Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-25 / 97. szám
1996. április 25., csütörtök Gazdasági Tükör 9. oldal Zöld jelzés a beruházásoknak? Csatornamizéria Parádsasváron és Verpeléten (Folytatás az 1. oldalról) Ennek eredményeként a tisztítóra ugyan megkapta a kért támogatást Parádsasvár - ez két éve 18 millióért el is készült -, a csatornára viszont nem. A napi 150 köbméter kapacitású telepre - köszönhetően egy két évtizeddel korábbi beruházásnak — mintegy 250 ingatlant be is kötöttek, csakhogy ez a falu alig 15 százalékát érinti. A gondot ugyanakkor az is tetézi, hogy a szennyvízberuházások támogatását az állam ’94-ben leállította, s bár tavaly óta újra lehet pályázni, a korábbi 50 százalékos állami támogatás az idén már 30 százalékra csökkent. Parádsasvár is ennek a „levét issza”, miután tavaly csupán egy, az idénre szóló ígéretet kapott.- Fájlalom, hogy '91 óta nem tudtunk előrébb lépni a csatornahálózat ügyében - jelentette ki Holló Henrik. - Holott, ha valaki jogosult lenne a megyében az állami támogatásra, az a védett vízbázison fekvő Parádsasvár. Innen ugyanis tíz település kapja az ivóvizét, két víztározónk van, itt található a Tárná vízgyűjtő területe, ráadásul a „sima" 19 forrás mellett van két csevicénk is... 1992-ben a teljes beruházás a tisztítóművel együtt 32 millióba került volna, most csak a csatorna- rendszer kiépítése mintegy 110 millióra tehető. Míg ugyanakkor a költségek nőnek, a támogatás csökken : ma már csupán a bekerülési költségek 30 százalékára számíthatunk. A vízügyi és a környezetvédelmi alapokra ugyan még pályázhatnánk, de az elmúlt években ezek is kiürültek. * Sok tekintetben hasonló cipőben jár Verpelét is. Dr. Prokai János polgármester elmondása szerint az ő történetük szintén öt évvel ezelőttre nyúlik visz- sza, miután a tisztító és a hálózat terveit még ’91-ben rendelte meg a település. A kálvária innentől kezdve szinte lépésről lépésre megegyezik a sasváriakéval: az eredménytelen pályázatok után 1994-re elnyerték a tisztítóra a pénzt, ám a választások miatt azt csak tavaly utalták át. Az áfa nélkül 58 millió forintos beruházás így idén nyárra készül el, bár - tette hozzá némi iróniával a polgármester - az állami támogatást még 50 millióra kapták, csak hát az infláció nem volt tekintettel a kormányváltásra...-Hiába pályáztunk a különböző alapoknál is, pedig Verpelét vízbázisa is veszélyeztetett - jegyezte meg dr. Prokai János -, lévén a község homokos talajon fekszik, s a csapadék gyakorlatilag szűrés nélkül kerül le a felszíni rétegekbe. Itt mintegy 4200-an 120-130 ezer köbméter vizet fogyasztunk, ami - immár szennyezetten - egy az egyben kerül vissza a talajba. A vizet ugyanakkor az alig 10-15 méteres felszíni kutakból nyerjük... A polgármester mindezek ellenére bizakodó: miután a „műszakilag szakadt beruházások” (értsd: a csatornahálózat és a tisztítómű beruházásának különválasztása) idén előnyt élveznek, Verpeléten remélik, ezúttal már megkapják a pénzt is. Dr. Prokai János úgy véli, nyilván megvan annak is a logikája, hogy miért kellett szétválasztani e két dolgot, ám az teljesen értelmetlen, hogy egy településen éveken keresztül - csatornahálózat hiányában - csak nézni lehessen a tisztítóművet, tekintve, hogy egyik sem használható a másik nélkül... A másik ok az optimizmusra: annak dacára, hogy áfa nélkül is mintegy 220 millió forintos beruházásról van szó, az 1550 ingatlantulajdonosból 1300-an már fizetik is a csatornatársulási díjat. Noha Budapesten arra számítanak, hogy a kivitelezés anyagi von- zata sokakat visszariaszt, Verpeléten mindenképpen kitartanak az eredeti elképzelés mellett, még ha a beruházás anyagi fedezetén tátongó 20- 30 milliós rés betömésére hitelt kell is felvenniük. *- Ezekre a beruházásokra cél- támogatást 1991-től lehetett kérni - jelentette ki a pályázatok összegyűjtésével és továbbításával megbízott TÁKISZ igazgatóhelyettese, Szívósáé Simon Katalin a polgármesteri észrevételekre reagálva. - Ha a pályázó megfelel a feltételeknek, úgy alanyi jogon jár a támogatás. Az ezzel kapcsolatos problémák viszont már ’93-ban jelentkeztek, ugyanis az állam egyszerűen nem győzte kielégíteni a rohamosan növekvő igényeket, Szívósné szerint a gondok akkor kezdődtek, amikor egyszerre kérték be a ’93-as és a ’94-es igényeket. Amikor ugyanis 1993-ban összeszámolták a ’94-es igényeket, kiderült, hogy az abban az évben indulóknak gyakorlatilag már nem jut dotáció, ezért is vették ki a támogatási körből ezeket a beruházásokat. Azt viszont cáfolják, hogy akkoriban úgymond „ náluk akadt el az információ" : fogalmuk sem volt róla, hogy a Belügyminisztérium radikális szűkítést tervezett ’93-ban, így semmi okuk nem volt, hogy ne továbbítsák a pályázatokat. Az önkormányzatoknak április 23-án kellett beadniuk a pályázataikat, amit a TAK1SZ június 17-én továbbított a minisztériumba. Az a levél viszont, amely a települések által sérelmezett visszafogásról, azaz a ’94-es költségvetési törvényjavaslatról tájékoztatta a hivatalt, Szívósnéék szerint csupán július 21-én érkezett Egerbe, ráadásul - egy kísérőlevéllel egyetemben - ezt két nappal később már ki is küldték a polgármestereknek. Azt azonban, hogy komoly problémáról van szó, az is mutatja: Parádsasvár és Verpelét mellett ott áll a sorban Heréd és Sírok is, ahol a szennyvízberuházások 1995-ben „szakadtak szét". A TÁKISZ szerint azonban mindenképpen reménykeltő, hogy „a műszakilag kettészakadt beruházások" másik felét az idei céltámogatási igények kielégítésénél az első helyre sorolta az 1995-ös költségvetési törvény. Kühne Gábor Átalakul az adósság is A tartozások harmada a magánszektoré A Magyar Nemzeti Bank napokban közzétett legfrissebb adatai szerint az ország teljes nettó adósságállományában az MNB és a kormányzat együttes része 69 százalékig) 67-re mérséklődött. A magánszektor adósságai esetében az idén kiszűrik azokat a hiteleket, amelyeket a külföldi anyavállalatok adtak magyarországi érdekeltségeiknek. Ezek többsége ugyanis valójában nem kölcsönnek, hanem működőtökének minősül, és a magyarországi érdekeltség feltőkésítését szolgálja, bár a művelet hitelezési formát ölt. A magánszektor - tulajdonosi hitelek nélküli - bruttó adósságállománya 7,5, míg a nettó adósságállománya 5 milliárd dollár volt. A kormány és az MNB bruttó adósságállománya 22,1 milliárd dollárt, a nettó pedig 10,1 milliárd dollárt tett ki február végén. így összességében az ország - tulajdonosi hitelek nélküli - nettó külföldi adóssága február végén, folyó árfolyamon számolva 15,1 milliárd dollár volt, 0,3 milliárd dollárral kevesebb, mint decemberben. Ebből 0,2 milliárd dollár a keresztárfolyamok változásának következménye. Az első két hónapban ösz- szesen 347 millió dollár működötöké érkezett, háromszor annyi, mint a múlt év hasonló időszakában. A bankrendszeren keresztül 128 millió dollár áramlott be február végéig, ebből az állami vállalatok privatizációjára 2 millió dollár érkezett. • FEB A burgonyabogár nem válogat Jó tanácsok kiskerttulajdonosoknak A burgonyatermesztéssel foglalkozó kiskerttulajdonosoknak kizárólag a vetőmagboltokban kapható, államilag ellenőrzött vetőgumók felhasználását javasolják a szakemberek. Nem véletlenül. Az elmúlt években ugyanis sokan ráfizettek a szabadpiacon vásárolt termékekre, sok gazdálkodóra sóztak rá őszi szedésből származó, fertőzött, betegségeket hordozó gumókat. Nem elég azonban fémzárolt vetőgumót vásárolni, illetve ültetni, mert ha a kertészkedő nem készült fel burgonyabogár elleni védekezésre, búcsút inthet a termésének. A növényvédő szakemberek ezért azt tanácsolják, hogy - mivel ez a kártevő a széllel is terjed - lehetőleg széltől védett helyen ültessenek burgonyát, így valamelyest enyhíteni lehet a veszélyeket. A burgonya ellensége ellen ki-ki pénztárcájához mérten védekezhet. Egyszerű, hatásos és főként olcsó védekezési mód, ha a termelő a bogarakat, tojásait és lárváit egyszerűen kézzel leszedi a növényről. A kényelmesebb, drágább megoldás a növényvédő szeres permetezés. A szer kiválasztásában és adagolásában a boltokban dolgozó szakemberek szívesen segítik a gazdálkodókat. U. G. Jééé ................................. Á I « N À Z an» rok*°rárüh01 ^ : - c-c eWm,sier e ár0 é5 meg egy minden kedves érté\cü Eurotou ól 13 óráig„yitás napi«*" 000 forint vaSórnop 8'to ^ sok,8.30-9,» _______________ é„ő*t • .________ ——iirrni * * m § lg Kenyérgyár át 9, Mennyi! ^ És csak ennyi!
