Heves Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-04 / 129. szám
1996. június 4., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE „A lélek megismerése önmagában menthetetlenül mélabússá tenne minket, ha a kifejezés öröme fel nem vidítana’1 - olvashattuk Csehné Bódi Csilla amatőr festő, a mátraderecskei általános iskola rajztanára tárlatának meghívóján. A polgármesteri hivatal tanácskozótermében kiállított munkáival először mutatkozik be településén a festőtanámő. Az alkotások július 7-ig tekinthetők meg. FOTÓ: SUHA PÉTER Csíkszentdomokosiak Szentdomonkoson Itthon voltunk, mielőtt megérkeztünk volna Több kísérlet után megalakult a hagyományőrző együttes, és azóta bebizonyosodott: nem hiába fotó: matyikó tibor „Nem máma történt, amit én itt elbeszélek” - kezdte mon- dókáját a kisiskolás Sike Tamás azon az ünnepen, melyre a múltat megidézni, a palóchagyományokat újraélni gyűlt össze a falu népe Szentdomonkoson. Vasárnap délután zsúfolásig megteltek a széksorok a kul- tűrházban, mindenki kíváncsi volt arra: milyen folytatása következik annak a tavalyi kezdeményezésnek, amelyből az ifjúsági szabadidős egyesület többszöri próbálkozása nyomán megalakult a helyi hagyományőrző együttes. Akkor előkerültek a népdalokat rejtő füzetek, a domonkosi palóc viseletek, a porlepte cite- rák. S a színpadon bemutatott játék tanúsága szerint nem merült feledésbe az a fajta „színjátszás” sem, amelyet a helybéli születésű Sike Mengyi Sándor irányított hosszú időn át. Epizódok a falu életéből, a fonóház, a kukoricafosztás hangulata elevenedik meg egy-egy életképben. Amelyekben persze nem a magas művészi értéket keresi a közönség, sokkal inkább a falusi ember cselekedeteinek, mindennapjainak emlékét. Ez a nap egyben a magyarság ezeregyszáz éves kultúrájának ünnepe volt a településen, s mint ilyen, a legjobb alkalom arra, hogy vendégül lássák a leendő testvérközség küldötteit az erdélyi Csík- szentdomokosról. A Hargita megye legészak- keletibb részéről, teljesen magyar és egészében katolikusok lakta településről érkezett Bábakalács népi tánccsoport tagjai a felsőcsíki táncokból adtak ízelítőt. Mikor a fiatalokat arról kérdeztem, milyen volt az útjuk, huncutul egymásra nevettek. - A hegyen át jöttünk, a térkép vezetett bennünket - meséli Sándor Csaba, 'az együttes vezetője. A lányok sorra nevezték csíki nevükön a dombokat, mert formájuk annyira hasonlít az otthoniakra: - Mikor a mészkőfejtő- höz értünk, azt gondoltuk, ez a domokosi kristálybánya. így aztán mi már itthon voltunk. Ferencz Alajos polgármester azt is elmondta lapunknak: a hétezer lelket számláló település öt iskolájában a mintegy ezer diákot hatvanhét pedagógus tanítja a szép magyar nyelvre. Hozzátette: épp magyarországi tartózkodása alatt tart egy minisztériumi vizsgálat a községben, mivel csupán a román irodalmat tanulják románul a gyerekek, a történelmet, földrajzot - a szabályokkal ellentétben, de a szülőkkel egyeztetve - anyanyelvükön, magyarul.-Egyébként nem panaszkodom - tette hozzá -, hiszen a kisebbségi sorsot úgyis csak az értheti meg, aki benne él. Sipos József szentdomon- kosi polgármester szerint a kapcsolatfelvétel a két község múltjának a névazonosságon túlmutató hasonlóságain alapul. Hozzátette azt is: nagyon bízik abban, hogy az augusztusra tervezett testvértelepülési szerződés aláírása után kulturális és gazdasági téren egyaránt egymásra talál majd a két község... Kovács Mária Zeneiskolai évzáró Mátraballán Pénteken délután a mátraballai művelődési házban mutatkoznak be az idei tanévben indított zeneiskolai képzésben résztvevő gyerekek. Az apróságok furulyán és zongorán tanulnak, s most számot adnak róla: mi mindent sikerült elsajátítaniuk az eltelt egy esztendő alatt. Vállalkozóként a másik háziorvos is A pétervásárai 2. számú háziorvosi körzet doktornője, Sza- bóné dr. Huszti Györgyike augusztus elsejétől vállalkozóként gyógyítja betegeit, miután ebbéli kérésének helyt adott a város önkormányzata. Ez azonban sem az ellátásban, sem a rendelési időben nem okoz változásokat. Az időseket köszöntik vasárnap délután Vasárnap délután három órakor az egri Gárdonyi Géza Színház művészeinek műsorával köszöntik a mátraballai művelődési házban a község 65 évnél idősebb lakóit. Ezt követően az önkormányzat vacsorára látja vendégül az éltes polgárokat. Erdei iskola lett az erdészházból Két ózdi vállalkozó nemrégiben bérbe vette a várbükki erdészházat, ahová a csinosítás után a múlt hét végén már meg is érkeztek az első vendégek. A fővárosi általános iskolások mint erdei iskolát „használják” a létesítményt. Költözik a PVTV, de adás azért lesz A Pétervásárai Városi Televízió jelenlegi Kossuth úti stúdiójából a Művelődés Házába költözik. Ezért június 1-jétől 15-ig naponta 16-24 óráig csak a Szív Tv műsorát láthatják a csatornán az előfizetők. Szabó József felelős szerkesztő lapunknak elmondta: amennyiben lehetőség lesz rá, igyekeznek a „rumli ellenére” tudósítani a helyi eseményekről. Az adások kezdéséről a képújságban tájékoztatják a nézőket. Szeptembertől egész napos iskola Mátraballán Nem kell elbocsátani senkit A napköziben egyre alacsonyabb létszámmal dolgoztak, így előbb-utóbb a megszüntetéséről kellett volna gondolkodnunk. Ehelyett előremenekülve az egész napos iskolai oktatás mellett döntöttünk - mondta lapunk érdeklődésére Forgó János, Mátraballa polgármestere. A legutóbbi önkormányzati ülésen született erről döntés, azonban a kérdés már régebben napirenden van, alapos előkészítés előzte meg a határozatot. A pedagógiai intézet véleménye is támogatta a teljes napot kitöltő képzési formát. Arra is kitért a falu első embere, hogy a foglalkoztatási szempontokon túl természetesen a gyerekek érdekét is szolgálja a szeptembertől bevezetendő rendszer, hiszen ugyanannyi tananyag elsajátítására több idő áll rendelkezésre, hosszabb „pihenőket” adhatnak a gyerekeknek, s a házi feladatok fölött sem kell otthon kuksolniuk. Mindez valamivel többe kerül a fenntartónak - vagyis az önkormányzatnak -, mint az eddigi hagyományos oktatás, hiszen egy pedagógust - aki csak az idei tanév végéig bírt szerződéssel - „véglegesítettek”, s emellett mintegy havi húsz túlórára eső díjjal több bért kell kifizetniük. Azonban a képviselő-testület véleménye szerint - amint azt a döntés mutatja - megéri vállalni a pluszkiadásokat az oktatási körülmények javításáért. (s. p.) Főként az állami pénzek adták a bevételt Váraszón Az intézményekre 16 millió Egyetlen napirendként a tavalyi gazdálkodásról szóló beszámolót tekintették át és vitatták meg legutóbbi ülésükön Váraszó önkormányzatának képviselői. Mint az előterjesztésből kiderült, a kistelepülés tavaly mintegy 25 millió forintból gazdálkodott, s a bevételek között az államtól kapott támogatás aránya igen magas volt. Saját erőből „csupán” 7,5 millió forinttal gyarapította az önkormányzat a községi kasszát. Több mint 16 millió forint felhasználásával sikerült a legfontosabb célokat megvalósítani, így a kötelező feladatok ellátását, valamint ehhez kapcsolódva az intézmények - az óvoda, az iskola, a művelődési ház és a könyvtár - zökkenő- mentes működtetését. Ugyancsak jelentős tételként szerepeltek az összegzésben a szociálpolitikai kiadások, mintegy 4,5 millió forintot használtak fel különféle segélyezésekre, juttatásokra. A fejlesztéseket jóformán kizárólag az ifjúsági klubnak és sportöltözőnek helyet adó létesítmény építése jelentette, azonban az erre fordított összeg jelentősnek mondható, kétmillió forint. Ez utóbbi beruházásról szólva Pálfi István azt is elmondta a faluatyáknak, ha ilyen ütemben halad a munka, augusztus 20-án megtörténhet az átadás. Zay Józsej Immár ötödik esztendeje rendezi meg a gyermeknapi horgászversenyt a recski Búzásvölgyi Horgászegyesület. Az idei viadalt is - a hagyományoknak megfelelően - pünkösd hétfőjére, a Búzásvölgyi-tóhoz hirdette meg a klub. Ezúttal összesen 61 ifjú horgász nevezett be a versenybe, ami rekordnak számít. Jöttek a kisiskolások Recskről, Mátraderecskéről, Sírokból, Párádról és - idén először - Mátraballáról is. Akadtak persze olyanok is, akik már nem először álltak rajthoz: az egyik osztály negyedik éve jár e jeles alkalomkor a tóhoz, ők az éjszakát is sátorban töltötték a vízparton. Mint a versenybíráktól megtudtuk, most leginkább a kárászok és keszegek látták kárát a fiatalok nagy horgászkedvének. Végül azok sem bánkódhattak igazán, akiket elkerült a horgászszerencse, hiszen csokiból, kólából - és persze az ebédnek szánt gulyásból - nekik is jutott bőven. Ifjú horgászok találkoztak: Ötödször a recski Búzásvölgyi-tónál Végül csak elértük, amit akartunk: a demokratikus Magyarországot Álljon a barakk örök emlékül Nyolc barakk állt itt, ezek közül az úgynevezett büntetőbarakkot építjük fel újra, amelyben az AVO szerinti legveszélyesebb „rablók” kaptak helyet - mutatott a földbe szúrt jelzőkarók határolta területre Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke. A valamikori büntető- táborban ugyanis a szövetség egy emlékpark létesítésébe fogott, s a legutóbbi helyszíni megbeszéléssel az utolsó akadály is elhárult a munkák elől: rövidesen megkapják az építési engedélyt.- Az ezerháromszáz recski fogoly közül már alig háromszázan élnek Magyarországon, s mintegy százan külföldön. Ahogy fogyunk, mintha az emlékek is halványodnának a köztudatban. Épp ezért szeretnénk létrehozni az emlékparkot mintegy figyelmeztetésül: nehogy még egyszer egy ilyen elnyomó diktatórikus államgépezet épüljön ki - indokolta a kezdeményezést Zimányi Tibor. Mint mondta: azok, akik a háborús bűnösök után nyomoztak, öt évvel később maguk hozták létre a recski tábort, s a hegyek között, eldugott helyen sem történtek kisebb szörnyűségek. Ezerháromszáz legyengült emberre hatszáz őr vigyázott a tulajdonképpeni magyar „Szibériában”. Mert az elkülönítés - elpusztítás - volt a céljuk, aminek semmi köze nem volt a gazdasághoz, a bányászkodáshoz - emlékezik az elnök -, s ez az itt töltött harmincnyolc hónap alatt világosan ki is derült. Hiszen gondolja csak meg, ma húszán dolgoznak a kőbányában...- Mi minden lesz látható az emlékparkban az akkori létesítményekből?- A már említett büntetőbarakkon túl csupán az alapokkal jelezzük a többi épület helyét és méretét. Egyébként a fák kivágása után jól látszanak ezek a betonszegélyek. Emellett egy őrtornyot is felállítunk, sajnos, nem oda, ahová szerettük volna, ugyanis a terület tulajdonosa - a Diana Kisszövetkezet - csak akkor engedélyezte volna ezt, ha megvesszük a vadászházukat, amire azonban sem pénzünk, sem szükségünk nincs. , '-Az a terület a parancsnoki része volt a tábornak. A foglyok helyéhez hogyan jutottak hozzá?- A bürokrácia iskoláját teljes egészében ki kellett tanulnunk... A Mátrai Erdőgazdaság kezelésében van a barakkok helyét felölelő rész. Amikor felszámolták a tábort, akkor ott erdősítettek, s most nekünk - félmillió forintért - engedélyezték az erdő- művelési ágból történő kivonást. Ezután már megköthettük a tartós bérleti szerződést a két és fél hektáros területre, ahonnan csak azokat a fákat vágjuk ki, amelyek valóban „útban vannak”.-Ez azt jelenti, hogy megkezdődhet az építkezés?-Ma sikerült megállapodnunk azokkal, akik részaránytulajdonként kapták meg a számunkra fontos területeket. Ezzel végre valóban elhárultak az akadályok az építési engedély kiadása elől. S így már bízhatunk abban, hogy szeptember 28-án felavathatjuk az emlékparkot.- Talán nagyon buta a kérdés, de milyen érzés lesz újra látni a barakkokat? Nem tép ez fel már begyógyult sebeket?- Amióta az emlékművet felállítottuk, minden évben tartunk itt megemlékezést. Azt hiszem, erre is vonatkozik, hogy az idő - ha nem is szépíti meg - a régi élmények élét elveszi. S az a fontos, hogy megvalósult az, amiért mi itt szenvedtünk: egy szabad, demokratikus Magyarország. S ez nekünk óriási elégtétel. *** A „munkaterületről” az emlékmű felé arról beszélgettünk, mi minden került elő az ásók nyomán a földből. „AVH” betűje lű téglák, bakancsok kupacai, s ki tudja még, mennyi „itt felejtett” tárgy. Ekkor egy autóbusz érkezett, szegedi diákok olvasgatták a márványtáblán felsorolt neveket. Aztán egyszerre elhalt a zsivaj, s egymást szólongatták a gyerekek: pszt, a bácsi mesél! Szerencséjük volt. Találkoztak az élő történelemmel... Suha Péter
