Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-05 / 81. szám
4. oldal Eger Körzete 1996. április 5., péntek Világhírű egri őslénykutató filmszalagon A kövekbe zárt élet lenyomatai Budapesti táncosok az egerszalóki iskolában Mozgás, fürdőzés és taps A tavaszi szünetben sem árválkodott az egerszalóki iskola. Sőt! Nemcsak nappal volt lakója az épületnek, hanem még éjszaka is. Itt kvár- télyozták be magukat a budapesti Vasutasok Szakszervezete Törekvés táncegyüttes „Suttyó" tagozatának táncosai. Először az ősszel jártak a faluban, és bemutatták tudományukat a szüreti mulatságon. Hankó Mihály iskola- igazgató most is szívesen fogadta a társulatot. A csoport vezetője, Vízi Tibor elárulta: a gyöngyösi országos néptáncfesztiválra készülnek a gyerekek. Naponta kétszer három órán át gyakorolnak.- Ideális hely Egerszalók - mondja Vízi Tibor -, nagyon szeretnek itt lenni a gyerekek. Tánc után elsétálunk a forráshoz, és áztatjuk magunkat. A 12-16 évesek ízületeinek is jót tesz ez a víz. De ez csak az egyik ok, amiért újra idelátogattunk. Pesten falat növesztenek maguk köré az emberek, itt viszont olyan, mintha mindenki a rokonunk volna. Végtelen kedves, barátságos emberek a szalókiak.-Mióta dolgozik együtt a csoport?- Öt éve kezdtük a munkát, húsz jelentkezővel. Azóta már százan táncolnak nálunk. Az 5-7 évesek alkotják az Apróságok, a 7-10 évesek a Csepe- redök, a 11—16 évesek a Suty- tyók csoportját. Ezek a gyerekek értelmesen töltik a szabadidejüket, nem csel lengenek. Evente 25-30 alkalommal léphetünk színpadra.-Manapság már ez sem olcsó mulatság...-A tagdíj ezer forint havonta, de szívesen áldoznak erre a szülők, mert tudják, jó helyen van a gyerekük. Támogat bennünket a X. kerületi önkormányzat, és pályázunk is, ahol csak lehet. Nagyon drágák a színpadi ruhák, de ha ez nincs, szereplési lehetőség sincs. Márpedig kell a gyerekeknek a sikerélmény, a taps. Ettől megtáltosodnak. (n. z.) Közgések az országos döntőben Belépti díj: tojás és kölnivíz Felsötárkányban a Rozmaring Hagyományőrző Együttes ifjúsági csoportja húsvéthétfőn 18 órától a Napköziben rendezi összejövetelét. A belépő rendhagyó: a fiúknak locsolóvíz, a lányoknak pedig hímes tojás. A tervezett program szerint felelevenítik a tárkányi húsvéti népszokásokat, mulatságokat. Húsvétköszöntő az idősek otthonában A Berva-völgyi intézetben szombaton 14 órától tartják a húsvéti ünnepséget. A műsorban fellépnek az otthon nótakörének tagjai, valamint Hudik Margit operetteket és húsvéti dalokat énekel. Más időpontban lesz az állatvédők ülése Az április hónapban esedékes találkozót a húsvéti ünnepek miatt egy héttel később rendezi az Egri Állatvédők Baráti Köre. Kérik a tagokat és a csatlakozni vágyókat, hogy 13-án 15 órakor menjenek a Bajcsy-Zsilinszky utca 9. szám alatti nagyterembe. A millecentenáriumi vetélkedő nyertesei Négy falu - Demjén, Kere- csend, Egerszalók és Egerszólát - általános iskolásainak versenyén Szabó Sándor (Kerecsend) és Nagy Judit (Szólát) szavalt a legszebben. A rajz kategória győztese Kerékgyártó Adám (Szólát) lett. A szalókiak közül Tőgyi Gábor (ügyesség), Hangácsi Tímea (történelem), Bata Zoltán (rajz) és Pap Kata (vers) vehette át a polgármester ajándékát. Zárszámadás lesz Egerbaktán A múlt év eredményeit 11-én ismerteti a polgármester a képviselő-testülettel. Az ülésen dr. Kovács Tibor az állategészségügy helyzetéről, Angyal Béla, a hegyközség elnöke pedig a hegyközség munkájáról és terveiről beszél az egybegyűlteknek. Szó esik majd a közhasz- núak feladatairól is. Még mindig áll a Kis-Eged aljában a Legányi-kúria, és él az egriek emlékezetében a család, melynek legfiatalabb tagját a véletlen avatta természetbú- várrá-gyüjtővé, és egy szerencsétlenség sodorta a nincstelen- ségbe. A Budapestről Egerbe költözött família építkezése közben a gépek őskövületeket forgattak ki a földből. Az ifjú Legányi Ferenc (1884—1964) diákként kezdte kutatni a kövekbe zárt élet jeleit. Már a műszaki egyetemre járt, amikor egy szerencsétlen beruházás következtében családja földönfutóvá vált, és abba kellett hagynia tanulmányait. Az addig jómódban élő ifjú a szegénységgel küzdve a szakmához menekült, élete értelmét a gyűjtőmunkában találta meg. Kamrás Lajos az egri Dobó István Vármúzeum természet- tudományi gyűjteménykezelő- jeként került kapcsolatba a Le- gányi-hagyatékkal, és mint filmest, megfogta a természettudós életútja. A hatvanas évekből való mozgóképfelvételt taAz Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán hallgatói fórumot tartottak, ahol a Hallgatói Önkormányzat képviseletében Takács Gábor és Szilas Adám készséggel válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Elsőként az új ösztöndíjrendszerről esett szó. Meg kell változtatni a jelenlegi, sok vitát kavaró rendszert, s létre kell hozni egy egyszerűbbet. Ehhez a hallgatók segítségét is kérik, adják le javaslataikat április 12- ig a HÖK-irodában. A fórum során igazi vitahangulat alakult ki. Mindenki elmondhatta a véleményét, abban azonban egyetértett a hallgatóság, hogy óriási a különbség a „jó tanulók” és - az akár csak 1 tizeddel is - az átlag alatt teljeiáit az őslénykutatóról, így posztumusz személyes kapcsolatba került vele. Harmincperces filmet készített a geológusról, melyet májusban mutat be a Spektrum Tv a magyar gyártású dokumentum- és természetfilmek sorozatában.-Hogyan foglalhatók Össze a természettudós munkájának eredményei?- Életében 17, a földtörténeti őskorban megkövesedett növény- vagy állatfajt neveztek el róla. Halála után is tartogatott meglepetéseket gyűjteménye. Egy ötvenezer évvel ezelőtti kövület preparálásakor egy kőbe zárt állkapocsból új szirénfajt írtak le, melyet tárkányi szirénnek neveztek el. Koraitokat, tengeri emlősöket fedezett fel.- Hol található a gyűjteménye?- Nagy értékű őslénytani gyűjteményét az államnak adományozta. A háború alatt az Országos Földtani Intézetbe küldte, melynek egy része megsemmisült. Később a Magyar sítők között. A pénzügyi keret azonban korlátozott. Hatvan- ötezer forintot kap az intézmény minden hallgató után egy évre, ebből kell(ene) kigazdálkodni az ösztöndíjak igazságos elosztását is. Külön problémát jelent az egyszakosok, kétszakosok közötti különbségek igazságos elrendezése az ösztöndíjrendszerben. A hamarosan életbe lépő szabály - miszerint egyetlen szakra is lehet felvételizni - csak nyomatékosítja ezt. Az sem elhanyagolható, milyen értékkülönbségek vannaük az egyes szakok között. Sokan kifogásolták a heti huszonhárom munkaegység-határnak a meglétét is. A szociális rendszerrel kapNemzeti Múzeum Természettudományi Múzeumába vitte, de 1956-ban itt is megsemmisült az anyag. Élete utolsó éveiben a régi lelőhelyeken pótolta a kövületeket, melynek először a vármúzeum, később a gyöngyösi Mátra Múzeum adott otthont. Gyűjteményének anyagát számos idegen nyelven megjelent tanulmány tárgyalja.- Egerben helyezték örök nyugalomra?- A Kisasszony temetőben kövült fatörzs szimbolikájú fejfa alatt nyugszik. A nem publikált 12 darab, egyenként 700 oldalas naplói egyikében írja, hogy a sok nélkülözés után élete legboldogabb időszaka volt élete munkáját, a gyűjteményét rendezni. Szeretett volna Egerben maradni, de Le- sencetomajon, egy szeretetotthonban halt meg. Filmemmel a városáért sokat tett, a szakmájában elismert, életét a természetbúvárkodásnak szentelt világhírű tudósnak adózom - mondta Kamrás Lajos. (császi) csolatban többen nehezményezték azt is, hogy aki az utolsó vizsgáit június helyett csak szeptemberben teszi le, már nem lehet jogosult a köztársasági ösztöndíjra. A harmadik fő kérdéskör a gödöllői integrációval kapcsolatos. Mint a HŐK képviselői elmondták, ha Debrecenhez vagy Miskolchoz kapcsolódott volna az egri intézmény, akkor „pusztán egy tanárképző karként működött volna tovább”, elvesztve az önállóságát. így azonban - a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez csatlakozva - megmaradhatnak a képzési sajátosságai, hiszen ott nem működik tanárképzés. Az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny a szakközépiskolások legrangosabb vetélkedője, a legkiválóbbak megméretése. Az Egri Közgazdasági Szakközépiskola tanulói hat szakmai tárgyból jutottak be a döntőbe. A legátütőbb sikert közgazdaságtanból érték el a diákok. Ezt az új tantárgyat a korábban PG-nek becézett - rendes nevén: a kapitalizmus és a szocializmus politikai gazdaságtana - tárgy helyett vezették be az 1990/91-es tanévtől. E tárgykörben a makro- és mikroöko- nómiáról és a nemzetközi köz- gazdaságtanból hallgatnak előadásokat a gyerekek, és idén tesznek először érettségi vizsgát a világbanki program negyedikesei. Az ország 660 versenyzője közül 6 egri közgés - Nagy Szilvia, Alföldi Zsuzsanna, Szojka Janusz Marcin, Oláh Balázs, Való Anita, Tajti Imre - jutott be a döntőbe dr. Demeter András igazgatóhelyettes kitűnő felkészítő munkája eredményeként. Pénzügyi ismereteiről Urba- novics Attila és Angyal Andrea adott számot a zsűri előtt. A legjobb diákvállalkozó címért Jósvai Zsuzsanna, Fekete Éva és Madák Csilla küzdött. Ők mind az öten Nagy Imréné tanítványai. Pelle Agnes az angol nyelvű üzleti-külkereskedelmi szaknyelvben szerzett jártasságáról tett tanúbizonyságot, Borostyánná Szűcs Judit tanárnő felkészítésével. A külkereskedelmi ismeretek döntőjében dr. Pál Gáborné tanárnő diákjai képviselték Eger színeit. Szilvás Krisztina FOTÓ: PERL MÁRTON A néhai kovács háza A hagyomány szerint e kedves házikót Göböly József építette, éppen másfél évszázada. Az építőről tudnunk kell: ő volt a mikófalvai nemesek kovácsa. Az épület a falu dísze. Ám a felújítására képtelen egyedül az önkormányzat. Ezért az Országos Műemlékvédelmi Hivatalhoz fordultak segítségért. Helyreállítás után visszakerülhetnek azok a népművészeti tárgyak, amelyeket jelenleg az egri vármúzeum őriz. Hallgatói fórum a főiskolán —— 138 millió A JACKPOT! LJJ ‘<C G£ “T7r ío NÉZZE HÉTFŐNKÉNT A TV2-T 21.15-KOR! Biztos piaci pozícókkal rendelkező német vállalatcsoport Hatvan vonzáskörzetében működő tagja nyomásos öntőgépek karbantartásához keres ELEKTROMŰSZERÉSZ-t Feltételek:- szakirányú végzettség- többéves szakmai- gyakorlat Előnyös: német nyelvtudás Jelentkezést várjuk: ADA KFT. 3032 Apc, Vasút út 1. Szita Gáborné személyzeti vezető Telefon: 37-385-001/102 (58045) A szellemi alkotók műhelyében Bizonyára kevesen tudnak arról, hogy Egerben, az Ifjúsági Házban létezik egy kis csoport, úgynevezett szellemi alkotó- műhely. Tagjai olyan fiatalok, akik kéthetente találkoznak, hogy megosszák egymással irodalmi, illetve más művészeti élményeiket. Az alapítót, Tóth Zsolt főiskolai hallgatót a kis közösség tevékenységéről, céljairól kérdeztük.- Egy évvel ezelőtt, március 14-én alakultunk. Mivel jómagam művelődésszervező szakos vagyok, afféle gyakorlatnak szántam, de aztán ahogy telt az idő, közösségé kovácsolódtunk. Meggyőződésem, hogy szükség van egy olyan helyre, ahol az irodalomhoz, zenéhez, festészethez vonzódó emberek rendszeresen összejöhetnek, és megismerkedhetnek egymással.- Mit takar a szellemi alkotóműhely elnevezés?-Tulajdonképpen csak idén februártól működünk ezen a néven. Korábban irodalmi klubként tartottak bennünket számon. Mivel azonban időközben más érdeklődésűek is csatlakoztak hozzánk, így találóbb nevet kerestünk.- Hogyan zajlik egy ilyen foglalkozás?- Általában kötetlenül beszélgetünk irodalmi vagy közéleti témákról. Felolvassuk, bemutatjuk legújabb műveinket. Ezeket a többiek értékelik, őszintén elmondják a véleményüket. Egyetlen dolog tilos nálunk: a durva kritizálás.-Készü^ök-e mostanában í valami rendezvényre?- Igen, egyéves működés után gondoltunk először arra, hogy egyfajta műsor keretében bemutatkozzunk.- Mikor ismerkedhet meg veletek az egri közönség?-Április 10-én 19 órától várunk minden érdeklődőt a „Nagyon fáj!” című összeállításunkra. Éz egyben a költészet napja előtti tisztelgés is. Saját írásainkat fogjuk előadni, zenés keretbe foglalva. S ha már módunk nyílt a Hírlapon keresztül is a bemutatkozásra, szeretném megragadni az alkalmat, hogy meghívjak minden alkotó és művészetpártoló barátunkat foglalkozásainkra, amelyekre általában péntekenként, délután öt órától kerül sor.-j í Elek Eszter O
