Heves Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-08 / 107. szám

1996. május 8., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Ismét a szihalmi vízről A múlt évben kissé felkavartam a vizet, amikor arról tudósítot­tam, hogy Szihalmon az önkormányzat működteti a települési vízmüvet, s így olcsóbb a fogyasztók számára. Azóta változott a helyzet: idén januártól a mezőkövesdi székhelyű Dél-borsodi Víz- és Csatornamű Kft. működteti a létesítményt, látja el víz­zel a lakosságot. A múlt hét elején többször is megcsörrent fü­zesabonyi szerkesztőségünk telefonja. Szihalomról többen is kifogásolták a kapott víz mennyiségét és minőségét. Mondván: napokig nem volt a településen víz, sárgás folyadék jön a csa­pokból, s a faluban azt beszélik, még három hónapig is eltart­hat ez az állapot. Mi a helyzet tehát a szihalmi vízzel? Farkas József polgármester megerősíti: műszaki problémák miatt valóban volt vízkiesés, de bővebbet az okokról és a közel­jövőről a működtető kft.-nél tudhatok meg. Ádám László, a Dél-borsodi Víz- és Csatornamű Kft. ügyve­zető igazgatója avat be a részle­tekbe:-Mielőtt átvettük Szihalom községi vízmüvét, végeztünk egy felmérést a létesítmény ál­lagáról, s el is készítettünk egy tervet, milyen munkálatokat kell kiviteleznünk még az idén, hogy a lakosságot biztonságo­san elláthassuk. Olyan másfél milliós felújítást terveztünk. S az önkormányzat címzett ál­lami támogatást is megpályá­zott egy vas-mangántalanító rendszerbe állításához. Sajnos, a pályázaton nem nyertünk, vi­gasztaló azonban, hogy nem is utasítottak el bennünket.- Mondhatni, minden szépen indult... - fűzi tovább a szót Ádám László. - Két hete azon­ban jelentkezett egy komolyabb üzemzavar. A 2. számú kút - 12 éve fúrták - szűrői megsérül­tek, behomokozódott. Ezért ezt a kutat teljesen fel kell újíta­nunk. Különben ez a kút öt év­vel ezelőtt már okozott hasonló jellegű problémát az akkori működtetőnek. Egyelőre a má­sik kút vízhozamával, s az üdü­lőövezetből szállított vízzel el tudjuk látni a falut. A szállító- kocsi tartalmát közvetlenül a víztoronyba nyomjuk, s a fo­gyasztó, mint eddig, a csapok­ból nyerheti a vizet.- A meghibásodott kút hely­reállítását még a nyári szezon előtt szeretnénk elvégezni. A most felvetődő költségek - kétmillió forint körüli összeg - társaságunkat terhelik. Sem az önkormányzatnak, sem a lakos­ságnak nem jelent kiadást. Az utóbbiak ellátásában azonban remélhetőleg nem lesz prob­léma. A minőség pedig olyan lesz, mint volt, s ha elnyerjük a támogatást a vas-mangántalaní- tóhoz, még jobb is. (rada) „Nem vagyok magam... Testvéreim vannak” Nyugdíj as-generációk Kápolnán- Lassan tizenöt éve, hogy megalakult Kápolnán a nyug­díjasklub, már a második ge­neráció az, amelyik havonta összejön itt, a könyvtárban - mondja Szabó Béláné könyv­táros, a klub vezetője, miköz­ben várjuk az asszonyokat a tavasz utolsó összejövetelére.- Annak idején sokat töp­rengtem, belevágjak-e a szer­vezésbe. Szükség van-e ilyenre, lesz-e, aki értelmet ta­lál a klubhoz tartozásban. Az eltelt évek pozitív választ ad­tak kérdéseimre. Faluról lévén szó, májustól már sok a munka a kertekben, s az asszonyok úgy döntöttek, nyári szünetet tartanak. Októ­berben, amikor már a földeken nincs több dolog, s jön­nek sorjában az ünnepek is, ismét jó együtt lenni. Közben készül a te­rülj asztal­kám: frissen sült pogácsa - Ham- sovszki Ist- vánné jóvol­tából -, kóla, tejszínhabos Októberben újra, itt. kávé kerül az egymás után érkező asszo­nyok elé.- Az édesanyám alapító tag volt - meséli Hajdú Istvánné -, ha próbál­tuk lebe­szélni, kér­tük, marad­jon itthon, mindig azzal érvelt, neki milyen jó itt. Amikor nyugdíjas let­tem, csatla­koztam hozzá: rájöt­tem, meny­nyire igaza volt. Id. Lendvai Mátyásáé és Somogyi Józsefné A könyv- októbert.. tári „foglalkozások" nemcsak azzal telnek, hogy megbeszé­lik a konyhaművészet forté­lyait. Szinte mindenki azért jön, hogy bepótolhassa, ami kimaradt az életéből. Vendé­geket hívnak és fogadnak. Az évek folyamán járt már itt Jó­kai Anna, Berkesi András, Szilvási Lajos, Karácsondi Imre. Dr. Farkas Gabriella or­szággyűlési képviselő is köte­lességének érezte, hogy ká­polnai barátnőit tájékoztassa, miért is lépett ki az MDF-ből, mit szeretne új pártja színei­ben elérni. Kirándulnak - május else­jén Ópusztaszeren jártak -, színházba járnak. S várják az Táncos léptekkel Törökországban Aldebrőnek és Tófalunak szereztek dicsőséget az Egei-tenger partján Kusadasi utcáján a Szélkiáltó együttes A Szélkiáltó együttes első nem­zetközi megmérettetése mind­járt a legfényesebbre sikeredett. Aldebrő és Tófalu Általános Művelődési Központjának diák-tánccsoportja a törökor­szági Kusadasiban bemutatott produkciójára aranyplakett dí­jat érdemelt ki.- Tizenkét nemzet együttesei vetélkedtek ebben az Egei-ten­ger partján fekvő üdülőváros­ban - mutatja be a fesztivál helyszínét Hangrád István, az ÁMK igazgatója. - A meghí­vást Tömöri Gábor együttesve­zetőnek köszönhetjük. A kapcsolatépítésben odáig jutottak, hogy az egyik ottani, tízosztályos oktatási intéz­ményt testvériskolának tekint­hetik. Mehmet Garagon igazga­tót, s török táncosait meghívták a jövő évi egri szüreti napokra. Az oda-vissza csaknem öt­ezer kilométeres út egyik ked­ves élményére az ötödik osztá­lyos aldebrői Gulyás Nikolett így emlékezik:- Nemcsak azok a családok voltak velünk szemben barát­ságosak, akiknél laktunk. Látta menettáncunkat például az egyik boltos, és kérte, hogy nem jámánk-e el az üzlete előtt. Megtettük, mire cserébe be­hívta a csoportot. Ingyen vá­laszthattunk jégkrémet.- A legdrágábbat néztük ki! - ezt hamiskás vigyorral az arcán már a hatodikos aldebrői Tar- nóczi Gábor tette hozzá. Flangrád István videokame­rája megörökítette Isztambul, Izmir nevezetességeit is. Sőt ki­rándultak Efezoszba, ahol a gö­rög idők emlékeit amfiteátrum idézi.- A gyerekek az aréna köze­pén csak úgy, civil ruhában, spontánul elkezdték táncolni egyik számukat. A végén mennydörgő taps jutalmazta a produkciót. Körbenézve láttuk, mennyi japán és német turista veri össze a tenyerét... Kusadasi stadionjában kü­lönben tízezer nézője volt a fesztiválnak. A mezőnyben egyebek mellett bolgár, kirgiz, román, orosz táncosokkal. A Szélkiáltó legrutinosabb tagjait egri középiskolák engedték el. Nagy Roland (Tófalu), Illyés Kinga, ifj. Hangrád István, Szőcs Andrea az AMK-ban sze­rezték tánctudásukat. Az aldebrőiek, tófalusiak változatos programmal nevez­tek. Repertoárjukban méhke­réki, szatmári táncok, Rába­közi páros tánc, botolós és üve­gestánc koreográfiája egyaránt megtalálható. Az ankarai tévé beszámolt a néptáncfesztivál­ról. A mieink táncos hírverése olyannyira jól sikerült, hogy az aranyplakett mellett - ha tehet­nék - mehetnének Kijevbe és Ciprusra is. A tánc hozta, az iskolák kö­zös angol nyelvén köttetett ba­rátság legfrissebb jele:- Telefonon néhány török gyerek már hívta Aldebrői, Tó­falut. Friss ismerősét. (budavári) Botos tánc, menet közben... Tiszavidék címmel jelent meg az újság A Tisza-tó körzetében lévő te­lepülések számára kínál olvas­nivalót a Tiszavidék. Az újság első számát - amely a majálisra jelent meg - dr. Gulyás Ferenc, Sarud jegyzője szerkesztette. A közéleti orgánum megyénk hat települését - Poroszló, Sarud, Újlőrincfalva, Tiszanána, Kömlő, Kisköre - szeretné sze­repeltetni a havi megjelenések­ben. A lap ára 40 forint, terjesz­tési csatornái között boltokra, iskolákra is gondolnak. Temetőrendezéshez kezdtek Kompokon Tíz helybeli közhasznú munkás mintegy két héten át a temető­rendezés feladatait végzi. A hétfőn kezdődött hasznos mun­kálatok sorába nemcsak fűka­szálás és nagytakarítás, hanem útjavítás és -feltöltés is beletar­tozik. Telek-kialakítási tervek Nagytályán Az önkormányzat tíz telek ki­alakítását határozta el Nagytá­lyán, a Rákóczi utcában. A már meglévő öt ház mellett kínálják a további 500-600 négyzetmé­teres házhelyeket a vasúti sín­pálya szomszédságában. Újlőrincfalván: gázhálózat-építés A Rákóczi utca meglévő gázhá­lózatát még egy százméteres szakaszon továbbépítik. Egy sa- rudi vállalkozó az embereivel hétfőn kezdett munkához, s várhatóan egy hónapon belül két újabb lakóház veheti igénybe Újlőrincfalván a gáz­szolgáltatást. Mezőkövesd lett első Mezőszemerén A nagy sikerű május elsejei programban több mint három­százan vettek részt Mezősze­merén. A felnőttek bekapcso­lódhattak a főzőversenybe, a gyerekek játékos ügyességi ve­télkedőben bizonyíthattak. Kispályás labdarúgásban Me­zőkövesd nyerte a Majális-ku­pát, amelyen öt település focis­tái léptek pályára. „Honfoglalás” a Széchenyiben A füzesabonyi Széchenyi István Általános Iskola tanulói szüle­ikkel, tanáraikkal együtt méltat­ták a honfoglalás 1100. évfor­dulóját. Á tanintézmény szín­játszóinak jóvoltából „tanúi” lehettünk a magyarok bevonu­lásának a Kárpát-medencébe. Felkészítőjük, Rauszné Úrhe­Poroszlórol 26 liter vér Poroszlón köszöntötték a több­szörös véradókat. Oláh Ferenc, Guba István (40), Vágó Béla, Farkas Elemér (30), Berecz Lászlóné, ifj. Marton Sándor (20), Kakuk Károlyné, Nagy Éva, Sándor Miklós (10) része­sültek elismerésben. Köszönet járt azonban mind a 73 véradó­nak, akik most 26 liter vérrel segítettek a rászorultakon. gyi Aranka pedagógus nemcsak a színpadi jelenet szövegére ügyelt, az előadáshoz hozzátar­toztak a korhű ruhák, s a szín­pad díszlete is. A rendezvény záróakkordjaként Kovács Attila nyolcadikos két felpántlikázott paripával fogathajtó-bemutatót tartott. Tisztújítás Kálban Az iskolaszékek jótékony ha­tást fejtenek ki, működésük ré­vén a szülők, az önkormányzat és a nevelők képviselői együtt tehetnék a közös célért - a gye­rekekért. Kálban lejárt a fórum- tagok mandátuma, s tisztújí­tásra került sor. Az iskolaszék elnöke dr. Hinora Sándor, he­lyettese Nagy Józsefné, titkára pedig Morvái Mária lett. Olvasói kérésre jártunk Kálban „Nem rombolni akarunk...” Kálban a katolikus templom kertjéből százéves fákat vágnak ki. A „fakitermelés” a kapott telefonból ítélve nem minden helybéli lakos tetszését nyerte el. Olyannyira, hogy - ha in­formációink igazak - több fórumhoz is fordultak a fák meg­mentése érdekében. Sipos Zoltán káli plébános sem tőlem hallja először a kérdést: miért?- Volt már telefonálóm, meg is kerestek az ügyben - mondja. - Önnek is csak azt tudom mondani: nem rom­bolni, nem fátlanítani akarunk. S ezt hangsúlyoznám. Lassan egy éve vagyok ezen a paró­kián, s nem én kezdtem el a parkosítást, csinosítást. Az egyházközösség egyetértésé­vel történik minden. Hiszen a fák egy része megérett a kivá­gásra. Még vannak itt rönkök, melyeken látszik, mennyire korhadtak. Volt olyan fa is, amit azért kellett kivágnunk, mert a lombja eltömte a csa­tornát, s a templom fala két he­lyen is beázott miatta. Megér­tem azokat, akik az árnyas, romantikus fák után sóvárog­nak. De nem rombolunk; par­kosítunk, újabb fiatal fákat, köztük fenyőket ültetünk. Jó­magam is kömyezetszerető ember vagyok. De számomra azt is jelenti ez a szeretet, hogy szebbé teszem a környezete­met, a beültetett növényeknek pedig életlehetőséget biztosí­tok. S ez itt már nem volt meg.- A fa nemcsak növeli lombját, hullatja is. Van még néhány idős ember, aki köte­lességének tartja, hogy tavasz- szal a templomkertből össze­gereblyézze az avart. Egy-két szekérre valót. A háborgó em­berek közül még senki nem jött, hogy csináljunk rendet. S nemcsak egyszer kellene évente... Már csak azért sem, mert szerintem egy falu leg­szebb helyének a templom környékének kell lennie... Ezen igyekszünk. A kert egy részében már elvégeztük a parkosítást. A most bérmálko- zókkal fenyőket ültettünk. Majd az első áldozok is földbe teszik a maguk csemetéit. Az is egyfajta emlék lesz - mond­juk húsz év múlva -, hogy ezt a fenyőt akkor ültettük, amikor első áldozok voltunk...- Elkészült egy rendezési terv is, melyben egy új kerítés megépítése szerepel. A műem­lékvédelem véleményét ki­kérve, ideillő kerítést építünk. Sajnos, ennek a vonalában is voltak fák, pontosabban gyö­kerek. Különben tövestől sze­dettük ki a növényeket, hogy helyükre szinte azonnal újak kerülhessenek. Biztosíthatok mindenkit: nem rombolunk. Maradandót szeretnénk mi is. (rada)

Next

/
Thumbnails
Contents