Heves Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-12 / 136. szám
6. oldal VILÁGTÜKÖR 1996. június 12., szerda Rossz napok járnak a vezető német politikusokra. Maláriában szenved Günter Rexrodt gazdasági miniszter, kerékpáros balesete miatt kórházba került Rudolf Scharping szociáldemokrata ellenzéki vezető. Most Helmut Kohl kancellár szorult orvosi segítségre: egy erdei séta során megbotlott, elesett és megrándult a válla. A jobb kárját egy bonni kórházban igazították a helyére. Pokolgépes merénylet célpontja volt a szír államfő - írta arab diplomáciai forrásokat idézve a Financial Times. A vezető londoni gazdasági-politikai napilap értesülése szerint május 6-án bomba robbant azon az útvonalon, amelyen Háfez Asszad megközelítette volna egy nyilvános történelmi megemlékezés helyszínét. Az elnök azonban a tervekkel ellentétben nem vett részt az ünnepi rendezvényen. Kovács László biztonságpolitikai előadása Brüsszelben Nem tartunk katonai konfliktusoktól Egy brüsszeli tudományos konferencián tartott tegnap előadást Kovács László magyar külügyminiszter. A rendezvény azt a kérdést vitatta meg, mi lehet az Európai Unió hozzájárulása a kontinens biztonságpolitikai rendszeréhez. A tanácskozás előadói között szerepelt még többek között Jean-Paul Poncelet belga védelmi, és Erik Derycke külügyminiszter, Sergio Balan- zino NATO-főtitkárhelyettes, és Robert Hunter amerikai NATO-nagykövet. Kovács László előadásában rámutatott arra, hogy a rendszerváltással együtt járó következményként a térség országaiban hangsúlyosabbá váltak a gazdasági problémák, a szociális feszültségek; ismét lábra kapott a radikális, helyenként agresszív nacionalizmus. Felütötte fejét a szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus. Nagy károkat okoz a környezetszennyezés. A magyar külügyminiszter szerint megoldást a biztonság olyan komplex megközelítése nyújthat, amely a ma legkevesebb fenyegetést jelentő katonai konfliktusok helyett kiemelten kezeli a politikai, gazdasági, szociális, emberi jogi és környezetvédelmi problémákat. Az jelenthetne garanciát, ha a térség országai is betagozódnának a már létező európai, atlanti integrációs szervezetekbe. „Fontos, hogy minderre olyan formában kerüljön sor, amely kiküszöböli azt, hogy a bővítés első hullámaiból kimaradó országok kirekesztettnek érezzék magukat” - hangsúlyozta. A magyar integrációs politikát jellemezve Kovács kifejtette: Magyarország valamennyi európai és atlanti szervezetre kiterjedő integrációra törekszik, teljes jogú tagságra tart igényt, és annak mielőbbi elérését tekinti célnak. Erik Derycke keddi beszédében külön is kiemelte: „Magyarország máris ugyanúgy gondolkodik és cselekszik, ahogy mi, az EU és a NATO közösségének tagjai”. Mindig voltak nagy pillanatok A JELEM NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. Az 1996. május 17-én kibocsátott 1998/1 elnevezésű államkötvényt a Kibocsátó 1996. június 13-án újból felajánlja. Az államkötvény kibocsátása aukció útján történik. Az aukciót követően az államkötvény újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/1 2 év futamidő, évi fix 23,5% kamat. A kamatfizetésre félévente, a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. június 6. Értékesítés módja: jegyzés, 1996. június 10-14. Jegyzési árfolyam: 101,55% Elérhető éves hozam: 25% ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. Magyar Államkötvény 1998/1 AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 3301 Eger, Széchenyi u. 2., Gyöngyös, Heves, Hatvan • Magyar Hitel Bank Rt. 3300 Eger, Telkessy u. 7., Gyöngyös VALAMINT: MNB Heves Megyei Igazgatóság Eger, Barkóczy u. 3. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG PORTRÉ Vendégünk: Michal Kováé A ma Budapestre érkező szlovák köztársasági elnök, Michal Kovác 1930. augusztus 5-én született Kelet-Szlovákiában, a Homonnához közeli Szerelmesen (Lubisán). A pozsonyi közgazdasági főiskolán tanársegédként kezdte pályáját, majd a Csehszlovák Állami Bank pozsonyi területi fináléjához került. Dolgozott Havannában, Londonban, majd hazarendelték, és az 1970-es tisztogatások alkalmával kizárták a kommunista pártból. 1978-től 1989-ig a Központi Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal tudományos munkatársa volt. Az 1989-es forradalom után pénzügyminiszter lett a Vladimír Meciar alakította szlovák nemzeti egyetértés kormányában, majd Meciar 1990. júniusában megalakított kormányában is. Az 1992. évi választások után a szövetségi gyűlés elnöke, egészen 1992. december 31-ig, Cseh és Szlovákia kettéválásáig. 1993. február 15- én az önálló Szlovák Köztársaság első elnökévé választotta a Szlovák Nemzeti Tanács. Ezután kilépett a HZDS-ből. Michal Kovác kiegyensúlyozó szerepet kíván betölteni Szlovákiában. miközben Meciar kormánykoalíciója részéről egyre több támadás éri. Nős, két felnőtt fia van. Egyikük, ifjabb Michal Kovác vállalkozó, tavalyi elrablásának körülményei a mai napig tisztázatlanok. A szlovák elnök legutóbb néhány nappal első magyarországi hivatalos látogatása előtt, a lengyelországi Lancutban váltott szót Göncz Árpáddal, a közép-európai államfők idei találkozóján. Pozsonyi kirohanás Göncz Árpád ellen Nem lesz memorandum Michal Kovác szlovák köztársasági elnök ma kezdődő kétnapos magyarországi látogatásán megbeszéléseket folytat vendéglátójával, Göncz Árpáddal és beszédet mond a magyar Országgyűlésben. Magyarország jónak és fejlődőnek ítéli a két ország kapcsolatait - mondta tegnap Szenti- ványi Gábor külügyi szóvivő. Az államfői találkozón a kétoldalú viszony számos kérdése terítékre kerül, így a nemrég Pozsony által is ratifikált alap- szerződés végrehajtásának témája. A szlovák államfő tegnap Pozsonyban magyar újságírók előtt megerősítette: látogatása idején nem születik meg az a memorandum, amelyet ő javasolt, s amely utat nyitna a történelmi kiegyezéshez. Michal Kovác budapesti látogatását beárnyékolja a pozsonyi kormánypárthoz (HZDS) közel álló Slovenská Republika cikke. Ebben Dusán Slobodník, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke Göncz Árpád szemére veti, hogy a magyar államfő egy angliai beszédében, majd néhány nappal ezelőtt Párizsban is említés nélkül hagyta: a magyarok bejövetelekor szlávok is éltek a Kárpátmedencében. „Az elnök beszűkült és magyarközpontú történelem- szemléletről tett tanúságot” - véli Slobodník, aki szerint az államfő „meg akarja változtatni a történelmet”. Még mindig működnek a bezárásra ítélt erőművek A svéd atom utóvédharca Svédország már 16 évvel ezelőtt úgy határozott, hogy - a világon elsőként és mindmáig egyetlenként - bezárja atomerőműveit. A tíz évvel ezelőtti csernobili tragédia újabb érveket adott a nukleáris energia ellenzőinek kezébe. A svéd parlament akkor úgy döntött, hogy 2010-ig bezárják az ország összes atomerőművét, sőt, az első kettőre már 1993-1995 között lakatot tesznek. Ám most, 1996- ban még mindig nem tudni, melyik kettőnek mondanak először végső búcsút a svédek. Nemrégiben egyes áramszolgáltató vállalatok fölajánlották a fogyasztóknak, hogy válasszanak: atomerőműből, vagy más forrásból származó energiát akarnak-e használni. A polgárok 40 százaléka az utóbbi megoldást választotta, noha tarifája 10 százalékkal magasabb, mint a másiké. Történt ez akkor, amikor a kilencvenes évek elején kisebb gazdasági válság rázkód- tatta meg a skandináv jóléti államot; a munkanélküliség például a korábbi 2-ről 13 százalékra ugrott. A svéd példa figyelmeztet: bár a polgárok és a politikusok között látszólag teljes az egyetértés a nukleáris energia föl- használását illetően, mégsem tudják a döntéseket végrehajtani. A nagyon gazdag Svédország sem találta még meg az atomenergia igazi alternatíváját. A létező erőművek egyelőre tovább működnek. FEB
