Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-26 / 98. szám

/ EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1996. ÁPRILIS 26., PÉNTEK {LAP LŐRINCI, PETERVASARA VAROSOK ES KÖRZETÜK NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 98. SZÁM ÁRA: 29 FORINT Hírlap Fiókszerkesztőség, hirdetésfelvétel, lapterjesztés! Mielőbb meg kell állítani a falvak lesüllyedését A vidékfejlesztés egyelőre csak illúzió Hazánk lakosságának 40 százaléka a 10 ezernél kevesebb, 10 százaléka a 10-20 ezer körüli lakosú falvakban él. Az ott élők helyzete kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A községekben csaknem háromszor akkora a szegénység, mint Budapesten. Mindezek fokozottan érvénye­sek a mezőgazdasági terme­lésre kedvezőtlen adottságú vi­dékeken, mint Észak-Magyar- országon, vagy a Dél-Dunántú- lon. így nem véletlenül az északi régióhoz. tartozó Kom­pokon, a GATE Kutatóintéze­tében tartotta tegnap a témával kapcsolatos országos fórumát az MSZP Agrártagozata. (Folytatás a 3. oldalon) Hivatali átszervezés Hatvanban - számottevő létszámleépítéssel? A hatvani képviselő-testület tegnapi tanácskozásának fő kér­dése az volt: elfogadják-e a polgármesteri hivatal átszervezésé­ről szóló előterjesztést. A városatyák némi módosítással igent mondtak a javaslatra, így a jövőben látványos változások vár­hatók az apparátus működésében. Mindez feltehetően érinti a dolgozók létszámát is. (Részletek a 3. oldalon) Csak a HEVES ^“HÍRLAP olvasóinak Esély a mellékvonalaknak Az egrinél sem csökken a vasúti dolgozók létszáma- A MÁV általános korszerűsí­tésének és versenyképessé téte­lének folyamatába illeszkedik be a Regionális, Profitcentru­mok mostani kialakítása - fej­tette ki Dikházi Tibor, a vasút­társaság miskolci Igazgatói Hi­vatalának vezetője. Az országban létesített 20 központ célja, hogy megoldást találjanak a mellékvonalak gaz­daságos üzemeltetésére. Az el­várás az, hogy önfenntartókká váljanak az új szervezetek, és a személy- és teherforgalom jobb hasznosításával biztosíthassák a vonalak fennmaradását. Szo­rosabb együttműködést alaki-, tanak ki a helyi önkormányza­tokkal, hogy rugalmasabb le­hessen piaci magatartásuk. (Folytatás a 3. oldalon) A megyei közgyűlés előtt a füzesabonyi beruházás Tájékoztató a Tigázról Ma reggel 9 órakor Egerben, a Megyeházán tartja soros ülését Heves megye közgyűlése. Elő­ször a Tigáz Rt. tevékenységé­ről ad tájékoztatót Biagio Ma­rino, az olasz Italgas által meg­vásárolt cég vezérigazgatója. A földkárpótlás, a tulajdon- változás és a földhasználat tö­megeket érintő kérdéseiről Zol- tai Béla, a Földművelésügyi Minisztérium Heves Megyei Földművelésügyi Hivatalának megbízott vezetője, Kalmár Imre, a megyei földhivatal, il­letve dr. Magyarfalvy Krisz­tina, a megyei kárpótlási hiva­tal vezetője számol be. Szó esik majd az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetbe került települések pályázati le­hetőségéről, valamint a füzes­abonyi pszichiátriai otthon be­ruházásáról. (-ne) Ismerkedés az egri nyomda munkájával Tegnap a megyeszékhelyen befejeződött a Magyar Nyom­dász Szakmai Szövetség kül­döttgyűlése. A vendégek ez alkalomból a nemrég privati­zált Egri Nyomda Kft. munká­ját is tanulmányozták. Kopka László vezérigazgató fogadta őket, és ismertette a nagy múltú cég munkáját. Megtudhatták, hogy a nyomda fontos szerepet tölt be Eger életében, hiszen sok családnak megélhetést biztosít. Két napi­lapot, a Heves Megyei Hírla­pot és a Nógrád Megyei Hírla­pot itt nyomják. Emellett fo­lyóiratok és könyvek előállítá­sával is foglalkoznak. Az idén tovább bővítik exportjukat, és év végéig egymilliárd forintos árbevételt irányoztak elő. Az érdeklődő vendégeket Kopka László vezérigazgató tájékoztatta fotó: perl Márton A belepő enyhíthetne a Szalajka-völgy gondjain? Száraz lábbal át a szilvásváradi tavon Az emberi mű állandó munkát igényel: a két tóra 30^t0 millió kellene Ma már nem kell megismétlődnie a bibliai csodának ahhoz, hogy valaki száraz lábbal átkelhessen, ha nem is a Vörös-ten­geren, de a szilvásváradi tavak valamelyikén. A négy Szalajka- völgyi tó közül kettőn: a terep vonulata szerinti alsó és a leg­felső végén húzódókon. A nem mindennapi rejtély egészen prózai magyarázatával Doros Péter, az Észak-magyarországi Vízmüvek Rt. helyi vízmütelepének vezetője szolgált. Sziréna „Jó” hangulatú betörés Recsken Egerben, az Északi-lakótele­pen tegnap hajnalra feltörtek két újságospavilont. Az olva­sásra kiéhezett elkövetők a rongálással nagyobb kárt okoz­tak, mint amennyi az elvitt nyomdatermékek értéke. A megyeszékhelyen a tegnapi nap a gépjármüfeltörések je­gyében telt el, a rendőrségnek ebből jutott számos eset a tu­domására. így az Arany János utcában három jármüvet, a Má­tyás király úton egy Zastavát, egy Dobó utcai lakos és egy osztrák állampolgár gépkocsi­ját érte éjszakai támadás. (Folytatás a 2. oldalon) A történet lényege: a két el­iszaposodott, mintegy 4 ezer négyzetméter felületű tavat a közelmúltban teljesen lecsápol- ták. A hozzáértők szerint így lehet csak hatékony beavatko­zással könnyíteni helyzetükön. A vízben ugyanis jelentős, már- már aggasztó arányban növe­kedett a szervesanyag-tarta­lom. A partról és áfákról a ta­vakba hulló rothadó levelek, ágak, növényi részek bő után­pótlást szolgáltatnak a kedve­zőtlen folyamathoz. A tavak megtisztításának legjobb módja, ha lecsapolják és medrüket kitakarítják. A műveletre egyszerű, de költsé­ges megoldás kínálkozik - a ta­vakból ki kell kotorni az ott fel­halmozódott iszapot. Ám ez közel sem kis vállalkozás, mi­vel az említett két helyszínen, az óvatos becslések alapján is, legalább 6 ezer köbméter anyagot kellene megmozgatni és elszállítani. Az így kitermelt mennyiségből valószínűleg kö­zeli mélyedéseket töltenek föl. A növényeknek értékes táp­anyagokat is tartalmazó iszap hasznosításánál fölmerült, hogy termőföld javítására szol­gáló összetételként értékesítsék az anyagot, ám a drága fuvar ennek is útját állja. (Folytatás a 4. oldalon) A Pí-víz diadalútja Magyarországon A negyedik energia titkai Először jó néhány éve találkoz­tunk^ Dr. Fülöp László akkor azért érkezett Egerbe, hogy be­széljen a Pí-vízről, a vele össze­függő technológiáról. Igaz, a zárt gondolkodásúak akkortájt üldözték a felkészült kutatót, sarlatánságnak minősítve mindazt, amit csinál. Az eszükbe se jutott, hogy az egészet nem ö találta ki, hanem a nagyhatalomnak számító Ja­pán. Áz ottani precíz emberek legalább 45 éve kidolgoztak minden mozzanatot, s bizonyí­tották az összes állítást. A kitartó karakter addig vi­askodott, amíg elérte, hogy el­ismerjék a távoli országból pos­tázott eredményeket. Az általa irányított Hemo- trade Kft. székhelyén, Kaposvá­rott beszélgethettünk a nehezen meglelt diadalát állomásairól. 1. A diskurzus ezernyi friss in­formációval gazdagított. Ezek egy részét adom át most, hogy szembesüljenek azzal az átla­gosnak aligha minősíthető egyéniséggel, aki a kérdésekre mindig eredeti válaszokat kere­sett és talált. 1973-ban végzett - általános agrármérnöki szakon - Veszp­rémben. Törzs-dunántúliként emlegeti faluját, Szentgált, ahol először dolgoztak a Géza feje­delem által behívott hittérítők. Fiatalon izgatta az ezotérika. (Folytatás a 3. oldalon) Kilencszáz fellépő gyermek részvételével, mától Művészeti fesztivál Egerben Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont művészeti fesz­tivált rendez április 26-27-én. A Miénk a tér elnevezésű ese­ményen a megye, valamint a környező települések általános iskolás tanulói szerepelnek. A fesztiválon többféle kate­góriákban indulhatnak a fiata­lok, így április 26-án, ma dél­után 2 órától a modern tánc, vers, szólóének és énekkar ka­tegóriákban mérhetik össze tu­dásukat a diákok. Április 27-én, szombaton délelőtt 9 órakor Társi József, Eger Megyei Jogú Város Pol­gármesteri Hivatala Művelő­dési és Sportirodájának veze­tője nyitja meg a rendezvényt, majd a néptáncban, népi, dra- matikus és bábjátékban, vala­mint hangszeres zenében jeles­kedő fiatalok lépnek a szín­padra. A 900 fellépő produkcióját hattagú zsűri - Szepesi György előadóművész, Karsai János pantomimművész, Jónás Zol­tán előadóművész, Tatár Gabi, az egri Gárdonyi-színház szín- művésznője, Braun Miklós tánckoreográfus, Botond Béla táncpedagógus és Agyagási Dezső, az egri polgármesteri hivatal Művelődési és Sport­irodájának közművelődési fő­előadója - nézi végig, majd ér­tékeli azokat. A fesztiválon résztvevő gye­rekek az egri általános iskolák­ból, valamint az ecsédi, a fel- debrői, a makiári, az ostorosi, a bélapátfalvai, az egerbaktai, a bogácsi és a feldebrői iskolák­ból érkeznek. Önökkel Mondjuk - Önökért Újabb tehertétel? Hallom a hírt a rádióból: új pénzügyminiszterünk a jövő évtől javasolja majd a kamatadó újbóli bevezetését. Megdöbbentem. Nemcsak azért, mert miniszterelnökünk szigorúan hangsú­lyozta, hogy nem engedi a lakosság további sanyargattatását, hanem azért is, mert ez a kiszivárogtatási akció ismerős, még a korábbi rezsimből. Felesleges az ilyesmi, ugyanis abban az érá­ban mindenki megtanult a sorok mögött olvasni, azaz, ma már senkit nem lehet átverni. Nem a sikerlovagokat védem, nem azokat a milliárdosokat, akik fondorlatosán összelopták pénzüket, hanem azokat a kis­embereket, akik nehézségeik ellenére is megtakarítottak vala­mennyit, s azt a bankokban helyezték el. A kamatok csökkentése már megkezdődött, ugyanakkor a hitelekért dukáló összeg nem nagyon csökken. Ezek után felháborító, hogy megint ezt a réte­get sarcoltatják. Ráadásul közgazdaságilag is rossz lépés lenne, mert az érintettek nagy számban vennék ki forintjaikat. Nem is szólva a bizalom apadásáról. Nem érdeke a kor­mányzatnak az, hogy ezt produkálja. Már csak azért sem, mert két esztendő múlva megint voksolás lesz. S ők bizony nyerni szeretnének. Pécsi István Harc a Földünkért - a megyeszékhelyen Zöld szívesek találkozója A Föld napja nagyszabású ren­dezvénysorozatának zárásaként a Zöld Szív Ifjúsági Természet- védő Mozgalom, továbbá az Életfa Környezetvédő Szövetség Zöldszíves Juharága és a Kör­nyezetvédők Ifjúsági Köre az idén a megyeszékhelyen ren­dezi meg a VII. Országos Zöld Szív-találkozót. A háromnapos - a szervezők szándéka szerint változatos - rendezvény célja a környezet­és természetvédelmi szemlélet- formálás. A találkozón a prog­ramok sorában szerepel ma - a megnyitót követően - gyer­mekopera a Megyei Művelő­dési Központban, majd az ér­deklődők megtekinthetik Vizur János természetfotóit. Szombaton délelőtt módszer­tani bemutatókra kerül sor, me­lyek témái: vízvizsgálat, régé­szet, műemlékek, védett növé­nyek, fák. Szaktúrákat indíta­nak az Eged-hegyi természet- ismereti tanösvényre, az eger- szalóki víztározóhoz, a novaji forráshoz, valamint az Osto- rosi-tóhoz. Ugyanezen a napon este a Zöld Szív országos pályázat eredményhirdetését 9 órától lampionos felvonulás követi, ami a Megyei Művelődési Központtól, érintve a várat is, a Dobó térig halad. Ezután a Kö­zépiskolai Diákkollégium ad otthont a táncháznak. A vasár­nap a kisebbeké. Az Érsekkert­ben délelőtt labirintusjátékkal várják a gyerekeket, s az ügye­sebbek aszfaltrajz-versenyen is részt vehetnek. (elek)

Next

/
Thumbnails
Contents