Heves Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-17 / 140. szám

2. oldal 1996. június 17., hétfő Megyei Körkép ...Es sorolták a neveket hosszan (Folytatás az 1. oldalról) A főrabbi megemlékezése után a résztvevők gyertyákat gyújtottak elhunyt szerettei­kért, majd ahhoz a sírhoz lép­tek, amelyet Auschwitzból származó földdel bontottak be, s - zsidó szokás szerint - apró kavicsokat hintettek rá. A nemrégiben megsebzett - s a vétkesek családjai által helyreállított - hevesi zsidó­temetőben is közös imával kezdődött az emlékező gyász­nap, majd dr. Domán István, a budapesti Hunyadi téri hitkö­zség főrabbija mondott beszé­det. Ebben felidézte, hogy az itteni hitközséget az 1740-es években alapították, később - az 1800-as évek elején - azzal büszkélkedhetett, hogy a helyi zsidó iskolában tanítottak elő­ször magyar nyelven. A kö­zösséget ért sorscsapásokról szólva a főrabbi számba vette, hogy az I. világháború idején A hevesi mártírok nevét olvassa Kertész Imre hét, a másodikban pedig már 350 hittestvérük vesztette éle­tét a történelemből ismert kö­rülmények között. Személy szerint rájuk em­lékeztek akkor, amikor László Miklós, a fővárosi Hunyadi téri, illetve Kertész Imre, a he­vesi izraelita hitközség képvi­selője hosszan olvasta vala­mennyiük nevét az imaház fa­lán lévő márványtábláról. Horgászverseny rohamkocsikkal Kalmár távozását sürgetik „Elsősorban a tenniakarás vezetett” Két kérdés, avagy: az ártatlanság vélelme Olvasom a hirdetési újságban: többek között olajosiszap-elhe- lyezési Szolgáltatásait kínálja a miskolci Styx Kft. Az a cég, amelynek vezetője azt nyilat­kozta a tévében: a több száz köbméternyi veszélyes hulladék tópartra, egyéb helyre történt elhelyezéséből csak annyit is­mernek el, amennyit rájuk bi­zonyítanak. íme a kérdések: 1. Füzesabony és környékiek előnyben? 2. A remélt bevételből mennyit fordítanak az eddig okozott - persze, még bizonyítandó - ká­rok helyreállítására? (s. p.) Igazolványkiadás a kamarák kezében? A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kézműves- és az Agrárkamara pontosítja és összehangolja nyilvántartásait. A tagok érdekében naprakész állapotban kívánják tartani in­formációs rendszerüket. Emiatt a települési önkormányzatok jegyzőivel folyamatos együtt­működést alakítanak ki, hogy a vállalkozási engedélyekben be­következett változásokat - rö­vid idő alatt - a kamarai nyil­vántartásba is átvezethessék. Dr. Vass Géza, a Heves Me­gyei Önkormányzat főjegyzője egyetértett a kamarák ebbéli tö­rekvéseivel, s ezúton kéri a te­lepülések jegyzőit, folyamatos adatszolgáltatással segítsék a kamarák információs rendsze­rét. A kamarák képviselői tájé­koztatták a főjegyzőt a soron következő feladataikról is. Át­tekintették - egyebek között - a vállalkozói igazolványok kia­dásának kamarai hatáskörbe adását is. Kiút az alkoholizmusból Miről olvashatunk a Fehér hangokban? Sok más mellett a kisebbrendű­ségi érzés legyőzéséről, a vesz­teségekkel való számolásról, a válásról, a családi fészekből való kirepülésről, a betegsé­gekben az emberi szeretetkap- csolatok jelentőségéről, a gyó­gyulást elősegítő szerepéről ír a júniusi Fehér hangok. A lap - a nyári vakáció előtt - a gyermekek testnevelésének fontosságáról is beszámol, emellett pedig az alkoholiz­musból való kiút témakörében közöl interjút dr. Szigethy Anna pszichiáter főorvossal. Az ingyenes lap közli az ön­ismereti, relaxációs és szívin­farktust megelőző csoportfog­lalkozások időpontjait is. (Folytatás az 1. oldalról) Hat óra 25 perc. Fehér füst he­lyett Janotik Ferenc horgászel­nök karakteres szakálla tűnik fel az ajtóban. A nép körülve­szi, néma csendben hallgatja.- Horgásztársak! - kezd mondanivalójába. - A tulajdo­nosok engedélyezték a verseny megtartását. A tárgyalások folytatódnak, addig tegyük félre a sérelmeinket! Az emberek botjaikkal, tás­káikkal és vödreikkel a partra vonulnak. Balázs Gábor, a tó mostani tulajdonosa fáradtan huppan le a büfénél.- Tegnap beszéltem Loyd Péterrel, a MOHOSZ gazdasági vezetőjével. Arra kért, legyünk emberségesek, mindentől füg­getlenül tegyük lehetővé a hor­gászverseny lebonyolítását. Jú­lius 15-e után majd tárgyalunk.- Még azok után is, hogy az eddigi kezdeményezések ku­darcba fulladtak ?- Ragaszkodunk a korábbi igényeinkhez. Kérjük a vezető­séget, a tagság után fejenként 1500 forintot fizessenek ne­künk, s a meglévőkön túl sem­milyen engedélyt ne adjanak ki erre az évre. Ha elutasítják, ajánlatunkat a horgászoknak, mint magánszemélyeknek is megtesszük. Loyd úr méltá­nyosnak tartotta ezt. Sokakat foglalkoztat a parton az is, vajon a Gyöngyös és Környéke Horgászegyesület vezetői nem azért bizonyulnak- e ennyire konoknak, mert a tag­ságtól beszedték ugyan a díjat, ám mindössze egy horgásztó áll a rendelkezésükre?- Szó sincs a tagság félrein- formálásáról - nyomatékosítja Janotik. - Bizonyítani tudjuk, hogy a valós helyzetről tájékoz­tattuk az embereket. Tudják, hol, mely tavakban horgászhat­nak. Ennek megfelelően állapí­tottuk meg az éves díjat is. Az érintettekkel beszélgetve egyre nyilvánvalóbbá válik: a helyzet nemhogy normalizá­lódna, az ügy várhatóan jókora aktákkal terheli még az illeté­kes hatóságokat. A korábbi - az adás-vételi szerződés, valamint a birtokháborítási - pereken túl újabb jogi procedúrák is várha- ; tók. Hogy csak néhányat említ­sünk: a MOHOSZ beperelte dr. Lakos László földművelésügyi minisztert, mivel - szerintük - törvényt sértett, amikor a víz­használati jogot elvette a tó ed­digi kezelőjétől. Ugyancsak be­jelentették dr. Jusztin Ferenc hatvani rendőrkapitányt az ORFK-nál arra hivatkozva, hogy intézkedésével - midőn jogvédelmet biztosított a tulaj­donosoknak - a bíróságot meg­előzve túllépte hatáskörét. Janotik Ferenc ugyanakkor az elmúlt pénteki rendőrségi közleményt is sérelmezi. Sajtó­helyreigazítást kérnek a hat­vani kapitányságtól - mondja -, mivel ők a verseny rendezésé­ért igenis vállalták a felelőssé­get; akkor úgy fogalmaztak - ahogy az a Hírlapban is megje­lent -, hogy a magánszemély­ként jelenlévő horgászok tetteit illetően nem kompetensek. Tóth István r. százados hord és FerencsákJános r. törzszász­lós gyöngyöspatai örsparancs­nokok délelőtt 9 óra tájban már kevésbé feszültek, mint hajnal­ban.- Hál Istennek, nyugalom van - jelentik ki egyöntetűen. - A feleket felkértük az atrociátá- sok elkerülésére, s ők ezt meg­ígérték. Úgy tűnik, tartják a szavukat. Most már semmi probléma nem lesz. A tudósító is így véli. Indu­lóban még megnézi a festékkel leöntött horgászrendet - ami a tó új tulajdonosának szól -, meg a más táblákkal letakart régi feliratokat - amelyeket a horgászoknak szántak -, de már meg sem próbál eligazodni a zűrzavarban. Ehelyett a szom­szédos Szücsi-tó felé veszi az irányt, ahol ugyancsak hor­gászverseny zajlik. Amikor odaér, szintén egy vita kellős közepén találja ma­gát. A helyi Bányász Horgá­szegyesület vezetője, Szabó Já­nos éppen akkor győzködi az ottani új gazdát arról, hogy ne­kik természetesen joguk van a halfogásra.- Érvénytelen a szerződésük- hallom a szófoszlányokat. - Perre vittük a dolgot, a döntésig kár vitatkozni.- Jogerős végzésünk van - replikázik erre az egyik fővá­rosi gazda, dr. Horváth Mihály.- Használják a tulajdonunkat; örüljenek, hogy idáig nem kér­tünk bérleti díjat. Hazafelé megdicsérem ma­gam: milyen jó, hogy az asz- szonyt rábeszéltem a csirke­pörköltre. Halat akart sütni. Tari Ottó A nevezettek kísérőlevelükben írják: Kalmár Péter kinevezése súlyos merénylet az építészet el­len, s remélik, a nyilvánosság erejével az új OMV-elnököt még meg lehet győzni arról, hogy visszafordíthatatlan káro­kat okozhat a hazai építészet­nek. íme a nyílt levél: * Építészként és mint a legna­gyobb példányszámú építészeti folyóirat tulajdonosai, szer­kesztői tiltakozunk az ellen, hogy nem szakirányú végzett­ségű személyt neveztek ki az Országos Műemlékvédelmi Hi­vatal elnökének. Kifogásoljuk, hogy az ország legfontosabb építészeti hatósá­gának élére gépészmérnököt ál­lítottak. Eddig is rányomta bé­lyegét az ország építészeti arcu­latára, hogy az illetékes tárcát sem építész, hanem egy ma- gyar-népművelő-filozófus tanár vezeti, de kinevezésekor azt mondták, hogy az övé politikai poszt. A műemlékvédelem veze­tése viszont egyértelműen szakmai, nem pedig politikai megbízatás! À műemlékvédelem eddigi főnökeit sem kívánjuk védeni, mert - meggyőződésünk szerint - törvénytelenséget követtek el, amikor a nem műemlék lakások privatizációját minden jogalap nélkül akadályozták, de egy nem szakember kinevezése el­len tiltakoznunk kell. Ön abban a városban - Egerben - volt vezető állami tisztségben, ahol az Alkot­mánybíróság öt évvel ezelőtti, Építéstervezési Szakértői Bi­zottságot megszüntető határo­zata után alkotmányellenesen mégis létrehoztak egy helyi zsű­rit, amit végül csak a köztársa­sági megbízott területi hivata­lának intézkedésére szüntettek meg. Nincs tudomásunk róla, hogy Ön, aki az építészettel állí­tólag már akkor „kapcsolatban állt", fellépett volna az építé­szeket ért sorozatos törvényte­lenség ellen. Sajnáljuk, hogy a tisztség felajánlásakor nem tudott el­lenállni a csábításnak, és elvál­lalt egy olyan feladatot, amihez nincs meg a képzettsége. Ezért Nemrégiben alakult meg szű- kebb hzánkban a Heves Megyei Ifjúsági Kerekasztal, amelyhez eddig nyolc szervezet társult. A cél, hogy összefogják a megye valamennyi ifjúsági szervezetét. Az alkalmanként együttmű­ködő partnerek részére biztosít­ják az információáramlást, és egy-egy társaság programjait a súlyos felelősség terheli a kine­vezőket is. Kérjük Önt, hogy gondolkod­jon el a fentieken, és adja vissza a megbízást! Bizonyára van a műemlé­kekkel régóta foglalkozók kö­zött olyan építész, aki alkalmas az Országos Műemlékvédelmi Hivatal vezetésére. Vogl Elemér Bognár Emőke *- Természetesen csak saját döntésem motivációiról tudok nyilatkozni - jelentette ki la­punknak a megtámadott fél. Kalmár Péter szerint szakmai berkekben szüntelen viták tár­gya, hogy a műemlékvédelem mennyiben tekinthető csupán építészetnek. Mint mondotta, a régészet, a művészettörténet és még számtalan más, inkább tu­dományközi és társadalomtu­dományi szakág is ugyanúgy az alapját képezi.- Az említett helyi zsűri ügyében csak igen áttételesen, mint az urbanisztikai bizottság tagja nyilvánítottam véleményt- jegyezte meg Vogl Elemérék vádjára. Ez a konfliktus jogi-igazgtási természetű volt. Egyébként e kérdéskörben az akkori főépítészt támogattam. Szakmai kapcsolataim - kifeje­zetten a műemlékvédelemmel - jóval korábbiak, hiszen egy év­tizeden át minden nyaram erre áldoztam. Mellesleg helyi épí­tész körökben sem ismeretlen e tevékenységem. Amint azt Kalmár Péter kije­lentette, meggyőződése szerint az elnök nem építész, nem mű- emlékes építész, nem tervező, nem kutató, nem restaurátor, hanem VEZETŐ. Igazgatás­szervezési szakemberként - akinek a szíve a műemlékvéde­lemé - vállalkozott erre a fel­adatra, de már kívülállóként is osztozott annak eredményeiben és kudarcaiban.- Hosszú szabadás után vál­laltam e feladatot - foglalta össze mondandóját -, s első­sorban a tenniakarás vezetett. Ehhez kérem a Szép Ház szer­kesztőségének támogatását is. Kühne Gábor többieknek is felkínálják. A jö­vőbeli terveik között szerepel - a hatékony érdekképviselet ér­dekében - egy megyei szintű Gyermek és Ifjúsági Érdek­egyeztető Tanács létrehozása. Szeretnék, ha mind több olyan ifjúsági tömörülés csatla­kozna, amely hajlandó össze­fogni a közös célok eléréséért. Várják a különféle szervezetek jelentkezését Ifjúsági kerekasztal alakult 14. A tárgy aranysárga színű volt, alig nagyobb, mint egy gyufásdoboz.- Egy öngyújtó - csodálko­zott a kapitány.-Az - sóhajtott Neményi őrnagy. - Méghozzá nem is akármilyen. Kincses! - kiáltott a technikusnak. - Hozz egy csipeszt! Kincses zászlós ro­hant parancs­nokához egy csipesszel. Neményi föl­emelte a csi­pesszel az öngyújtót, megfordí­totta, és mind a négyen vi­lágosan lát­ták, hogy a harmatos aranysárga öngyújtón gyöngybetűkkel karcolva ott áll, hogy H. I. Dermedten álltak a víztől csö­pögő, füstölgő romok mellett. * Hamar Pista örömmel jött el a bíróságról. Elege volt az egész hercehurcából, és egy kicsit szeretett volna egyedül lenni. Megegyeztek ügyvédjével, hogy másnap, kedden reggel 9 óra körül az ügyvédnő felke­resi Hamart lakásán. Rövid bú­csúzás után a százados haza­ment, és fáradtan dőlt végig az ágyon. Rövid töprengés után elszunnyadt. A kedd még gyönyörűbben köszöntött a kisvárosra, mint a korábbi napok. Hűvös, kelle­metlen hajnali szél lengedezett, mintegy tagadva azt, hogy itt pár óra múlva tikkasztó hőség lesz. Hamar Pista eldöntötte, hogy ha sürgősen nem kap­csolja ki idegeit, akkor nagyon ki fog borulni, így hát korán felkelt, és összecsomagolt. Té­vedés ne essék, nem akart utazni sehová, hiszen a bíró és ügyvédje is a lelkére kötötték, hogy el ne hagyja a várost, ne­hogy szökésnek minősítsék. A századosnak esze ágában sem volt megszökni. Pihenni akart, s úgy döntött, horgászni indul. Összepakolta évek óta nem használt felszerelését, és olyan minden mindegy alapon kiko- csikázott a Fekete tóhoz hor­gászni. Hamar letelepedett egy ná­das szélén, bedobta a készsé­get, és gondolkodott. Mi történhetett a múlt csü­törtökön éjjel? - kérdezte ez­redszer önmagától, és rettene­tes düh fogta el, amiért nem emlékszik semmire. Hamar annyira belemerült gondolataiba, hogy észre sem vette egy fiatalember érkezé­sét. Pedig egy olyan jeles férfi - mint Barna Elemér - érkezését nem észrevenni nem kis dolog.- Jó napot, uram - köszönt Elemér.- Magának is, fiatalember — jött a válasz.- Van kapás? - érdeklődött Elemér.- Eddig még nincs, de nem­rég jöttem.- Azt hiszem, mi még nem találkoztunk. Barna Elemér vagyok - mutatkozott be ille­delmesen a férfi.- Örülök. Engem Pistának hívnak - morogta a százados, mert nem igazán örült a társa­ságnak.-Ide valósi? - érdeklődött Elemér, miközben ő is össze­rakta botjait.- Futólag. Most itt üdülök - válaszolta Hamar. Valami azt súgta neki, hogy nem árt, ha nem kérkedik rendőri mivoltá­val. Pláne nem akart beszélni a jelenlegi helyzetéről.- Hát, tudja, én nap mint nap járok ide, de a múlt pénteki reggel annyira megviselt, hogy csak vasárnap jöttem ki megint - csacsogta Élemér.- Annyira nem volt kapás? - érdeklődött igencsak kelletle­nül Hamar.- A fenét. Találtam itt a gya- logúton a nádban egy hullát. Először azt hittem, hogy ön­gyilkos lett. De most azt hallot­tam a városban, hogy valaki le­lőtte. Pontosabban olyasmit beszéltek, hogy egy nyomozó lőtte le. Elemérből dőlt a szó. Pedig állítólag az igazi horgászok szűkszavúak, vízparton meg egyenesen allergiásak a szö­vegre. Hamar érdeklődését felkel­tette Elemér beszéde.- És vajon miért lőtte le az a nyomozó? - érdeklődött Ha­mar. (Folytatjuk) Gulyás József

Next

/
Thumbnails
Contents