Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-15 / 88. szám
1996. április 15., hétfő Megyei Körkép 3. oldal'', Négy év vergődés után új lakásban (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly októberben új fordulat következett be. A református püspökség 20 milliót szánt a lakók kárpótlására, s ennek a pénznek a felhasználásával elindulhatott a folyamat. A lakók - egyéb segítség hiányában - böngészték az újságokat, keresték a hirdetéseket, és azt nézték: hová költözhetnek. . Decemberre aláírták az adásvételi szerződéseket. A tavasz első napjaiban a szétzilált, négy évig bizonytalanságban élő lakók elköltözhettek a pokollá vált belvárosi lakásból. A hajdani „hangadó”, Márkus Gyula vette a telefont és értesítette lapunkat: megoldódott a probléma, amelynek megnyugtató rendezéséért egy város drukkolt. Tágas, világos, komfortos lakásban találkozunk. A falak tiszták, a lakás a belváros legnyugodtabb részén van, első ránézésre úgy tűnik: nincs mit sajnálni a kényszerből elköltözött Márkus családnak.- Ez már saját tulajdonú. Az állam által a református egyház kasszájába átutalt 20 millió forintnak köszönhetjük, hogy megvásárolhattuk az általunk kinézett lakást - mondja Márkus László. - Happy end-del végződött a történetünk. Saját lakást kaptunk, nem panaszkodom. Ahogy előkerülnek a régi újságcikkek, felelevenítjük a történteket, mégsem tud nyugodt hangon beszélni a négyéves bizonytalanságról.-Most is ugrál a gyomrom, ha arra gondolok, hogyan jutottunk el idáig - fogalmaz a családfő. - Kádár Zsolt az első pillanattól kezdve tudta azt, hogy a törvény az ő oldalán áll. Ragaszkodott a kiköltözéshez, bármi áron.- Megnyugodtak már?- Szeretnénk végre megnyugodni. Ez a bizonytalanság túl sok volt ahhoz, hogy egyik percről a másikra elmúljanak a rossz érzések. Megvan mindenem, amire egy negyvenéves ember vágyik. De hát a kérdőjelek még mindig itt élnek bennem. Mi történik akkor, ha nem érkezik az államtól az a 20 millió forint? Az utcára kerülünk? Kilakoltatnak bennünket? Hová megyek segítségért? Beszélgetünk. Érzem, az indulatok még most is kavarognak. Megpróbáljuk a tanulságot leszűrni. Nincs. Csak a rossz érzések kerülnek a felszínre . Az egyházról, az emberi viselkedésről, az elmulasztott segítségről. Mert jöhetnek ünnepek, hallgathatjuk a felebaráti szeretettől, az embertársaink megsegítéséről szóló prédikációt a megszentelt teremben. De kívánatos lenne ezeket a kapun kilépve is érvényesíteni - különben az egész csak prédikáció marad. Szerettük volna megtudni Kádár Zsolttól, hogy mire hasznosítják az épületet. Bővebb in- / formációt azonban nem kaptunk, csak a régi sérelmek merültek fel. Kádár szerint egyetlen média sem tájékoztatott objektiven az eseményekről. Nem voltunk kegyetlenek - mondja -, ennek ellenére mindenki kegyetlennek tüntetett fel. A gonosz indulatok ellenére mégis nemesen cselekedett az egyház. Éppen ezért úgy vélem: ha az ügy végére pont kerül, akkor nyilatkozom e kérdésben, s elvárnám, hogy mindenki, aki vétett ellenünk, kövessen meg bennünket! Szuromi Rita Keresik Heves megyei bajtársaikat Vak hadirokkantak közössége 1992 végén megalakult a Vak Hadirokkantak Országos Egyesülete, amely azóta az éritettek érdekképviseltét látja el. Az egyesület vezetése arra törekszik, hogy minél több bajtársukkal kapcsolatot teremtsenek. Ezért kérik a megyénkben élő vak hadirokkantakat, az 1954 október 31'. után katonai szolgálat keretében, továbbá az 1956-os forradalom és szabadságharcban, illetve hadgyakorlatokból visszamaradt robbanóanyagok felrobbanása miatt a látásukban sérülteket, hogy jelentkezzenek náluk. Várják az időközben elhúnyt látássérült hadirokkantak özvegyeit is a következő címen: Vak Hadirokkantak Országos Egyesülete 1576 Budapest. Pf: 12.' Az egykori hevesi vásártéren mostanáig csupán egy emlékmű - a magyarságkutató, Venczel József erdélyi szociológus és szociográfus tiszteletére 1993-ban állított kopjafa, illetve az arcképével ellátott obeliszk - „árválkodott”. Az ezt körülvevő füves területre álmodták meg a város vezetői azt az emlékparkot, amelyet a millecentenárium jegyében - a helybéli lakossággal karöltve - kívánnak kialkítani. Hetek óta készültek már erre a most hétvégi akcióra, amelyben hozzávetőlegesen háromszázan - fiatalok és idősebbek egyaránt - ültettek el egy-egy facsemetét. Mielőtt azonban erre sort kerítettek volna, Godó Lajos országgyűlési képviselő, majd Kontra Gyula polgármester szólt arról, hogy mit jelent a ma emberének az 1100 esztendővel ezelőtti honfoglalás üzenete. Ezzel a tavaszi eseménnyel kezdetét vette Hevesen a mille- centenáriumi rendezvények sorozata, amely számos érdekes és színes programot tartalmaz még. Magyar filmek estje az egri tanárképző főiskolán A március elején indult - az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola és a Más Klub közös szervezésében - Ifjúsági és zenei szubkultúra Magyarországon elnevezésű sorozat keretében még négy magyar film kerül a vászonra keddenként a líceum 6-os számú előadójában. Április 16-án Xantus János rendezésében, az Eszkimó asz- szony fázik, a további keddenA hevesi önkormányzat támogatása A fiatalok és az első lakáshoz jutás Az egyébként nagyon szűkös és hiányos idei költségvetés ellenére is 2,5 millió forinttal támogatja a hevesi önkormányzat az első lakáshoz jutó fiatalokat. Az érvényben lévő önkormányzati rendelet szerint 100-400 ezer forint adható egy-egy jogosult igénylőnek. Dr. Fülöp Erzsébet, a polgármesteri hivatal jogtanácsosa arról tájékoztatta lapunkat, hogy az önkormányzat lakásügyi bizottsága már megkezdte a benyújtott pályázatok elbírálását. A csoport tagjai mindenek előtt kialakították azokat a szempontokat, amelyeket alapják megvizsgálják az egyes igények alaposságát. Tekintettel ugyanis az igénylők nagy számára - összesen 79 pályázat gyűlt össze, mivel 1994 óta nem adott támogatást az önkormányzat -, először kiszűrték azokat, akik nem jogosultak a támogatásra. A bizottság 44 olyan kérelmezőt talált például, akik már rendelkeznek lakáshasználat- bavételi engedéllyel, vagy lakásvásárlás esetén nem mellékeltek adásvételi szerződést, illetve régen lejárt a fizetési határidejük. Őket a bizottság a napokban értesíti majd az elutasítási javaslatról, ezzel egyidőben - a rendelet eljárási szabálya értelmében - névsorukat nyolc napos időtartamra kifüggesztik a polgármesteri hivatal hirdető táblájára. A jogtanácsos elmondta azt is, hogy a lakásügyi bizottság döntésének megfelelően a jogosan pályázóknak is meg kell újítaniuk a pályázatukat, illetve április végéig a jelzett hiányosságokat pótolniuk kell. Mindezek alapján alakítják majd ki a a végső javaslatot, amelyről az önkormányzat várhatóan a májusi testületi ülésen dönt. (h. b. s.) ként pedig az Ügy érezte, szabadon él, az Erős karokkal fogjatok le szépen és az Arnyékszá- zad című színes filmeket vetítik. A főiskola másik filmtörténeti sorozatában április 17-én az Ilyen hosszú távoliét, majd a soron következő szerdai napokon pedig a Tiltott terület, a Feldobott kő és az Öklök a zsebben című filmeket nézhetik meg az érdeklődők. Megkezdődtek a honfoglalási évfordulós rendezvények Faültetés a leendő emlékparkban Falugyűlést tartanak ma Tarnaleleszen Ma 17.30-kor-kor a tarnaleleszi művelődési házban közmeghallgatásra, majd ezt követően 18 órától falugyűlésre várják a helybélieket. Meditációs gyakorlat Gyöngyösön A Sri-Chinmoy Alapítvány gyöngyösi csoportja meditációt szervez a Mezőgazdasági Szak- középiskolában (Zrínyi utca 3.) ma délután 5 órától. Aldebrőről, Tófaluból - Törökországba Az Általános Művelődési Központ, s az általános iskola Szélkiáltó néptáncegyüttese turnéra indul 16-án. Célállomásuk a törökországi Kusadasi üdülőcentrum, ahol részt vesznek a néptáncfesztiválon. Rendőrségi tanácsok telefonon keresztül A Nyilvánosság erejével a biztonságos környezetért című program keretében holnaptól 19-ig Gyurkó Géza r. alezredes, gazdaságvédelmi osztályvezető válaszol mindazokra a kérdésekre, amelyeket a polgárok feltesznek neki. A 8-tól 18 óráig hívható telefonszám: 06/30/303-273. Keresztrejtvényünk szerencsés nyertesei Az április 6-án közölt rejtvényünk helyes megfejtése: „Nem, éppen azért sírok”. A jó választ beküldők közül könyvet nyert Fenyves Edina (Hevesve- zekény), Hangácsig Istvánné (Egerszalók) és Adám Fe- rencné (Hatvan). Gratulálunk! Favágás miatt forgalomkorlátozás Az egri Egészségház utcai lakótelepen favágási munkák kezdődnek. Ezért az arra közlekedőknek - április végéig - időszakos forgalomkorlátozásra, útlezárásra és -elterelésre kell számítaniuk. A Föld napja az Egri Forrásban Ma 16 órakor nyílik - eredményhirdetéssel egybekötve - a fotó- és térplasztikai pályázatra beérkezett munkák kiállítása. TRAFFIFAXYTEZÉNYLÉS 06.0tM4.00 - Eger belterület, Hatvan belterület. 14.00-22.00 - Gyöngyös belterület. Millecentenáriumi emlékülés az egri főiskolán A magyarok 1100 éve Európában Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola történelmi tanszékei, Heves Megye Önkormányzata, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata április 17-én és 18-án a millecentenárium tiszteletére A magyarok 1100 éve Európában címmel emlékülést rendez a Líceum dísztermében. A meghívott és a hejyi kutatók sokrétűen világítják majd meg az utóbbi évszázadok krónikáját, hozzájárulva ezzel a tisztánlátáshoz, a tárgyilagos históriaszemlélet kialakításához. Püspöki Nagy Péter a honfoglalás diplomáciai hátteréről szól, Font Mária azt taglalja, hogy az orosz évkönyvek miként tükrözik a hajdani eseményeket. Bozsik Rafael Aba Sámuel királyunk és a kereszténység összefüggéseire utal. Tóth Sándor László Magyar- ország XI-XII. századi európai beilleszkedésének kérdéskörét elemzi. Bizonyára sokakat érdekel Kiss László összegzése is, aki a szlovák histórikusok szemléletéből ad ízelítőt. Révész László egykori időkről tanúskodó régészeti leleteket vallatja. Nagy József Eger város keletkezésének körülményeire emlékeztet. Misóczki Lajos a száz esztendővel ezelőtti helyi krónika érdekességeit idézi. Csesznokné Kukucska Katalin az egykori iskolák megemlékezéseit csoportosítja. Természetesen akadnak olyanok is, akik közelmúltunk és jelenünk problémáit feszegetik. Csizmadia Ervin például a hat évvel ezelőtti rendszerváltás, rendszerváltozás sajátosságait emeli ki. Ehhez kapcsolódik - legalábbis néhány vonatkozásban - Hacsi Lajos, aki megyénk politikai arculatát rajzolja meg az 1990-es és az 1994-es választások alapján. Azok sem csalódnak, akik az elmúlt századba óhajtanak portyázni, hiszen meghallgathatják Ráczné Horváth Ágnest, aki a polgárosodás XIX. századvédi dillemmáit érzékelteti, beavatva az érdeklődőket a tanulságos részletekbe. (pécsi) A családról és az ország helyzetéről Balczó András Egerben Szombaton délután a KDNP- székházban hallgathatták meg az érdeklődők Balczó András Mi végre vagyunk a világban? címmel megtartott előadását. Az egykori olimpiai bajnok öttusázó, a Magyar Igazság és Életpárt helyi szervezetének meghívására látogatott el Egerbe. Balczó, aki miután 1982-ben teljesen felhagyott a verseny- sporttal, vallásos meggyőződéssel főleg a családjára és az ország lakosságának helyzetére fordította figyelmét. A rendezvényen nagyrészt e két témát fejtette ki olyan szemszögből, amelynek bemutatása minden korosztály számára érdekes volt. így a megjelent fiatalok is csemegézhettek az elhangzott történetek, és tanácsok között, annak ellenére hogy Balczó András szerint: „A fiatal nemzedék és köztem van egy áthághatatlan szakadék.” Mondandójában nagy hangsúlyt fektetett a kor szellemiségére, illetve az ország mai helyzetére: Magyarországon nem lehet csatát nyerni a jövőt illetően - mondta -, amíg az emberek gondolkodása nem változik. Ezután keresztényhez illő módon próbálta felnyitni az emberek szemét, hogy hittel forduljanak a Teremtőhöz: ha az ember hátat fordít Istennek - fejtette ki -, ő nem tud rajta segíteni. A csaknem egyórás előadás után Balczó András készséggel válaszolt a felvetődő kédésekre. Elek Eszter A IM7Jü ÜGYELETE: Újságíró: SUHA PÉTER Telefon-(36)413-853 Fax-(36)412-333 Hirdetésfelvevő: ERDÉLYINÉ MAGVASI JUTKA Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 j * Terjesztő: PENCZUNÉ RAUCH EDINA Telefon - (36)412-646 Az alsó tagozatos tanulók kategóriájában a bogácsi Szitái Aranka vehette át az első helyezésért járó könyvjutalmat, C. Daróczi József cigány költőtől fotó: perl Márton A cigány irodalomért Az elmúlt hét végén az egri Megyei Művelődési Központban rendezték meg a cigány vers- és mesemondó versenyt, amelynek nem titkolt szándéka a cigány irodalmi alkotások népszerűsítése volt. Tizenöt általános iskolás gyermek mondhatta el a kiválasztott verset és mesét magyar és cigány nyelven. A zsűri a produkciókat végig hallgatva, két kategóriában hirdetett eredményt. Döntésük szerint: az alsó tagozatos tanulóknál a harmadik Csonka Tibor (Egerszalók), a második Suha Natasa (Szentdomonkos), míg az első Szitái Aranka (Bogács) lett. A felsős tanulóknál a harmadik helyezett Vidák Krisztina (Gyöngyös), a második helyet Rácz Melinda (Pétervására), az elsőt pedig Lukács Annamária (Pétervására) szerezte meg. A versenyen résztvevők Choli Daróczi József költő dedikálásával emléklapot, felkészítő tanáraik pedig egy éves előfizetést kaptak a cigány kulturális folyóiratra. Mindkét kategória első három helyezettje könyvjutalomban részesült. (hancsák)
