Heves Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-06 / 105. szám

1996. május 6., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Virágzó holland kapcsolat Aalburgból hozott virágok a hivatal előtt Aki mostanában elmegy a he­vesi polgármesteri hivatal előtt, megcsodálhatja a sok színben pompázó tulipán-, ágyást, s benne az emléktáb­lát, amely Heves város és a hollandiai Aalburg partner­városi kapcsolatát hirdeti. Mint arról korábban már beszámoltunk, Heves városa 1992-ben kezdeményezte a 12 ezer lakosú hollandiai te­lepüléssel a partnervárosi kapcsolat kialakítását, amely­nek keretében 1994-ben érke­zett meg Hevesre az első hi­vatalos delegáció. Folytatás­ként az elmúlt évben 30 fős diákcsoport és egy hétfős, szakemberekből álló küldött­ség viszonozta a látogatást, hitet téve a kapcsolatok kiszé­lesítése mellett. Ezt a kölcsö­nös szándékot fejezi ki az em­léktábla és a több száz virágzó tulipán is, amelynek hagymá­ját a holland barátoktól kapta ajándékba a város. Idegenforgalmi adó Hevesen Új helyi adórendeletet fogadott el Heves város képviselö-testü- lete az elmúlt heti ülésén. A má­jus 1-jétöl érvénybe lépő rende­let értelmében adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi te­rületén legalább egy vendégéj­szakát eltölt. Az adó mértéke személyenként és vendégéjsza­kánként 100 forint, amelynek beszedéséről kereskedelmi szál­láshelyeken az üzemeltető, fize­tővendéglátásban a szállásadó, a szervezett üdültetésre beutal­taktól a fenntartó szervnek kell gondoskodnia. A rendelet egyébként kötele­zővé teszi a tevékenység beje­lentését az önkormányzat jegy­zőjénél. A helyi adóhatóságnak pedig nyilvántartás céljából vendégkönyvet kell vezetnie. Mentesek az idegenforgalmi adó megfizetése alól például a 18 éven aluliak és a 70. élet­évüket betöltött magánszemé­lyek, a középfokú oktatási in­tézményben, valamint a szerve­zett szakismereti oktatásban ta­nulók, illetve a szállásadó tulaj­donos vagy a bérlő hozzátarto­zója. A rendelet 50 százalékos adókedvezményt biztosít - a strand és a kemping területét kivéve - valamennyi szálláshe­lyet igénybe vevő magánsze­mélynek. Az önkormányzat indoklása szerint az idegenforgalmi adó bevezetésének szükségességét a település nagymértékű forrás­hiánya teszi indokolttá, és nem mellékes az sem, hogy ezt az adót nem a hevesieknek kell fi­zetniük. A képviselő-testület nem tudott dönteni, hogy az így befolyt többletbevételt célzot­tan mire használja fel, csak ab­ban, hogy a szezon végén visz- szatér e kérdésre. (h. b. s.) Már állnak a kiskörei falak Egy hónapja sincs, hogy elkezdték a kiskörei sorház építését. A megye több településéhez hasonlóan a szociálpolitikai támoga­tásból épülő két és fél szobás lakásokat háromgyermekes ci­gánycsaládok kapják. Az elmúlt héten már álltak a falak, a nyílászárók egy része is a helyére került. A harminc családnak otthont adó sorház át­adására várhatóan szeptember elején kerül sor. Az építtették - akik jelentős része korábban jövedelempótlós volt - most saját házaikat építik a falu szélén, a Tiszanána felé vezető út mellett. A telekhez jelképes összegért, 364forintért jutottak hozzá. Aki kapja, kevésnek találja a segélyt Sokféleképpen ítélik meg Heves városban a szo­ciális segélyezés gyakorlatát. Néhányan arra is esküdni mernének, hogy azért magasak a helyi adók, hogy egyes csoportok több segélyt kaphas­sanak. Egy biztos: aki kapja, az kevesli, mások pedig sokallják az erre szánt pénzt. Mi erről a vé­leménye Tari Lászlónak, a polgármesteri hivatal irodavezetőjének?- Heves lakosságának szociális helyzetére a halmozottan hátrányos helyzet jellemző. Átlagon felüli a munkanélküliség, növekedtek a megélhe­tési költségek, egyre szélesedik azoknak a réte­geknek a köre, akik rászorultsági alapon beke­rülnek a szociális ellátás rendszerébe. Ezeknek a száma még nem stabilizálódott.-Mit jelent ez számokban és forintban kifér jezve?- Tavaly 4528 segélykérelemre több mint 67 milliót fordítottunk. Szeretném kihangsúlyozni azonban, hogy ennek a 80 százaléka segély jel­legű juttatás, ami bizonyos feltételek megléte esetén alanyi jogon jár - pl. a jövedelempótló támogatás, a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, a közgyógyellátási igazolvány, étke­zési támogatás -, és csak 20 százaléka tartozik az adható kategóriába, amelyben mérlegelhetünk, a rászorultságtól függően.- Mennyire terheli meg a város költségvetését a szociális segélyezés?-A juttatásokat teljes egészében a központi költségvetés biztosítja, nincs benne egy forint sem, ami helyi adóként került befizetésre. A szo­ciális segélyezés nem von el pénzeket más felada­toktól. Ha ezt nem adnánk, akkor sem jutna másra több pénz.- Hallani a városban, hogy egyes rétegek kivé­teles helyzetben vannak, és ők kapják a segélyek nagy részét.- Értem a célzást, de a tapasztalatok mást mu­tatnak. Hangsúlyozni szeretném, hogy a segély­kérelem elbírálásánál egy rendező elvünk van: a rászorultság. Tény, hogy a cigány etnikai kisebb­ség körében a rászorultság mértéke nagyobb, így lakossági arányukhoz viszonyítva is nagyobb mértékben részesednek a szociális segélyezésből. A kisebbségi önkormányzattal kigyűjtöttük az elmúlt évi részesedésüket, ami 36,4 százalékos arányt jelent.- Mire számítanak a következő időszakban?- Az általunk ismert szociális problémák a je­lenlegi szociálpolitikai eszközökkel még kezelhe­tők. A legrászorultabbak támogatását az ez évi költségvetés biztosítja. Nem tudjuk, hogy az ősz­szel mennyien esnek ki a jövedelempótló támoga­tásból - mert nem tudják a ledolgozott 90 napot igazolni -, vagy milyen mértékű lesz az áreme­lés. így ennek a hatásait előre nem tudjuk. H. Budai Sándor Szent György napján kihajtották a csordát A csordás az egyik legősibb foglalkozás hazánkban. Igaz, mára kissé megváltozott kö­rülmények között élik napjai­kat a tehenek, borjak őrzői, egy dolog azonban ma sem változott: ahhoz, hogy a tűző napot, a szakadó esőt is tűrjék a csordások az állatokkal együtt, mindenképpen szük­ség van arra a szeretetre, amit ezek iránt a látszólag együgyű jószágok iránt éreznek.- Ebben nőttem fel, nem idegen tőlem a természet, az állatok viselkedése - mondja Szabó György csordás, aki az idén Szent György napján haj­totta ki a teheneket. À szerző­désünk október végéig szól, addig mindennap az állatokkal vagyunk. Bennünket a körei gazdák fizetnek, ők mondják meg, mit kell tennünk. Nagy a felelősségünk. Ha eltörik egy állat lába, akár perre is vihe­tik a dolgot. A tehén pedig manapság nem olcsó mulat­ság. Ákkor is nagy teher nehe­zedik ránk, amikor szólnak, hogy valamelyik állat a na­pokban megellik. ' Akkor a jó­szágot állandóan figyelni kell. Ha megindul a szülés, ott ál­lunk mellette. Előbb a kisbor- júnak a körmei, majd a lábai jönnek ki. Ekkor rákötünk egy kötelet, s ahogy az anya eről­ködik, vele együtt mi is húz­zuk a borjút. Ott azt ni - mutat a velünk szemben álló fehér­tarkára - is én segítettem a vi­lágra. — Több mint száz állatot bíz­tak magára. Nem fél attól, hogy megriadnak, s akkor ke­zelhetetlenné válik a gulya?-Mindig van egy-két ra­koncátlan állat. Most például egy olyan jószág van, amelyik mindig a maga feje után megy. Ha melege van, belegázol a csator­nába. Ak­kor ga­tyára vet­kőzünk, és megyünk utána. Ve­szélyes, mert ta­valy egy tehén el­merült az iszapban. Kocsival kellett ki­húzni a csatorná­ból.-Mi történik akkor, ha vi­har jön?-A csatorna partjára bete­Szabó György kutyáival reljük az állatot, s mi is odaál- lunk vele. Magyarul: együtt ázunk.- Nem unalmas a pusztában egész nap?- Szigorú menetrend van itt. Kétóránként van a napunk beosztva: legelés után pihenés következik. így megy ez este 6 óráig. Közben édesanyám dél­ben hozza az ebédet. Elmegy a nap... Elbúcsúzunk. A tehenek őr­zője egy darabig elkísér ben­nünket. Végezetül még el­árulja: van egy barátnője. De őt sem sűrűn látja a nyáron, minden idejét lekötik az álla­tok. Talán majd télen gyakrab­ban találkoznak. Úgy legyen - köszönünk el egymástól. Szuromi Rita Békésen delelő csorda Kisköre határában Bőrműves-tárlat Kiállításra várja látogatóit a hevesi Móricz Zsigmond Műve­lődési Ház. Az intézmény aulá­jában ezúttal Zajácz Ferenc bőrműves alkotásai láthatók jú­nius 3-ig. Színházbusz indul Május 11-én, délután 5 órakor színházbusz indul a hevesi mű­velődési ház elől Szolnokra. Az érdeklődők a Leányvásár című darabot tekinthetik meg. Áfész-közgyűlés Május 7-én a Heves és Vidéke Afész részközgyűlést tart a he­vesi művelődési ház aulájában. Az este 6 órakor kezdődő ren­dezvény témája: beszámoló az eddigi eredményekről és a ter­vekről. Gyerekek a VB-n Május 11-én a hevesi gyerekek is szerepelnek az egri akrobati­kus rock and roll világbajnok­ságon. Az óvodás és általános iskolás korú gyerekek Heves várost képviselik a versenyen. Késik a költözés Tiszanánán még néhány hétig üzemel a 2. számú tejcsamok. Az összevonásra csak május közepén kerül sor. Addig a ter­melők változatlanul igénybe vehetik a Fő út 40. szám alatti csarnokot is. Tenki nyitás Ma délelőtt 10 órakor kerül sor Tenken az Első Polgári Taka­rékpénztár Rt. helyi fiókjának megnyitására. Közgyűlés Vezekényben Ma este 6 órakor a Heves és Vidéke Afész Hevesvezekény- ben, a kultúrházban részköz­gyűlést tart. Telefonigénylőknek Ma délután 5 órakor a hevesve- zekényi polgármesteri hivatal házasságkötő termében tarta­nak tájékoztatót a telefonigény­lőknek a kölcsön felvételének lehetőségeiről. Pélyen számítógép mondja ki az igent vagy a nemet Madarak és fák napja Kiskörén Az Erdőbirtokossági Társu­lás és a kiskörei polgármes­teri hivatal az idén is meg­rendezi a környező települé­sek általános iskolás tanuló­inak részvételével a „Mada­rak és fák napját" Kiskörén. Az eseményre május 11- én kerül sor, reggel 9 óra­kor. A gyerekeknek előbb egy szellemi vetélkedőn kell sikeresen szerepelniük, amely a „Természetvédelem és erdőszeretet” címet vi­seli, ezután tájékozódási fu­tás lesz az erdőben. A prog­ramot céllövészettel fejezik be. A rendezvényre a kiskö­rei, a tiszanánai, a pélyi és a hevesvezekényi általános is­kolákból 10 fős csoportokat várnak. A változások idejét élik az ön- kormányzatok. Ä hirtelen jött önállósággal együtt jár a néha már elviselhetetlenül soknak tűnő hivatali munka. Fehér Já­nos pélyi jegyző gondolt egyet, s a számítógépet hívta felmen­tésként. Nem is akárhogyan. — Hogyan sikerült a techni­kát segítségül hívni a hivatali munkába?- Mindig izgatott, hogy a gazdálkodásra alkalmazott számítógépet lehetne-e értel­mesebb dolgokra is használni - kezdi a beszélgetést a fiatal szakember. - Kezdetben az író­gép felváltására, szövegszer­kesztésre használtuk, csak az utóbbi években kezdtük el az adatbázis kezelését, saját fej­lesztésű programokkal.- Mit tud ez a program?-Tulajdonképpen a ’90-es önkormányzati ciklus óta rög­zíti a testületi jegyzőkönyveket, határozatokat, rendeleteket. Ezek bármikor gyorsan vissza­kereshetők. A szociális igazga­tásban többek között a munka- nélküliek, a jövedelempótlósok nyilvántartása is itt van. Gépen történik annak meghatározása is: mennyi az ellátás, s ki az érintett az adott hónapban. Nagy hasznát vettük a költség- vetés készítésekor, mivel egy jogi szabályozásnak megfelelő formulával nemcsak a tervezés, hanem az évközi módosítás, s a zárszámadás is végrehajtható. A könyvelési oldalban vi­szont naprakész információ kérhető, többek között az ön­kormányzat pénzügyi helyzeté­ről, ami manapság nem elha­nyagolható. A hivatalos levele­zésben annak érdemi részét ír­juk be, a többi a gép dolga. A te­temes mennyiségű marhalevél­kiadás sem jelent már nagyobb megterhelést. A hóközi kiutalá­sok postai feladóvevényeit - több százról van szó - is vele tölthetjük ki.-Meddig fejleszthető ez a rendszer pélyi viszonylatban?- Még mindig vannak lehető­ségek, nyilvántartások, ame­lyeknek feldolgozása még meg­oldható. így többek között a marhalevél nyilvántartása, ke­zelése, s az év végi leltározá­soknál lesz majd nagy segítség. Gyakorlatilag nincs olyan nyil­vántartás, amely adatbázisban ne lenne szervezhető. Ha ezek­kel elkészülünk, következhet­nek a különböző integrálások.- Nem tart attól, hogy a szü­letendő döntéseket érzelmektől mentes, rideg robotokra bíz­zák?- Eddig is a hatályos jogsza­bályok alapján, nem pedig ér­zelmi indíttatásból születtek az objektív döntések. Ezért hát nyugodtan a gépre bízhatjuk magunkat, különbül elvégzi a munkáját, mint az ember. Lehet kulturált az ügyintézés attól függetlenül, hogy a gép mondta ki a hatályos jogszabály alapján az igent vagy a nemet. Ha azt nézzük, a munkaügyi központ­ban sem azért rideg az ügyinté­zés, mert azt számítógéppel végzik, hanem azért, mert a ri­deg valósággal találja magát szemben az ügyfél. Szerintem éppen a jogbiztonságot növeli a számítógép azzal, hogy azonos esetekben egyforma döntéseket hoz. Nem fognak vele vitatkozni, ki kap többet vagy ki keveseb­bet, a gép ezt kidekázza. Hogy mennyire igazságosak lehetnek a megállapításai, példa erre a legutóbbi lakáshitel-támoga­tásra készített elemzés, amely kockás papíron, radírral hete­kig eltartott volna. így gyor­sabb volt az eligazodás, s meg­győző a tény: ki mennyire fér bele az adható keretbe. A meg­növekedett feladat újabb mun­kaerőket nem igényelt, hiszen mi a gépet hívtuk segítségül.- cseh -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents