Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-18 / 91. szám

4. oldal Bűnügyi Kaleidoszkóp 1996. április 18., csütörtök Nyűt rendőrnap az egri Dobó téren A Heves Megyei Rendör-főka- pitányság április’ 21-én, vasár­nap nyílt napol rendez Egerben, amely délelőtt 9 órakor a Dobó téren, az egri katonazenekar kí­séretében, a majorett-csoport bemutatójával veszi kezdetét. Délben a Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj kommandós egységének bemutatóját tekint­hetik meg az érdeklődők, majd a nyílt nap délután 2 órakor a majorettek felvonulásával zá­rul. A Dobó téren a rendezvény idején bűnügyi technikai, hon­védségi fegyverzet-, technikai és - a Sasszem Kft. révén - va­gyonvédelmi bemutatót, az ANTSZ-szel közösen pedig bűnmegelőzési felvilágosítást tartanak. A lakosság a kihelyezett sát­rakban tűzoltó-technikai eszkö­zökkel, a Heves Megyei Pol­gárőr Szövetség technikai esz­közeivel ismerkedhet meg, az Eurokarc Bt. tevékenységi kö­reinek bemutatása mellett. A jelenlévő lovas rendőrjár­őrök segítségével nyeregbe ül­hetnek a kisebbek, míg a fiata­lok kerékpáros ügyességi ver­senyeken mérhetik össze tudá­sukat. A rendezvény színhelye ked­vezőtlen időjárás esetén a fő- kapitányság udvara, illetve nagyterme. A nyílt nap támogatói: a Ga­rancia Biztosító megyei fiók­igazgatósága, az ANTSZ és a budapesti ANT-ART Bt. A megyénkből hét rajz az országos kiállításon Biztonság, gyerek módra Az év elején az Országos Bal­eset-megelőzési Bizottság által kiírt Közlekedésbiztonság gyermekszemmel című rajzpá­lyázatra 500 alkotás érkezett be a Heves megyei illetékesekhez. A zsűri három korosztályból ötöt-ötöt küldött el az országos értékelésre. Megyénkből a 11-14 évesek kategóriájában második helye­zést ért el Dézsányi Erik (Egri 10. Sz. Általános Iskola), aki az április 21 -i budapesti díjátadó ünnepségen veheti át jutalmát. A zsűri döntése szerint a be­küldött pályaművekből az or­szágos tárlaton Gyémánt Tibor (10. Sz. Általános Iskola), Tóth Melinda (2. sz. gyakorlóiskola), Török Renáta (Deák F. úti óvoda), Budai Gabriella (Deák F. úti óvoda), Sipos Gergő és Gyarmati Kata (Ifjúság úti óvoda) rajzai kerülnek kiállí­tásra. A megyei „válogatóra” be­küldött rajzok megtekinthetők Egerben, a városi rendőrkapi­tányság aulájában. Országosnál jobb váderedményesség Félmilliárdos hűtlen kezelés a hevesi takarékszövetkezetnél (Folytatás az 1. oldalról)- A mi munkánkhoz a vád kép­viseletén túl hozzátartozik a nyomozások törvényessége fe­letti felügyelet, a büntető fel- lebbviteli, a gyermek- és ifjú­ságvédelemmel, a magánjogi és közigazgatási szakterület­tel, az alapítványokkal, a munkaügyi jogvitákkal, a kör­nyezetvédelemmel, a cég­ügyekkel kapcsolatos tevé­kenység, s a civil szervezetek törvényességi felügyelete. Az idén foglalkozunk az úgyne­vezett fantomcégek ellenőrzé­sével, kiemelten a kényszerin­tézkedések, közülük is az elő­zetes letartóztatások mai gya­korlatának, a közlekedés biz­tonsága elleni bűncselekmé­nyekkel kapcsolatos vádeme­lési gyakorlat vizsgálatával - hangoztatta dr. Román Gyula.. Korrekt kapcsolatban nyomozókkal, bírókkal A legkiterjedtebb tevékeny­ségi forma a büntetőügyekkel függ össze. Van is belőlük jócskán, hiszen amíg 1989- ben megyénkben 5068 bűn- cselekmény vált ismertté, ad­dig tavaly ez a szám 10.076 volt. Pontosan 3589 kész nyomozati anyag érkezett az ügyészségekre az elmúlt év­ben, 3,5 százalékkal több, mint 1994-ben. Kétezer 275 esetben emeltek vádat, 472-ben pedig megszüntették az eljárást. Az ügyészek munkaterheit növelte az is, hogy jelentősen emelkedett a nyomozáskiegé­szítések, kisebb mértékben pe­dig a pótnyomozások aránya. Ezzel együtt is a megye fő­ügyésze korrektnek nevezte szervezetének kapcsolatait mind a rendőrséggel és más nyomozószervekkel, mind a bí­rósággal. Hasonlóképp hatá­sosnak a Legfőbb Ügyészség szervezeti egységeivel. Külön is hangsúlyozta: kol­légáinak sok esetben áldozat­vállaló munkája is lehetővé tette, hogy a váderedményes­ség 96 százalék fölötti, azaz jobb az országos átlagnál! A legjobb egyébként ez a mutató a közlekedési, a legrosszabb pedig a gazdasági bűncselek­mények esetében. A Hírlap kérdésére arról is tájékoztatást adott, hogy e je­lentésben foglaltakon túl elő­terjesztést tett a legfőbb ügyésznek a főügyészség lét­számának növelésére, különö­sen a feketegazdasággal szembeni kormányprogram megvalósítása teszi ezt szük­ségessé. Véleménye szerint a megfelelő az lenne, ha a me­gye ügyészségein 37 szakem­bert foglalkoztathatnának. Az utánpótlás biztosított, hiszen jelenleg hét jó képességű ügyészségi fogalmazó dolgo­zik. Igyekszenek minél jobb munkakörülményeket biztosí­tani a kollégáknak. Évente csaknem 12 millió forinttal gazdálkodhatnak. Ennek elég­nek kell lennie, hogy köteles­ségeiket teljesíthessék. Az idei évtől a főügyészi szervezetbe került vissza - vi­szonylagos önállósággal - az ügyészségi nyomozóhivatal. A tájékoztatón az is szóba került, hogy ennél az egységnél ügyelni kell arra, ne húzódja­nak el túlságosan az eljárások. Tájékoztatójában a fő­ügyész arra is kitért: a jövőben a büntetőeljárások gyorsítá­sára kialakított program kere­tében megkeresik a módját annak is, hogy mely ügyekben lehetséges indítványt tenni a tárgyalás mellőzésére. A gyilkosságoktól a hűtlen kezelésig A legfőbb ügyész számára ké­szített beszámoló figyelemre méltó példatárat is magában foglal. A kiemelt tárgyi súlyú ügyek között említi meg a la­punk által is nyomon követett, s elsőfokú ítélettel zárt gyön­gyösi bűnténysorozatot, melyben Minyák Józsefet és Kállai Ferencet egyebek mel­lett nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnös­nek a bíróság. A Gyöngyösi Városi Ügyészség készítette el azt a vádiratot, amelynek terheltjei B. Gábor és hat társa. Velük szemben többek által elköve­tett erőszakos közösülés bűn­tette, és jó néhány más bűn­tény elkövetése a vád. A fiatalurak - a vádirat szerint - tavaly október 15-re virradó éjjel Nagyrédén a magányosan hazafelé tartó fiatal gyöngyös- solymosi lányt erőszakolták meg többször. Múlt év augusz­tus 12-e hajnalán Gyöngyös­pata külterületén kényszerítet­tek fajtalankodásra és közösü­lésre egy másik fiatal lányt. Még ugyanebben a hónapban Rózsaszentmártonból az Ecsédi-tó partjára szállítottak akarata ellenére egy ifjú nőt, s őt ugyancsak megerőszakol­ták. Ebben az ügyben egyéb­ként még nem tartottak tárgya­lást. Az írásos anyag szerint a Lánchíd 2000-ügy jelenleg ott tart, hogy a nemzetközi pa­rancs alapján elfogott és előze­tes letartóztatásra helyezett Palasik Csaba nem tett vallo­mást, csupán annyit mondott: nem érzi magát bűnösnek. A többi elkövetőt jelenleg is ke­resik. A közvéleményt ugyancsak felháborító ügysorozatban emelt vádat az Egri Városi Ügyészség a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet vezetője, G. Pálné és főkönyvelője, V. Tiborné ellen. A vádirat sze­rint a két asszony a szövetke­zeti munkaköre mellett több működő gazdasági társaság­ban is érdekelt volt, személye­sen, illetve hozzátartozók ré­vén. G. Pálné szabálytalan hi­telt folyósított ezen cégek ré­szére, s fedezetül többször is ugyanazt a vagyontárgyat fo­gadta el. így például négy esetben jelölték meg e célra ugyanazt az ingatlant. A köl­csönadott többmilliós össze­gek ellentételeként jó néhány esetben fedezet sem állt. Ter­mészetesen e jelentős pénze­ket végül nem fizették vissza a kölcsönt felvevők. Az is meg­történt, hogy a szövetkezet ve­zetője fedezetlen váltókra vál­lalt váltókezességet a takarék- szövetkezet nevében. Ezzel is több tízmilliós kár érte az ál­tala vezetett céget. Úgyszintén az érvényben lévő jogszabá­lyokkal ellentétes garanciavál­lalásokkal. Az ügyészségi vádirat ösz- szegző véleménye szerint a vádlottak a hevesi takarékszö­vetkezetnek együttesen 505 millió 780 ezer 639 forint va­gyoni hátrányt okoztak. A tel­jes hátrány azonban a még je­lenleg is tartó felszámolási el­járás befejezése után lesz iga­zán felmérhető. A fentiek miatt egyébként az ügyész különösen nagy va­gyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűn- cselekmények miatt emelt vá­dat a két említett vezető asz- szony ellen. A megyei főügyészség ma­gánjogi és közigazgatási szak­ága öt cég ügyében közokirat­hamisítás bűntettének kísér­lete miatt kezdeményezett bün­tetőeljárást. Cégbírósági ira­tok alapján megállapították ugyanis, hogy ezek esetében az ügyvéd által ellenjegyzett, társasági szerződést módosító okiraton szereplő aláírások egymástól eltérnek, azaz nem a gazdasági társaság tagjaitól származnak. Ezen ügyekben folytatják a nyomozást. Befejezésül dr. Román Gyula közölte, hogy a jövőben rendszeres sajtóbeszélgetésen kívánja - vezető munkatársai­val együtt - tájékoztatni a közvéleményt az ügyészi szervezet munkájáról. Szalay Zoltán Kóros lelki reakció, közepes fokú korlátozottság Emberölés bűntette miatt három és fél évi börtön A megyei főügyészség által be­nyújtott vádiratból kiderül, . hogy a 40 esztendős, Kerecsen- den élő Burai József né évekig a folyamatos fenyegetettség álla­potában élt. Házassága első tíz éve ugyan harmonikusan telt, ám utóbb - a férj, azaz B. J. erősen italozó életmódja miatt- mindez felborult. A nekiva­dult férfi olykor motoros lánc­fűrésszel üldözte az asszonyt, máskor feldarabolással ré­misztgette, megint máskor a la­kás felgyújtásával, felrobbantá­sával fenyegetőzött. A nő - nem látván már más kiutat - többször is öngyilkosságot kí­sérelt meg. Noha később elváltak, a vád­lott és férje, illetőleg három gyermekük továbbra is egy házban laktak, így a félelem nem ért véget. B. J. ezután is masszívan ivott, s rendre kés­sel, baltával fenyegette család­ját, sőt egy alkalommal az őt meghallgató rendőrnek is kije­lentette: „öt nem érdekli a bíró­ság, kinyírja a családot". Az asszony állandó zaklatottsága, megaláztatottsága, a folyama­tos stressz szorongásos lelki ál­lapot kialakulásához vezetett, 1995. június 25-én pedig tragé­diába torkollott. E napon B. J. ismét csak ita­lozott, s a délutáni órákra már alaposan lerészegedett. Újfent fenyegetőzni kezdett, s volt ne­jének és gyermekeinek azt kia­bálta, hogy „a reggelt úgysem érik meg, ne merjenek aludni, mert megdöglenek.” Az idősebb fiú, ifi. B. J. pró­bálta jobb belátásra bírni az apát, ám az nem hagyott fel az agresszív magatartással: bal ke­zében vasvillával, jobbjában borosflaskával folytatta az elő­szobái szitkozódást, a rémiszt- getést. A vádlott, Burai Józsefné ugyan megkísérelte visszatar­tani a fiát, de nem járt sikerrel. Amikor pedig azt meglátta, hogy volt ura egy vasvillát fog a kezében, bement a szobába, s a tűzhelyről egy konyhakést vett fel. Majd visszatért az előszo­bába, s ott - mint mondta: attól tartván, hogy a férfi a vasvillá­val megöli a gyereket - B. J.-t egy alkalommal megszúrta. A közepes, illetve azt meghaladó erejű döfés a mellüregbe hatolt, s megsértette a tüdőt. Mindez kivérzéses sokkhoz, végső so­ron pedig a férfi halálához ve­zetett. Az elmeorvos-szakértői vé­lemények egybecsengtek abban a tekintetben, hogy a vádlottnál- noha elmebetegségben, gyen­geelméjűségben, tudatzavarban nem szenved - személyiségza­var állapítható meg, sőt nála kóros lelki reakciók bontakoz­tak ki. Ennek okán a cselek­mény idején is közepes fokban korlátozott volt abban, hogy tette következményeit felis­merje, illetve hogy ennek meg­felelően cselekedjék. Éppen ezen kóros lelkiálla­potnak tudható be, hogy az ügyész perbeszédében módosí­totta a minősítést : az erős felin­dulásban elkövetett emberölés helyett azt kérte, a bíróság em­berölés bűntettében mondja ki bűnösnek a vádlottat, továbbá azt indítványozta, hogy a bünte- tőtanács végrehajtható szabad­ságvesztést szabjon ki. A védő a minősítést nem vi­tatta, ezzel szemben azzal ér­velt, hogy - tekintettel a kóros lelki reakciókra, a közepes fokú korlátozottságra - a bíróság a Btk. azon szakaszát alkal­mazza, amely korlátlan enyhí­tést tesz lehetővé. Hozzátette továbbá, hogy nézete szerint a vádlott jogos védelmi helyzet­ben volt - hiszen ténylegesen azt hihette, .hogy a sértett az éle­tükre tör -, bár az is igaz, hogy a veszély elhárításához szüksé­ges mértéket túllépte. Ezek alapján felfüggesztett szabad­ságvesztés kiszabását kérte. Nos, a bíróság az ügyész módosított indítványát osztotta. A jogos védelmi helyzet fennál­lását nem tartotta megállapítha­tónak, hisz a fenyegetés még nem elégséges ahhoz, hogy jog­talan támadásról eshessék szó. A használt eszköz, a szúrás irá­nya és ereje arra utal, hogy a vádlott egyenes ölési szándék­kal cselekedett. Noha bizonyos szituációkban kóros lelkiállapot fennállásánál is megállapítható az erős felindulás, ez azonban jelen ügyben nem így volt, en­nélfogva a bíróság az ember­ölés büntette alapesetében mondta ki bűnösnek Burai Jó­zsefnél. A büntetés kiszabásánál is az ügyészi álláspontnak adott helyet a büntetőtanács, s a kor­látlan enyhítésre nem látott módot. Mint a bíróság leszö­gezte: az emberi élet védelme, a Legfelsőbb Bíróság által köve­tett ítélkezési gyakorlat egy­aránt indokolja, hogy végre­hajtható szabadságvesztést szabjon ki. Enyhítő körül­ményként értékelte ugyanakkor a vádlott kóros lelki állapotát, belátási képességének közepes fokú korlátozottságát, büntetlen előéletét, továbbá azt a sértetti magatartást, amely kiváltotta a végzetes eseményt. Minthogy az ítéletet mind az ügyész, mind pedig a vádlott és védője tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett. (s. i.) Megvitatják a magánnyomozással kapcsolatos, jelenleg is készülő törvény tervezetét is Detektívek - közgyűlésen Tervezik saját kamara létrehozását Bátran kijelenthető: a magán- nyomozás - természetesen a törvényes formájában - létjo­got nyert honi társadalmunk­ban. Ézt jelzi az is, hogy mind több tapasztalattal gazdagodva tarthatják meg idei éves köz­gyűlésüket. Információink szerint a Ma­gyar Detektív Szövetség tanács­kozására pénteken délután ke­rül sor Budapesten, a XI. kerü­letben, a Zsombolyai úton lévő TIT-stúdióban. Az eseményen mindenek­előtt dr. Láposi Lőrinc, az MDSZ elnöke tájékoztatja a je­lenlévőket az elmúlt évbeli fó­rum óta végzett munkáról. En­nek megvitatásét — dr. Zohna­György előterjesztésében - a pénzügyi és számviteli bizott­ság jelentése'követi. A további­akban a szövetségben megyén­ket is képviselő dr. Jónás Pál ad tájékoztatást a Nemzetközi Detektív Szövetséggel és a más országokbeli hasonló szerveze­tekkel való együttműködésről. Ugyancsak ismertető hangzik el dr. Borai Ákosnak, a Bel­ügyminisztérium rendészeti fő­osztálya munkatársának elő­adásában a magánnyomozással kapcsolatos törvénytervezet főbb pontjairól. Befejezésül a magándetektí­vek megvitatják a magánnyo­mozói kamara létrehozásának módozatait-isr - - - ­Szemle az egri kapitányságon - A megyei főkapitányság műszaki és közrendvé­delmi osztálya, valamint a gépjármű és híradó alosztályok megtartották a szokásos szemlét az Egri Rendőrkapitányságon. Annak működését jónak minősítették, ám megállapították, hogy az épület és a járművek műszaki állapota épphogy elfogadható. fotó: perl Márton Hajnali bűntény Betörök jártak a Kunpetrolnál Ugyancsak megdöbbent az a dolgozó, aki először érkezett az Eger határában lévő Kunpetrol Kft. kerecsendi úton lévő telep­helyére. Mindjárt arról tehetett beje­lentést az Egri Rendőrkapitány­ság ügyeletére, hogy valakik az egyik ablak kifeszítése után be­hatoltak éjszaka a műhelybe. A betörők odabent alaposan körülnéztek, s egy Honda szi­vattyút, továbbá csiszológépe­ket tartottak alkalmasaknak arra, hogy azokat zsákmány­ként magukkal cipeljék. Ezzel mintegy félmillió forint kárt okoztak a cég tulajdonosainak. Az ügyben az egri kapitány­ság munkatársai elindították a nyomozást.- - - - -r--

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents