Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-28 / 74. szám

2. oldal 1996. március 28., csütörtök Megyei Körkép Sziréna Tegnapi „sláger” a lakásbetörés (Folytatás az I. oldalról) A tulajdonos azonban még nem tartózkodott otthon, így a kárról nem sikerült információkat sze­rezni. Gyöngyösön sem tétlenkedtek a tolvajok. Reggelre a Volán te­lepét látogatták meg, s a pihenő buszok üzemanyagtartályaiból mintegy harmincezer forint ér­tékű gázolajat loptak el. A füzesabonyi kapitányságon a tegnapelőtti öngyilkos férfi kiléte után érdeklődtünk. Mint az ügyeletes tiszt elmondta, még nem sikerült kideríteni, ki volt a szerencsétlenül járt férfi. Vélhetően a holnapi Kriminá­lisban is bemutatják a fotóját, s talán majd ez segít a személy- azonossága megállapításában. Mi lehet: öt betű, s a szívhez szól. Hegedű? A Kispál és a Borz együttes ra­jongói bizonyára^ tudják a vá­laszt: Nem, mer’ az hat betű. Ma este hét órától pedig a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban még sok mást is megtanulhatnak „kispálul” mindazok, akik elmennek a népszerű alternatív zenekar koncertjére. Hiszen a jégi nóták mellett a legújabb Urrock le­mez anyagát is bemutatja a kö­zönségnek a háromtagú csapat. Az adórészlet-fizetés formai követelményei Pontos kérelem, gyors elbírálás A személyi jövedelemadó-be­vallások benyújtásával egy idő­ben sok honfitársunknak gon­dot okoz a befizetési kötelezett­ség teljesítése. Ebben az eset­ben lehetőségük nyílik a fize­téskönnyítésre, ha ezt kérik az adóhatóságtól. Az APEH Heves Megyei Igazgatóságán megtud­tuk: gyakran hiányosan érkez­nek be a kérelmek. Ennek elke­rülésére közöljük az elbírálás legfontosabb feltételeit. A kérelemnek tartalmaznia kell az adózó pontos azonosító adatait: az adószámot vagy a személyi számot, s a lakcímet. Meg kell jelölni, mekkora adó­hátralékra kéri a honpolgár a könnyítést. A részletfizetésért folyamodóknak továbbá jelez­niük kell, hogy a törlesztést hány hónapon keresztül kíván­ják teljesíteni, fizetési halasztás esetén pedig azt, hogy mikorra kérik a módosítást. A kérelmet 800 forint illetékbélyeggel el­látva lehet benyújtani. Falu nélkül nincs mezőgazdaság Befejeződtek az Agrárgazdasági Tudományos Napok Gyöngyösön A szakemberek egymással is véleményt cseréltek Tegnap délben a szekcióülé­sek után befejeződtek Gyön­gyösön, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem főiskolai karán az V. Agrárgazdasági Tudományos Napok. Ezt követően néhány, a tudo­mányág vezető képviselőjé­vel beszélgettünk a konfe­rencia jelentőségéről. Dr. Csete László, a mező­gazdaság-tudomány kandidá­tusa, címzetes egyetemi tanár:-Annak idején, amikor a gondolat megszületett, hogy Gyöngyösön - hagyományt teremtve - a szakmát meg­mozgató tudományos napokat rendeznek, sokan lekicsiny­lőén beszéltek róla. Azt mond­ták, mit akarnak, egy főiskolai kar erre nem lehet alkalmas. Azután változott a helyzet. A gondolat megtermékenyült, és kibővült a tartalma. A mostani konferencia jól példázta, ho­gyan lehet az életből, a mező- gazdaság mai valóságából me­ríteni a témát. Örömmel lát­tuk, hogy milyen pezsgés volt a szakemberek körében, első­sorban a szekciókban. Mindez annak köszönhető: a gyön­gyösi főiskolán eljutottak oda, hogy merjék vállalni a mező- gazdaságot, az élelmiszeripart érintő kényelmetlen kérdések felvetését, és azokról, az okta­tás és a kutatás szakvatott képviselőit bevonva, követ­keztetéseket vonjanak le. Nem véletlen, hogy több intéz­ményben, bankban dolgozó szakember is részt vett ezen. Azt hiszem, ezek az agrárgaz­dasági tudományos napok most jutottak el arra a szintre, hogy szükségessé vált a folyta­tásuk. Ez volt a résztvevő or­szágok képviselőinek a véle­ménye is. Dr. Szabó Lajos, a mező­gazdaság-tudomány kandidá­tusa, a főiskola tudományos főigazgató-helyettese, a kon­ferencia főrendezője:-A szervezés másfél éve kezdődött, amikor elküldtük az első felhívó körlevelet. 1991 óta dolgozom itt az in­tézményben, tehát a rendezés új feladatot jelentett. Szeren­csére tapasztalt munkatársak segítettek ebben. Előtte másfél évtizedig a Környezetvédelmi Minisztériumban tevékeny­kedtem, ahol a kutatás-szerve­zést irányítottam. Örömmel mondhatom - és ez a hétfő esti szakember-találkozón sokak­tól elhangzott -, hogy a konfe­renciánknak kedvező fogadta­tása volt. Meghívtak bennün­ket Németországba, Belgi­umba, Kis-Jugoszláviába és Szlovákiába, hogy az ottani egyetemi konferenciákon is tartsunk előadásokat. A mos­tani szerzőktől elhangzott gondolatok rövidített változa­tait, a bemutatott félszáz posz­tert lektoráltatjuk, és a nyár végén kétkötetes könyvben ki­adjuk. Ezek tudományos pub­likációknak számítanak. Egyébként bízunk a folytatás­ban, két év múlva szeretnénk megrendezni a VI. Agrárgaz­dasági Tudományos Napokat. Annak témája hazánknak az európai uniós tagságra való felkészülése lesz. Bemutatjuk majd, hogy a törvényalkotás­ban, a szabályozásban milyen eredmények születtek 1998- ig, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart illetően. Elmondta véleményét a Hírlap munkatársának dr. Vé­szeli Tibor, a szociológiatu­domány kandidátusa, a Pan­non Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári karának tanszékvezetője is:- Immár az ötödik gyön­gyösi konferencián vettem részt. Jó szakmai együttműkö­désben vagyunk. Elégedetten láttam, hogy olyan feltételeket teremtettek a házigazdák, amelyek európai mércét jelen­tettek. A főiskola vezetését a praktikusság jellemzi, és Gyöngyösön olyan városban tevékenykednek, ahol jelentős hagyományai vannak a tájba illő agrárképzésnek. Ez a cél­tudatos munka példaként hat a hazai felsőoktatásra és kuta­tásra. Az előadásomban a me­zőgazdasági családi vállalko­zások jelentőségét méltattam. Tudomásul kell vennünk, hogy sok helyen a szövetkeze­tek megszűnésével vagy át­alakulásával a családok egyéni vállalkozásra kényszerültek. Talán ma még nem veszik elég komolyan ennek jelentő­ségét illetékes helyeken, pedig a falvak megtartóképessége ezek nélkül nem lehetséges. A falu nem képzelhető el mező­gazdaság nélkül, sajnos azon­ban szomorú, hogy a vállal­kozó családok elég kevés szakmai, piaci információval rendelkeznek. Ezért fontos lenne a mindennapok gyakor­latát magában foglaló gazdál­kodási módszertan kidolgo­zása. Mint társintézeti pro­fesszor, nagyra értékeltem a gyöngyösiek vendégszerete­tét, gondoskodó figyelmessé­gét. Mentusz Károly Dr. Magda Sándor gyöngyösi főigazgató dr. Dinya László helyettes államtitkárral fotó: perl Márton Pénztelenség, mint alfa és omega (Folytatás az I. oldalról) Még ezzel a napirendi ponttal összefüggésben vetette fel dr. Gyurkó Péter (SZDSZ): köte­lezzék azokat a megyei intéz­ményeket, ahol még nincs szer­vezeti és működési szabályzat, készítsék el azt záros határidőn belül, s szabályozzák benne a gazdálkodási kérdéseket is. Az interpellációk sorában esett szó az Eger, Pozsonyi utca 8-10. alatti, a GYTVI korábbi épületének értékesítésére tett javaslatról. A tavaly 120 milli­óra értékelt épület a Vám- és Pénzügyőrség birtokába ke­rülne 75 millió plusz 7 fi millió forint áfáért. Az alacsonyabb árat - melynek magyarázatául a nyomott ingatlanpiac és az ér­dektelenség szolgált - elfogad­hatónak találták a képviselők. Dr. Gyurkó Péter keményen bírálta a területfejlesztési tör­vénnyel kapcsolatos állásfogla­lás-tervezetet, mondván: abban badarságok vannak, és ellenté­tes az ízlésével is, míg dr. Lu­kács Tamás (KDNP) szerint az anyag nem állja meg a szakmai kritikát. Dr. Jakab István úgy vélte, igazuk van a képviselők­nek: a tervezetet a Megyei Ön- kormányzatok Országos Szö­vetsége készítette, ám mégis szeretné, ha elfogadnák. Az ugyanis a megyék szerepének erősítése mellett száll síkra. Végül 12 tartózkodás mellett támogatták a tervezetet. Áldásukat adták a képviselők a bélapátfalvi módszertani ott­hon bővítésére, a Markhót Fe­renc Kórház csecsemő-, gyer­mek-, ifjúsági osztályának, il­letve a kórház volt Irgalmas- rendi Kórházának homlokzati rekonstrukciójára, valamint a levéltár raktári kapacitásának bővítésére benyújtandó címzett támogatási pályázatokra. Vé­gű1 a Heves Megye Fejlesztésé­ért Közalapítvány ’95-ös mű­ködésének ellenőrzéséről ké­szült tájékoztatót vitatta meg a testület. (kühne) Nem kapott fegyelmit a hevesi polgármester (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyi tervezet megvitatá­sához elsőként Szőke Emil, a kulturális bizottság elnöke szólt hozzá. Kiemelte: a Sakkmú­zeum esete bizonyítja a legjob­ban, hogy a költségvetést még az utolsó pillanatban is lehet változtatni, s jóindulattal egyes intézményeknek többet adni. Visszafogott pénzügyi támoga­tás esetén - mondta - nincs le­hetőség a városban minőségi munkára. Éppen ezért több pontba szedve ismertette a pénzügyi bizottság kedd esti módosító javaslatait. Eszerint javasolják, hogy adják el a gyermekház épületét, s a Műve­lődési Háznak plusz félmillió forintot juttassanak. A Városfejlesztési, Lakás­ügyi, Egészségügyi, Pénzügyi és Jogi Bizottság kisebb módo­sításokkal javasolta elfogadni a költségvetést. Ezt követően Ár­vái István képviselő hozzászó­lása következett. A költségve­tést eleve elhibázottnak tar­totta, hiszen, ahogy fogal­mazta: „Hevesen is működik a szavazógépezet. ” Dr. Czakó Gábor gyermek- orvos képviselő aggályát fe­jezte ki, hogy a tavaly felvett hitelt sem tudták maradéktala­nul visszafizetni, így képtelen­ségnek tűnik, hogy az idén de­cemberre kialakult 100 millió forintos hiányt valaha is kezelni tudják. Éppen ezért több olyan javaslatot tett, amellyel a ki­adások szűkítését forgalmazta. Ismét javaslat hangzott el, hogy csökkentsék a polgármes­ter és a képviselők tiszteletdíját 20 százalékkal, javasolta a La­kásügyi Bizottság megszünte­tését arra hivatkozva, hogy az érdemi munkát nem végez. Ki­jelentette: nem kell ragaszkodni minden iskolához, hanem vizs­gálják felül, melyik tanintézet bezárásával tudnák a forráshi­ányt csökkenteni. Ehhez csatla­kozott Laczházi István, az FKGP képviselője. Huszár Já­nos Tibor alpolgármester vi­szont nagyobb támogatást kért a zeneiskola és a 2. Sz. Általá­nos Iskola működéséhez. A vita lezárását követően az érintett irodavezetők mondhat­ták el véleményüket. Tari László, a közszolgálati iroda vezetője arra hivatkozott: ha in­tézményeket zárnak be, drasz­tikus racionalizálást tűznek ki célul, akkor előbb-utóbb nem marad más, mint egy halott, élettelen város felett „ural­kodni”. Furka Elemér jegyző arra kérte a képviselőket, gondolják meg, ragaszkodnak-e a polgár- mester fizetésének csökkenté­séhez, hiszen ez csak fegyelmi úton lehetséges. így ettől a szándékától a szavazás során elállt a képviselő-testület. A vita végén pedig elfogadta a költségvetést. Kontra Gyula hangsúlyozta: nem kedvező a döntés senki számára, ám úgy érzik, ezzel a lépéssel sikerült a város hosszú távú érdekeit szem előtt tartani. Szuromi Rita Tiéd a lekvár Zsenge gyermekkoromban - lopva - szinte minden elérhető Hobo Blues Band-koncertre elmentem. Még zsengébb korom­ban - mindenféle tiltás ellenére - a péterkei művelődési házban is szájtátva hallgattam a nagy blues-varázslót. Aztán persze „felnőttem rég, huszonnégy vagyok", és senki sem tiltotta meg, hogy kedden ismét elmenjek Hobó, azaz Földes László koncert­jére. Mert tudom - jobbára -, miért, mit akarok... Mert Hobó tanító volt, de mára legfeljebb ha tanulság lehet. Tanító volt, amíg - a csak tőle elfogadóknak (nekünk) - felkí­nálta, vagy csak úgy a tarisznyánkba csúsztatta József Attila, vagy Allen Ginsberg verseit. Most azonban megmutatta: az örök csavargó, bohóc és bolond szerep(!) után a sokadik meg nem értett zseni pózában tetszeleg. Mert ezek a gyerekek nem azért fizettek érte, hogy a dilettáns tanárok félreérthetetlen hangsúlyával szepegjen a mikrofonba: kisfiam, akinek nem tet­szik, az menjen ki. Es ha nem hagyjátok, hogy azt játsszam, amit akarok, akkor azt játszom, amit ti sem akartok. És mindent elsöprő sértődöttséggel eldalolta a hajdani jó ba­rát Kőbánya-blues-a ritmusára a Záray-Vámosi házaspár egyik örökéletűjét. Csakazértis... Aztán bepakoltak a mikrobuszba: véget ért a hakni. De ben­nünk, akik ott álltunk leforrázva, valami végleg elmúlt. (suha) Szívszerelemben a drága Mérgessel Premier a Gárdonyi Géza Színházban „Hajdanában-danában másképp forgott a világ. A szódavizet szép kék palackban árulták, a kocsit a lakírozásból hozták haza fényesen, a rendőr őrmes­ter tudott angolul..., továbbá sú­lyos büntetésnek számított, ha a cselédlány nem mehetett he­tente legalább egyszer a Nem­zeti Színházba... Á szobabérlők nem, vagy ritkásan fizettek, a panziótulajdonosnő nem tudott férjhez menni, csupán egyetlen napra, és a kiscseléd ártatlan volt, mint mindig - a legron­gyosabb rnuskátli Pesten” - írja Tarján Tamás a Színház című folyóiratban Molnár Ferenc: Az üvegcipő című vígjátéka elé. A ’40-es évei derekán járó sikeres író veszedelmes szere­lemre lobbant a fiatal Darvas Lili iránt. Megrémült az érzés­től, s ijedtében feleségül vette régi barátnőjét, a viharos Fedák Sárit. A házasság nem tartott sokáig, Molnár, megadva ma­gát, mégiscsak elvette Darvas Lilit. Mindez a lelki szituáció belejátszott Az üvegcipő törté­netébe. Szívbe lopózó csillo­gással ékesítette fel figuráit, a hangulatok vibráló változatos­ságát színpompával érzékel­tette. A leghétköznapibb dol­gok is megnemesedtek tollától, a jelenetek aranyveretet kaptak. Molnár Ferenc e fordulatos, szellemes, bravúrosan szer­kesztett vígjátékát a Gárdonyi Géza Színház március 29-én, pénteken este 7 órakor mutatja be Ats Gyula Jászai-díjas szín­művész és Gáli László Jászai­Irma kokottként a fogdában, a drága Mérgessel - Csonka Anikó és Sata Árpád a főszerepekben fotó: majoros tamás díjas rendezésében. Az író ön­magát írta meg Sipos, a drága Mérges szerepében, kit Sata Árpád játszik. Csonka Anikó alakítja Irmát, a szerelmes szívű, félbolond kiscselédet. Az élete delén túljutott Adélt, a fo­gadósnét Deák Éva, Császár Pált, a hidegszívű, számító fia­tal úrfit Tunyogi Péter játssza. Ezzel a játékos hangulatú művel a társulat mindannyiun­kat megható történetet varázsol holnap este a színpadra.

Next

/
Thumbnails
Contents