Heves Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-11 / 135. szám

6. oldal Világtükör - Kamarai Hírek 1996. június 11., kedd 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890, 429-891 - Telefax: (36)429-890 Kényes kérdések: kötelező tagság, tagdíj íme, a Heves Megyei Kézműves Kamara egri központja-Egyetért a címben jelzett fogalmak kényes kérdésként történő definiálásával? - kér­deztük Demeter Andrást, a He­ves Megyei Kézműves Kamara főkönyvelőjét, a kamara gazda­sági ügyekért felelős vezetőjét.- Igennel vagy nemmel megválaszolhatatlan a kérdés, bár tudom, hogy a rövid, tömör válasz fontos dolog. A nehéz­séget nem a kérdés bonyolult­sága, hanem a kellő információ birtoklásának hiánya jelenti. Ez ügyben nem keresném a felelő­söket, de tény, hogy kamaránk másfél éves folyamatos infor­máló tevékenysége - amelyben a megyei médiák köszönettel vett segítséget nyújtottak és nyújtanak - ellenére is előfor­dul, hogy a vállalkozó minimá­lis ismeretekkel sem rendelke­zik a jelzett témakörben.- A tájékozatlanság pedig veszélyes dolog.- így van. Régen ismert mondás: a törvény nem isme­rete nem mentesít a felelősség, a következmények alól.- Tehát törvény szabályozza ezt a kérdéskört?- Igen, 1994-ben fogadta el a Parlament a XVI-os törvényt a gazdasági kamarákról. Ez úgy rendelkezik - idézem a törvény 11. és 12. paragrafusait „A gazdálkodó szervezet tagsága a területi gazdasági kamarában a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. Az egyéni vállalkozó gazdasági kamarai tagsága a vállalkozói igazolvány kiadá­sával jön létre.” A tagság tehát kötelező.-Ez bizony nem mindenki­nek tetszik.-Az ellenérzést természete­sen megértem. Naponta tapasz­taljuk, de magunk is tudjuk: a kötelezőség az emberek nagy többségében ellenérzést vált ki, de a törvényhozók annak idején kimondták: „A gazdasági ka­marák köztestületek, amelyeket - közvetlenül vagy közvetve - a gazdálkodó szervezetek törvény alapján hoznak létre.” Me­gyénkben is ez történt 1994 vé­gén, amikor az előkészítéssel megbízott ipartestületek mun­kája nyomán megalakult a He­ves Megyei Kézműves Kamara.-Milyen összetételű a tag­sági körük és milyen taglét­számú a ka­mara?- A kéz­műves kama­rai tagkör a hagyományos kisipari, egyéni vállal­kozói tevé­kenységet folytatókat öleli fel, a törvény 1. számú mel­léklete sze­rinti - jelen­leg - 221 szakmában, az autószere­lőtől a virág­kötőig. Heves megyében jelen­leg 3500 regisztrált, tagdíjat fi­zető, tehát törvényesen működő tagja van a Kézműves Kamará­nak.- Tagdíjfizetés, törvényes­ség, szabad erről bővebben hal­lani?- Természetesen készséggel válaszolok, és előrebocsátom, hogy e válaszok mögött a már említett törvényismerő és -tisz­telő 3500 vállalkozó érdekei is megjelennek. Igen, a kamarai tagnak tagdíj-fizetési kötele­zettségei vannak, és a regisztrá­latlan, tagdíjat nem fizető vál­lalkozások sértik a törvényt, közvetetten a kötelezettségeiket teljesítő vállalkozók érdekeit is.-A logika azt diktálja - az elhangzottak után -, hogy itt a szankcionálás kérdése, a mu­lasztó elmarasztalása, netán büntetése is szóba kerül?- A kérdés nem kerülhető meg, és a választ nem a fenye­getés, inkább a figyelmeztetés jóindulatú szándéka motiválja. A törvény egyértelmű: a tagdíj adóként behajtható. Ezen túl­menően azonban számos eljá­rási szabály előkészítés, illetve a bevezetés stádiumában van. Példával is élve, már többször elküldött és megválaszolatlan maradt tájékoztató levelünk, leveleink után sajnos konkrét intézkedések megtételére is kényszerülünk. A nyilvántartá­sunkban szereplő, de kötele­zettségeit nem teljesítő vállal­kozó számára a legmagasabb tagdíj sáv szerinti kötelezettsé­get írjuk elő, a késedelmes megfizetés esetén külön eljárási díjat számolunk fel, amely a fi­zetendő tagdíj 20 százaléka.- Ez keményen hangzik.- Szeretném hangsúlyozni: ma már a vállalkozók többsége teljesítette, teljesíti kötelezett­ségeit. A mulasztók egy része nem ismeri ezt a jogszabályt, egy bizonyos kör pedig komoly anyagi nehézségekkel küzdve, szándéka ellenére sem tud meg­felelni az előírásnak. A magam részéről azt tudom tanácsolni: mielőbb pótolni kell a mulasz­tásokat, hiszen azok súlya az idő múlásával növekszik. Fo­lyamatban van a szabálysérté­sekről szóló törvénymódosítás, amely a regisztrációs kötele­zettség elmulasztását bünteten­dővé kívánja tenni. A cégbíró­ságok kamarai megkeresés ese­tén, a törvénysértést megálla­pítva már ma is lefolytathatnak felügyeleti eljárást, amely pénzbírsággal, számlazárolás­sal, végső esetben a cég felfüg­gesztésével járhat. Mi nem sze­retnénk ilyen eljárások kezde­ményezői lenni. Ezért a közel­jövőben személyesen is megke­ressük a mulasztókat, informá­cióadással, tájékoztatással is szolgálva. Tisztelettel kérek minden érintettet, ne zárkózzon el a találkozás elől, hiszen saját érdekében magának is lépnie kell. Pálfy István Magasabb járulék a tb-nek Az Országgyűlés módosította az 1975. évi II. törvényben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló részt. A módo­sítás elég nehezen vehető észre, mert egy bekezdés összesen a többoldalú módosításban. Az 1996. évi XIV. törvény végén néhány sorban közli, hogy megváltozik a minimumjárulék fizetésének alapja. (A törvény a Magyar Közlöny 24. számában jelent meg). A korábbiakban az előző év utolsó napján, illetve a tárgyév első napján érvényben levő mi­nimumbér képezte a legkisebb járulék alapját több esetben. Ez most megváltozik a kö­vetkezők szerint: „a minimum­járulék alapja a tárgyhónapot megelőző hó első napján ér­vényben levő minimumbér.” Ezt kell alkalmazni:- a tv. 103/A par. 5. bek. fog­lalt segítő családtagok,- a tv 103/D par. 2. bek. fog­lalt egyéni vállalkozók (a kez­dők és a kiegészítők kivételé­vel),- a 103/E par. 2. bek. foglalt társas vállalkozások főállású tagjai, segítő családtagjai ese­tében (kiegészítők kivételével). A törvény 1996. május Éjé­vel lépett hatályba, ami azt je­lenti, hogy a juttatások első íz­ben e törvény szerint május 31- én kerülnek kifizetésre, és így a magasabb járulék június 10-ig fizetendő, illetve az eddig az ideig beadandó bejelentéseken (jegyzék, összesítő elszámolás) kell figyelembe venni. A kö­vetkező legkisebb munkabér 14.500 Ft, ennek 42,5 százaléka 6163 Ft tb-járulék és 1450 Ft egészségbiztosítási és nyugdíj­járulék, összesen: 7613 Ft. A járulékemelkedés a törvény ere­jénél fogva lép életbe. Fenti szabály alapján válto­zik a bedolgozói, megbízási és vállalkozási jogviszony kereté­ben foglalkoztatottak biztosí­tási kötelezettsége is május 1- jétől (14.500 Ft 60 százaléka 8700 Ft). Ez a törvény a 10. pa­ragrafus 3. bekezdésének mó­dosításával lépett hatályba. Üzleti ajánlatok Keres: KE-538: Portugál cég vásárolna és beve­zetne a portugál piacon magyar kézműipari ter­mékeket. KE-539: Élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó litván cég zöldségkonzervet és gyümölcstermé­keket vásárolna. Előre lekötne tételeket az évi termésből. Elsősorban kelet-magyarországi gyár­tókkal és nagykereskedelmi vállalatokkal keres kapcsolatot.. KE-540: Londoni vállalat kínálatának bővítésére kapcsolatot keres olyan gyártókkal, akik aján­dékként eladható kis üvegtárgyakat, zsebtükröket stb. állítanak elő. KE-541: Argentin cég gyógynövényeket vásá­rolna. Mintát, ajánlatot kér. KE-542: Német kereskedelmi vállalat vásárolna: jellegzetes magyaros kerámiákat, fafaragványo- kat, speciális, nem szokványos kosártermékeket, magyaros díszítőelemeket. További információ kérhető kedden és csütör­tökön 14—16-ig a Heves Megyei Vállalkozói Köz­pontban, 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Tel.: 361410- 724, Fax: 36/413-265. A román-magyar alapszerző­dés aláírására a törvényhozási választások után, de még az év vége előtt sor kerülhet - jelen­tette ki hétfői sajtóértekezletén Oliviu Gherman, a román sze­nátus elnöke. A politikus, aki a múlt hét végén részt vett a par­lamenti elnökök budapesti ta­lálkozóján, megbeszélést foly­tatott Gál Zoltánnal, az Ország- gyűlés elnökével. Moszkva hajlandó végre a párbeszédre a NATO keleti bő­vítése ügyében, de az orosz ve­zetés álláspontja alapvetően nem változott - jelentette ki Klaus Kinkel német külügymi­niszter egy hétfői interjúban. A Süddeutsche Zeitung című lap­ban Kinkel hangsúlyozta: a dia­lógus csak az orosz és az ame­rikai elnökválasztás után kez­dődhet meg. Tízre emelkedett hétfő dél­után azon kelet-európai orszá­gok száma, amelyek Társulási Szerződést írtak alá az Európai Unióval. Az EU luxemburgi külügyminiszteri ülésén Janez Dmovsek szlovén kormányfő írta alá a Szlovénia társulásáról szóló egyezményt. Nem ellenzi az embargó fel­újítását a boszniai szerbek ellen Carl Bildt boszniai főmegbí­zott. A tilalom elrendelésére va­lószínűleg Antonio Cassese, a hágai törvényszék elnöke tesz majd javaslatot - közölte hét­főn a főmegbízott szóvivője. Hozzátette: a paléi szerb ható­ságok ígéreteik ellenére korlá­tozzák a menekültek mozgás- szabadságát. Három minisztert leváltottak és egy új minisztériumot hoztak létre Bulgáriában a hétfőn beje­lentett kormányátalakítás so­rán. Távozott az iparügyi, a mezőgazdasági és a kulturális tárca első embere. Hírháttér Északír békeremények Negyedszázada ez a legjobb alkalom a béketeremtésre - vélik szakértők (némi kincstári optimizmussal) az Észak-Ír ország jövőjé­ről tegnap kezdődött megbeszéléssorozatról. S az optimizmus né­mileg indokolt is. hiszen az ír sziget hat, Nagy-Britanniához tar­tozó északi tartományáról, Ulsterről hosszú ideje inkább a fegyve­rek és a merényletek „ nyelvén”, semmint találkozókon tárgyaltak a szemben álló felek. Hogy a mostani próbálkozás nyomán terem-e babér a szigetrész Írországhoz csatolását sürgető katolikusok és a brit koronához hű unionisták párbeszédéből, az persze korántsem biztos. De London és Dublin erőfeszítése legalább felcsillantja a reményt a történelmi gyökerekből táplálkozó válság megoldására. Akad természetesen óva intő baljós előjel is szép számmal. Ilyen mindenekelőtt a radikális katolikus ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnyának tekintett Sinn Fein kizárása az eredeti­leg „ ősszpártinak” hirdetett megbeszélésekből. A brit kormány in­doklása szerint az ő bevonásuk csak akkor képzelhető el, ha az IRA megkezdi fegyverzete beszolgáltatását, s fölújítja a februári lon­doni terrormerényletekkel megsértett, korábban mintegy másfél éven át fenntartott tűzszünetet. Nem kevés vita kavarog a tárgyalások beindításában aktív köz­vetítést vállalt Egyesült Államok körül is. A protestáns északír cso­portok azzal vádolják Bili Clintont, hogy csupán a sok tíz milliós ír származású amerikai választópolgár szavazatát célozza meg, ami­kor az előkészítés után a tárgyalások lebonyolításában is szerepet kíván játszani. Szondy Gábor Kivonulnak, leszerelnek? Előzetes megállapodás szü­letett hétfőn a csecsen-orosz béketárgyalásokon az orosz haderő kivonásáról és a cse­csen szakadár katonák le­fegyverzéséről. Lapértesülések szerint két sza­kaszban valósítják meg a ka­tonai megállapodásokat. Az orosz csapatok július 7-éig megszüntetik a csecsen telepü­lések körüli ostromgyűrűket. Július 7. és augusztus 7. között történne meg a szakadár csapa­tok lefegyverzése, illetve a hó­nap végéig az orosz csapatki­vonás. Hozsahmed Jarihanov, a csecsen küldöttség tagja kö­zölte: előzőleg még meg kell egyezni a politikai kérdések­ben, így a hét végére kitűzött csecsen parlamenti választá­sok elhalasztásában. Vlagyi­mir Zorin, az orosz küldöttség tagja közölte: számukra nem elsődleges a voksolás megtar­tása. A Moszkva-barát csecsen kormány viszont élesen el­lenzi a szavazás elnapolását. Groznijban hétfőn robba­nás történt a Moszkva-barát kormányzatnak helyet adó épület egyik szárnyában, de személyi sérülés nem történt. A városban csecsen fegyve­resek 13 alkalommal nyitot­tak tüzet az orosz állásokra. Orosz ortodox papok a kommunisták támogatására szólítják föl a hívőket Hatvanmillió szavazat sorsa A jó keresztények csak egyetlen módon állíthatják meg a Gonosz előretörését Oroszországban a vasárnapi választá­sokon: úgy, ha a kommunistákra szavaznak. Ezt a meghökkentő kijelentést Alekszandr Sergunov atya tette a Los Angeles Times tu­dósítójának. Az égő tekintetű, fekete szakállú pópa az orosz ortodox egyház egyik harcos képviselője, aki képes szem­beszállni a nyíltan Jelcin párt­jára állt II. Alekszij pátriárká­val, áz orosz ortodox egyház mindenható fejével is. „A Gonosz hatalma egyre nő Oroszországban. Nem a kommunizmus a legszömyűbb veszély - állítja Sergunov atya. - A szovjet istentagadók hetvenéves uralma oda veze­tett, hogy most erkölcsi pusz­tulás fenyegeti a hazát. Éz el­len mindannyiunknak fel kell lépnünk. Akár úgy is, hogy a közelgő választáson a hívő ke­resztények a kommunistákra adják szavazatukat.” Szakértők különös ellent­mondásnak tartják, hogy míg az orosz ortodox egyházat va­lósággal meghurcolták a szov­jet uralom éveiben, néhány képviselője most mégis Jelcin ellen fordul, jóllehet az orosz elnök volt az, aki ismét sza­baddá tette a vallásgyakorlást. II. Alekszij, az ortodox egyház tényleges feje ezt nem felejtette el, és kortesbeszéd­nek beillő szavakat intézett a hívőkhöz: „Oroszországban sorsfordító időket élünk. Jel­cin elnök történelmi szerepet vállalt. Ha visszatérne a régi rezsim, az óriási megpróbálta­tásokat jelentene az ország és a hívők számára.” Nagy kérdés, hogy a mint­egy hatvanmilliónyira becsült ortodox hívők hogyan fognak szavazni: követik-e a pátriárka szavát, vagy Sergunov atyára hallgatnak és a kommunis­tákra adják voksukat. Ferenczy Europress Ha kedd, Kiskegyed! • Első nyaralás az ősök nélkül • Az elfeledett gézengúz • A gengszter maradjon is gengszter • Tolókocsin a Nap felé • Rejtvénymelléklet 1 millió és 444 444 forint nyeremény Kiskegyed a legolvasottabb női magazin tanácsai Kmu Zsuzsa elsői B DÖNTSÖN: a VAN H.VEK OSÉtib; VAN ILYEN £ZöiElEM SZÄMUNXßAN Szereti-}

Next

/
Thumbnails
Contents