Heves Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-16 / 114. szám
1996. május 16., csütörtök Hatvan Es Lőrinci Körzete 5. oldal Hatvani utcarészlet Májusi eső - aranyat ér...? Petőfibánya - sártengerben (FOTÓ: tari ottó) Dühöngősarok Ki segítse a kisebbségieket? Panasszal kereste meg lapunkat Nagy István, a hatvani kisebbségi önkormányzat elnöke. Mint mondta, a Máltai Szeretetszolgálat segélyezési gyakorlatával akadt problémájuk. Ez pedig a következő: az elnök szerint a szervezet elutasítja a kisebbségiek kérelmét azzal, hogy majd a roma önkormányzat megoldja a gondokat.- Ez lehetetlen - jelenti ki az elnök. - Egyrészt ugyanis a segélyezés nem a mi kompetenciánk, másfelől csak akkor tudnánk szétosztani a javakat, ha azt a budapesti Máltai Szeretetszolgálat eljuttatná nekünk. Ennek híján kérjük: ne testálják ránk a feladatot. Gyermeknap és indiai est Vidám gyermeknapi elfoglaltságról gondoskodik május 25- én, szombaton 10 órától Hatvanban a Városi Művelődési Központ. A városháza előtti térre nemcsak a gyermekeket, hanem a felnőtteket is várják: a résztvevők kézműves-foglalkozás keretében megismerkedhetnek a honfoglaló magyarok életmódjával, szokásaival, mesterségeikkel. Mindezt a millecen- tenárium jegyében. Ugyancsak a Művelődési Központ égisze alatt zajlik pénteken 18 órától az indiai est a régi könyvtárban. Lesz egzotikus zene, jóga, s természetesen nem hiányozhatnak a praktikus bölcsességek sem. Az ínyencek - a kóstoló révén - megismerkedhetnek India konyhaművészetével is. Ki állítja meg Juhász Gézát? Beszedi a foglalót, s „leengedi a rolót” Talán nem véletlen, ha a hatvani rendőrség szakembereinek Juhász Géza neve hallatán borsódzik a hátuk... A nevezetes „úriember” ellen ugyanis - csalás miatt - már több tucat feljelentés érkezett a kapitányságra. Juhász Géza becsületes foglalkozása: redőny- és reluxakészítő kisiparos. Többnyire házalva gyűjti a kuncsaftokat; tevékenysége során nemcsak Hatvanban, de Aszódtól Apçig, Túrától ki tudja meddig próbál üzletfeleket szerezni, többnyire sikerrel. Miután megegyezik gyanútlan ügyfelével, foglalót vesz fel a munkára - a teljes összeg felét-harmadát -, majd távozik. És most jön a kisebbfajta csattanó: az összegről annak rendje s módja szerint szabályosan kitöltött, saját nevével ellátott számlát is ad! Csak éppen az ellenszolgáltatásról feledkezik meg... Érthető, ha az egyenruhásokat bosszantja a dolog. Különösen azt figyelembe véve, hogy „hősünkre” hullámokban jön rá a muríkakedv; ennek megfelelően általában két-három havonta indul feljelentési hullám ellene. Ilyenkor aztán nem győzik kivizsgálni az újabbnál újabb eseteket. A derék nyomozók kérik a közelmúltbeli s a régebbi károsultakat, a fentiekkel kapcsolatos negatív tapasztalataikat haladéktalanul jelentsék a kapitányság bűnügyi osztályán. (tari) Nyílt levél Szinyei Andrásnak, Hatvan város polgármesterének Ismét: Hatvan és a kapitalizmus Tisztelt Polgármester Úr! Az elmúlt héten jelent meg a Hírlapban Tari Ottó írása „Hatvanban még tanulni kell a kapitalizmust” címmel. Ezzel kapcsolatosan szeretnék néhány gondolatot nyilvánosságra hozni, megjegyezve: sajnálatos, hogy a kereskedelemmel foglalkozó két városi tanácskozás után az újságban kell üzengetnünk egymásnak. A Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett összejövetelek célja az volt, hogy megvitassuk a város kereskedelmének helyzetét. Vitatkoztunk a jelenlegi állapotokról, a fejlesztés lehetőségeiről. Nemcsak azért, mert forgalom-visszaesés tapasztalható az üzletekben (eZ országos tendencia), hanem azért is, mivel az esélyek nem egyen- lőek. Mi, üzlettel rendelkezők, sokat fektettünk be - hitelek segítségével - kereskedelmi egységek kialakításába, épületek felújításába. Hosszú távon szerettünk volna részt venni a város színvonalas ellátásában. Az egyre magasabb rezsiköltség, a központi és helyi adók bővítése, a magas tb- és egyéb járulékok sajnos egyre nehezebb helyzetbe hozzák az üzlettel rendelkező kereskedőket. Részünkről soha nem hangzott el a „lengyelpiac” bezárása. Az ottani kereskedőnek is van családja, neki is meg kell élnie. Mi azt kértük, hogy szabályozottabb legyen a piac- úgy, mint például Egerben, Gyöngyösön, Jászberényben -, ne minden héten legyen vásári nap, amikor ellepik a más megyéből érkező kereskedők a várost. Javasoltuk, hogy alakítsunk ki Hatvanban bizonyos kereskedelmi övezeteket, segítve a környék rendbetételét, parkosítását. Megpróbálunk cégeket ide hozni, ezzel is támogatva a munkahelyteremtést, a vásárlóerő növekedését. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy cikkek sorozata jelenik meg a Hatvanban üzlettel rendelkező kereskedők léjáratására, a lengyelpiac üdvözítésére. A város egész tevékenységéért felelős polgármester hogyan engedheti meg magának- milyen érdekek motiválják? -, hogy ennyire favorizálja a piacot? Ha járna az üzletekben, tapasztalhatná, hogy jelen van a kulturált környezet és kiszolgálás, az olcsó áru, az állandó akciók. De felvehetjük-e a versenyt azzal, aki nem ad számlát, nem fizet áfát, esetleg külföldről, vám nélkül behozott portékát árul? És mi az, hogy olcsó áru! Az, ami két hét után elromlik, és nem lehet megjavítani, mert nincs garancia? Az a póló vagy alsónemű, ami az első mosás után szétmegy; vagy az az áru, ami lehet, hogy többe kerül, de nem okoz ennyi bosszúságot? Nem először írják le tévesen, hogy a Vásártér üzemeltetője évi 3 millió forint helyi adót fizet. Ez nem helyi adó, hanem bérleti díj, ami teljesen más kategória. Azt pedig, mint a kereskedők egyik képviselője, visszautasítom - ha megnevezni nem tudja -, hogy van olyan kereskedő, aki odakint megveszi a portékát, és a városban jó pénzért eladja. Hogy többször megvádolták Önt, miszerint a lengyelpiachoz húz a szíve - lelke rajta. Egy biztos: ha Önnek az a célja, hogy a város ne fejlődjön, arculata ne változzon, az üzletek sorban zárjanak be, és csak a lengyelpiac fejlődjön, jó úton halad. Sok sikert nem kívánok hozzá, mert nem biztos, hogy ezzel a városban mindenki egyetért. Verebes János kereskedő Kereskedelmi és Iparkamara megyei vál. tag KISOSZ megyei elnökségi tag Mivel Verebes János Szinyei András polgármesterhez fordult, szükségesnek láttuk újfent megkérdezni a város vezetőjét is a témáról. Különösen annak ismeretében, hogy a nyílt levél írója több kijelentést neki tulajdonít. Szinyei András válasza: A levél személyeskedő és gyanúsító hangvételét visszautasítom. Miért lenne érdeke a polgármesternek a város kereskedelmének tönkretétele? A kért intézkedéseket megtettük évekkel ezelőtt, amikor kiköltöztettük az ellenőrizhetetlen zsibvásárt a város központjából, előbb, mint Egerben vagy Gyöngyösön - vállalva az ütközést a kereskedőkkel és a lakosság egy részével. Nem emlékszem, hogy a belvárosi kereskedők közül bárki is mellénk állt volna az akkori áldatlan vitában. A kereskedelmet ma már a kereslet és a kínálat -főleg az emberek pénztárcája - határozza meg. Ez nem közigazgatási terület. Ha tényleg olyan hatalmam lenne, mint amit nekem tulajdonít, akkor a nagy múltú Rózsa cukrászda bezárását is megakadályozhattam volna, mivel a levélíró a város nevezetességét, hangulatos szórakozóhelyét szüntette meg. Az újságcikkben nem különíthető el egyértelműen, mi az újságíró általános tapasztalata, és mit nyilatkoztam én a kérdésekre válaszolva. Utóbbira reagálva: a polgár- mester úr szavait gondolatjellel és a nevének kiírásával nyomatékosítottuk. Ennél egyértelműbben hogyan lehetett volna elkülöníteni a mondandóját? (t. o.) Kistérségi ülés Május 21-én, délelőtt 10 órakor tanácskozik a hatvani városházán a Kistérségi Fejlesztési Társulás. A tagok - kibővítve a régió határait - 22-én Jászberényben kistérségi konferencián vesznek részt. Orgonahangverseny Május 20-án, hétfőn 19 órakor Orgonahangversenyt tartanak a hatvani belvárosi római katolikus templomban In memóriám Albert Schweitzer címmel. Dr. Karsay Ferenc és dr. Fölkér Tibor pásztói főorvosok Bach- műveket adnak elő. A Kék Bolygóról A hatvani Ady Endre Könyvtárban működő Sci-fi klub következő vendégei Mátis András környezetkutató, valamint a Kék Bolygó Közösség tagjai. Május 17-én 16 órakor kezdődő előadásukon bemutatják tevékenységüket, valamint a Kék Bolygó című folyóiratot is. Szocdem Akadémia Május 17-én, délután fél 5 órakor immár harmadik előadását tartja Hatvanban, az Ady Endre Könyvtár nagytermében az elmúlt évben indított Szociáldemokrata Akadémia. Szegő Szilvia kandidátus a magyar szellemi tőkéről és a gazdasági modernizációról fejti ki nézeteit. Fiókkönyvtár A lőrinci Magvető Könyvtár fiókintézményt nyitott a selypi kultúrházban. Minden szerdán és pénteken 14-18 óráig kézikönyvtárral, gyermek- és felnőttolvasmányokkal, folyóiratokkal állnak az olvasók rendelkezésére. Kocsis Albert síremléke - Mint arról korábban beszámoltunk, a hatvani temetőben felavatták Kocsis Albert síremlékét. Felvételünkön Kiss István alkotása előtt Pálos Frigyes prépost és a világhírű hegedűművész özvegye, Ildikó asszony. (fotö: t. o.) Móra-gála Rózsaszentmártonban A rózsaszentmártoni művelődési házban rendezték meg a helyi Móra Ferenc Általános Iskola hagyományos kulturális fesztiválját, a Móra-gálát. A gyerekek telt ház előtt bizonyíthatták felkészültségüket és tehetségüket, egyénileg és csoportosan. Az első osztályosok gyermekmondókákat, a másodikosok vásári jelenetet adtak elő. A főként alsósokból álló Bice-bóca gyermek- színjátszó csoport a „Fából vaskarika”, míg a negyedikesek gárdája az „Utolsó kincs” című mesejátékkal örvendeztette meg a publikumot. A harmadik osztályosok néptánccsoportja és a Suli-fonó régi hagyományokat elevenített fel. Az ötödikesek - élükön Demeter Tiborral - kanásztáncot jártak. A hetedikes és nyolcadikos lányok, valamint Pápis László modern táncokat, az ötödikesek mini klip-mixet mutattak be. A humor sem hiányozhatott: a hatodikosok a Besenyő család paródiáit dolgozták fel. Szalai Szilvia nyolcadikos kislány zongorajátékával szórakoztatta a közönséget. A mesemondók közül Nagy Nóri (4. osztály), Horváth Fruzsina és Birnbaum Helga (3. osztályosok) jeleskedtek. Magyari Roland, Kis Viktória, Koppány Andrea, Hajdú Mónika, Pópovics Karolina, Susán Anita, Fáczán Zsanett és Koczka Kinga verseket szavaltak, prózamondásban pedig Kriston Attila, Koczka Mónika és Bat ki Pál aratott szép sikert. Kép és szöveg: Fáczán Attila A második osztályosok vásári jelenete
