Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-13 / 62. szám

1996. március 13., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Önkormányzatok Egy Nehéz Évben Távlatokban gondolkodunk Dr. Pásztor József, Füzes­abony polgármestere:- Finiseltünk a költségvetés­sel. Sikerült úgy összehozni, hogy minden legszükségesebb feladatra jusson. Igyekszünk stabil kézben tartani a kiadáso­kat, működési hitel nélkül kel­lene kihúznunk ezt az évet. Tet­tünk úgynevezett megszorító intézkedéseket, gondolok itt a helyi iparűzési adó kilenc ezre­lékre emelésére. Igaz, hogy vannak engedmények is, gon­dolván a legnagyobb adózó­inkra: legfeljebb tizenkilencmil- liót várunk tőlük. Persze, mondhatnák, hogy nem valami vállalkozásbarát gesztus ez így sem, de mivel csak 60 százalékban kapunk fentröl támogatást, kénytelenek voltunk ezt tenni. Folyamato­san szeretnénk azonban más adózóink terheit is csökkenteni. A kis- és középvállalkozásokra gondolok. Munkahelyet kell te­remteni, nem pedig elvenni az emberek kezdeményező ked­vét. Jó hír, hogy az Ex-texiil ter­jeszkedik, s további állásokra van kilátás nemcsak füzesabo­nyiaknak, hanem a vonzáskör­zetéhez tartozó települések la­kosainak is. Mert nekünk ebben is gondolkodnunk kell. Ha már mi vagyunk a nagy testvér. Amellett, hogy kérjük a vállal­kozókat: 60-70 százalékban helyben lakókat alkalmazza­nak, segítenünk kell azokat is, akik nem oldhatják meg a köz­ségükön belül a munkanélküli­ség problémáit. Remélhetőleg az idén elkez­dődő M3-as építése további vállalkozások megkezdését te­szi lehetővé, további munkahe­lyek teremtését vonja maga után. Különben jól állunk a vál­lalkozók tekintetében. 1990- ben csaknem kétszáz volt a vál­lalkozások száma, jelenleg .pe­dig 388. Bevételt jelentett számunkra, hogy eladtuk a bölcsőde épüle­tét egy holland kft.-nek, olyan megallapodast kötöttünk azon­ban, hogy jövő év júliusáig nem kell kiköltöztetnünk belőle a gyerekeket, s így nyugodtan tu­dunk az óvodában olyan feltéte­leket teremteni számukra, mely kulturált helyet jelent majd.- Gyakorlatilag ez azt je­lenti, hogy a bölcsőde, az óvoda és az iskola szinte együtt lesz majd, s nem okoz zökke­nőket a gyerekek számára a környezetváltozás. Jövőre ugyanis minden tény arra mu­tat, hogy hat tanteremmel sike­rül kibővítenünk a Széchenyi általános iskolát. Címzett pá­lyázatot nyújtottunk be, több mint 130 milliós beruházásról van szó. Haszna pedig, hogy végre az öt telephelyen működő intézmény „egy fedél” alá ke­rül. A tanulók, a pedagógusok számára is jobb lesz, s termé­szetesen gazdaságosabb is a működtetése. Már az idén van pénzünk üt­és járdaépítésre, s a jövőben ta­lán többet tudunk áldozni erre a célra. A sepsiszentgyörgyi Fa­gyárral felvettük a kapcsolatot, s nyolc, környezetbe illő busz­várót állítunk fel a városban. Négyet afaluban, s négyet a te­lepen. Hogy miért külföldről vásároljuk ezeket a létesítmé­nyeket? Mert itthon legfeljebb egyet tudnánk venni a rendel­kezésünkre álló pénzből...- A közmeghallgatásokon felvetődött egy, a buszállomá­son kialakítandó váróterem szükségessége. A képviselők véleménye megoszlik, de én támogatni tudom az elképze­lést. Itt ismét belép az, amit már említettem, hogy városunknak fel kell vállalnia az integráló szerepet. Hiszen az innét utazni kívánók nyolcvan százaléka nem füzesabonyi.- A napi feladatokra kon­centrálunk, ám egy város tekin­tetében távlatokban kell gon­dolkodnunk. Mert amit ma lete­szünk, holnap is hasznosnak kell lennie. Szerencsére előre dolgoztak... Ferencz Vilmos, Dormánd polgármestere:- A költségvetést február 19-én hagyta jóvá a képviselő-testület. Többször került terítékre, a település végül is az idén 23 millió fo­rintból gazdálkodhat. Ez azt jelenti, hogy valamennyi intézmé­nyünk a tavalyi szinten működhet. Létszámleépítést nem terve­zünk, ugyanis a bérjellegű kiadásaink - más hasonló nagyságú te­lepülésekkel összevetve - jóval alacsonyabbak.- Nem egy túlfeszített tervről van szó. Mint mindenkit, bennün­ket is csak nagyon szerényen lát el a központi költségvetés. A la­kosság egyre nehezebb életkörülményei miatt újabb adókat nem vethettünk ki, s egy mértéktartó bevételi összeget terveztünk. Ha év közben viszont pluszpénzekre teszünk szert, annak megtaláljuk a helyét. A Verseny út kiemelése és a Rákóczi út járdája lenne so­ron. Szerencsére nincs felvett bankhitelünk, sőt most örülhetünk csak igazán annak is, hogy közintézményeink felújítása korábban megtörtént. Új résszel bővült az iskola, az óvoda. Útjaink zöme el­fogadható, kisebb karbantartásra azonban gondolhatunk. Több horgász, kevesebb hal Negyven éve, 1956-ban ala­kult a Sarudi Horgászegyesü­let. Harminc tagot fogott ak­koriban össze Farkas Károly és Ernay Lajos iskolaigaz­gató, illetve tanító.- Nem kis erőfeszítésükbe kerülhetett - mondja moso­lyogva Berecz Gábor, az egye­sület mák titkára. - Akkoriban a horgász egyfajta munkakerülő­nek számított. Ma már ez más­ként van. A falu számára ma már ez „üzlet”. Alig tűnik fel, hogy tagjaink száma immár 946. Ahogy a horgászat szerelme­seinek száma nőtt, úgy gyara­podott a sarudi egyesület. Külső anyagi segítséget ugyan nem kapnak, de takarékos, hoz­záértő gazdálkodással sikerült előbb csak bérelni, majd meg is vásárolni horgásztanyának egy kisebb területet a Tisza-tó köz­vetlen közelében. Alkalman­ként tíz horgász kényelmesen elfér itt.- Nem olcsó mulatság azon­ban ennek a hobbinak élni ma­napság - legyint bosszúsan Be­recz Gábor. - Az idén például hatvan százalékkal emelkedett a területi engedély ára. Szerin­tem semmi sem indokolja a MOHOSZ-nak ezt a lépését. Ha elveszíti a horgásztársadalmat, miből fog megélni?! A horgászok számának nö­vekedésével nem emelkedett a kifogott hal mennyisége, tudom meg az egyesület titkárától. Sőt, tavaly kifejezetten csök­kent. A miértről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a MOHOSZ nem telepít a kívánt mennyiségben halat, míg má­sok szerint a Tisza-tó vízminő­ségének érezhető romlása okozza a gondot.-A legtöbben nyáron kere­sik fel környékünket. S nem­csak horgászok - említ még egy feltételezhető okot Berecz Gábor. - Sajnos, elburjánzott a motorcsónakok randalírozása. Nem lehet csendben, nyuga­lomban pecázni. Berecz Gábor szerint az is rossz húzása volt a MOHOSZ- nak, hogy megszüntette a halá­szatot a Tisza-tavon. így nem jut tiszai halhoz olyan, aki nem hódol horgászszenvedélynek. Pedig a lakosság, de az átuta­zók részéről is lenne igény rá. Tény, hogy voltak vitáik a "halá­szokkal. Mert azok közel a parthoz rakták ki varsáikat. De ezt megbeszélték, s később már nem zavarták a parti horgásza­tot. Talán ha jobban felügyelik a halászokat, lett volna egy hal­gyűjtő hely, ahová azok leadják a fogást, jobb megoldás is szü­lethetett volna a mostaninál...-Taggyűlésre készülünk, éves beszámolóra - mondja a titkár. - Vannak eredményeink, „kapitális” halak kifogásáról is beszámolhatunk. Remélem, tagjaink minden gazdasági ne­hézség ellenére kitartanak az egyesület mellett, s az ötödik X- ben nem gyengülni, hanem erő­södni fogunk. (rada) Nagyon keveset tudunk róluk Füzesabonyi bál a halláskárosultakért A környezet keveset tud azokról az emberekről, akik mondjuk nem azonnal szembetűnő káro- sultsággal születtek, illetve valami oknál fogva lettek fogyatékosok. Ilyenek a siketek és gyen­gén hallók. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, elindul Mohamed... Valami hasonlóra készül a siketek és gyengén hallók füzesabonyi szerve­zete. Jótékonysági bált szerveznek március ló­ra. A Városi Művelődési Házban hat órakor kezdődő rendezvényre megnyerték fővédnök­nek Trombitás István vállalkozót, védnökük pedig Molnáráé Simon Edit, a művház igazga­tója. A program a szokásos: zene, tánc, tom­bola. A fellépők között van a Rozmaring néptánc­együttes. Nem volna ez valami nagy hír. De... Az együttes tagjai halláskárosultak-. Simon Gyula és Balogh Ágnes a Megyei Művelődési Központban foglalkozik a csoporttal. Szájról olvasás és számolás alapján sajátítják el a lé­péskombinációkat. Itthon, de külföldön is be­mutatkoztak már. Egyik tagjuk, Szőke Mi- hályné füzesabonyi. A Szőke család - az apuka is halláskárosult - a közelmúltban egy országos családi vetélkedőn első helyezett lett. A bál bevétele nagyon fontos az egyesület­nek. Léptek felénk. Menjünk eléjük... r. k. A mezőszemereiek ma bizonyíthatnak Az idén 75 éves az Ifjúsági Vö­röskereszt. Az évforduló jegyé­ben került sor Füzesabonyban a területi csecsemőgondozási versenyre. Kilenc általános iskola 3-3 fős csapatai vetélkedtek az el­sőségért. Az elméleti ismerete­ken túl gyakorlati babaápolási jártasságukat is bemutatták az általános iskolások. A telepü­lési védőnők szakmai irányítá­sával a lányok hetek óta készül­tek. A legügyesebbek a mező­szemereiek voltak. Be ne Niko­lett, Ferencz Judit, Rostás Tí­mea tanulókat Tóth Lajosné vé­dőnő segítette a sikerhez,. ők képviselik a füzesabonyi terüle­tet ma a megyei megméretteté­sen. Második Poroszló, harma­dik helyen Sarud végzett. Mesetárban találkoztak - a Poroszlói Általános Iskola alsósai. Iskolai mesemondó verseny volt, s kivételesen nem a tanító néni szavai elevenítették meg a mesehősöket... A király­fik, a hercegkisasszonyok, a vándorlegények ott jártak a gye­rekek között, s maguk mondták el a velük történteket. Mezőtárkány: minimális hiánnyal Elfogadta Mezőtárkány képvi- selő-testülete idei költségveté­sét. A több mint 60 milliós bü­dzsét minimális hiánnyal sike­rült összeállítani. Valamivel több mint egymillió forintot azonban kénytelenek lesznek hitelezni ahhoz, hogy működő­képes maradjon a település. Létszámcsökkentésre, intéz­mény-összevonásra azonban nem kerül sor. Szemlélteikre 150 ezer Demjénben Nem zárta hiánnyal a múlt évet Demjén. Igaz, nagyon össze­húzták magukat. Ez évben 19 millióra van szükségük, hogy tervezett feladataikat el tudják látni. Központi elosztásból 14 milliót kapnak, a többit maguk­nak kell kigazdálkodniuk. Az elfogadott költségvetés nyolc- százezer forintot irányoz elő útkarbantartásra, de pluszban kapnak 150 ezer forint értékű szemléltetőeszközt az iskolások. Agrárkérdésekről, adózásról Poroszlón Március 14-én 18 órától Po­roszlón, a tömegszervezetek házában agrárfórumot tart a Heves Megyei Agrárkamara Poroszlói Mezőgazdasági Bi­zottsága. Prisztás Imre bizott­sági elnök az agrárágazat ez évi támogatásáról, valamint a pá­lyázati lehetőségekről, dr. Ko- hajda László ügyvéd, adószak­értő pedig a mezőgazdasági kis­termelők adózásáról, illetve az 1996. évi változásokról tájékoz­tatja az érdeklődőket. ÁMK-helyzetkép: fórum Besenyőtelken Kétnapos - március 21-22. - fórumon tárgyalnak az Általá­nos Művelődési Központok mai helyzetéről, jövőjéről Be­senyőtelken, az ÁMK-ban. Az országos egyesület választmá­nyának kihelyezett ülésén, He­ves megye és a környékbeli ha­sonló intézmények vezetőinek találkozóján az iskolai oktatá­son túl szó lesz arról is, hogyan lehetne a rendelkezésre álló ke­vés pénzből a kultúréletet is mozgalmasabbá tenni. Koldulás Már megint koldultál - mondta teljesen jóindula­túan egyik ismerősöm. Sze­rinted meddig lehet az em­berek segítökészségére, jó­indulatára számítani? „Koldulásom” rendre gyerekekért volt és van. Ta­lán sajátjaimra gondolva, „önző módon” veszem a la­pot. így lehetnek vele má­sok is. Kötelező maszek or­voshoz menni, ha nincs rá pénzünk? Kell külföld, ha itthon is van szakember? Ezek is jó kérdések. Csak én még nem láttam olyan országos egészségügyi ki­adványt, amiből tájékozta­tást kaphatnék: konkrét ba­jokat itthon hol kezelnek. Ingyen. Addig viszont ott próbálkozunk, amiről hal- lunk-tudunk. - r. k. ­Az örökmozgó nagytályai szerelmese Idén százéves a mozi. Az örökmozgó varázsát - a tévé­csatornákkal felvéve a ver­senyt - néhány vetítőterem ma is tovább élteti. Ezek közé tar­tozik a nagytályai, annak meg­szállott mozigépészével.- Van negyven éve is, hogy gyerekként rendre ott forgo­lódtam Márton bácsi, az an- domaktályai vándormozis kö­rül. Szamaraskocsival hozta hetente a falunkba a vetítőt, a filmeket az azóta lebontott Pe­tőfi utcai kultúrházba. Persze hogy azért cipeltük a gépeket - húzódik mosoly Herczeg Jó­zsef arcára -, hogy ingyen néz­hessük a filmet... Ő azonban a technika bűv­köréből, a celluloidszalagok vonzásából máig nem szaba­dult. Ezt több évtized távlatá­ból sem bánja:- Mindig a fiatalok közelé­ben szerettem lenni. Sokáig futballoztam, játszottam zene­karban, s már 35 éve, hogy mozigépész vagyok. A vetíté­sekre ma is inkább a fiatalabb generáció jár. Mostanában szépen kapok reklámanyago­kat, jönnek is hozzám egy-egy divatfilm kapcsán: Józsi bácsi, nem adna egy plakátot? Kapnak, s díszíthetik vele a szobájuk falát. Azért, hogy a nagytályai mozit máig nem kellett bezárni, az Hevesi Jó­zsef polgármester előrelátását dicséri.- A 16 milliméteres vetítés 1991-ben megszűnt, hasonló falvakban vele együtt a mozi is. A mi polgármesterünk azonban élt egy felkínált lehe­tőséggel, s Mátrafüredről ho­zatott egy nagy gépet. Ha ezt most kellene megvenni, bi­zony, milliókat fizethetnénk.:. A nagytályai mozi állandó programot kínál a makiáriak­nak és az andomaktályaiaknak is. Nyáron - mint megtudjuk - a száz férőhelyes terembe más- honnét is jönnek ide, Egertől Szihalomig. A megyeszékhely premiermozijának választékát kis késéssel, hasonló képminő­ségben, a közelmúltban sztere- ósított hanggal szolgáltatja Herczeg József.- Átlagban negyvenen min­dig vannak, s ezt a számot a tévé és a videó sem befolyá­solja már - jegyzi meg. - Ma­napság minden fűmet le tudok vetíteni, nem úgy, mint koráb­ban. Voltak szovjet alkotások, s néhány magyar is, amelyre nem ült be annyi ember, hogy érdemes lett volna a tekercse­ket elindítani. A mostani akciófilmekkel, amerikai produkciókkal ez már nem fordul elő. Hétfőn és pén­teken vetít, ilyenkor, télen fél 7-től, nyaranta fél 8-tól. Igazán nem mondhatnánk, hogy drá­gán, hiszen 50-ről nemrég is csak 60 forintra emelték a be­lépő árát.- Egy-egy előadás nekem három órát vesz el a szabad­időmből - mondja a fizetség nélküli hobbijáról. Második „munkahelyéhez,, - mert különben az Eszak-ma­Herczeg József FOTÓ: PERL MÁRTON gyár országi Piért Rt. andor- naktályai raktárának helyettes vezetője - kitartó társa a fele­sége, aki a jegyszedői teendő­ket látja el. (budavári)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents