Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-25 / 97. szám
HEVES T HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. ÁPRILIS 25., CSÜTÖRTÖK VII. ÉVFOLYAM 97. SZÁM ÁRA: 29 FORINT HÍRLAP fiókszerkesztőség, hirdetésfelvétel, lapterlesztés! üMÿSïIb A Leier Mát rat he rm mátradereeskei téglagyárában az elmúlt esztendő gazdasági eredményéről, valamint az idei tervekről és a folyamatban lévő beruházás helyzetéről tegnap személyesen, a helyszínen tájékozódtak a cég tulajdonosai, Michael Leier és Kurt Menhofer urak. (Információnk a 2. oldalon olvasható) fotó: perl marton Egerben a nyomdász szakmai szövetség küldöttei Folyamatosan fellépnek az ágazat érdekeiért Évente kétszer tart küldöttgyűlést a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség. A százéves múltra visszatekintő szervezet tegnap Egerben, a Hotel Flórában ülésezett, és több fontos témát vitattak meg. A tanácskozás fontosságáról Kelé- nyi Ákos főtitkár a következőket mondta lapunk munkatársának:- Szívesen jöttünk Egerbe, miután a szervezetünk 124 tagja közül az egyik a nagy múltú Egri Nyomda Kft., ahol sikeresen befejeződött a privatizáció. Emellett a megye- székhelyen és a megyében jól működő nyomdai vállalkozások is találhatók. A mostani, XI. közgyűlésünk beszámolójának sarkalatos része volt a fokozott érdekvédelem, miután a hazai nyomdaipar hátrányban van a külföldi országokéval szemben. Például az itthon nem gyártható papírok, gépalkatrészek után vámot és áfát kell fizetnie, amely jelentős terheket ró a vállalkozókra. A külföldi országokból érkező nyomdaipari termékek viszont vámmentesen kerülnek hozzánk. Ezért másfél éve felemeltük szavunkat az illetékes szakminisztériumoknál, a Versenyhivatalnál és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán, hogy a vámot és a forgalmi adót függesszék fel. Az üggyel foglalkoznak, az illetékesek érzik is annak fontosságát, de döntés még nem született. Ezért változatlanul fellépünk ennek a megváltoztatásáért. Közgyűlésünk megtárgyalta az ágazati kollektív szerződés tapasztalatait, amely immár négy éve létezik a szakmában. (Folytatás a 2. oldalon) Sziréna A zsákmány: szerszám és iratok A mentők, a tűzoltók, s a rendőrség ügyeletéin alig-alig csör- rentek meg tegnap a telefonok. A szolgálatban lévő lánglovagokat ezúttal csupán kisebb tar- lótüzekhez riasztották. * A rendőrség járőreinek valamivel több dolguk akadt az elmúlt 24 órában. Recskről, a Luci-fair bárból ugyanis szőrén-szálán eltűnt egy 15 ezer forint értékű mikrofon. * Egy Egerbakta és Bátor közötti gyümölcsösből mezőgazdasági szerszámokat emeltek el eddig ismeretlen „kertbarátok” hozzávetőlegesen tízezer forint értékben. * Az egri Markhot Ferenc Kórházból egy beteg pénztárcáját lopták el, amelyben a személyi iratok mellett kétezer forint is volt. * Az egri Makiári úti borozóból tegnap hajnalra édességeket és a váltópénzt tulajdonították el ismeretlen tettesek. Két bűncselekmény néhány perc leforgása alatt - a vádlott egyben sértett is Fejszével ütött, fejszével ütötték Nem szokványos ügyben kellett ítéletet hirdetnie tegnap a Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsának. Egyfelől azért nem, mert a bíróság - bár komoly erőfeszítéseket tett a történtek rekonstruálására - meglehetősen szegényes bizonyítási anyagra támaszkodhatott, másfelől pedig azért, mert az ügy I. rendű vádlottja egyben sértettként foglalt helyet a tárgyalóteremben. Nos, a bíróság az I. rendű vádlottat, a 41 esztendős kiskörei S. G.-t bűnösnek mondta ki életveszélyt okozó testi sértés büntette kísérletében, ezért őt 1 évi börtönre ítélte, melynek végrehajtását három esztendőre felfüggesztette, egyben pedig pártfogói felügyelet elrendelését tartotta szükségesnek. A II. rendű vádlott, az ugyancsak kiskörei B. I.-né szintúgy bűnösnek találtatott súlyos testi sértés büntette kísérletében, ezért őt 8 hónapi börtönnel sújtották, ám ennek végrehajtását két évre felfüggesztették. Az I. rendű vádlott és védője, valamint a II. rendű vádlott a határozatot tudomásul vette, ám az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn magának, így az ítélet nem vált jogerőssé. (A részletekről a 4. oldalon olvashatnak.) Csak a HEVES "I" HÍRLAP olvasóinak Zöld jelzés a beruházásoknak? Csatornamizéria Parádsasváron és Verpeléten Aligha lehet csodálkozni azon, hogy a hosszú évtizedek mozdulatlansága után az utóbbi pár esztendőben falvaink kapva kaptak minden olyan lehetőségen, amelyben a fejlődés, az előrelépés zálogát látták. A telefonhálózatok bővítése - vagy éppen kiépítése - mellett szinte mindenki vállalta a gázprogram nehézségeit, sőt sokan a csatornázást sem akarták a következő évezredre elhalasztani. Noha sok szempontból is ez utóbbi beruházásnak illene elsőbbséget élveznie, e fejlesztések több helyen indokolatlannak tetsző késedelmet szenvednek. Parádsasváron és Verpeléten legalábbis úgy látják, a támogatások elosztásánál „homok kerülhetett a gépezetbe”: mindkét település - annak ellenére, hogy súlyos érveket sorakoztattak fel a beruházás alátámasztására - ez idáig hiába várta a központi segítséget. Parádsasváron a csatornázás ötlete még 1991-re datálható, ám hiába fogant meg a gondolat, a falu pályázatait sorra elutasították - emlékszik vissza a történtekre Holló Henrik polgármester. Ráadásul - ami a sasváriak szerint külön sérelmes is - ’93- ban gazdasági megfontolásokból megosztva adták be a pályázatot: akkor a szennyvíztisztítóval indították volna a beruházást, egy évvel később pedig a csatornahálózat kiépítésével folytatták volna. Mindezt azért, hogy ne terheljék túl az apró település költségvetését. A pályázati határidő lejárta előtt egy nappal azonban „illetékes helyen” közölték, hogy már eleve csak azokat a kérelmeket küldjék fel a Belügyminisztériumba, amelyekben ’93-ra igényeltek pénzt. (Folytatás a 9. oldalon) A Szilágyi-gimnáziumi példa igazolja: a művészet sosem sorvad el Diák irodalmi antológiát adtak ki Mostanság divatos a művészet válságára hivatkozni, s amiatt keseregni, hogy végveszélyben az irodalom, hogy megcsappant az érdeklődés. Kétségkívül előfordul ilyesmi, de az ellenkezője is igaz. Legalábbis erről győzött meg az a rendezvény, amelyre a napokban hívtak meg az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium fiataljai. A tizenévesek azért jöttek össze, hogy ünnepélyes keretek közt átvehessék azt az antológiát, amelyben írásaikat tették közzé. Természetesen nevelői segédlettel. Miközben forgatták a nekik szóló példányokat, s megindult köztük a diskurzus, gyorsan áttanulmányoztam a kiadványt. Öröm volt szembesülni azzal a bensőből fakadó igényességgel, amely prózájukat és lírájukat jellemezte. Itt-ott felbukkantak azok a sorok, amelyek ígéretesek, s arról vallottak, hogy a debütáló fiúkból és lányokból érett tehetségek lehetnek. Persze csak akkor, ha kitartanak kötődésük, pillanatnyi vonzalmuk mellett. Sosem voltam borúlátó, de ez a seregszemle még inkább megerősítette bizakodásomat. Igen, a művészet sohasem sorvad el. Különösképp akkor, ha ebben az álságos, ebben az agyonkapitalizált világban akadnak olyanok, akik lélekemelő dolgokra koncentrálnak. Feltűnt: túlzottan sötéten látják a jelent, s költeményeikben főszerepet kap a kiúttalanság. Kérdem őket, indokolják, magyarázzák meg ezt az alapállást. Válaszaik minden kommentár nélkül is beszédesek, elgondolkodtatóak. (Folytatás a 2. oldalon) Új traffipaxok az útjainkon Az országban eddig 78 traf- fipax vigyázott az „utak rendjére”, szerdától viszont már csaknem száz. A rendőrség fejlesztése során ugyanis húsz Multanova típusú, radaros sebességmérőt állítottak'forgalomba. Ez a készülék fél másodperc alatt készít el egy felvételt. A gép képes elölről és hátulról fotózni, és menet közben is meg tudja örökíteni a mellette elhaladó szabálysértőt. Lakott területen 75, autópályán 150, országúton pedig óránkénti 110 kilométer sebességtől róható ki bírság. A maximális büntetés 30 ezer forintot, valamint a jogosítvány egy évig terjedő visszavonását jelenti. Kényszerek Kelet-Európábán „Tudunk-e olyanok lenni, mint ok?” „A kelet-európai országok csatlakozási esélyei a NATO-hoz” címmel szervezett szimpóziumot a közelmúltban a német Friedrich Ebert Alapítvány. A budapesti tanácskozáson - Kovács László külügyminiszter, dr. Dietrich Genscher NATO-tá- bornok és Fehér József közigazgatási államtitkár társaságában - Korózs Lajos országgyűlési képviselő is felszólalt. A rendezvény apropójául az szolgált - tudtuk meg az egri honatyától -, hogy hazánk immár hivatalos formában is átadta a katonai tömbhöz való csatlakozási kérelmét'. Korózs Lajos szerint a közép- kelet-európai államok gondolkodását, cselekvését bizonyos kényszerek szűkítik. Ezek a kormányok egyfelől örökös bizonyítási kényszer hatása alatt állnak: abbéli félelmükben ugyanis, hogy rosszat cselekszenek, sokszor nbm is tesznek semmit. Igaz - teszi hozzá -, itt a nyugati országok szimpátiáját, illetve antiszimpá- tiáját is figyelembe kell, venni. Másfelől a hasonlítási kényszer is munkálkodik: nem arról van ugyanis szó, hogy - a nyugati mintára - ebben a régióban is létre kívánnak hozni az államok egy, az Európai Unióhoz hasonló közösséget, hanem ők maguk is oda szeretnének bejutni. Ennek azonban rengeteg feltételé v^p, a jogharmonizációtól kezdve a hadseregek kompatibilitásáig bezárólag. A képviselő ezeken túl szólt a bizonytalanság megszüntetésének és a biztonság megszerzésének kényszeréről is. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzott: a NATO-tagság létrehozna egy olyan magas szintű dialógust, amely kizárná a konfliktusok eldurvulásának lehetőségét. Mindezeket figyelembe véve, Korózs Lajos szerint definiálni kellene a NATO-nak, hogy mik is a céljai, emellett az atlanti együttműködést szélesíteni, míg a szomszédsági kapcsolatokat erősíteni kell, illetve tovább ápolni a baráti viszonyt a tradicionális nyugati partnerekkel, ugyanakkor pedig nyitni a többiek felé is. (-ne) Hevesen: még mindig zajlik a vízművita Hatvanötmilliós hitelről döntött az önkormányzat Húsz napirendi téma megtárgyalásához kezdett hozzá Heves Város Önkormányzata a tegnap délutáni ülésén. Közülük is elsőként az egyik legfontosabbat, amely az elmúlt évi költségvetés teljesítéséről szólt, a hozzászólókkal csaknem azonos módon - Rudolf Andrásné bejegyzett könyvvizsgáló véleményével egyezően - megfelelőnek és jogszerűnek ítélt meg a testület. Értetlenkedést és nemtetszést váltott ki azonban a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló rendelet módosítása során az, hogy az elkövetkező időszakban is el kell fogadni 174 százalékban - kárpótlási jegyet a bérlakások értékesítésekor. A napirend tárgyalásakor egy kérdésben nem tudott dönteni a testület, abban, hogy milyen mértékű legyen a befizetett lakás-használatbavételi díj visszafizetése, és az mikortól kerüljön bevezetésre. Ezt követően még- mindig további kétórás vitát váltott ki a dél-hevesi térség és a megyei vízmű rt. jövőbeni viszonya. (Folytatás a 2. oldalon) \
