvégezték a tömedékelést. A program az ezredfordulóig tart. Ehhez persze elengedhetetlen a további állami támogatás, hi­szen a községnek nincs pénze ekkora beruházásra. (n. z.) ...érkeznek résztvevők az eger- szalóki lelkigyakorlatra. Ven- csellői János plébános úrtól megtudtuk: a 17-én kezdődő, 21-én záruló programra csak­nem kétezer fiatalt várnak az ország különféle tájairól, sőt az országhatáron túlról is. Amint ez már több éve meg­szokott, a plébánia kertjében, a templom oldalában verik fel A korábbi műszaki átvétel után határidőre megnyílt Egerben a város egyik legfontosabb köz­lekedési szakasza, a Kertész utca. Az április végén megkez­dett átépítés során a több kilo­méteres út elején, a Flóra Szálló környéki területen foly­tak a munkálatok. A néhány hónapos forgalmi akadály nem pusztán a burkolatcserével vagy a csapadékelvezető létesí­tésével magyarázható. A ne­hézségeket fokozta az iszapos, szinte tömöríthetetlen talaj, va­lamint az elavult, olykor ötve­néves közmüvek keresése. Mint Gadavics Gyulától, a Főmérnöki Iroda vezetőjétől megtudtuk: a belvároshoz kö­zeli szakaszon sor került a tel­jes közmű- és útrekonstrukci­óra, amit a kivitelező, az EGÚT Rt. szakemberei hajtottak végre. A felújítás a munkába vett út­szakasz egész szélességére ki­terjedt, a megsüllyedt útalap is indokolttá tette, hogy ne csak egyszerű aszfaltcserét, hanem átfogó korszerűsítést hajtsanak végre. A 25 millió forintos önkor­sátraikat a hívek, hogy négy napon át együtt élhessenek. Ekkora vendégsereg ellátását képtelenség kizárólag a papiak konyhájából megoldani, ezért főznek majd az ifjúságnak az iskolában és a Hőforrás ven­déglőben is. A lelkigyakorlat vezetője dr. Kerényi Lajos budapesti plébá­nos lesz. mányzati beruházás egyik érde­kessége a csatornázásnál al­kalmazott különleges környe­zetvédelmi megoldás. A közeli uszodát és strandot tápláló for­rások védelme ugyanis egy többszörös biztonsági rendszer kialakítását tette szükségessé. Ennek része a dupla csövű szennyvízcsatorna és a szintén kettős közműárok. A megvalósí­tás a legigényesebb európai környezetvédelmi előírásoknak is megfelel, ezt a technológiát a városban most alkalmazták elő­ször ilyen hosszú, összefüggő szakaszon. A főmérnök elmondta, hogy az átadás után az erre közleke­dőknek nem kell számítaniuk forgalmirend-változásra. Nem kerültek ki sem további közle­kedési lámpák, sem pedig jelző­táblák a felújított szakaszra. Bár a munkálatok során kialakí­tották egy későbbi, a rendezési tervben is szereplő, új jelző­lámpás közlekedési csomópont alépítményét a Klapka utca Kertész úti torkolata mellett, a Flóra Szállóhoz közelebb fekvő helyszínen. (kj) A Gép- és Műszeripari Szakközépiskola szavatolja: Aki végez, nem csalódik Az alábbi beszélgetés apropó­ját az adta, hogy az egri Gép- és Műszeripari Szakközépis­kola kiugró sikerrel büszkél­kedhet. A Köznevelés című lapban az illetékesek közzétették az ország 455 ilyen típusú okta­tási intézményének ranglistá­ját. Itt - fél évtized eredmé­nyei szerint - a 24. helyre tör­tek fel. Az összeállítók azt mérlegelték, hogy a végzett diákok milyen arányban tanul­tak tovább valamelyik felsőok­tatási intézményben. Ha megyei viszonylatban nézzük mindezt, akkor az el­múlt négy esztendő átlagában nekik dukál az elsőség. Szabó Péter igazgató arra vállalkozik, hogy felvillantsa azokat a mozzanatokat, ame­lyek indokolják, magyarázzák ezt a dicséretes produkciót.- Csak jót mondhatok a ta­nári gárdáról. A közismeretis kollégák átlagéletkora 40 év, azaz ideális, hiszen megköny- nyíti helytállásukat a szó ne­mes értelmében vett rutin. A műszaki és a mérnöktanár kol­légák a legkorszerűbb techni­kát külföldön sajátították el, azaz naprakészek. Nem is szólva az idegen nyelvi tájé­kozottságról. Ez teszi lehetővé például azt, hogy az ötödéves technikusok a pneumatika tár­gyat németül tanulják. Min­dent megtettünk azért, hogy diákjaink állják a versenyt. Érettségivel társított szakmai végzettséget szereznek ná­lunk, megfelelnek a külön­böző cégek kívánalmainak, hi­szen társalgási szinten járato­sak valamelyik külhoni nyelv­ben. Elégedettek lehetnek in­formatikai, számítástechnikai ismereteikkel is. Az sem mel­lékes, hogy személyiségjegye­iket is fejlesztjük, képessé tesszük őket arra, hogy „elad­ják” magukat, vagyis határo­zott megjelenésűek legyenek, szóban és írásban elfogadha­tóan fogalmazzanak, azaz szimpátiát keltsenek. Még ez sem nyugtatott meg bennün­ket, ennél is tovább léptünk. Garantálni akartuk azt, hogy aki nálunk végez, ne csalód­jon, azaz vágy egyetemi pol­gárrá váljék, vagy pedig va­lamelyik üzemben kamatoztat­hassa tudását. Ezért 24 válla­lattal tartunk kapcsolatot, per­sze, a megyei munkaügyi köz­ponttal is. Azt sem felejtették el, hogy a gyakorlati jártasság nélkü­lözhetetlen, s hatványozza az esélyeket.- Fokozatosan javítottuk tárgyi feltételeinket is. Világ­banki pályázat megnyerése révén mintegy 300 ezer dol­lárnak megfelelő eszközhöz jutottunk. A szakképzési alap­ból 12-13 millió forint jutott nekünk. így aztán előbbre is léphettünk. Berendezhettünk három számítógépes, illetve imformatika-oktatáshoz szük­séges tantermet, öt villamos laboratóriumot, meglett a CNC-labor, a két gépész szak­terem. Emellett négymilliót költöttünk a fizikatanítás esz­köztárának gazdagítására. Ennyi is elég annak érzékelte­tésére, hogy a gyerekek érde­keinek maximális érvényesíté­sére, kiszolgálására koncent­ráltuk energiáinkat. Jó érzés arra utalni, hogy az a jelképe­sen elvetett mag szárba szök­kent, s a tizenévesek folyvást bizonyítottak, jeleskedtek a tanulmányi, a sportversenye­ken, s adottságaiknak, szor­galmuknak köszönhetően az országos mezőnyben sem kel­lett sohasem szégyenkezniük. Ha erre gondolunk, akkor nincs okunk panaszra, akkor megéri nap mint nap megújult erővel katedrára állni. Az sem kérdőjelezhető meg, hogy a szülők méltatják mindezt. Megmutatkozik ez az elismerés abban is, hogy nincs hiány jelentkezőkben.-Nekünk nem kell kese­regni beiskolázási gondok mi­att. Ennek igazolására elég, ha csak azt említem, hogy az idén 60 fiatalt kellett elutasítanunk, azaz válogathattunk, s a jók közül csak a legjobbakra vok­soltunk. Meggyőződésem, hogy a jövő is ilyen lesz. An­nál is inkább, mert továbbra is azon az úton haladunk, amely beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket... Pécsi István 20 óra csacsacsa a 168-ból Miért jó az Agria-táncosokhoz tartozni1? Olyan légiesek, olyan könnyedek - álmélkodnak a nézők az Agria Táncsport Klub tagjainak produkcióját látva. Aki nézi őket, talán nem is sejti, micsoda munka, hány óra izzadás eredménye ez a habkönnyű röpülés. A csoport egyik frontemberétől, Szűcsi Ispántól meglepő adato­kat hallottam. Hetente ötször, alkalmanként három órán át gyako­rolnak, ehhez jön még a versenyek és fellépések ideje. Egyetlen másfél perces bécsi keringő felér ezerkétszáz méter futással. Tízfajta táncot mutatnak be rendszeresen. A standardok közül az angol és a bécsi keringöt, a tangót, a slowfoxot, a quick steppet jár­ják, a latinok közül pedig a szambával, a csacsacsával, a rumbával, a paso doble-val és a jive-val hozzák izgalomba a közönséget. Egyetlen frakk - ami nélkül sehogy sem mutat egy táncos - 40-50 ezer forint, a partnemő tollal, flitterekkel, csipkékkel ékesí­tett nagyestélyije 100 ezer forintba kerül, s akkor még nem szól­tunk az Angliából, Olaszországból hozatott strapabíró, ám rendkí­vül mutatós cipellőkről. Azt tervezik, hogy rövidesen reneszánsz táncokat is a színpadra visznek, ennek anyagi vonzata - hat párosnak -félmillió forint. Mindezek ellenére érdemes a csoporthoz tartozni, hiszen olyan élményt ad, ami semmivel sem pótolható. A társulat legifjabb tagja 9 éves, a legidősebb korát értelmetlenség közölni, hiszen aki tán­col, örökre fiatal marad. (négyessy) Átadták a Kertész utcát „Dupla csövű” környezetvédelmi megoldás Dezső bácsi A bükkszentmártoni Józsa Dezső bácsiról azt tartja a falu, hogy jó ügyvédjük volt emberemlékezet óta. Pedig csak hat osztályt végzett - ki­tűnő eredménnyel - a most 92. életévébe lépő ember. ^ « 5 g-----? - , ?---------*-j=r C ipész is volt a falu ügyvédje Mint szegény ember gyere­kének, nem volt rózsás gye­rekkora - mondja. Főleg, mi­után az édesapja az I. világhá­borúban egy lengyelországi kórházban maradt bombázás­kor. Édesanyjával és testvéré­vel éltek. Akkor állt pénz és búza a házhoz, amikor a nagy­apja állást kapott, kisbíró és éj­jeliőr lett. Ő maga gyerekként a parasztokhoz állt segíteni. Mindig szeretett dolgozni, megtalálta, hogy hol hajthat hasznot munkájával. Ezerkilencszáztizennyolctól húszig gyalogszerrel járt a do- monkosi, várkonyi erdőkbe fát vágni. Tizenkét méter fa után járt egy kenyér, kiló szalonna, pakli dohány. Tüzelőhöz is hozzájuthattak. Fizetség is —i-' 1- C- g-q ,-----rA—— Î- 1 ' t volt, de nagyon meg kellett érte dolgozni. Sokszor egy hétre mentek ki, télen is a kunyhóba húzódtak éjszakára. Nem fáztak, középre tüzet gyújtottak, a harasztra feküd­tek, rongyszőnyeggel takaróz­tak. Nyáron gombázással mú­latták munka után az időt. Bár már nagyon megromlott a lá­tása és a hallása, de még tavaly is elment a tinómért. Minden munkát elvállalt. Félkezes (a fizetség szempont­jából feleértékű) summásle- gény volt Fejér és Somogy megyében. Hét hónap alatt napkeltétől napnyugtáig való munkával 3 mázsa búzát, kosz­tat, s egy télikabátra való pénzt . keresett. Elkenik a borsodná- dasdi lemezgyárba, 12 órás ^ \ " -------------^TT-------— ■ y -i ­munkára. A keresetéből, negy­ven pengőből két öltöny ün­neplő ruhát vett az édesanyja. Eztán a szilvásváradi mész- gyárban dolgozott, de egy bal­eset miatt másfél évre munka- képtelen lett. Jól tudott citerázni, harmo- nikázni, nótázni. Betegsége alatt zenével mulattatta Binét Miklós nagyságos úr gyerme­keit. Hálából az úr rendelkezé­sére bocsátotta a könyvtárát. Elolvasta az összes Piff-Paff ponyvaregényt és a klassziku­sokat. Nagyon érdekelték a hi­vatalos levelek írásának forté­lyai, azokat is forgatta. Úgy megtanulta a kérvényírást, hogy mindenkinek kijárta az igazát, aki csak felkereste őt-bújában-bajában. r'-’r-----------------=-------—-----­­Akkoriban annak az asz- szonynak, akinek az emberét elvitték katonának, járt volna segély - meséli. - De a jegyző nem adta oda a pénzt, hát írt a századparancsnoknak. Fizetett is a jegyző, mint a katonatiszt. A baleset után nem tudott nehéz munkát végezni, de hogy dolgozhasson, kitanulta a cipészmesterséget. Másfél évig volt tanonc, csinált olyan gulá- bercsizmát, hogy a gazdája 6 évi viselés után drágábban adta el, mint amennyit fizetett érte új korában. Megjavította a ló­szerszámot, az aratóponyvát is. De már feltüzelte a kaptafát, a banklit és a szerszámos asztalt is. Az utolsó cipészkalapácsot pedig egy falubeli fiatal tanu­lónak adta. Mindig a közösségért dol­gozott, ’45 után pártvezetőségi tag, később párttitkár, vb-el- nökhelyettes volt operációjáig. Utoljára a tsz vagyonát mérte fel. Közben Bélapátfalvával összecsatolták a községet, nem dolgozhatott. Kedves időtöltése Kinga, a dédunoka szórakoztatása. Me­sél neki Savanyú Jóskáról, tör­téneteket talál ki. Megnézi a Szerencsekereket, a Mindent vagy semmit, a Colombót, de legfőképpen a Híradót. Feleségével és fia családjá­val él, üldögél a lombos fák alatt, sétálgat, az öreg szom­széddal beszélget, emlékezik a régi időkről. Császi Erzsébet J - * 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents