Heves Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-03 / 128. szám

1996. június 3., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Tollvégen Rettegésben töltött éjszakák Azt hittem, hogy ismét a pénz körülfolyik majd a csevegés. Egy idő óta megszoktam, hogy a nagyszülőknek mindeméi jobban hiányzik az anyagi biztonság. Aztán legutóbb csalódnom kellett. Pénzről most szó sem esett. Ehelyett rá kellett jönnöm: félnek. Nagyanyám mesélni kezdett. Élénken ecsetelte, hogyan tá­madtak meg Tiszanánán éjszaka egy alvó asszonyt, s hogyan vették el összekuporgatott pénzét. - Kést tartottak a nyakához, hogy elvágják a torkát, ha nem adja oda a forintokat - meséli, miközben látom az arcán a rettegést. Az ekkorra már kissé ki­színezett történetet én is ismertem, hiszen napokkal korábban megírtam, mi történt a falujukban. Az arcát nézve azonban a száraz rendőrségi hír emberi tragédiává válik. - Mondták neki a gyerekei, hogy költözzön Pestre. De ő nem ment. Sajnálta a házat, a kertet, ami az életét jelentette. Aztán majdnem erre ment rá - tördeli kezeit nagyanyám. Egy pillanat alatt megértettem, miért szűntek meg a nyitott kapuk, a sarkig kitárt istállók a faluban. Miért kattan a zár két­szer, s nyikordul a rigli az ajtón, mielőtt az fényes nappal kitá­rul az érkezők előtt. Az öregek félnek. Este a legapróbb zajra is kibotorkálnak a teraszra, s óvatosan lesik: jár-e idegen a kert­ben, a ház előtt. Nézem a lakattal lezárt ajtót, ami elszigeteli a belül maradot­takat a külvilágtól. Nekik betonfal. De aki kívül leselkedik a lassú mozgású, gyámoltalan öregekre, annak talán egy nádszál, amit kettéroppant egy éjszaka. S akkor a rettegés valóságos félelemmé válik. (Sz. R.) A hevesi sertéstenyésztő gazdák január óta hiába várnak a pénzükre Bosszantó malőr - becsapott vállalkozók Hat hónapja bottal üthetik a pénzüket azok a hevesi sertéstermelők, akik de­cemberben a Thur Rt.-nek adták át - január 25-i fize­tési határidőt megjelölve - hízóikat. Március elején a becsapott tulajdonosok la­punk segítségét kérték, hi­szen ők mindenhol zárt aj­tókba ütköztek. Mi is csak egy halvány ígéretet kap­tunk: mindenkinek fizet egyszer a Thur Rt. Nos, nem így történt. A na­pokban Kiss Pál hevesi gazda ismét telefont ragadott, hogy közölje: a pénz azóta sem ér­kezett meg. Néhány szóban az előzmé­nyekről. December 26-án a hevesi sertéstenyésztők másfél millió forint értékű élő sertést adtak át a Thur Rt.-nek, akik január közepéig ígérték az el­lenérték kifizetését. Március­ban a gyöngyösi telephelyű vállalat gazdasági nehézsé­gekre hivatkozva még mindig nem tudta a fizetési határidőt megnevezni. Ördögh Izolda az igazgatóság részéről belső ügynek nevezte az esetet. Ebbe persze senki sem tu­dott belenyugodni, így telefo­non próbálták megtudni: mi lesz a másfél millió forinttal. Az illetékesek előbb a hízók árának 45, majd 50, végül pe­dig 60 százalékának kifizeté­sét vállalták, az időpontot ez­úttal sem határozták meg... — Mi nem fél sertést adtunk át, ezért elfogadhatatlannak tartjuk ezt az ajánlatot. Teljes hízóért teljes összeg jár - pa­naszolja Kiss Pál. A Thur Rt.-nél sem kecseg­tetnek több jóval. Egyelőre a milliós nagyságrendben meg­károsított vevők és szállítók panaszainak rendezésén van a sor. Két-három héten belül viszont várható, hogy a kis­termelőkre is sor kerül. Budapestről pedig megle­hetősen különös ajánlatot közvetítettek a termelők felé. A Vavasor Kft. hajlandó a Thur tartozásait a kisterme­lőktől felvásárolni. De nem a teljes árat, hanem a szerződés aláírásának pillanatában csak 60 százalékot fizet ki. Ezt a megvásárolt tartozást a ké­sőbbiekben a kft. követeli a Thurral szemben. így maradt egy hangyányi esély, hogy a hevesiek a pénzükhöz jussa­nak. Igaz, nem a teljes ösz- szeghez. A Vavasor ügyveze­tője szerint a megmaradó negyven százalékot soha nem kapják meg. Ez az ára ennek az üzletnek, s úgy látszik, ez az ára a hevesi disznó(sá- gokjnak is, amit mások követ­tek el, s most a kistermelők fizetik meg... (szuromi) Itt mindenki maga dönt Új irodavezetője van a Hevesi Vállalkozói Központnak. Vincze Ferenc másfél hónapja egy pályázat megnyerésével vette át Szucsik István helyét. Tapasztalatairól és terveiről kérdeztük az új irodavezetőt.- Heves a megye legelmara­dottabb térsége. Hogyan pró­bálnak segíteni ezen?- Sok a munka nélkül maradt kényszervállalkozó a térségben. A legtöbben csak azt tudják: pénzhez kell jutni, de a feltéte­leket nem ismerik. Tőlünk vár­ják, hogy Jconkrét tanácsokkal lássuk el őket, esetleg azt is megmondjuk: mihez kezdje­nek. Ez nem megy. Miután a je­lentkezők szembesülnek a felté­telekkel, ötven százalékuk visz- sza sem jön. Akik ismét felke­resnek, azoknak is csupán 20 százáléka indul el.- Mennyi az a minimális ösz­szeg, ami alatt nem érdemes el­kezdeni a vállalkozást?-Úgy gondolom, egymillió forint a határ. Ezt támasztja alá a mikrohitel is, ami 850 ezer fo­rint, plusz 10 százalék önerő. Ez egy hagyományos mező- gazdasági vállalkozás géppark­jának a felére elég.- Gondolkodott már a to­vábblépés lehetőségein?-Az elődöm úttörő munkát végzett, de a továbblépés nem lesz könnyű. Tudják, hogy va­gyunk, de kevesen ismerik, mi­vel foglalkozunk, milyen lehe­tőségeink vannak. Az általunk végzett tevékenységet minden­képpen szélesebb körben kell propagálni, ezért szórólapokat készítünk, s az is a kezdeti fel­adatok közé tartozik, hogy az alapvető fogalmakkal megis­mertessük a lakosokat. (-romi) Száműzetésbe vonultak a tehenek? (Folytatás az 1. oldalról) A tehenészeti telepen - mert hát ez a vállalkozás jelentett csődöt - még látszik, hogy jobb időket is megélt ez a hely. A hosszú istállók, a karámok azonban vészjóslóan üresen állnak. A szemerkélő esőben egyetlen embert sem találunk, akitől engedélyt kérhetnénk a fotózásra. Csupán egy csahos bóklászik a fűben. A látvány így is megdöbbentő: a telepen egyetlen tehén sincs, a gépek­nek nyoma veszett, az istállók és a karámok alján vastagón a trágya. Egy idő után a meg­döbbenés unalomba fordul: nincs itt semmi, amit érdemes fotózni, amire még rácsodál­kozhat az ember. Tamaörs-Erk közös agrárszö­vetkezete 1992-ben alakult meg - ismerteti az előzmé­nyeket Nyúl György. - A régi termelőszövetkezet tagsága bizalmat szavazott az igazga­tóságnak. A hozzá fűzött re­ményeknek azonban nem tett eleget ez a kezdeményezés. Kezdődött ott, hogy a megala­kulás óta a mai napig egyetlen közgyűlést sem hívott össze a vezetőség. Az eltelt idő alatt több kisvállalkozás is létrejött a volt szövetkezeti birtokon, vagyonból, többek között megalakult a Csárda Milk Kkt., amely a tehenészeti ága­zatot vitte tovább. A társaság igazgatóságának tagjai - fur­csa mód - a szövetkezet igaz­gatósága lett, sőt a felügyelő­bizottsági munkát is ez a szűk kör látta el. A Csárda Milk Kkt. aztán pénzintézeti kölcsönnel megvásárolta a tehenészeti telepet, ál­latállomány­nyal, ingósá­gokkal együtt. A szövetkezet azonban to­vábbra is tu­lajdonos ma­radt a közke­reseti társa­ságban. Aztán jöt­tek a változá­sok. Mára el­tűntek a tehenek, a társaság tagjai - vajon miért? - más te­lepülésekre járnak az állato­kat etetni. Tönkrement a tehe­nészeti telep állatállománya, a tejház berendezését pedig po­tom pénzért eladták. Eltűnt a vagyon, de megmaradt a hitel és a szövetkezet üzletrész-tu­lajdonosainak felháborodása - ismerteti a telep sorsát a pol­gármester. Szerettük volna, ha a termelő- szövetkezet elnöke, Gunics János is nyilatkozik arról: mi­értjutott ebek sorsára a Csárda Milk, ő azonban röviden csak annyit közölt: nem foglalkozik, az esettel, van ügyvezető igaz­gatója is a vállalkozásnak. Pető Attila ügyvezető igaz­gató sem kívánta hosszan ecsetelni a Csárda Milkben ' történteket. - Minden rágal­mára a polgármesternek bíró­sági úton reagálunk - nyilat­kozta. - Jobban tenné, ha a sa­A telepen csak a szemét, a trágya maradt ját dolgaival foglalkozna, s nem ártaná bele magát egy magánvállalkozás ügyeibe.- Azért mindenképpen sze­retném, ha egy-két dologra vá­laszolna: például miért nem volt közgyűlés négy évig?- Nap mint nap találkoz­tunk, akkor miért lett volna rá szükség?- És hová lettek a tehenek?-Nem tudom. A bank min­dent értékesített.-Én úgy hallottam: Tar- namérára „emigráltak"...- A polgármester foglalkoz­zon a saját dolgával, van neki mit söprögetni! *** Tudom jól, van nékem mivel foglalkozni - fejezi be a pol­gármester. - Ám én is üzlet­rész-tulajdonos vagyok a szö­vetkezetben. Egy biztos: má­sokéval együtt az én üzletré­szem is elvándorolt, a tehe­nekkel együtt... Szuromi Rita Nyári táborok a hevesi gyerekeknek Hamarosan kezdődik a művészeti és A hevesi Gyermekház az idén is gazdag nyári programmal se­gíti a gyerekek időtöltését. A szünidő úszótanfolyammal veszi kezdetét, amelynek hely­színe a hevesi strand lesz. Jú­nius 18-tól tíz alkalommal várja a kicsiket ifi. Jurányi István. Június 27-én indul és július 8-án érkezik vissza Németor­szágból az a csoport, akik Ora- nienburgban tíznapos német- nyelv-oktatással egybekötött üdülőtáborban vesznek részt. Az ismeretek bővítése mellett megismerkednek a germán föld hagyományaival, szokásaival. Kezdő evezőstábor is indul július 9-én. A hatnapos oktatá­son amerikai diáktanár is részt vesz, így lehetőség lesz az an­gol nyelv gyakorlására. ­Kezdő és haladó szintű angol nyelvtanfolyamra is várják a gyerekek jelentkezését. Július 1-től 6-ig az intézményben, míg nyelvtábor július 16-21. között a háziipari szövetkezet recski tájházában folyik az oktatás. Képzőművészeti tábor kez­dődik augusztus 5-én Hevesen. A gyermekek az iskolai rajzta­nár ajánlásával jelentkezhet­nek. A batikolás, tűzzománcké­szítés, rajzolás, agyagozás for­télyait augusztus 5-től. 8-ig a Gyermekházban, 9-töl a kiskö­rei táborban sajátíthatják el. Bővebbet az intézményben. Dinnyések, figyelem! Hevesen az idén is lesz dinnye­verseny. Tavaly a „leg” egy 16 kilós görögdinnye volt. Mivel a verseny augusztus10-én lesz, a szervezők már most felhívják a termesztők figyelmét: akik ne­vezni akarnak, idejében kezdjék gondozni palántáikat! Ülés Tamaörsön Ma délután öt órakor testületi ülést tartanak Tamaörsön. Előbb az önkormányzat belső munkájáról tart tájékoztatót a jegyzőnő, majd a polgárvéde­tem működéséről számol be a polgármester. Tárlat Hevesen Június 3-án, délután 4 órakor nyílik Szabó Lajos festőművész tárlata a hevesi Művelődési Házban. A kiállítást Huszár Ist­ván alpolgármester ajánlja a lá­togatók figyelmébe. Eligazítok Kiskörén Tíz darab új, esztétikus kivitele­zésű eligazító tábla kapott he­lyet Kiskörén. A fontosabb ut­cák, éttermek, -vendéglátóhe­lyek listáját tartalmazó táblákat az önkormányzat rendelte meg. Tenken a segélyekről Holnap délután 6 órakor ülése­zik Tenk község szociális bizott­sága, ahol a segélykérelmeket bírálják el. Az energiáról Tiszanáná képvisélő-testülete pénteken délután fél kettő óra­kor ülésezik ismét. A napiren­den ezúttal a település energia­felhasználásának racionalizá­lása szerepel, valamint a köz­utak és közterületek fenntartá­sának kérdését vitatják meg a ‘ testületi tagok. ♦ ♦ r Y urtcí) fogkefe nélkül t£ SÎVÇELCB Egy fogkefe nem feltétlenül szükséges kellék a müncheni vagy zürichi üzleti úthoz. München és Zürich most naponta kétszer is elérhető a Malév járataival. így nem marad le egyetlen fontos tárgyalásról sem, az estét pedig már újra a családdal töltheti. A továbbutazáshoz menetrendünk különlegesen előnyös csatlakozásokat Szültünk rendelkezésére kínál. Ha pedig egy-két napot mégis Münchenben szeretné tölteni, az új, kedvezményes müncheni Sky Club business ár - 47 180 Ft - ezt is lehetővé teszi. München vagy Zürich; akár fogkefe nélkül is. Naponta kétszer. Járatainkról további információ az egri IBUSZ-Malév Partner-irodában a 36-312-526-os telefonszámon kapható. %

Next

/
Thumbnails
Contents