Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-22 / 94. szám

4. oldal

Hazai Tükör

1996. április 22., hétfő

Együttműködés. A szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni közös harcról szóló megállapodást, valamint kétoldalú toloncegyezményt írt alá vasárnap Budapesten Kuncze Gábor magyar és Avdo Hebibdel bosznia-her- cegovinai belügyminiszter. Tisztújítás. A tisztségviselők megválasztásával szombaton befejezte munkáját a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának közgyűlése. A 122 szakszervezet 60-70 ezer tagját tömörítő konföderáció elnöke Gaskó István lett. Ő egyben a Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezetének is elnöke. Csalódott fórom. Éles kritikával illették a kabinet döntéseit az MDF egészségpolitikai tanácskozásán, és úgy vélték: Szabó György népjóléti minisztert eleve komisszárszerepre jelölték, aki nem szakmai, hanem szigorúan pénzügyi álláspontot képvisel.

A kudarc oka. A kormányzópártok vereségének nyílt beismeréseként értékelte a próba- voks idei kaposvári rendezvényeinek elmaradását Torgyán József, az FKGP elnöke. Szerinte a koalíciós pártok nem tudják elviselni az FKGP egyre növekvő népszerűségét. Hiányérzet. A kormánynak nincs jövőképe, az ország sorsát hosszabb távon meghatározó kérdések és döntések nem illeszkednek a politikájába. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz-MPP elnöke állapította meg a Magyarország 2010 elnevezésű konferencián.

Teljes ülés. Az Alkotmánybíróság ma megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint alkotmányellenesen csökkentették visszamenőleges hatállyal a külföldi részvételű gazdasági társaságoknak adott adókedvezményeket.

Egyetértés a kisebbségek parlamenti képviseletének szükségességéről

Törvénymódosítást is sürgetnek

A Parlament adott otthont a jubileumi megemlékezésnek

Mielőbb szükség van a kisebbségi törvény módosítására, s meg kell teremteni a kisebbségek parlamenti képviseletét. A többi között ezt szorgalmazták azon a találkozón, amellyel a kisebbségi önkormányzati rendszer létrejöttének első évfordulójáról emlékeztek meg szombaton a Parlamentben.

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a kisebbségi önkormányzatok létrehozása régi mulasztást pótolt, ám működésük finanszírozási és jogi szabályozásán még van mit változtatni.

Tabajdi Csaba, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a kormány kiemelt feladatként kezeli a nemzeti és etnikai kisebbségek öntudatának megőrzését. Az ön- kormányzati rendszer megteremtésével a kormány törvényes partnereivé válhattak. Az önigazgatás joga segíthet a beolvadási folyamat megállításában, és megteremtheti önazonosságuk megőrzésének feltételeit is.

Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Ónkormányzat elnöke a jogharmonizáció, valamint a vonatkozó törvény módosításának fontosságára hívta fel a figyelmet. A kisebbségek megoldatlan parlamenti képviseletére utalva rámutatott: a kormánynak sem érdeke, hogy szóvivő híján politikailag eggyé olvadjanak a magyarsággal. A cigányságot - sajátos helyzete miatt - a többi kisebbségtől eltérően, külön kel/kezelni.

Szorgalmazta az államigazgatás áttekinthetőbbé tételét is.

FOTÓ: FEB/HAJDU ANDRÁS

Lásztity Péró, a szerb önkormányzat elnöke - mint több hasonló szószóló - elutasította a kisebbségi hivatal megszüntetésére irányuló törekvéseket. Mint fogalmazott: nem konzultatív tanácskozásokra van szükség, hanem a kisebbségek részvételével folytatott érdemi tárgyalásokra. Szót emelt a kulturális autonómiáért is.

Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa elmondta: mind a végrehajtó hatalom, mind az emberi jogi bizottság támogatja a szóban forgó törvény módosítását. Egyetértenek azzal a javaslattal is, hogy - az érintettekkel együttműködve, javaslataikat figyelembe véve - elő kell készíteni a kisebbségek érdekvédelmének reformját.

A rendszerváltás folytatódik

Az új alkotmány koncepciójának elkészülte történelmi jelentőségű lépés az 1989 óta tartó rendszerváltási folyamatban. Ezt Hack Péter ügyvivő jelentette ki az SZDSZ Országos Tanácsának szombati ülése után.

Az elkészült dokumentum azt bizonyítja, hogy hazánkban az

átalakulás alapelveiben még mindig egyetértés van a politikai élet főbb szereplői között.

Az új koncepció több ponton korszerűsíti az alkotmányos alapjogokat. Igen fontos új eleme az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó rész, és az a tény, hogy ez a szakasz a koncepció elejére került.

Aldebrőt 253 éve alapították

(Folytatás az 1. oldalról)

Báró Grassalkovich Antal 1743. április 24-én adta ki (jog)biztosító levelét uradalma, Debrö vár alatti területének Al Döbrő név alatti betelepítésére. A lakosok Németország több részéből települtek át, magukkal hozva az ott honos mező- gazdasági kultúrát, tudást. Vályogházakat építettek, szőlő és dohánytermesztéssel foglalkoztak, felvirágoztatva ezzel a községet. Közben járvány pusztított, 1827-ben pedig az egész falu leégett, háborúk dúltak, de az életben maradottak újra és újra kezdték. Az első telepesek életszemlélete a munkaszeretet, kitartás, a közös céléh közös tenni akarás. A községben ma is jelen van. Legutóbbi példa erre, hogy sikerült felújítani a templom tetőszerkezetét, s a költségek egy részét közadakozásból fedezték, az itt élők társadalmi munkájukat is felajánlották.

Aldebrő díszpolgári címét idén Molnár József elemi népiskolai tanítónak ítélték oda. Sajnos, azonban ő már 51 éve halott, így az ezzel járó oklevelet és a Basa-Dénes László fafaragó művész által megalkotott emlékplakettet Farkas László polgármester a kitüntetett fiainak adta át. Kisebbik fia, Molnár Sándor édesapja hivatását

választotta, ő jelenleg iskolaigazgató Nagyúton. Nagyobbik fia, Molnár László nyugalmazott repülőmémök, Budapesten él.

Molnár József 1921-től 44-ig élt Aldebrőn, ahol eredményes oktató-nevelő munkát végzett, aktívan részt vett a község társadalmi életében. Levente vezető, tűzoltó és légó-parancs- nok, gazdaköri tag volt. Vezette a Katolikus Ifjúsági Egyesületet, a községi népkönyvtárat. Szigorú és következetes volt, ám mindig nagyon emberséges, igazságos, ezért tanítványai és a község lakói a mai napig is tisztelettel gondolnak rá. 1945- ben Budapesten fogságba esett, onnét romániai gyűjtőtáborba került, s Asztrahányban halt meg 43 éves korában, vérhasban.

A kitüntetés-átadás után az önkormányzat, s társadalmi szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat a községi emlékműnél és az I. és II. világháborúban elesett hősök emléktáblájánál.

A Molnár József iránti megbecsülést, szeretetet jelezte, hogy az ünnepség után fiait körülvették a volt tanítványok, akik több évtized elteltével is meghatódva, szeretettel emlékeztek kiváló tanítójukra.

V. Varga Éva