Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-20 / 93. szám
HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1996. ÁPRILIS 20., SZOMBAT HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 93. SZÁM ÁRA: 29 FORINT ^ Űwmmne Friss TEJ AV0NM0RE PÁSZTÓ KFT. 06-32-360-611 MILKMEN KFT HATVAN, 06-60-480-571 „Múmia” egy csányi romos házban A csányi Major utca 17. szám alatti házat már legalább másfél évtizede nem lakja senki. Ennek megfelelően az épület afféle kísértettanya; az állaga romos, udvarán tanyát vert a gaz. Ide tért be egy helyi polgár, állítása szerint virágot szedni. Am amikor az ablakon benézett, nem akart hinni a szemének.... A lepusztult heverem ugyanis feltartott kezekkel egy múmia feküdt...! A szakértők azonnal a helyszínre siettek, ahol az orvos megállapította: a bűncselekmény lehetősége kizárható. A holttest az első vélekedések szerint legalább fél éve lehetett a szobában, így szinte mumifikálódott; ennek megfelelően az azonosítás is bonyolultabb eljárást igényel. Sára Péter r. százados, a Hatvani Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője elmondta: az elhunyt feltehetően hajléktalan volt, aki a hideg elől húzódott a falak közé. A rendőrség kéri, hogy aki bármit tud a 40-50 év közötti, 165 centi magas férfiról, aki szökésbarna hajat és halálakor szakállt-bajuszt viselt, jelezze bármelyik illetékes szervnél. Támpontot adhat az azonosításhoz az is, hogy az ismeretlen személy jobb oldali 9-estől 12-esig terjedő bordáin régebbi törés nyomait viseli, a fogazata pedig hiányos. A szakemberek műtétre, egyéb orvosi beavatkozásra utaló jelet nem fedeztek fel rajta. (tari) Csak a HEVESg“HÍRLAP olvasóinak Bérlakások helyett saját otthonok A református egyházat az emberség vezérelte Lapunk április 15-i számának első és harmadik oldalán „Négy év vergődés után új lakásban” címmel jelent meg Szuromi Rita írása, amelyet az egri református egyház vezetői teljesen jogosan tényeiben hamis, Kádár Zsolt lelkész személyiségi jogait sértő, az egyház és a hívek erkölcsi érzületét bántó cikknek minősítettek. Mindezzel a Hírlap illetékes képviselői a közös megbeszélés során egyetértettek, épp ezért a szerkesztőség ezúton is megköveti az érintetteket. Annál is inkább, mert célja az olvasók óhajainak sokoldalú szolgálata. Ebből következően készséggel közli azt a beszélgetést, amely egyértelműen, valósághűen összegzi a hiteles információkat. A lelkipásztor mindenekelőtt a legfontosabb históriai előzményekre utal. Annál is inkább, mert ezek az egész problémakör megértését segítik - A Markhot Ferenc utcai Kálvin-házat református elődeink közössége még a múlt században vásárolta meg, azért, hogy hajlékot teremtsen az istentiszteletek számára. Templomuk ugyanis nem volt, ezért ekként hasznosították. így érthető, hogy tornyot is emeltek, ahonnan a harang szólt. Itt működött a lelkészi hivatal, az elemi iskola, s ebben a hajlékban kapott szolgálati lakást a pap is. (Folytatás a 3. oldalon) A törvény az törvény - Hevesen is... Ér-e valamit 650 ember véleménye? Mostanában nem meglepő, ha Hevesen valamilyen cél érdekében az állampolgárok aláírásokat gyűjtenek. Ezért nem volt az akkor sem, amikor a legutóbbi önkormányzati ülésen Árvái István képviselő napirend előtt megkérdezte: mi lesz a sorsa az általa benyújtott, 650 aláírást tartalmazó beadványnak? Akkor Furka Elemér jegyzőtől azt a választ kapta, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően, időben meg fogja kapni a választ.- Mi volt az aláírásgyűjtés célja, és mi lett a sorsa a beadványnak? - kérdeztük az SZDSZ-t képviselő Árvái Istvánt.- A lényege, hogy az aláírók az 1995 decemberében elfogadott helyi adórendelet ellen tiltakoznak: azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat csökkentse a helyi adók mértékét. Azzal az indokkal, hogy a lakosság szűk rétege - például a vállalkozók - agyonterhelt az adókkal, míg egy másik réteg pedig a befizetett adókból él. Ez így szerintük igazságtalan. Szeretném hangsúlyozni - folytatja a képviselő -, hogy nem én kezdeményeztem az aláírásgyűjtést, de magam is egyetértettem vele. Azt viszont megígértem nekik, hogy eljuttatom az illetékes fómmokra, és képviselni is fogom a szándékukat. Sajnos, nem tudtam beváltani az ígéretemet, mert nem tudtam elérni, hogy a költségvetés elfogadása előtt testület elé kerüljön 650 választópolgár véleménye. Az meg kimondottan zavar, hogy a város jegyzője csak azt hajtogatta, hogy a kezdeményezés törvénytelen, s abban nem segített, hogy ennyi ember véleménye időben eljusson megfelelő fórumokra, és az akaratuk valamilyen módon érvényesüljön. (Folytatás a 2. oldalon) Sziréna Vagy elég, vagy ellopják Fákra, illetve csemetékre lehet jellemző a cím a tegnapi nap után. Ostoroson 150 hektár erdő égett, Egercsehi és Eger- bocs között pedig egy 100 hektáros fenyves. A kár az első felmérések szerint mindkét esetben 20-20 millió forint. Kisebb a kára, ám bosszúsága nagy annak a gyöngyösi családnak, amelynek tagjai most ültettek el száz fenyőcsemetét. Tegnapra már csak a hűlt helyük volt a növényeknek. Hevesaranyos és Bátor között is „facsemetegyűjtő” járt. Tizenöt őszibarackfát ültethet el a máséból. Akár szezonálisnak is nevezhetnénk a lopásokat, hiszen Egerben, a főiskola Leányka úti tomapályájáról egy 80 ezer forint értékű locsolóberendezést vitt el ismeretlen tettes. Mikófalván egy zárt kertből pedig ötvenezer forint értékű fóliasátorváz „talált” új gazdára. Gyöngyösön három, csak anyagi kárral járó közlekedési baleset történt. Tavasz, visszavonhatatlanul - Annyi sápadt, borongós nap után végre éltető fénybe borult a világ. S mint Perl Márton felvételei is bizonyítják, megjött, s visszavonhatatlanul itt a Tavasz... (Színes képösszeállításunk a Magazin 3. oldalán látható) A kiadók szembefordulnak a kulturális járulékkal A megyei napilapok kiadói közösen fordulnak szembe a kulturális járulékkal. Ahelyett, hogy a kultúrát az általános adóbevételekből támogatnák, a kulturális járulék éppen azokra a napilapokra ró terheket, amelyek a törvény szellemében arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak a kulturális értékek megőrzéséhez és terjesztéséhez. A Parlament április 9-én a lehetséges legcsekélyebb nyilvánosság bevonása mellett határozott a járulék módosításáról, amely sokak számára meglepő módon tegnap óta már hatályba is lépett. Ezentúl az eddigiekkel szemben nem a nettó lapárbevételre vetítik a járulékot, hanem a lapkiadók esetében a hirdetési forgalom 0,5 százaléka lesz az adó. A kulturális járulékot 1993-ban a centralizált gazdaságirányítási időkből származó „giccsadó” utódjaként vezették be. Az ellene fellépő alkotmányjogi tiltakozásokat elvetették vagy szóhoz sem engedték jutni. A megyei lapok feltett szándéka, hogy nyilvánosan megkérdezik a terjesztési területekről választott parlamenti képviselőket, hogyan vélekednek a fenti eljárás áttekinthetetlenségéről és a módosítás következményeiről. A kiadók a következő kritikus pontokat vetik fel:- A kultúra támogatása és finanszírozása kizárólag az általános adóbevételekből történjék. Ennek az ideológiája úgy hangzik, hogy mivel az állampolgárok nem akarnak önként elegendő áldozatot hozni a kultúráért, az állam kénytelen újraelosztóként beavatkozni. így aztán mindenkitől le kell csípni némi pénzt, hogy a pénzeszközök növekedhessenek. Ha egy, bármely szempontok szerint kulturálisnak mondott szektor maga is adakozni kényszerül, akkor a végén majd semmi sem áll rendelkezésre. (Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön éjjel lobbantak fel a lángok FOTÓ: SALÉTLI GYÖRGY Vijjogó madarak, haldokló fenyves Lángokban Eger természetvédelmi területe Messziről úgy hat, mintha fellegek gyülekeznének a Mész-hegy-Nyergestető felett. Sajnos, mi - akik a szőlőtőkék ölelte földúton zöty- kölődünk célúnk felé - tudjuk: bizony, nem esőre áll; füst gomolyog a messzi távolban. Véget ér az út, kikászálódunk az autóból, és gyalogosan közelítünk a füst fészkéhez. Örülhetnénk a hirtelen jött meleget enyhítő, simogató szellőnek, de inkább haragszunk rá. Segédkezet nyújt a pusztításban. A tüzet csütörtökön észlelte Ercsényi István, s nemcsak a tűzoltóságot riasztotta, hanem Salétli Györgyöt, a Bükki Nemzeti Park munkatársát is. A helyszínre siettek, és kísérletet tettek a lángok megfékezésére. Reménytelennek tetszett az ügy, de bíztak benne: hamarosan kiérnek a hivatásos tűzoltók is. Tévedtek. Péntek 0 óra 30-kor - látva, hogy tehetetlenek - hazamentek. Másnap kora reggel ismét értesítették a 05-öt, s akkor végre kivonultak a piros autók. Addigra viszont olyannyira elharapóztak a lángok, hogy az egriek mellé felsorakoztak a gyöngyösi és a hevesi parancsnokság emberei, sőt a honvédség is küldött segítséget. Amint ereszkedünk le a domboldalon a füst irányába, távoli morajlásra leszünk figyelmesek. Mintha repülőgép zúgását hallanánk.- Ez a tűz hangja - jegyzi meg Salétli György. Hegyezzük a fülünket. Félelmetes ez a zaj. S egyszer csak, mint egy máglya, a fenyők fölé csap a láng. Az iszonyattól egy pillanatra a földbe gyökerezik a lábunk. Gyorsítjuk a tempót, mintha valamit is tehetnénk, ha tűzközelbe érünk. Az ösvény jobb oldalán száraz nádas, balfelé derékig égett fenyőfáké- Már költenek a nádirigók - mondja csendesen a természetvédő. - Ha átér a tűz, nekik is végük. (Folytatás a 2. oldalon) Lesz-e központi nyomozóhivatal? Első alkalommal vitatták meg tárcaközi egyeztetésen a miniszterelnöknek azt a javaslatát, amely egy központi gazdasági nyomozóhivatal felállítását tartalmazza. Horn Gyula a feketegazdaság visszaszorításának teendőiről tartott parlamenti vitanapon kezdeményezte egy új, széles hatáskörű nyomozószerv létrehozását. A Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretein belül létrehozandó új intézmény gondolata nagy vitát váltott ki, az írásos javaslatot jelenlegi formájában sem az ellenzék, sem a kormányzati koalíciós partner, az SZDSZ nem támogatja. Az írásos javaslat várhatóan jövő csütörtökön kerül a kormány napirendjére.
