Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-18 / 65. szám

1996. március 18., hétfő 3. oldal Megyei Körkép ____________DÍjHÖNGŐSAROK____________ B osszús biztosított Felpaprikázott hangulatban állított be szerkesztőségünkbe B. P. felsőtárkányi olvasónk. Szokatlanul haragos hangú levelet ka­pott biztosítójától, mint gépkocsitulajdonos. A február 8-i kel­tezésű levélben a következőket írják: „Az Ön érdekeit védjük, amikor tájékoztatjuk arról, hogy az 58/1991 (IV.13) számú Kormányrendelet értelmében a szerződése 30 napos díjnemfize­tést követően megszűnik. Felhívjuk a figyelmét, hogy a hivatko­zott jogszabály alapján érvénytelen szerződéssel gépjárműve a forgalomban nem vehet részt. Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben a díját nem rendezi, a jogszabály szerint a rendőr- hatóságot is kénytelenek leszünk értesíteni." Olvasónk elismerte, hogy tényleg nem adta fel a hónap első tizenkét napjában az esedékes összeget, hanem csak 26-án Nyomatékül megmutatta a csekket is. Ez azonban - véleménye szerint - nem olyan nagy vétség, hogy mindjárt rendőrséggel fenyegetőzzön az a cég, amely végső soron az ügyfeleiért van. Ő maga is tisztában van vele, hogy mivel jár, ha nem fizet. Még azt sem veszi rossz néven, ha felhívják a figyelmét erre. De mi­ért kell rögtön rendőrért kiáltani? Nem szereptévesztésről van itt szó? - kérdezi velünk együtt. Noha szóban elnézést kértek tőle, úgy döntött, nem nyeli le a békát. Fontolgatja, hogy a továb­biakban az OTP-Garancia Biztosítóval kössön-e szerződést (ahonnan a levelet kapta), vagy egy másik céggel, amely nemcsak a gépkocsit, hanem a jő modort is szavatolja. (jámbor) Hét vezér tábor a Kárpátokban Honnan és miért, mikor és merre tartottak őseink? Azt tud­juk, hogy milyen eszközöket használtak, de mi módon. Játsszuk el, éljük meg együtt a Vereckei hágóban! - hívja ka­landra a tanulókat, tanítókat, gyermekeket és szülőket, bará­tokat egyaránt a Rege Társa­ság. A magyar nép Kárpát-me­dencébe érkezésének 1100. év­fordulójára szervezett program keretében a Kárpátalján hét, egymástól 2-3 kilométerre fekvő jurtatábor váija a csopor­tokat. A szervezők egyik célja, hogy a tartalmas ünnepségso­rozat mellett olyan rendezvényt kínáljanak, ahol a gyermekek is aktív alakítói saját táborozá­suknak. A résztvevők táborról tá­borra vándorolva tapasztalato­kat szerezhetnek a nomád ma­gyarok életmódjáról és szertar­tásairól. Megismerkedhetnek a korabeli mesterségekkel, öltö­zékekkel, játékokkal, ételekkel. A megérkezés napján a résztvevők felderítik a környe­zetet, beosztják a feladatokat, tanulják az eszközök használa­tát. Ezek után minden nap a tá­boronként változó mesterséggel barátkozhatnak a „kalandorok”: kovácsmunka és fegyverkészí­tés, nemezelés, ruhavarrás, fa­zekasság, íjászat, solymászat, lovasíjászat, lovaglás. Esténként pedig mondák, re­gék, szituációs játékok színesí­tik a programot. Az utolsó színhelyet teherhordó lovakkal, szekerekkel hagyják el. A turnusok május 15-től szeptember 15-ig folyamatosan indulnak. Az érdeklődők je­lentkezését Budapestre, a Szentháromság tér 6. szám alá várja a Rege Társaság. Elek Eszter Helyismereti irodalom az országos sajtóból Ismerjük-e Heves megyét? A megyei vonatkozású témák iránt érdeklődőknek szánták azt a kézikönyvet, melyet a Bródy Sándor Könyvtár sorozatban kován megjelentetni. A mindössze háromszáz pél­dányban közreadott könyv - Heves Megye Helyismereti iro­dalma 1989-ig - szándékosan azokról a cikkekről, tanulmá­nyokról, híradásokról tudósít, melyek az országos sajtóban je­lentek meg, s célzottan a me­gyéről, valamely megyei tele­pülés gazdasági kulturális, vagy egyéb tevékenységéről szólnak. A bibliográfia szerkesztői nem véletlenül húzták meg ha­tárként az 1989-es esztendőt. Addig viszonylagos állandósá­got mutatott a hazai sajtó, tehát benne az eligazodás is köny- nyebb. Nem beszélve arról, hogy a könyvtár eddig az idő­pontig kapta rendszeresen a kö­teles példányokat. A kötet szakszerűen szer­kesztett, illetve átekinthetően csoportosított anyaga, névmu­tatókkal, tárgymutatókkal áll a búvárkodók, s az érdeklődők rendelkezésére. Francia diákok látogatása Egerben A hevesi megyeszékhely test­vérvárosából, Maconból érke­zett huszonöt fiatal kereske­delmi iskolás a Mezőgazdasági Szakközépiskola meghívására. Az Egerben töltött négy nap alatt a fiatalok - akik először járnak hazánkban - egyebek között megismerkedtek a ba­rokk város történelmi neveze­tességeivel, legszebb épletei- vel, illetve a várral. Szombaton pedig a Centrum Áruház, illetve a Bizományi Áruház kereskedelmi tevékeny­ségét tanulmányozták. A francia diákok a kis Dobó téren fotó: perl Márton Ki tartja el Állami Árvácskát? (Folytatás az 1. oldalról)-Alig valamire elég ez a pénz. Azt nem állíthatom, hogy éhezünk, de szigorú beosztással kell gazdálkodnunk. Ha elrom­lik a mosógép, felborul a költ­ségvetésünk. Nem kapunk tá­mogatást ahhoz sem, hogy ki­cseréljük a bútorokat, felújítsuk a lakást. Ahol tizen élnek, leg­alább évente kellene festetni. De könyörgöm, miből? Aki nevelőanyának áll, ha­vonta 13-18 ezer forint közötti fizetést kap. A férjeknek - mint másodállású nevelőknek - hat­ezret utal ki a GYIVI. Ezért - nem számolva a vér szerintie­ket - öt gyerekről kell gondos­kodniuk hajnaltól késő estig. Amennyiben csökken a lét­szám, úgy nevelőből átminő­sülnek hagyományos szülőkké, s akkor már nem jár a gondozói bér. Sokan így is vállalják, mert az együtt töltött évek során ér­zelmileg összeforrt a család.- Szeretjük őket - mosolyo- dik el az egyik nevelőapa. - Pedig problémás gyerekek. Az, hogy a kezdeti időszakban be­pisilnek éjszaka, még hagyján. Később azért éghet az arcunk, mert meglopják az osztálytársa­ikat. Nehéz őket kezelni, jóra tanítani. S ha már kezdünk eredményesek lenni, elviszik tő­lünk. Keres nekik a GYTV1 örökbefogadót.- Azt sem tudom, mire megy el a fejkvóta - jegyzi meg csen­desen az egyesület egyik tagja. - Eves szinten 240 ezer forintot kap a GYIVI. Ebből mi a felét sem látjuk. *** Az intézetekre így is, úgy is szükség van. Merthogy, „hála” a vérszerinti szüléknek, a leg­több - a megyében szám szerint 300 - gyereket nem lehet örökbe adni, tekintve: anyuka „ragaszkodik” hozzá. Csak ép­pen nem látogatja évekig. A rendelkezések értelmében a GYIVI végleges szülőkhöz, ki­zárólag azokat a kicsiket he­lyezheti el, akiről az „édesék” lemondtak. Bíróság is megvon­hatja a szülők jogát, de ennek sora van. Ezt már dr. Nagy Magdolná­tól, a GYIVI igazgatónőjétől tudtam meg, akivel a nevelő­szülők sérelmeiről is beszélget­tünk.- A gazdasági helyzetről nem mi tehetünk. Belátom, hogy kevés az a pénz, amit a nevelőszülők kapnak. De a fize­tésüket a közalkalmazotti tör­vény szabályozza. Sokan mun­kanélküliek lennének közülük, ha ezt nem csinálnák.-Azt állítják, a gyerek után 240 ezer forintot fizet az ál­lam...- A fejkvóta az idén már 270 ezer forint. De ezt nem adhat­juk ki mind a nevelőszülőknek. Ezt a pénzt átutalja az állam a megyének, s ők hozzátesznek ugyanennyit. Ebből az összes gyermekvédelmi feladatot meg kell oldani. Tévedés ne essék, nem az irodisták fenntartására szolgál. A családgondozástól a pártfogói felügyeletig mindenre kell, hogy jusson belőle.- A gazdasági nehézségekkel még csak megbirkóznak a neve­lőszülők. Azt viszont már övön aluli ütésnek érzik, hogy aki hosszú éveken át velük volt, egyik napról a másikra elkerül­het tőlük...-Ennek így kell történnie. Nekik az a dolguk, hogy a gye­rek érdekeit szolgálják. S a táv­latokat tekintve a gyereknek nem az az érdeke, hogy marad­jon, hanem: rendeződjön a sorsa. A gyereket nem elég sze­retni, meg kell oldani a jövőjét! Julcsit évek óta nem látogatták a vér szerinti szülei. Ezt jelezni kellett volna a nevelőcsaládnak, s akkor már előbb örökbe ad­hattuk volna. A nevelőszülői in­tézményt nem arra találták ki, hogy kiadnak egy gyereket, az­tán majd lesz valami, ha felnő.-Hányán várnak a megyei nyilvántartás szerint örökbefo­gadható gyerekre?- Magyarországról 48-an, külföldről 300-an. A zöme eu­rópai, és néhányan Amerikából. Arra törekszünk, hogy elsősor­ban az északi államokban - Svédországba, Norvégiába, Dániába, Hollandiába - he­lyezzük el a gyerekeket. Még­pedig azért, mert ők rendkívül elfogadóak. Hozzájuk mehet a kicsit beteg, fogyatékos is. Ná­luk a cigány származás sem ki­záró ok. A magyarok hallani sem akarnak ilyenről. Csak a pici, szőke, kék szemű gyereket keresik. Pedig ezekből van a legkevesebb.-A nevelőszülő miért nem fogadhatja örökbe, akit már megszeretett?- A későbbiekben ebből mindig bonyodalmak származ­nak. Sok esetben ráunnak, ha nehezen nevelhető kamasz lesz belőle, de legtöbbször a vér szerinti gyerekek támadják a „lelencet”, ha osztozni kell az örökségen. Csak az a család fo­gadhat örökbe gyereket, ahol nincs saját utód.- Követhető-e annak a sorsa, aki külföldre kerül? Mindenféle szörnyűségről hallani, hogy a beteg gyereket donornak viszik, a még egészséges szerveiért... . - Az örökbefogadó szülők szigorú vizsgálaton mennek ke­resztül. Évekig várnak a gye­rekre. S ha kikerül, az ottani ál­lam polgára lesz. Ugyanazok­kal a jogokkal, mint aki ott szü­letett. Biztonságos, jó helyre mennek a gyerekek. Ezekben az országokban a szakmunká­sok, de még a munkanélküliek is egzisztenciát tudnak nekik teremteni, szemben azzal, ami nálunk van. Itt nincs jövője az állami gondozottnak. Képtelen nagykorúként a saját lábára állni. Még több szakmával sem.- Az örökbeadottakat nem viseli meg a környezetváltozás? Nem szenvednek, hogy elkerül­nek onnan, ahol szerették őket?- Nagyon hamar megszokják az újat, a jót. És ott is szeretik őket, ezért várnak rájuk évekig. Négyessy Zita A vonalban: a megyei főkapitányság illetékesei A Heves Megyei Rendőr-főka­pitányság A nyilvánosság ere­jével a biztonságos környeze­tért programja keretében tele­fonos tanácsadó és információs szolgálatot hozott létre. Ennek keretében ma Bartók Péter r. alezredes, gazdasági igazgató, március 19-22. között pedig Gyurkó Géza r. alezredes, gaz­daságvédelmi osztályvezető várja az állampolgárok hívásait a 06-30-303-273-as telefon­számon. Baja Ferenc ma megyénkbe látogat Szűkebb hazánk vendége lesz ma Baja Ferenc környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter. Kora délután Gyöngyö­sön találkozik a város vezetői­vel, majd részt vesz az MSZP Heves megyei kongresszusi küldöttcsoport-értekezletén. Délután 5 órától Egerben, a baloldali klub vendége lesz. Az esti órákban pedig találkozik a megyei és a városi önkormány­zat vezetőivel, országgyűlési képviselőkkel és az önkor­mányzati frakció vezetőivel. Egri képviselők fogadóórái Ma délután 4 órától Egerben a Hunyadi Mátyás Általános Is­kolában Csányi Barna, a Szilá­gyi Erzsébet Gimnáziumban 5 és 7 óra között pedig Balázs Mihály önkormányzati képvi­selő tart fogadóórát. Várják a lajosvárosi választó polgárokat. A honfoglalás és a régészeti leletek Az Egri Családsegítő Alapít­vány és a Családsegítő Intézet Idősek Szabadegyeteme címmel ismeretterjesztő sorozatot hir­det. Az első előadást ma dél­után 2 órától tartják a Kallóma­lom u. 1-3. alatt, ahol Szelesné Ács Csilla régész beszél a hon­foglalás régészeti leleteiről. Ismét Zimányi Tibor a MANESZ elnöke A Legfelsőbb Bíróság immár megfellebezhetetlen határozata megsemmisítette a szövetség 1995. március 10-i közgyűlésé­nek minden döntését. Ezért új tisztújítást kell tartani. Addig is újra Zimányi Tibor látja a Nem­zeti Ellenállási Szövetség - MANESZ - elnöki tisztségét. TRAFFIPAX­VEZÉmÉS 06.00- 14.00 - Gyöngyös belte­rület. 14.00- 22.00 - Eger belterület. Hatvan belterület. Százakat vonzott az ország tetejére Kékestetői télbúcsúztató Lovak röpítették a szánkót, s volt fáklyás lesiklás is Bár naphosszat folytatódott a hétvégi olvadás, a lombhulla- tók és örökzöldek jó ideje fe­hér ruhájuk nélkül búcsúztat­ták a telet... A Kékestetői Pihenőcent­rum Kft., illetve az Avar Túra- kerékpáros Klub szombati rendezvénysorozata ismét százakat csalt az ország tete­jére. A .panzió környéke kora délelőttől csúszkálok tömegé­től tarkállott. A síiskola nö­vendékein túl, még seregnyien kapcsoltak lécet cipőikre, má­sok meg - ahol éppen tudtak - szánkóra ülve élvezték a ma­radék, versenyre ugyan már mind kevésbé alkalmas, de egyébként igen tekintélyes vastagságú havat. Jóllehet, a Tető presszóba is zene, egész napos ingyenes műsor hívogatott, a többség azért inkább a szabadban ma­radt, s bátrabbjai az ügyessé­get jobban próbára tévő mere- dekebb, veszélyesebb északi pályát sem hagyták ki prog­ramjából. Az íjászbemutató is éppen hogy eltérítette az érdeklődést a téli élvezetektől, amikben különben mégis csak a verse­nyek bizonyultak a legérdeke­sebbnek, legizgalmasabbak- nak. Szánkóban aligha, síben azonban mintegy hatvanan áll­tak starthoz az amatőrök közül kora délután -sa részvevők nagyobb örömére a rendezők, valamint a szponzoráló Zwack Kereskedelmi Kft., a Pepsi Cola, a Kőbányai Sörgyár Szegedi Kirendeltsége jóvol­tából mindenki nyert valamit. A szánkózókat ló is röpí­tette, mások meg nyeregből gyönyörködhettek hátasaik­ban, meg a csodálatos téli táj­ban. Este fáklyás lesiklás. majd színpompás tűzijáték kölcsönzött nem mindennapi hangulatot Kékestetőnek, míg befejezésül hajnalig tartó tánc szórakoztatott a Tető presszó­ban. (-ni) A változó útviszonyok közepette Sok volt a téli baleset A talán már-már elbúcsúzó, hi­deg télen többször zúdult le jó­kora mennyiségű hó, s ez lé­nyegesen befolyásolta a közúti közlekedést. Gyakorta előke­rültek a lapátok, a hóláncok a megrekedt autók csomagtartó­jából, annak ellenére, hogy egyre sűrűbben jártak a hókot­rógépek is. A jeges csapadék, a köd, a rossz látási viszonyok óhatatlanul megnövelték a bal­esetveszélyt. Nem egyszer pe­dig súlyos - emberi életeket követelő, nagy anyagi károkkal járó - ütközéseket, bomlásokat, karambolokat okozott. Kása József r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztályá­nak vezetője arról tájékoztatta lapunkat, az elmúlt esztendő, il­letve az idei év első két hónap­ját összehasonlítva, azt tapasz­talták: a balesetek száma az idén 1,6 százalékkal emelke­dett. A halálos kimenetelű szeren­csétlenségek azonban 29 száza­lékkal csökkentek, míg a köny- nyü sérüléssel járó balesetek aránya hét százalékkal emelke­dett. Elmondta továbbá a rendőr­tiszt, hogy nem is a nagy mennyiségű hó, hanem inkább a hirtelen, váratlan lezúdulása volt az oka a több alakalommal is a halállal járó baleseteknek. Az autóvezetők korábban megszokták a száraz útviszo­nyokat, s így a hóborította, csú­szós utakon már nehezebben tudtak közlekedni, s ez bizony nem múlt el rendkívüli esemé­nyek nélkül.- (h) A HEVES^HÍMAP ÜGYELETE: Újságíró: I RADA KATALIN Telefon-(36)413-853 Fax-(36)412-333 Hirdetésfelvevő: ÉRDÉLYINÉ MAGVASI JUTKA Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: PENCZUNÉ RAUCH EDINA Telefon - (36)412-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents