Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-01 / 52. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. március 1., péntek Betörtek a poroszlói takarékba Pazarló közigazgatás - a társulásoké a jövő (Folytatás az 1. oldalról) A kirendeltség dolgozói csak ennyit mondtak: reggel, amikor bementek dolgozni, a földön lévő papírokból világos volt számukra, hogy itt járt valaki. A pillanatnyi rémület után ri­asztották a rendőrséget. Kakuk György r. alezredes, a főkapitányság szóvivője dél­után a Hírlap érdeklődésére kö­zölte: reggel hétkor kapták a bejelentést a betörésről. A me­Némi „kivárási időt” követően megtartotta rendkívüli közgyű­lését a Magyar Cukoripar leg­nagyobb vállalata, az Eridania Béghin-Say. Ennek során hiva­talossá vált, hogy a Mátra Cu­kor Rt. új vezérigazgatója a Szolnokra távozó Domonkosi Imre helyett Deák József lesz. Másik fontos napirendi pontként a francia többségi tu­lajdonos harmadszor is előter­jesztette tőkeemelési szándékát, ám az APV Rt. 30 nap haladé­kot kért, mielőtt kimondaná a végső szót. Itt említjük meg, hogy a gyei forrónyomos brigád vé­gezte a helyszínelést. Megálla­pították: a bécsi típusú páncél- szekrényt primitív módon, erő­szakkal kinyitották, s abból több százezer forintot, Bingó- szelvényeket és más értékpapí­rokat tulajdonítottak el. Minősített lopás bűntettének alapos gyanúja miatt tart nagy erőkkel a nyomozás ismeretlen tettesek felderítése érdekében. (rada) Mátra Cukor Rt. jelentős ered­ménnyel büszkélkedhet: mind a hatvani, mind a selypi gyár megkapta az ISO 9002-es szab­vány előírásainak megfelelő tanúsítványt, ami azt jelenti, hogy az üzemek - a Magyar Cukoripar történetében első­ként - a nyugat-európai besoro­lásban is kiválónak minősíthető terméket állítanak elő. Jelzi ezt az is, hogy az olyan igényes cé­gek, mint a Pepsi-Cola vagy a Stollwerck is ezzel a vállalattal kötöttek szerződést. (t. o.)-Megyénk száztizenkilenc te­lepülése közül jelenleg tizenket­tőben betöltetlen a jegyzői ál­lás, s az eltelt öt évben húsz szakember vált meg hivatalától. Mindez megfelel az országos átlagnak. Ennek részben az az oka, hogy ezek a főként kisebb tele­pülések nem tudnak a megfe­lelő képzettséggel rendelkező szakembert magukhoz csábí­tani - ismertette szűkebb ha­zánk helyzetét a főosztályve­zető, hozzátéve: idei ellenőrzési tervükben ezek a községek ki­emelten szerepelnek. Pál László, Pétervására pol­gármestere tájékoztatta a jelen­lévőket a város és négy társ­községe - Váraszó, Erdőkö­vesd, Ivád és Kisfüzes - közös képviselő-testületének tapaszta­latairól. Mint mondta, a közös tanács, illetve 1991-ben a közös önkormányzat felállítása jó döntésnek bizonyult. Az elő­nyök között kiemelte: a Közös Polgármesteri Hivatal működ­tetéséhez fizetett hozzájárulás a településenkénti önálló hivata­(Folytatás az 1. oldalról) Emlékeztetett: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar privatizá­ciója hamarosan befejeződik. Az utóbbi 80 százaléka már magántulajdonban van, főleg multinacionális világcégek vá­sárolták meg, akik piacot is hoztak. Dr. Rednágel Jenő arra is utalt, hogy 1994 végére meg­állt a mezőgazdasági termelés visszaesése, és tavaly már 1-1,5 százalékkal nőtt a telje­sítménye. Az élelmiszeriparé pedig 3,5 százalékkal emelke­dett. 1995-ben a mezőgazda- sági és az élelmiszeripari ex­A tavalyi év eredményeit érté­kelték tegnap a markazi mező- gazdasági szövetkezetben. Ka­szás György elnök a gazdálko­dásról tartott beszámolójában elmondta: több mint öt és fél millió forint nyereséget köny­velhetnek el. Ez azért rendkívül figyelemre méltó, mert a ko­rábbi években veszteségesek voltak. Tavalyelőtt például an­nak mértéke meghaladta a ti­zenötmillió forintot. Az elnök arról is beszámolt, hogy milyen árat fizettek a gazdasági egyensúlyért. Több ágazatot megszüntettek. A szántók magántulajdonba kerül­tek, az oltványtermesztéssel lók bérköltségeire sem lenne elegendő. Dr. Maczkó Ferenc a kör­jegyzőség tapasztalatait ismer­tetve elmondta: ő maga min­denképpen körjegyzőségpárti, hiszen a honi közigazgatás pa­zarló mivoltát ez a forma csök­kentheti. Azonban ennek elter­jedéséhez szükséges lenne, hogy az állam gazdasági intéz­kedésekkel segítse elő ezt a fo­lyamatot. Jelenleg a körjegyzők béréből 35 ezer forintot a köz­ponti költségvetés finanszíroz, de sokkal szimpatikusabb lenne a körjegyzőség a települések előtt, ha teszem azt, a teljes bért átvállalná az állam. Hiszen a magyar közigazgatás legna­gyobb szelete a helyi önkor­mányzatokra hárul, így ők iga­zán megérdemelnék ezt a fi­gyelmet. A kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek hozzászólásai a jegyzők és polgármesterek sok­szor nem felhőtlen viszonyát, a közigazgatás középszintjének hiányát és a pénzügyi keretek szűkösségét jelölte meg a leg­port meghaladta a 3 milliárd dollárt. Az idén folytatódhat ez a fejlődés, hiszen az Ország- gyűlés a költségvetésből 86 mil­liárd forintot hagyott jóvá az ágazat támogatására. Ez kellő ösztönzést adhat a műszaki fej­lesztésre, ültetvények, erdők te­lepítésére, meliorációra, az el­maradott térségek támogatá­sára, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodók felkarolására. Szükség van ezekre a felzárkózás és az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozá­sunk érdekében. A kormány ja­vaslatára elkészült a mezőgaz­felhagytak, csakúgy} mint a szederforgalmazással. Egyedül a szőlészeti-borá­szati ágazat maradt meg, ezt azonban nagymértékben fej­lesztették. Leglátványosabb példája ennek a saját palac­kozó, amely részben hitelből épülhetett meg. Tavaly egyébként több mint félmillió palack markazi bort dobtak piacra bel- és külföldön, idén ennek akár dupláját is tel­jesíteni tudják. A szövetkezet 177 millió fo­rintos nettó árbevételének majdnem nyolcvan százaléka, 131 millió a borászat részese­dése. A borok minősége kifeje­főbb problémákként. Abban is megegyeztek a vélemények, hogy a magyar közigazgatás rendszere pazarló, hiszen, mint azt Derecskéi Csaba, Bátor polgármestere megfogalmazta: luxus, hogy két-háromszáz, de akár ezerfős települések is ön­álló hivatalokat működtetnek. Ráadásul a magas költségeken túl sok esetben ez a szakmai munka rovására is történik. Többen hangsúlyozták, hogy a kistelepülések vélhetően jogaik csorbulásától tartva húzódoz­nak az efféle közösködésektől. Dr. Kara Pál, a BM helyettes államtitkára a tanácskozás ta­pasztalatait összegezve a péter- vásárai közös testület munkáját példaértékűnek nevezte, hozzá­téve: még nagy jövője lesz az ilyen közös testületeknek. Fel­hívta a figyelmet arra is, hogy a problémák egy részén helyi szinten megfelelő intelligenci­ával, toleranciával és a szerep- tévesztések kiküszöbölésével úrrá lehet lenni. Megerősítette, hogy a legnagyobb problémát a rendszer szétaprózottsága je­daság fejlesztésének új törvény- javaslata, amely a második fél évben kerül a Parlament elé. Ez teljesen átfogja az ágazatot, és kellő szabályozással segítheti a fejlődését. A továbbiakban dr. Tarján Zoltán, a tárca osztályvezetője ismertette az állami támogatá­sok szakmai feltételeit, amelyek a jövő héten hivatalosan is megjelennek. A pályázatokat a területi Földművelésügyi Hiva­taloknak június 30-ig nyújthat­ják be. Azt követően döntenek, kik részesülhetnek azokból. Mentusz Károly zetten jó, nem kevésbé a sző­lőé. Ez utóbbi a magas szintű növény- és talajvédelemnek köszönhető, amit a magángaz­dálkodók is igénybe vehetnek szolgáltatásként. Az idén más­fél millió forint helyi adóval és egyéb támogatással gyarapítják a falu kasszáját. A szóbeli tájékoztatót Alkusz Gáborné főkönyvelő számada­tokkal is kiegészítette mérleg- beszámolójában. Ezt követően a Felügyelő Bizottság jelentését hallgatták meg a tagok, majd módosították az alapszabályt, és új igazgatósági és felügyelő­bizottsági tagokat jelöltek. Nagy Gyula lenti. Emellett az is tény, hogy a „leggyengébb” törvény a köz- tisztviselőkről szóló. A tegna­pihoz hasonló tanácskozások szükségességét érzékeltetve elmondta: országos átlagban a másodfokon eljáró közigazga­tási hivatalok az elsőfokú hatá­rozatok felét megsemmisítik, megváltoztatják...-Az is tény, hogy 1990-hez képest megduplázódott a köz- igazgatásban dolgozók lét­száma, s a legszélsőségesebb példa: az ország nyolc közsé­gében kettőszáznál kevesebb lakosért működtetnek önálló hivatalt. A társulások százmil­liós költségmegtakarítást vélhe­tően nem jelentenének az ál­lamnak, de az igazgatási munka színvonala biztos, hogy emel­kedne ezáltal. Véleményem szerint az a fő kérdés - zárta az összegzést az államtitkár-he­lyettes -, hogy megfelelő pénz­eszközök és jogosítványrend­szer nélkül meddig terhelhe- tőek az önkormányzatok. Mert az önállóság pénz nélkül nem sokat ér... Suha Péter „Szeget szeggel” nap az egri Szilágyiban Az egri Szilágyi Erzsébet Gim­náziumban immár hagyomány- nyá vált, hogy iskolaújságjuk, a Szeget Szeggel minden évben rendez egy olyan napot, amikor éjszakába nyúló programokkal színesítik az iskola életét. Ma délelőtt „Bizarr bazár" lesz az iskola aulájában, ahol különféle ócskaságokat (de még használható dolgokat) le­het jutányos áron vásárolni. A délutáni programsorozat 5 órakor kezdődik az egri Blues Before Sunrise blues-együttes koncertjével, majd a nap sztár­vendége, Maksa Zoltán lép a színpadra. Este 8 órától kezdő­dik a táncos mulatság, egy bu­dapesti szalonzenekar közre­működésével. Az est folyamán szívkirály-, illetve szívkirálynő- választásra, s tombolahúzásra kerül sor. (h) Munkaadókat vár az egri kirendeltség Március 5-én, kedden ezúttal munkaadókat vár a Heves Me­gyei Munkaügyi Központ Egri Kirendeltsége. A délelőtt 10 órakor kezdődő programon is­mertetik az intézmény szolgál­tatásait és tájékoztatást tarta­nak a foglalkoztatási törvény munkaadókat érintő pontjairól. Az eseményen való részvétel a munkáltatók számára ingyenes. Szándékos gyújtogatás történt Bekölcén Szóváltás után parázs a szőnyegre Szándékos gyújtogatás okozta a tüzet szerdán délután öt órakor Bekölcén - tájékoztatta lapunkat Bányai József tü. százados. A Béke úti lakásban V. Róbert videovetítés közben szóváltásba keveredett partnerével, és - saját bevallása szerint - bosszúból a szőnyegre dobta a parazsat. A lángok hamarosan átterjedtek a lakás többi részére is. A tűzoltók sem tudták megakadályozni a jelentős kárt: megsemmisült a tetőszerkezet, a nyílászárók, és kiégtek a bútorok is. A rendőrség közveszélyokozás vétségének alapos gyanúja miatt indított eljárást a felelőtlen gazda ellen, hisz a gyújtogatás ettől rosszabbul is végződhetett volna. A ház mellett állt egy hodály 200 birkával, s az ő életüket csak az mentette meg, hogy a szomszédok a tűzoltók érkezéséig locsolták a lángokat. Hivatalosan is Deák József a Mátra Cukor új vezére Tőkeemelés: még várni kell Az új törvény fejlődést hozhat a mezőgazdaságban Közgyűlést tartott a „Mátravölgye” Szövetkezet Markazon - mélypont után... Arc az objektív mögül... N ehezen tűröm a reflek­torfényt, most is sután feszengek az apró mű­termi széken, amint farkas- szemet nézek a rideg tekintetű lencsével. A jókora Mamiya mögött csak körvonalakat látni, kedves hang vezényel vi­szont különböző tartásokba: „... most egy kicsit forduljon balra, s ha lehet, hajtsa lejjebb a fejét, a szemüveg tükrözése miatt... így jó is..." Egy katta­nás, és valahol benn a gépben, egy érzékeny filmkockán örök mozdulatlanságba merevednek az arcvonásaim. Számomra azonban most nem a saját portrém a fontos, hanem azé, aki ez alatt a tor­túra alatt a fényképezőgép mö­gött állt. Aki úgy lett mestere a fotográfus szakmának, hogy tulajdonképpen nem is akart az lenni, illetve...-... Illetve, akit egy hónapi tanoncidő után csaknem elta­nácsolt a város akkori, jó nevű fényképésze - vallja be az im­már nyugdíjas Novák Mária, aki éppen ma negyven eszten­deje lépett be a Fényszöv mű­termébe, Kotner Jenő keze alá. - Apám kérte meg, hogy adjon szakmát a kezembe, de hát ép­pen akkor kapcsoltam fel a vil­lanyt a laborban, amikor filmet hívtak, s még sok mindent el­követtem, amit állítólag csak lehetett ez ellen a szakma el­len. Aztán valahogy csak ma­radhattam... - neveti végig a történetet az alacsony, kerek arcú hölgy, aki újra és újra a lencse mögé bújik, ha kuncsaft jön Majoros Tamás egri mű­termébe, ahol immár tíz esz­tendeje besegít. Ahhoz képest, hogy „botcsi­nálta” fotósként indult, mára mesteri munkák sorozatát tud­hatja maga mögött. Szinte so­hasem mozdult ki a műtermek világából, mégis egész életeket kísért végig: kislányokat fotó­zott, akik később menyasszony­ként álltak a kamerája elé, majd a gyermekeiket, később már az unokáikat fényképeztet­ték vele. S mint mondják, a cseppségektől a nagyobbakig mindenkivel szót értett, szíve­sen vissza-visszatémek hát hozzá. Kollégái mesélik: van egy férfi, aki immár három fe­leségéhez lett hűtlen, Mariká­hoz soha, mert amikor negyed­szer nősült, az oltár elől akkor is az ő gépe elé vezette leg­újabb nejét...- Nincs két egyforma pár - jegyzi meg erre Marika -, mind szépek, öröm fotózni őket. Akárcsak a gyerekeket, akikről akkor lehet a legélet- hűbb képeket készíteni, ha hagyjuk őket játszani, termé­szetesen viselkedni. Nem sze­retem a beállított felvételeket... - avat be szakmai titkaiba.-És az igazolványképek...?- kajánkodom, elképzelve a ró­lam most készült képet.- Azok is lehetnek sajátosak- nyugtat meg. - És azok a jó portrék alapjai. Lehet benne valami, mert mint pályafutásának legszebb alkotásaival, mindig is ezekkel jeleskedett a szakmában itthon és külföldön is, egy-egy kiállí­táson. S nem akárkik akadtak lencsevégre: Farkas Ferenc zeneszerző, Kocsis Albert he­gedűművész, s számos énekes: Szécsi Páltól Kovács Katin át Szörényi Leventéig. Vagy poli­tikusok, neves emberek, mint egykor Kádár János, mostan­ság például Habsburg Ottó, a svéd királyi pár vagy Seregély István érsek. a- Ezekből érdemes lenne FOTÓ: MAJOROS TAMÁS összeállítani egy szép kis al­bumot - noszogatom, mire sze­rény fejrázás a válasz. - Arra ott vannak mások... Neki az objektív mögül szép a reflektorfény. Szilvás István A Hatvani Galériában - ma este fél hat órakor nyüik a Gyöngyösi Műhely alkotóinak tárlata. A kiállítást Piroska Csaba művésztanár ajánlja a látogatók figyelmébe. A bemu­tató április 21-ig tekinthető meg. fotó: perl märton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents