Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-27 / 73. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. március 27., szerda Elkerülni idén is a hitelfelvételt (Folytatás az 1. oldalról) Az előterjesztő Láng András tanácsnok (lokálpatrióta) szó­beli kiegészítésében rámutatott: a város saját bevételei elérték a kétmilliárd forintot, amelynek aránya - '94-hez képest - 39 százalékról 42-re ugrott. Azt is lényegesnek tartotta, hogy pénzügyi okok miatt egyetlen beruházást sem kellett elhalasz­tania a városnak.- Az egyhavi kiadási összeg­nek megfelelő 460 millió fo­rintnyi pénzmaradvány ugyan­akkor - tette hozzá - nyugodt gazdálkodásról tesz tanúbi­zonyságot: nem voltak likvidi­tási gondjaink, és sikerült elke­rülni a hitelfelvételt, amit az idén is el akarunk kerülni. Flaskay Miklós (MSZP) arról szólt, hogy későn kapta meg az anyagot, s többet szeretne tudni a város pénzügyi befektetései­ről. Szerencsésnek tartaná a va­gyon hatékonyabb működteté­sét. Várkonyi György (lokálpat­rióta) sajnálkozással állapította meg, hogy ezúttal sem biztosí­tanak keretet a város belső szennyvízcsatorna-hálózata problémáinak megoldására, akárcsak a Széchenyi utca dísz- burkolatára. Mint mondotta: meg kellene már próbálni ren­dezni azokat a kérdéseket, ame­lyeket évek óta maga előtt gör­get Eger... Emellett a testület ki­függesztésre alkalmasnak ta­lálta a rendelettervezetet. Immár második fordulóban, vita nélkül fogadták el képvise­lőink a szociális ellátásokról, il­letve a jövedelemarányos böl­csődei térítési díjakról szóló rendeletmódosításokat, míg a lakbérmódosítás és -támogatás változó rendjével kapcsolatban dr. Szigethy Anna tanácsnok (MSZP) megjegyezte: a mint­egy 1600 bérlakás 60 százaléka támogatott, a mostani emelés­nek átlagosan 70 százalékát fi­zeti ki a város kompenzáció­ként. Ez a módosítás is meg­kapta a szükséges szavazatokat. A közterületek eltérő haszná­latát taglaló rendelettervezetet leginkább Bíró József (lokál- patrióta) és Erdei Zoltán (SZDSZ) tanácsnokok bírálták, ám végső soron ezen javaslatot is kifüggesztésre alkalmasnak találta a grémium. Akárcsak a folyékony hulladék kezelésével kapcsolatosat. Szintén megfe­lelő, támogatottságot élvezett a város általános rendezési ter­vének módosításáról, az ezzel kapcsolatos egyes építési tilal­mak feloldásáról szóló javaslat. Az előterjesztések sorában került terítékre a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Cifra­kapu téri épületének hasznosí­tására kiírandó pályázat, a fel­németi templom környezetében telepítendő II. világháborús emlékmű ügye, illetve az Eger Segít Alapítvány kuratóriuma újraválasztásának kérdése. A pályázattal kapcsolatban je­gyezte meg Balázs Mihály (független), hogy számára a ja­vaslatból az következik: Eger­ben kupleráj van oktatási téren... Szintén az előterjeszté­sek között hagyták jóvá utóla­gosan a képviselők a távhő­szolgáltatási díjak változását. Az árak 12,3 százalékkal lettek magasabbak. Kühne Gábor Mérések a vizek világnapján A vizek világnapján, március 23-án, szombaton az Eger-patak Tö- viskes tér és Sas út közti szakaszán az Életfa Környezetvédő Szö­vetség ifjúsági tagozata és a Környezetvédők Ifjúsági Köre vízmi­nőség-vizsgálatot tartott. Az akcióban 12 középiskolás fiatal vett részt. A nap programjá­nak része volt a patak bal partjának takarítása, a szétszórt hulla­dék elszállítása. Az első mérési hely a Rákóczi út közelében történt. A vizsgálatot Benkó László főiskolai hallgató irányításával végez­ték. A munkát nehezítette a rengeteg hulladék, ezért délelőtt csak az Olasz útig jutottak el a környezetvédők. Ezt követően a takarítás és a mérés a Malom úton folytatódott. A mért eredmények közepes értéket mutattak. Szilvásváráén művészpár kiállítása Lillafüreden Mitológiai témájú kisplasztikák Vasárnap délután 4 órakor nyí­lik a lillafüredi Palota Szálló kiállítótermében a szilvásváradi házaspárnak, Debreczeni Zsó- kának és Pelez Zoltánnak a tár­lata. A bemutatott alkotásokat a tervek szerint Segesdi György kétszeres Munkácsy-díjas, ér­demes művész ajánlja a látoga­tók figyelmébe. A húsz alkotás mitológiai témájú, figurális kisplasztika lesz, a legújabb munkák közül. Visszafogottabb színhatás ér­vényesül, hiszen a korábbi csil­logóbb, „hivalkodóbb” színek helyett most inkább a fémhatás dominál. A tárlatot Lillafüreden ápri­lis 25-ig tekinthetik meg az ér­deklődők. Gazdálkodás-piaci verseny a mezőgazdaságban Agrárgazdasági tudományos napok Gyöngyösön Hárman együtt, a főiskola emlékplakettjével kitüntetettek (Folytatás az I. oldalról) Rámutatott: a megyei önkor­mányzatok egyetértésével el­kezdték szervezni a Gödöllői Univerzitást, amely az egye­tem, a gyöngyösi főiskolai kar, a kompolti kutatóintézet, az egri Eszterházy tanárképző fő­iskola, a jászberényi és zsém- béki tanítóképző főiskola, valmint a szolnoki Vendéglá­tóipari és Gazdasági Főiskola szövetségéből áll majd. Ezzel Pest, Heves és Jász-Nagykun- Szolnok megyék felsőoktatási intézményei létre kívánják hozni a Közép-magyarországi Egyetemi Szövetséget. A köszöntő után Búzássy Lajos, a Földművelésügyi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára tartott bevezető előadást mezőgazdaságunk jelenéről és jövőjéről. Leszögezte: az ága­zatnak lényegesen nagyobb szerepe van, mint amennyire napjainkban értékelik, hiszen a bruttó nemzeti termék (GDP) 14-16 százalékát adja. Ennek ellenére az állami tá­mogatás a költségvetés 8 szá­zaléka, szemben az Európai Unió országaival, ahol 48 szá­zalék. A rendszerváltást követően nagy veszteségeket szenvedett ez a teherviselő ágazat, miután 40 százalékkal visszaesett a termelése. Ez a folyamat 1994-ben megállt, és tavaly szerény, 2 százalékos növeke­dést ért el. Az élelmiszeripar - amely az iparon belül 22 szá­zalékkal részesedik - szintén magához tért a válságos évek után. Az erdészet jelentős fej­lődés előtt áll. Exportja tavaly 25 százalékkal emelkedett. A helyettes államtitkár szólt az ágazat jövőjéről is. Alap­vető a termelés fokozása, mi­után a kivitel mellett várha­tóan a hazai élelmiszer-fo­gyasztás is növekszik. Az Eu­rópai Unióhoz való csatlako­zásunkat megelőzően kemény alkura lesz szükség élelmiszer- gazdaságunk érdekeinek vé­delmében. Szükséges, hogy mielőbb lezáruljon a kárpót­lás, hogy a birtokviszonyokat rendezhessék. Nélkülözhetet­len az állami támogatás, mert enélkül az ágazat nem lehet jövedelmező. Ezért a már megkezdett beruházások befe­jezését, a termelők hitelhez ju­tását, a kedvezőtlen termőhe­lyi adottságú térségek felkaro­lását szorgalmazzák. A továbbiakban dr. Dinya László, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium helyet­tes államtitkára beszélt a fel­sőoktatás válaszútjáról. Ebben közrejátszik a rövid távú kényszer, az államháztartás reformja. Nem kevésbé a hosszú távú kényszer, amely az Európai Unióban remélt tagságunkhoz kapcsolódik. Ez új képzési formákat, intézmé­nyi minőségbiztosítást és meg­felelő bérezést feltételez. A felsőoktatásban jelenleg fo­lyamatos a kényszer, amely szükségessé teszi a változó munkaerőpiachoz való alkal­mazkodást. Miközben 50 szá­zalékkal növekedett a hallga­tói létszám a tanintézetekben, az új diplomások jelentős ré­sze nem tud elhelyezkedni. 1997-től az úgynevezett nor­matív finanszírozási rendszert vezetik be, amely jobban iga­zodik majd a munkaerőpiac­hoz. Érdeklődés kísérte dr. Magda Sándor egyetemi ta­nárnak, a főiskola főigazgató­jának előadását. A napjainkra jellemző gazdálkodás-piaci versenyt elemezte a mezőgaz­daságban. Megállapította: a rendszerváltást követően az ágazatban - másokhoz képest - gyorsabban végbement a privatizáció. Ma már meghatá­rozó a jövőre mutató, 11 főnél kevesebbet foglalkoztató vál­lalkozások száma. Hosszabb távon ezek lehetnek az elsőd­leges piaci szereplők. Emellett az átalakult szövetkezetek, mint társas vállalkozások, in­tegráló feladatot látnak el. Ezért fontos, hogy az állami támogatást azok kapják - nyugat-európai mintára -, akik a tulajdonosi érdekeltség mel­lett megfelelő gazdasági méret kialakítására törekszenek. Hozzáigazítják a technikát és a biológiai alapokat. A főigazgató ezután a főis­kola emlékplakettjével tün­tette ki dr. J. Daelamans egye­temi tanárt, a belgiumi Mező­gazdaság-technikai Intézet igazgatóját, Vladimír Gozorát, a Nyitrai Agrártudományi Egyetem tanszékvezetőjét, és dr. Szabó Lajost, a gyöngyösi főiskolai kar tudományos fő­igazgató-helyettesét. A plená­ris ülés végén az aula előtti téren dr. Fodor Gábor, Gyön­gyös országgyűlési képvise­lője avatta fel Lantos Györgyi szobrászművész A tudomány szimbóluma című alkotását. Délután szekcióüléseket, este szaktalálkozót tartottak. A konferencia ma folytatódik. Mentusz Károly A szoboravatás pillanatai az aula előtti téren FOTÓ: PERL MÁRTON Brit mintára nincs állatvész (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly ősszel egy angliai ta­nulmányút alkalmával már ka­pott ugyan helyszíni beszámolót a kinti folyamatokról, ám az angolok természetesen nem verték nagydobra a nyilvánva­lóan immár évek óta húzódó járvány részleteit. Mint megtudtuk, az állat­egészségügyi szakemberek tegnapi országos megbeszélé­sükön egyetértettek abban, hogy a betegség megnyugtató kizárására, ezt követően a ve­szett szarvasmarhák agy szöve­tét - célzottan a kergekórra is - meg fogják vizsgálni. Eddig, mivel a betegség legkisebb jelei sem voltak tapasztalhatóak, nem történt specifikus ellenőr­zés a szivacsos agyvelő-károso- dásra. A továbbküldött minták biztos analízise alapján azután az országos állat-egészségügyi intézet mondja ki a végső szót. A főállatorvos mindehhez hoz­zátette azt is, hogy nálunk a szigetországbeli járvány forrá­saként emlegetett birkák is mentesek a hasonló tünetektől. Arra a kérdésre dr. Kőházi, hogy lehet-e valamilyen haszna a magyar termelőknek abból a tényből, hogy az angol marha bojkottjával nagyobb piac kí­nálkozik, meglehetős kétkedés­sel válaszolt. Elmondta, hogy valószínűleg több ország is számít erre a szerepre, de a pá­nik miatt a következő években jelentősen visszaesik majd a ke­reslet. A másik ok pedig a ma­gyar marhaállomány apadásá­ban, valamint a hagyományo­san sertéspárti fogyasztói szo­kásokban keresendő, mivel a marhák tömeges exportja ese­tén legalább 3-4 esztendő szük­séges a megfelelő mennyiség felneveléséhez. Tehát nagy a valószínűsége annak, hogy a megyében élő mintegy 50 ezer szarvasmarha itthon fejezi be életét, és kerül terítékre. (kj) A Két Lotti nyereményei A 13. heti Két Lotti (33-ból 3-at) játékban a 3+3-asokra jutó, összesen nettó 70.963.872 forint tovább halmozódik a nyerőosztály­ban. A nyeremények: A 3+2 találatosok nettó nyereménye: 139.731 Ft. A 3 találatosoké: 18.190 Ft. A 2 találatosoké 271 Ft. A Két Lotti nyerőszámai: 19,23,59 és 4, 18,46. A közölt adatok nem vég­legesek. Könyvklub - újdonság Etelnaptár Verő Juli, a népszerű szakács­könyvíró az évszakok kínálatá­hoz igazodó könyvet ajánl. A nagymama, Jámbor Zsóka tapasztalatait felhasználva, az év minden napjára két-két va­csoraötlettel segíti olvasóit. A „mit főzzek ma vacsorára?” nehéz gondját ma még a pénz­tárcánk szűkössége is nehezíti. Szerencsére ennek az ételnap- támak a fogásai a hagyomá­nyos alapanyagokból készül­nek. Ötletek sora mutatja, ho­gyan lehet kevés pénzből is lak­tató ételeket főzni, miként lehet a kevés színhúst kis sajttal, zöldséggel, tojással dúsítani. A receptek mellett egy kis óra jelzi, mennyi időt kell rá­szánnunk a főzésre. A könyv­klub-újdonság címe: Hónapok, napok, ételek. Színházi világnapi köszöntő Harmincöt éve, a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi kong­resszusán született meg a hatá­rozat, hogy a párizsi Nemzetek Színházának évadnyitó nap­jára, 1957. március 27-éré em­lékezve az egész világon ün­nepeljék meg a színházi világ­napot, amelyen egy-egy jeles színházi személyiség üzenetét hallhatja, olvashatja a színházi szakma és a közönség. Az idén egy távoli tájról, az arab világból érkezett az üze­net, Saadalla Wannous szír drámaírótól, akinek gondolatai a mai magyar színház küzdel­meit és reményeit is kifejezik: „Ha szokás lenne a színházi világnap ünnepének külön el­nevezést adni, én az ez évi üzenetnek a Szomjúhozás a párbeszédre címet adtam volna. Mert igen nagy szükség van sokoldalú és átfogó párbe­szédre az egyének, de a társa­dalmak között is. Én úgy kép­zelem, hogy ez mindig a szín­házban kezdődik el, és onnan terjed szét a világba. A színház attól egyedülálló, hogy itt a néző kitörhet magá­nyából, és azt érezheti, hogy egy közösséghez tartozik: pár­beszédet folytathat a nézőtár­sakkal, a színpaddal és a társa­dalommal. Ezáltal lesz a társa­dalom fejlődésének kovásza. De most nyilván álmodom... Ne csapjuk be magunkat: a színház hátrálóban van... lát­hatjuk, hogy a városok egyre türelmetlenebbek színházaik­kal szemben, és visszakény- szerítik őket csigaházaikba, ki­szorítják őket a középpontból, mert tér kell a csillogóbb fé­nyekhez, színes vetítővász­nakhoz és egyéb, futószalagon szállított trivialitásokhoz. Nem ismerek más korszakot, amikor a színház mind pénzügyileg, mind erkölcsileg ennyire el­szegényedett volna, és ennyi megvetés érné. Nézzünk szembe vele: a színház ma már nem az a közösségi ünnep többé, mely lehetőséget adott elgondolkodásra, amely egy­kor párbeszédre bátorított, és elmélyítette emberségérzetün­ket. A színház utópiája illuzóri- kusabb, mint valaha, éppúgy, mint az az álom, hogy az em­berek a Föld gazdagságából egyformán részesednek, igaz­ságtalanságoktól és agresszió­tól mentesen. Úgy tűnik, ko­runk egyre több egyenlőtlen­séget hoz létre a gazdaság el­osztásában, és tovább szélesíti a szakadékot az obszcénül gazdagok és a szűkölködő sze­gények között. Továbbá úgy tűnik, hogy könyörtelenül le­rombolja a társadalmakon be­lüli összetartozás minden for­máját, annak tagjait különálló, magányos lényekké tördeli. A jövő látomásának hiányában az emberek nem mernek ál­modni sem. A kultúrán keresztül fedez­heti fel az ember az események mozgatóerőit, s erőt nyerve rá­ébredhet a lét értelmére. A kul­túra az emberi szabadság, érte­lem és szépség eszméit és ide­áljait adja nekünk. Bízzunk abban, hogy a szín­ház újjáteremti majd a párbe­széd lehetőségét, melyre mindannyian szomjazunk... Nemrég valaki megkérdezte tőlem... miért ragaszkodom olyan makacsul ahhoz, hogy színdarabokat írjak... elszántan a legvégsőkig írok a színház­nak, mert a színháznak életben kell maradnia, mert színház nélkül a világ magányos, csú­nya és szegény. Az ostromgyűrű szoros, a körülmények fenyegetőek, és mégis biztos vagyok benne, hogy a jóakarat felülkerekedik a világban, megvédi a kultúrát és visszaállítja a színház régi fényét és rangját. Sorsunk a remény, és ami ma történik, az nem lehet az idők végezete.” Az egri Gárdonyi Géza Színházban március 29-én, pénteken este 7 órakor Molnár Ferenc: Az üvegcipő című víg­játékának bemutatója előtt ol­vassa fel Venczel Valentin színművész a szír drámaíró üzenetét.

Next

/
Thumbnails
Contents