Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-17 / 90. szám
4. oldal Az Olvasók Fóruma 1996. április 17., szerda Egy kedves emlék - Az Egri Nyugdíjasklubtól érkezett ez a fotó szerkesztőségünkbe, amelynek tagjai ezúton szeretnének meglepetést szerezni a novaji asszonykórusnak, akik a Budai Parkszínpadon adtak emlékműsort. Nem jó, ha összekeverik Bosszús gondolatok a tervezett nyugdíjkorhatárról Tisztelt Szerkesztőség! Én mindennap olvasom lapjukat, ezért kérem, most Önök is olvassák el soraimat. . Egy alkalommal fiatal pár kért útbaigazítást tőlem Egerben, a vár környékén. Keresték a Kastély Szállót. Mondtam, Egerben nincs ilyen, talán más néven ajánlhatok szállodát, panziót. Prospektust mutattak, melyben szerepelt: „Egervár, Kastély Szálló”. Mondtam: Egervár nem azonos Eger várossal, hiszen más irányban, a Dunántúlon van. Igen meghökkentek, hogy Budapestről úgy indultak útnak, hogy azt sem tudták, hol található a célpontjuk. Mindezt azért írtam le, mert már többször, és lapjukban ismét azt tapasztalhattam, hogy az újság készítői nem ismerik megyénket. Eddig csak úgy gondoltam, hogy Összekeverik Egerszalók és Egerszólát nevét. Most azt hiszem, hogy nemcsak keverik, de nem is tudják, hogy hol van a két község. Vagyis Szólát nincs szomszédságban Demjénnel, és SzaKiadónk, szerkesztőségünk eddig is örömmel fogadta előfizetőink, olvasóink leveleit. Ezekben többnyire egyéni, illetve a közösségeket érintő gondjaikat írták le. Sokszor az örömeiket is megosztották velünk. Ezúton is köszönjük megtisztelő bizalmukat. Azokat a témákat, felvetéseket, amelyek közérdeklődésre lóknak van hőforrása. Szalók és Demjén határánál van a hőforrás, ezért adódott a demjéniek elgondolása a községháza átalakításával kapcsolatban. Nem állítom, hogy nagyon ismerem hazánk minden részét, de igyekszem ismereteimet bővíteni többek között az újságokból is. Valószínű, más is így van ezzel. Erre kellene gondolni az újságok készítőinek is. Mert engem a leírt eset „csak” bosz- szant, de esetleg valakit félrevezet. Most már kicsit'szelídebben leírom a régi „idegenvezetői” rigmust: „Kál - Kompolt - Kápolna - Kerecsenéihez vágódna, Demend (Demjén) úgy megijedne, Szálók Baktára esne.” Még annyit: egerszalóki születésű egri lakos vagyok, de a megye egész területéről szóló írásokat érdeklődéssel olvasva vagyok előfizetőjük. Tisztelettel: Dr. Szilák Károlyné Hangácsi Irén Eger, Almási Pál u. 9. tartanak számot rendszeresen közöljük Az Olvasók Fórumában. Bízunk abban, hogy továbbra is küldenek leveleket, amelyekben megírják észrevételeiket, elmondják javaslataikat. A segítségüket továbbra is várjuk. A címünk változatlan: Heves Megyei Hírlap Szerkesztősége 3301 Eger, Pf. 23. Tisztelt Szerkesztőség! Bosszankodva olvastam lapjukban a nyugdíjkorhatárról szóló írásukat. Érthetetlen számomra, hogy a hatalom ki akarja erőszakolni a módosítást „mindenáron”. Sokáig abban reménykedtem, hogy mégis az ember lesz a fő szempont ennek a döntésnek a meghozatalánál. Tévedtem. Az utóbbi évek gyötrődései után igen kellemetlen javaslattal lepte meg ezt a korosztályt a T. Hatalom. Tudom magam is, hogy az ország gazdasági helyzete igen rossz, hiszen a munkanélküliség nem csökken, próbáljuk ide-oda csoportosítással kozmetikázni, de az nem változtat a lényegen. Ezek az emberek termelőmunkát nem végeznek, csak fogyasztók. Az infláció viszont megállíthatatlanul kúszik felfelé. Hová vezethet ez? Mi már tudjuk! Az ország gazdasági helyzetének javulása rövid időn belül nem várható, ennek ellenére ez a fajta módosítás nem emberséges. Nyugdíjkorhatár-emelés akkor, amikor az országban félmillió munkanélküli van, ebből sajnálatos módon közel 20 százalék a kezdő fiatal. A férfihalandóság igen magas, az 50-60 év közöttiek haláleseteiEgy színházba járó társasággal izgalommal figyeltük a Gárdonyi Géza Színház igazgatójának pályázat szerinti kinevezését. Először a tv-beli bemutatkozást, hogy a jelölteket megismerjük. Tapasztalatainkat onnan kezdve építettük fel, ki a legalkalmasabb erre a városunknak igen fontos, kultúrát meghatározó helyére. Sajnálattal hallottuk, hogy olyan emberek pályáztak, akik nem is ismerik sem Egert, sem a jelenlegi színház működését, de mégis „A számlát a Tisztelt Szerkesztőség! Mióta olvastam újságjukban az „Álljon meg 50 ezer forintért” már közismertté vált szlogenjüket, azóta nem merek kimenni az utcára a Heves Megyei Hírlap előfizetési számlája nélkül. Hónapokkal ezelőtt ezt úgy oldottam meg, hogy a számlát egy vállra akaszthatós kézitáskában tartottam az előszobában, közvetlenül a kabátom melletti fogason felakasztva. így aztán indulás előtt mindig - a már jól beidegződött mozdulattal - előbb felvettem a kabátomat, majd vállamra akasztottam a táskámat. Megnek száma sajnos nagyon riasztó. Gondolt arra valaki, hogy a 61-62 éves nagymama és nagypapa majd két-három műszakban dolgozni fog, míg a tizen-huszon éves unoka munkanélküli lesz? A segélyét a mama és a papa termeli ki. Reumás derékkal-kézzel és fájós lábakkal? Az emberek teljesítőképessége hatvan év felett igen csökken, így a teljesítménybérben dolgozók keresete is. Ebből eredően olyan eset állhat elő, hogy hátrányos helyzetbe kerül az éveket ráhúzó munkavállaló. A nyugdíj összegének a megállapításánál az ilyen-olyan próbálkozások (Pl. önsegélyezés) ellenére is meg kell maradnia a szolgálati időnek és a nyugdíjazást megelőző évek (4-5 év) keresetének. A megemelt szolgálati idővel nem kellene-e a nyugdíj kiszámításánál az átlagkereset százalékát is növelni? Férfiak esetében 2-2 százalékkal, míg a nők esetében 1 százalékkal? így valamelyest elismerésre kerülne a tobblçtévek száma, és pótolná egy kicsit a keresetcsökkenésből eredő hátrány is. Ha valahol (valakik) megfigyelés alá vonnák a módosítás beindulása után egy bizonyos néha erős kritikával illették a jelenlegi helyzetet. Szerintünk alapos ismeret után lehet csak megállapítani, hol és miben lehet a munkát jobbá és eredményesebbé tenni. Gáli úr elmondása szerint már a színház beindulása óta nevel- gette ezt a „gyümölcsfát”, ami mostanra már szépen terem. Felépítette a kapcsolatokat, megismerte a lakosság igényeit, elvárásait a színházzal szemben. Kár volna most őt a helyéről elmozdítani, mikor lassan nyugvással töltött el az a gondolat, hogy engem már akár lenn a kapuban is megállíthatnak, mert nem okozok csalódást megállítóimnak sem. Simán ment a dolog mindaddig, amíg egyik este színházba indulásom előtt automatikusan a színházi táskámat akasztottam a vállamra. Senkinek nem kívánom azt az érzést, amikor az első szünetben rádöbbentem a táskacsere lehetséges következményére. Odafelé menet szerencsére megúsztam, de gondolni is rossz volt arra, hogy mi lett volna, ha hazaút- ban megállítanak! Miután túl idő múlva, hogy a megnyújtott szolgálati idő alatt, az érintett munkavállalók között - az időseknél - hogyan alakul az átlaghoz képest a táppénzes állományban töltött idő, az egy dolgozóra jutó táppénzes napok száma, meglepő dolgok derülnének ki. Ismétlem: tudom, az ország gondban van, de a takarékoskodást nem itt kell kezdeni. Örök igazság, hogy a lépcsőt sohasem alulról kezdik takarítani. Az ország olyan tömörülések felé igyekszik, ahol a munkanélküliség természetes, megszokott dolog. Ismeretlen fogalom a teljes foglalkoztatottság. A gondok enyhítése végett nem hallani még a szervezett ipari üzemekben sem átmeneti jellegű próbálkozást, pl. rövi- debb munkaidős foglalkoztatást, arányos díjazással. Elnézést kérek a hosszúra nyúlt írásért, de a „sorstársak” érdekében hallatni kívántam a hangomat, mert úgy ítélem meg ezt az elképzelést, hogy „merénylet” ellenük. Nagyon remélem, csak javaslat marad, azaz egy rossz emlék a sok rossz közül. Tisztelettel: Enyedi László 3360 Heves, Baross u. eléri az eddigi feszített munkájának gyümölcsét, amire városunk is csak büszke lehet. Azok az emberek, akik ellene áskálódnak, csak ártanak a fejlődésnek, és rombolják színházunk tekintélyét. Jobb volna, ha sértődöttségükben elhagynák Egert. Meglátásunk, hogy nem szabad más igazgatót választani, csak a jelenlegit megerősíteni. Nem mindig az a jó, aki idegenből jön, és sokat ígér. Tisztelettel: Hegyi Arpádné, Eger voltam az izgalmas színházi estén, elhatároztam, hogy ezentúl a kabátom zsebében fogom tartani azt a bizonyos számlát. Most már csak attól félek, ha váratlanul kitavaszodik, el ne felejtsem a számlát a jelenlegi kabátom zsebéből a tavaszi kabátom zsebébe áttenni. Mindenesetre a sok izgalom után én nemcsak hogy megállnák, hanem szívesen kiállnék hosszabb időre is egy meghatározott utca azon sarkára, ahol bizton várhatnám érkezésüket. Üdvözlettel állandó előfizetőjük: Rábl Róbertné Eger Köszönet jár érte! Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném, ha levelemet lapjukban Az Olvasók Fórumában közölnék. 1996. március 28-án az Agria Volán Rt. 7.15-ös járatával utaztam Egerből Nagyvisnyóra. Leszálláskor a buszon felejtettem az irattárcámat, több ezer forint készpénzzel és nélkülözhetetlen személyes iratokkal. A BRT-801 rendszámú autóbusz vezetője. Vitéz Győző az esti órákban irattárcámat hiánytalanul visz- szaszolgáltatta. Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet lelkiismeretes és becsületes magatartásáért. Az Agria Volán Rt. minden dolgozójának további jó munkát, autóbusz-vezetőinek balesetmentes vezetést kívánok. Köszönettel: Farkas Lajos Eger Nem ért vele egyet A Hírlap március 11-én megjelent számában „Újfent a földgáz minőségéről" című fogyasztói és szolgáltatói véleményhez kívánok hozzászólni. Nem érthetek egyet Kovács Ottó úr állításával, hogy a fogyasztó nem a gáz mennyiségéért fizet, hanem az energia mennyiségéért. Én úgy érzem, hogy a felszerelt gázóra köbméterre mér, függetlenül attól, hogy azon milyen minőségű gáz folyik át. Csupán az ezen átfolyt mennyiséget számolják el energia- mennyiségnek, de csak a felhasznált köbméter az irányadó. Esetemben a gázszolgáltatás igénybevétele óta régebben az átlagfogyasztásom téli időszakban a 11 köbmétert nem haladta meg naponta. Semmi változás nem történt a fűtési rendszeremben vagy a fűtési helyek számában, és jelenleg a napi 16 köbméternél tartok. A múlt években is volt hideg, ez évben nem is volt napokig tartó mínusz 20 fok körüli hőmérséklet, de előfordult, hogy a gázfűtés nem bírt elég meleget adni, és a kinti hőmérséklet mínusz 12 fok körül volt. Nem érthetek egyet ezen állításokkal, mivel szomszédaim és ismerőseim is hasonló panaszokkal vannak, melyet a gáz- szolgáltató a hideggel vagy egyéb kifogásokkal magyaráz. Tisztelettel: André József Heves Újból várjuk leveleiket Amire Eger is büszke lehet... kabátom zsebében tartom” A létminimumot is adóval terhelik Megyénkben is Ciba-hibridek Immár három éve, hogy hazánkban, így Heves megyében is megjelentek a svájci Ciha cég kukorica-vető- magvai. A mostani, átlagosnál hidegebb tél miatt a kukoricatermelők az idén később vásárolják meg a vetőmagot, mint a korábbi években. Vélemények szerint az értékesítés akár május közepéig is eltarthat. A Ciba kukoricahibridek iránti igény növekedése a cég által választott stratégia sikerét bizonyítja. Ez a minőségbiztosításon alapul. így folyamatosan garantált minőségi magvakat állítanak elő és értékesítenek. A hibridjeik jól alkalmazkodnak a hazai viszonyokhoz. Sokan azok közül, akik az utóbbi években kerültek nyugdíjba, úgy érezhetik, csúnyán becsapták őket. A vállalatok többsége folyamatosan tönkrement. Az ezeknél foglalkoztatott munkavállalók bére a felét is alig érte el a korábbi bérüknek. A nyugdíj kiszámításának alapját ez a minimális jövedelem képezte. És hogy a jobban kereső években mennyit fizetett be a társadalombiztosítás kasz- szájába, az senkit nem érdekelt. Csak az utolsó öt év, a törvények ezt írják elő - jelentették ki az illetékesek, ha valaki a megállapított nyugdíjat kevesellte. A törvény az törvény! Volt idő megszokni, hogy akkor alkalmazzák, amikor a félre nézve hátrányos. Ezeknek a nyugdíjaknak többsége a létminimumot sem éri el. Természetesen az ilyen jövedelemből is meg kell élni valahogyan. Ha a fűtés mellett még olyan extra igénye is van, hogy enni is akar, akkor valahonnan pótolni kell. Munkát ebben a korban már csak nagy szerencsével talál. Ha mégis talál, megnézheti, hogy az adó levonása után mi marad. Itt kezdődik az, amit nevezhetnék aljasságnak, vagy csak embertelenségnek. Mert nem elég, hogy a korábbi jól kereső évek a nyugdíj megállapításánál elvesztek, még a kiegészítő jövedelmének adójánál a minimális nyugdíját is megnyirbálják. A létminimumot is adóval terhelik. Ha a nyugdíj melletti kiegészítő jövedelem helyett segélyért folyamodna - az sem tetszene. Ázt mondanák, határa van. Persze, a lakás építőanyagai az ember számára emészthetetlenek. Különben is, lakni kell valahol. Ha az igen tisztelt törvényhozók annyi jövedelemből próbálnának megélni, mint a kisnyugdíjasok, valószínű, éhen halnának. De nekik nem kell ettől tartaniuk. A húsosfazék mellett jó helyük van. Ehhez foggal-körömmel ragaszkodnak. Civakodnak egymással a Parlamentben, beosztásukat féltve, az ország érdekeit félretéve. A bársonyszékhez tapadnak örökösnek vélt joggal, amíg a nép ezt megelégeli. Ilyenre már volt példa többször is. Éppen ezért a kisembereknek is juttathatnának néhány morzsát, míg van rá idejük. S.D. Eger A mondakincsekböl nálunk is keres! Kedves Olvasók! Kedves hangú levelet kapott a napokban szerkesztőségünk. amelyben egy békéscsabai érdeklődő osztotta meg velünk szándékát, és kérte, hogy ezt tegyük közzé Az Olvasók Fórumában. Ha szülőfalujuk, városuk, lakóhelyük világából tudnak mondát, amely Attiláról, Árpádról, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, más Árpád-házi királyainkról, királylányainkról, Toldiról, Hunyadi Jánosról, Mátyás királyról, Dózsa Györgyről, tatár-török világról, erdélyi fejedelmekről, ku- rucokról, Rákócziról, a '48-as időkről, betyárokról szól, vagy nevezetes várról, alagút- ról, fáról, hegyről, barlangról, forrásról, tóról, szikláról, kunhalomról, kolostorról, kútról regél, szeretettel kérem, írják meg az alább közölt címre! Nagyon szeretném megismerni a helytörténettel foglalkozók mondákat tartalmazó munkáit is, vagy legalább azok tartalomjegyzékét. Minden monda népünk „életfáján” egy aranyalma! Becsüljük meg! Előre is köszönöm a segítő levélírók válaszát! Tisztelettel: Gál Péter 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 50/A.
