Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-07 / 57. szám

HEVES "ä1 EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, Ïf 1996. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 57. SZÁM ÁRA: 29 FORINT HÍRLAP fiókszerkesztőség, hirdetésfelvétel, lapterjesztés! ISîmBûûÂ SSo Abasári oltványok - Az idén 750 ezer oltvány kerül ki a községi üzemből, ahol mintegy 30-^40 fajtával foglalkoznak. Ezek csaknem 50 százaléka első osztályú alanynak számít. A ví­rusmentes szőlőoltványokból nagy tételben szállítanak Burgenlandba, Horvátországba, Uk­rajnába és Szlovákiába. fotó: perl Márton Mit ígér a Heves Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság? Az időskorúak szolgálatára esküdtek A nem éppen fiatalok emlékeznek arra, hogy először volt az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet), amely 1950-ben átalakult SZTK-vá (Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ). Aztán 1964-ben újabb fordulat következett: ekkor­tól tevékenykedett a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgató­ság, majd 1984 óta funkcionált az OTF (Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság). Egészen 1993. július 1-jéig. Ez az időpont - némileg összefüg­gésben az úgynevezett rend­szerváltozással - lényegbeli fordulatot hozott, ugyanis a nagy intézmény -feladatok sze­rinti megoszlásban - kettévált. Ezt a nem éppen érdektelen krónikát Koczka József, a Heves Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója eleve­níti fel. Méghozzá úgy, hogy dokumentumokat tesz elém, egykori fotókat sorakoztat, hogy a látogató érzékelje a fej­lődést, a haladás máig ívelő stációit. Természetesen utal az elő­előforduló gondokra, a jelen problémáira is.- A pillanatnyi elképzelések szerint - ezek menet közben módosulhatnak - az önálló nyugdíjtörvény Országgyűlés elé terjesztése, megtárgyalása és esetleges elfogadása után minőségileg átformálódik a régi elvonó, illetve felosztó rendszer. Sokan hallottak már arról, hogy három pillérre épülne a gondoskodás, amely­ben az egyén sokkal fontosabb szerepet kap, mint bármikor ko­rábban. (Folytatás a 3. oldalon) A német, francia és svájci tőke érdeklődik Heves megye csak befektetésekkel fejlődhet tovább Az Észak-magyarországi régió válságos gazdasági helyzetével ismerkedett dr. Neményi László, a Magyar Befektetési és Ke­reskedelemfejlesztési Részvénytársaság (ITDH) vezérigazga­tója. László kifejtette: a társaság be­fektetés-ösztönzéssel foglalko­zik, és ebben a külföldi töke be­áramlását segíti elő. A keres­kedelemfejlesztésben pedig a hazai vállalkozók piacra jutá­sában működik közre. . (Folytatás a 2. oldalon) Az 58-as Tárgyalóteremből Jelentjük Emberölésért 3 és fél évi fogház A Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa a tegnapi tárgyalás végén emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek az ötvenesztendős Mo- ravcsik Istvánnét, ezért őt három és fél eszten­dei fogházbüntetésre ítélte. Ä tragikus események 1995. október 7-én játszódtak le Gyöngyösön, ahol a vádlott együtt élt a sértettel, azaz a volt férjével. E nap délelőttjén a férfi - mint rendesen - ugyancsak a pohár fenekére nézett, s a vádlott is meg­iszogatott legalább 7-8 deciliternyi bort. Kö­zöttük szóváltás keletkezett, a nekivadult férfi trágár szavakkal illette az asszonyt, majd pe­dig egy székkel támadt rá. Bár ezt Moravcsik- nénak még sikerült kicsavarnia élettársa ke­Sziréna Betörők napja KÖmlőn Mátraderecskéről egy családi ház idős lakói jelentették, hogy amíg ők az épület hátsó részé­ben tartózkodtak, addig valaki illetéktelen besétált hozzájuk, és elemelte a pénzüket. Szerin­tük ugyanis csak a besurranó tolvaj ténykedésének követ­kezménye lehet a húszezer fo­rintos veszteség. Szerencsés baleset történt tegnap délelőtt a 33-as úton, Füzesabony határában, mint­egy 800 méterre a 3-as főút ke­reszteződésétől. Az autóbusz és személygépkocsi kisebb ka­rambolja nyomán senki sem sé­rült meg, de a helyszínelés rö­vid ideje alatt korlátozták a for­galmat. A járművekben kelet­kezett anyagi kár 40 ezer forint. Kömlőről tegnap két betö­résről is bejelentés érkezett. Az első esetben egy ideiglenesen üresen álló családi ház tulajdo­nosa volt kénytelen megállapí­tani a rideg tényt: feltörték az ingatlanát. A reggeli terep­szemle nyomán megállapítot­ták, hogy az elkövető - kihasz­nálva a tulajdonos távollétét - az épületből 30 ezer forint ér­tékben vitt el erősítőt, hangfa­lat, híradástechnikai cikket, va­lamint mosógépet és centrifu­gát. Ugyanekkor a helyi, Egri úti terményraktárat is megdézs­málta valakf. Nyoma veszett több zsák, húszezer forint ér­tékű kukoricának. zéből, utóbbi nem hagyott fel a támadással, s azt hangoztatta, akár tíz évet is leül, neki az semmi, hiszen fiatal még. A hátráló asszony ekkor egy konyhakést kapott fel, s szíven szúrta volt urát. A súlyosan sérült embernek még volt annyi ereje, hogy új­fent a feje fölé emeljen egy széket, ám amikor ezután a vádlott meglökte, bezuhant a szo­bába, s többé nem mozdult. A Moravcsikné ál­tal kihívott mentők már csak a halál beálltát állapíthatták meg. Bár a vádlott az első rend­őrségi kihallgatásán még tagadta, hogy ö ölte meg élete párját, később elismerte a bűntény elkövetését, s beismerő vallomást tett. (További részletek a 4. oldalon) C^aka olvasóinak HEVES”1 HÍRLAP Átalakítás vagy elbocsátás? Füzesabony: köztisztviselőből közalkalmazott A társadalmi igazságtalanságok korát éljük - vallják sokan, amikor milliomosokról és kukázókról olvashatnak szinte egy­más mellett. A köztisztviselők és a közalkalmazottak bérbeso­rolása láttán is bizony sokakban megfogalmazódik: miért kap több fizetést mondjuk a polgármesteri hivatal fizikai dolgo­zója, mint az ugyanolyan beosztásban az iskolában tevékeny­kedő? Egy költségvetési szervezethez tartoznak, munkájukban semmi különbözőség nincs. Füzesabonyban hozzá „mertek” nyúlni a feszítő dolgokhoz. Dr. Pásztor József polgármester er­ről így vélekedett:- Most is vannak olyan han­gok, hogy létszámleépítést kell végezni a polgármesteri hivata­loknál - magyarázza. - De mi egyszerűbb: átalakítani egy szervezet tevékenységét, .v vi­selni ennek esetleges erkölcsi visszhangját, vagy elbocsátani embereket, munkanélküliséget kreálni, s viselni ennek minden erkölcsi és anyagi vonzatát, gondolok itt a végkielégíté­sekre. (Folytatás a 2. oldalon) Fegyverre, magyar: engedékenység vagy szigorú tiltás? Szólhat-e a hatlövetű? „Sosem a nyilvántartott fegyverrel követik el a bűncselekményeket” Minden társadalomnak garantálnia kell a biztonságot. Van­nak, akiknek ez mégsem elég. Munkájukra, esetleg a közbiz­tonság állapotára hivatkozva szeretnék növelni egyéni védett­ségüket. Az önvédelmi fegyverek tartásáról és engedélyezéséről Tóth László r. alezredest, a Heves Megyei Rendőr-főkapitány­ság igazgatásrendészeti osztályának vezetőjét kérdeztük.- A megyében mintegy 3400 sörétes és közel kétezer golyós vadászpuska jelenti az arzenál döntő részét. Az igazi önvé­delmi fegyverek, az úgyneve­zett maroklőfegyverek közül több mint hatszáz szerepel a nyilvántartásunkban. Legalább kilencven százaléka ennek szol­gálati jogon illeti meg tulajdo­nosát. (Folytatás a 4. oldalon) Bűncselekménnyel vádolta a posta vezetőjét Felfüggesztették Morvái Ferenc képviselői mentelmi jogát Az Országgyűlés kétharmados többséggel - 236 igen, 34 nem és 11 tartózkodó szavazattal - felfüggesztette Morvái Ferenc képviselő mentelmi jogát, egyetértve az Országgyűlés mentelmi bizottságának indít­ványával. A parlamenti testület előző­leg a Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresésére két al­kalommal foglalkozott Morvái ügyével. A törvényhozó ellen a Ma­gyar Posta vezérigazgatója tett feljelentést azzal, hogy Morvái az Országgyűlés előtt több íz­ben becsület csorbítására al­kalmas módon nyilatkozott róla. A képviselő azt mondta ugyanis, hogy a posta vezetője bűncselekményt követett el. Morvái cáfolta, hogy felszó­lalásában rágalmazta volna a vezérigazgatót, és a plénum fi­gyelmébe ajánlotta, hogy egyet­len kivétellel - amikor valóban kijelentő módban beszélt - fel­tételes módban hozta összefüg­gésbe a posta vezetőjét egy bűncselekménnyel. Jelezte, hogy az általa koráb­ban említett bűncselekménnyel kapcsolatban feljelentést tett. Kérte a törvényhozást, hogy ezen vizsgálat befejezéséig ne függessze fel mentelmi jogát. Az Országgyűlés nem adott helyt a kérésnek. Kilométerenkénti négyforintos autópályadíjat terveznek 1997-től Megkezdődik az M3-as felújítása Észak-Magyarország gazda­sági felzárkózásának egyik feltétele az M3-as autópálya továbbépítése. Mindezt Tompa Sándor MSZP-s képvi­selő közölte a sajtóval, miután részt vett a KHVM vezetőivel, az Autópálya-igazgatóság munkatársaival és az érintett régiók szakembereivel folyta­tott megbeszélésen a Parla­mentben. Lotz Károly megem­lítette, hogy az autópálya-épí­tés finanszírozásában részt vesz az Európai Beruházási Bank (ElB), a német Kredi­tanstalt für Wiederaufbau. A Gyöngyös-Polgár közötti új szakasz építése - amelynek határideje 2003 - 70-80 milli­árd forintba kerül. Ehhez a két pénzintézet 30 milliárd forin­tos hitelt nyújtana, a kormány pedig - 1995-ös árszinten - összesen 20 milliárd forinttal járulna hozzá, valamint 30 milliárd forint kedvezményes hitelek felvételéhez nyújt ál­lami garanciát. Az útalapból 2,3 milliárdot különítenének el az építkezéshez. A tárca ezen túl 10 milliárd forint PHARE- segélyt is szeretne igénybe venni. A megvalósítás jelentős tényezője lenne a Buda- pest-Gyöngyös közötti szakasz díjbevétele, amely a tervek szerint 15,8 milliárd forintot jelentene. Répássy Attila, az Autópá­lya-igazgatóság vezetője sze­rint az autópályán 1995-ös ár­szinten 4 forint lesz az útdíj ki­lométerenként. Mivel igény­bevétele során mintegy 15 százalékos benzinmegtakarí­tás érhető el, bíznak abban, hogy a jelenleg közlekedők­nek csupán 10-15 százaléka pártol át egyéb útvonalra. Répássy Attila szólt arról is, hogy április 1-jére várhatóan megalakulhat az Északkelet­magyarországi Autópálya-fej­lesztő és -üzemeltető Rt. (ÉKMA Rt.). A társaság 2,5 milliárd forint alaptőkével rendelkezik majd. Folynak a kivitelezésre, illetve a tervek elkészítésére kiírt pályáztatá­sok. A Budapest-Gyöngyös szakaszon csupán a felújítást követően, várhatóan 1997 má­jusától szednek díjat. A felújí­tást még az idén tervezik el­kezdeni. Még kérhető az előnyugdíj Most is átveszik az előnyugdíj- igényléseket a megyei munka­ügyi szervezetek - adták hírül tegnap az Országos Munkaügyi Központban. Az utóbbi hetekben széles körben bizonytalanságot oko­zott, hogy mikor válik hatá­lyossá az előnyugdíj intézmé­nyét megszüntető jogszabály. A foglalkoztatási törvény ko­rábbi módosítása csak annyit mondott ki, hogy legalább 1995. december 31-ig érvénye­sek az előnyugdíj eddigi szabá­lyai. Ha viszont az új ellátást hatályba léptető törvényt vagy kormányrendeletet később fo­gadják el, akkor életbelépéséig igényelhető az előnyugdíj. Új jogszabály még nincs, így van viszont - előnyugdíj. Tegnap Egerben megbeszé­lést folytatott a megyei és a megyeszékhelyi önkormányzat, valamint a gazdasági kamarák vezetőivel, majd a közös sajtó- tájékoztatón dr. Neményi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents