Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-06-07 / 82. szám
1 s szombat Mm _ _______.___.____________, _____ 5 . oldal I Heves megye és a millennium (III.) Az egri örömünnepek A vármegye a fő ünnepséget május 11-én, Egerben, a székvárosban rendezte meg. „Amily magasztos, amily fenséges volt ez a történelmi mozzanat (a honfoglalás - M. L.), éppoly lelkesedéssel és fénnyel ülte azt meg az egész magyar nemzettel együtt Heves vármegye” - jellemezte a megemlékezés napját a kortárs történetíró, Orosz Ernő. Eger már az előtte levő napokban ünnepi díszben pompázott. A vármegyeházat, a díszközgyűlés épületét kívül-belül virág- és zászlódísz tette káprázatossá. A szőnyegekkel bontott lépcsősor, az ország címerével és a nemzeti zászlóval ékesített lépcsőház (a fordulókban díszegyenruhás megyei hajdúk álltak kivont karddal), a közgyűlési nagyterem gazdag díszítése eleve megteremtette az ünnepi hangulatot. A díszközgyűlést az elnöklő főispán, dr. Kállay Zoltán nyitotta meg. Az ünnepi beszédet a haladó eszméiről és hazaszeretetéről híres Zalár József alispán (Petőfi Sándor hajdani barátja) mondta. Miután áttekintette országunk és népünk ezeréves történetét, szónoklatát a következőkkel zárta: „Ha visz- szatekintünk az átélt ezer évre, ott látjuk az egyik század bérce ormán Szent Lászlót, a másikon Nagy Lajost, a harmadik ormon Mátyást, az igazságost. Hát, ezek dicsősége nem volt elég Széchenyinek? Hogyan, hát ő még nagyobbnak, még dicsőbbnek látta lelki szemeivel a jövő Magyarországát? Bizonyosan úgy értette, hogy bármily nagy és dicső volt hajdan a magyar, főleg harci erényei s fegyver- és országló hatalma által vala az... De ő mindezekhez a tudományokhoz irodalomnak és művészeteknek fényét, a polgárosodás sugárzó derűjét, a magyar lélekben lakozó égi szikrák csillagragyogását, szóval a szellem tündöklő hatalmát kívánta, óhajtotta, várta, remélte - hogy ekképp a nemzet- gazdasági fejlődés paradicsomává váljék a magyar föld, s műveltségben legyen boldog a szabad magyar. A második évezredben sok teendő, nagy munka vár reánk. Nem tudom mikor, az első vagy második század bérce ormán kiálthatjuk- e azt a diadalmi szent szót, hogy Széchenyi jóslata beteljesedett. De el fogjuk kiáltani. Én hiszek Széchenyi jóslatában.” A díszközgyűlés 3. napirendi pontjaként a vármegye hódoló feliratot juttatott el br. Bánffy Dezső miniszterelnök közvetítésével I. Ferenc József királyhoz. A 4. napirendi pont az előzőhöz kapcsolódott: Megfestetik a király arcképét, s a vármegyeház tanácstermének falára függesztik. A díszközgyűlést a főispán mondatai zárták. Eger városának ünnepségei három hónapon keresztül tartottak. Volt nap, amikor négy egyesület rendezett ünnepséget. Legtöbben az iskolai ünnepélyeken jelentek meg. Május 8-án a róm. katolikus iskolák, 9-én a ciszterci rendi főgimnázium, 14-én az angolkisasszonyok polgári leányiskolája, 18-án az angolkisasszonyok felsőbb leányiskolája és tanítóképzője, 17-én az érseki tanítóképző intézet, 19-én az érseki joglíceum. A főünnepséget május 10-én és 14-én rendezték Egerben. Május 10-én a főszékesegyházban a róm. katolikus egyház emlékezett hálaadó isteni tisztelettel, amelyen dr. Párvy Sándor apát kanonok mondta az emlékbeszédet. Dr. Párvy többek között Eger és Magyarország történelmi kapcsolatát emelte ki: „Emlékeink a nemzet emlékei. Történetünk fényével, gyászával, tanulságaival - kicsiben a nemzet története. (Ezért) ünnepünk, örömünk, hálánk is legyen közös a nemzettel. Te Deumunkban dicsérjük a nemzettel a nemzetek Istenét!” Beszédét fohásszal fejezte be: „Isten, nemzetek Istene!... Óh, vezesd, szeresd őt (a magyarságot - M. L.)\ Vérével, könnyeivel, hűségével, sze- retetével tulajdonjogot szerzett ő a földre. Irgalmaddal, igazságoddal - amelyekért hálát zengünk - tartsd meg őt jogos örökében... Örökké áldjon ő Téged, a Te nemzeted, és Te áldd meg, óh, Isten, áldd meg a magyart! Ámen.” A millenniumi emléknapot május 14-én ünnepelték az egriek. Hajnali 4 órakor valamennyi templom negyedórás harangzúgással köszöntötte az ünnepnapot. A harangszó után a várban 6 mozsárlövés következett, és ezekre válaszul a Líceum tornyának tetején négy világtájra harsonaszó zengett. Délelőtt a helyi katonazenekar járta a várost, és játszott a tereken, 11 órakor pedig a városházán Grónay Sándor polgármester megnyitotta a képviselő-testület díszközgyűlését. 2. napirendi pontként Szederkényi Nándor, Eger országgyűlési képviselője mondta az ünnepi beszédet. Szederkényi a kölcsönhatás jegyében tekintette végig az ország és Eger történetét. Külön hangsúlyozta Eger török elleni végbástya szerepét: „A magyar betöltötte feladatát, mint védbástya, mert az oszmán áradat hazánk határán túl, Bécs falain áthatolni nem volt többé képes. A mi városunk nemcsak részese, egyik központja volt ezen ádáz tusának. Egy országrésznek, a Felvidéknek biztonsága nyugodott az egri vár szilárdságán.” Beszéde bizakodó jövőt ígért annak ellenére, hogy Muhi, Mohács és Világos sújtotta a nemzetet. „(Ezek) felett ragyog a mai év, 1896, midőn a nemzet millióinak szemében örömkönny ül, s ... ünnepeljük hazánk megalkotásának ezredéves emlékét... Szent fogadásunk az, hogy mint eleink, úgy mi sem leszünk méltatlanok soha a hazához.” Reménykeltő, a jövőbe vetett hitet sugárzó beszéde után a dísz- közgyűlés elhatározta, megfesteti azt a jelenetet, amidőn Mátyás király az 1468. évi egri országgyűlésen fogadta a külföldiek küldötteit. Grónay polgármester záróbeszédében a következőket emelte ki: „S most Eger város ezredéves ünnepi közgyűlését azon fohász- szál zárom be: Áldja meg a magyarok Istene az új ezredév küszöbén e sok vihart látott hazát egy békés, boldog jövővel!” A díszközgyűlést követően az egri ünneplő tömeg 15 órakor a Kossuth Lajos téren gyülekezett, és innen több zenekar kíséretével a várba vonult. Ott a Szt. István-szobor mellett az Egri Dalkör hazafias dalokkal, Horváth ./őz.ví/képviselő-testü- leti tag beszéddel és szavalattal emlékezett az ezer évre. Utána az ünneplő emberáradat az Érsek-kertbe vonult, és népmulatság következett. 20 órától dísz- kivilágítás és a katonai zenekar hangversenye, dísztakarodója zárta az ünnepi megemlékezést. „Felejthetetlen napok voltak ezek” - jegyezte meg a vármegye és Eger központi rendezvényéről, ünnepnapjáról a megye krónikása, Orosz Ernő. Az egri ünnepségek sikersorába tartozott az a műkedvelő díszelőadás is, amelyet május 25-én a kát. legényegylet színkörében mutattak be. Tóth Kálmán: Dobó Katica című színművének végén, „midőn a győzelmes vámép Isten oltalmát kérte a hazára - az „Éljen a haza!” felkiáltásra a közönség zajos éljenzésben tört ki” - tudósított az előadásról az Egri Híradó 1896. május 27-i száma. Június 28-30-ig a Heves megye tanítói rendezte megemlékező közgyűlésnek ugyancsak Eger adott helyet. Megemlítjük, hogy a május 11-i vármegyei és a 14-i egri ünnepi díszközgyűlés részletes jegyzőkönyve díszes emlékalbumba foglalva a mai napig fennmaradt. Mindkettőt a Heves Megyei Levéltár őrzi. (Folytatjuk) Dr. Misóczki Lajos __„ _ ____ceejvrrjmeyye' tímny/taéáfdyt f i'x lMifútfránit/c JCagyxtirirjtíát/ fenti/IcLttttnctA ni t‘<j f 1 /'eaece ^ 6rn, 'ÍS86 meyuf fi-tn úirtoPt- disz,., Jctrxÿyyufèjiérd/.. A Heves Megyei Levéltár gyűjteményéből Harang, ha szól ••• Ezekben az április eleji, a tavaszt nagyon váró napokban a keresztény világ sok százmillió hívőjének szívdobbanása összecseng ezernyi-ezer harang messze zengő hangjával. Ez a hang, úgy érezzük, mintha tisztább és csengőbb lenne, mint máskor. Bizonyára azért van ez, mert világtörténelmi eseményt hirdet, a krisztusi feltámadás örömteli megemlékezését, amelyet így fejez ki a húsvéti ének: Feltámadt Krisztus e napon! A kétezer év előtti csoda az embermilliók hitének az egész földkerekségre való kiterjedésében nyert megvalósulást. A világban sok ezer mártír vértanúsága pecsételte meg az ács és egyben Isten fiának feltámadás utáni szavát: Pax vobis - ego sum! Béke veletek - én vagyok! Ez az a béke, amely zűrzavaros és feldúlt világunkban egyre inkább hiányzik az egész emberiségnek. Hiányzik, mert az élet szörnyűségei, a halál aratása, az emberi lét semmibe vevése és gátlástalan gyilkolása, a tömegsírok áldozatainak látványa hangtalanul is az égbe kiált. Az elmélyült hitben példamutatók sokasága is elfárad a mindent elárasztó szennytenger tajtékzó hullámverésében. Hol lehet a kiút, hol egy kapaszkodó, amelyet egyre erőt- lenedő ujjakkal is szeretne megragadni, akiben még él a reménynek, a bizakodásnak egy picike szikrája? Sötét képek ezek. Ijesztőek. Ezért szeretné minden jóérzésű ember legalább kismértékben is napfényesebbé varázsolni a szürke eget, hogy ne a felgyújtott házak lángja perzselje halálra az útjába kerülteket. S jönne egy nagy tisztító eső, amely kimosná a foltot, piszkot, szennyet az elvadult ember testéből, leikéből. A sötétség erői gonoszságot gonoszságra halmozva igyekeznek bűneiket álcázva az ártatlanság álarca mögé bújni. Persze, ez csak ideig-óráig sikerül, ha egyáltalában sikerül, mert a feltámadt isteni személy kezében tartott fehér zászlócskára írt egyetlen szó határozottan kiált feléjük: Béke! Béke, mert Krisztus feltámadása őértük is történt. A Megváltó kínszenvedése után meghalt, de feltámadt jókért és gonoszokért egyaránt. Ezért kell a jónak jobbnak lenni, a gonosznak pedig tetteit megbánva, embertelenségét levetkőzve, megjavulni. Reménykedő szívvel várjuk, hogy ez így lesz, s akkor még csengőbben szólnak majd templomaink tornyából a harangok, még messzebb száll az érces hang, amely az ünnep áldott hírét viszi a világba. A hírt, amely lélekben felemel és megnyugvással tölt el, mert a halott élővé lett újra, s a sziklasírba helyezett feltámadott. A húsvéti gyertyák lobogó lángjával együtt így mi is mondhatjuk: Alleluja! Alleluja! Csillag László Füstbe ment tarja Pelikán József a gáton kerékpározott, amikor harsam a kiáltás: Húst hoztak, Józsi! Odakerekezett, de az orra előtt-elfogyott a mócsing. Maradt hát a feketevágás, és dr. Kotász. Valami hasonló történt Egerben, tudtuk meg felháborodott olvasónktól, aki szerkesztőségünkben elpanaszolta: két hete rendelte meg - mert így ígérték biztosra - a kedvezményes húsvéti füstölt tarját. A megadott időre elment a boltba, ahol megtudta: délután lesz tarja. Délután közölték: holnap reggel biztosan. Másnap reggel az üzlet előtt hosszú sor kígyózott, de volt tarja. Aztán elfogyott. Az előjegyzések alapján megrendelt mennyiség. Alig pár tucatnyian maradtak hoppon. Ennyi a történet, a tanulság bekerült a panaszkönyvbe. A hölgy is vásárol majd máshol, mondván: egy évben egyszer - ha drágábban is - hadd csemegézzenek a gyerekek. Azért ez egészen más: a feketevágás kikerült a szótárunkból - csirkelábat minek? -, nem locsolják le petróleummal a kolbászunkat - benzinár a világpiaci szinten -, dr. Kotász pedig nyugdíjba ment. Kellemes ünnepeket... (suha) Ragaszkodás az emberhez CK^zubjektív SZIDJÁK, SZIDJÁK a kormányt, az ellenség hörcsöge naponta elmondja, hogy ki nein állhatja, s láthatóan talán már a torkát is átharapná - mégis azt gondolom, hogy azért van benne valami jó. Egy bizonyosan: határozottan, keményen ragaszkodik az embereihez. S manapság, amikor tömegével kerülnek utcára a munkahelyekről, ez nem kis dolog! Amíg másutt sanda pillantás, rossz szó sem kell a főnökség felé, bármilyen tisztességgel, hozzáértéssel teljesíti is az ember a feladatait, szemrebbenés nélkül, könnyű szívvel kirúgják megszokott társaságából. A kabinetben ilyen kevésbé fordulhat elő. Akkor is utána szaladnak az embernek, győzködik a maradásra, ha az illető saját elhatározásából választja a távozást. Hogy csupán az utóbbi időknél maradjunk: emlékezzünk csak pénzügyminisztereink hosszas kérleléseire! Micsoda udvarlás volt körülöttük a bejelentéseiket követően, hogy megmásítsák szándékukat! Most meg újabb társuk miatt estek kétségbe, már-már valósággal pánikba, amikor megsértették az elvtársai a kongresszusukon. Pedig egyelőre még nem is a kormánynak, hanem csupán pártjának, parlamenti frakciójának, képviselőségének próbált hátat fordítani. Csak szőkébb körben lett dühös politikai kudarca miatt, s nem az országot fenyegette ezért távozásával. Igaz, kormányban kevésbé elviselhető egy nem kormányzó párti miniszter, ám üsse kő, ettől még talán ülhet tovább a bársonyszékben. Valahogy azonban mégis ciki. így hát igencsak gyorsan le is beszélték eltökélt szándékáról. Ő meg bocsánatot kért a hirte- lenkedésért. Elv- és kormánytag társai legnagyobb megelégedésére - talán a húsvét közelsége miatt is - megszánta- bánta, amit tett. Nemcsak fellobbant hűtlenségét feledték, hanem azt is, hogy voltakép••• pen hazugnak is nevezte egy részüket. Pontosabban: olyanoknak, akik valótlan állításokkal illették, mielőtt történelminek szánt bejelentéséig jutott... Egyszóval: megtartották miniszteri munkahelyén. Maradjon is, s dolgozzék tovább, ha tényleg annyira szükség van rá, s munkájával az egész országon segíthet. Ám - könyörgöm - próbáljanak már végre másokat is visszatartani a helyükön! ítéljék végre fontosnak, nélkülözhetetlennek itt és ott még azt a sok többi magyart, aki szintén használhat nemzetének, ért ahhoz, amit csinál, becsülettel teszi a dolgát, élni akar! BÉRBŐL, FIZETÉSBŐL persze, s nem segélyből. Gyóni Gyula HÍR(TELEI¥)KÉK... A kormány ígérete alapján a nadrágszíjat már csak az idén kell meghúznunk. Na és - hány lyukkal...? * Az utóbbi évtizedek legnagyobb - 2,2 millió dolláros - korrupciós botrányára derült fény Kínában, ahol azon nyomban leváltották a Kínai Kommunista Párt pekingi titkárát, Csent Hszi-tungot. Nomen est omen: mert - csent... * Magyarország bekerült az OECD-be, a huszonhét legfejlettebb ipari állam közösségébe. Sereghajtónak... * A dél-afrikai Johannesburg egyik kocsmájába benyomult fegyvereseknek nem tetszett a felszolgált sör hőmérséklete: pisztolyt rántottak, és lelőtték a csapost. Meleg sörért - hidegvérrel... * A brit temetőkben a konzervatív gyászzene mellett egyre többször csendülnek fel modem dallamok: a „toplistát” Kylie Minoque „Should Be So Lucky”, illetve Tina Turner „Simply The Best” című száma vezeti. (Halálfej-fej mellett... (szilvás)
