Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-10 / 35. szám
Az 58-AS Tárgyalóteremből Jelentjük 3 Tin1!/-!? .. Ll. HM A OtARATU TV _____ Ne ményi Lili és a szeretettan Aki mindig mert újrakezdeni... A művésznő a pálya kezdetén Nem sejtettük, de találkozásunkkor már búcsúzott a Kádár-éra. Meg kell adni, szépen, elegánsan, azóta is visszasó- várgott légkörben. Valamit azért éreztünk. Mintha közelebb kerültünk volna egymáshoz. Akkoriban alakult, s a rajt után igen eredményesen tevékenykedett a Heves Megyeiek Baráti Köre, amely többek között arra vállalkozott, hogy a tájegységi összetartozás érzetét erősíti. Az egyik rendezvényre invitálták a Hevesi Szemle - szerkesztője voltam a megye irodalmi, közművelődési folyóiratának - kollektíváját. Készültünk is, hiszen ízelítőt akartunk adni munkálkodásunk vélt erényeiből. A videokazettára felvett anyag rendezvényeinket villantotta fel. Avar István színművész a sajtóorgánum irodalmi anyagából válogatott költeményeket, s jelezte: ezeket tolmácsolja majd. Úgy tűnt: minden rendben. Kezdődött a program. Elhangzottak bevezető mondataim. Aztán magabiztosan kértem a vetítést. Bizony, megdermedtem, amikor kiderült: az apparat bedöglött. Mit csináljak? Felborult a menetrend. Azért Thália papjában reménykedtem. Sajnos, nem sokáig, hiszen diszkréten, de félreérthetetlenül odacsúsztattak hozzám egy papírt. Szinte elsötétült a világ, hiszen kiderült, a művészre se számíthatunk: őt is megtámadta az influenza. S jött a sugallat, ötvözve zsongító nyugalommal. Maradt a szó, s arról informáltam az ottlévőket, hogy alapvető célunk nemcsak a szellemi értékek ápolása és közzététele, hanem a megértés - szeretetnek még nem nevezhettem - atmoszférájának népszerűsítése, képviselete. Másként fogalmazva: az egymás felé nyújtott kezek hitvallásának vállalása. Ősnaivként az eseményről írt tudósításban is erre koncentráltam, s keresztnevüket használtam a jelenlévőknek. Mintha a világháború tört volna ki. Egyikőjük, aki valameddig eljutott a semmit érő uborkafán, tiltakozott, háborgott, fenyegetett, s bizony, csak határozott beavatkozás enyhítette szinte fékezhetetlen dühét. Pillanatnyilag összeomolva ültem a szerkesztői szobában. Persze, nem adtam fel. Éppen Neményi Lilit, az operett és az opera élő nagyasszonyát kerestem. Felvette a telefont. Indítottam volna, de rögvest ő szólt:- De jó, hogy összejöttünk, már napok óta önt kutatom. Érzékelte a meglepetést, s nem maradt adós a magyarázattal sem:- Barátaim mesélték, hogy milyen meggyőzően ecsetelte az emberség, a szeretet gyógyír voltát. Nem nyugodhattam addig, amíg meg nem találom. Mit érdekelt már az a föld- hözkötöttségében acsarkodó figura? Áthatott az az eufória, amit nem pótolhat semmi más. A Deák tér közelében lakott. Szívélyes háziasszonyként fogadott bennünket. Nyolcvanon jóval túl is fiatalosnak hatott, elbűvölve mindkettőnket. Aztán sorsának stációival igazolta, hogy semmi értelme az önzésnek, a tülekedésnek, csak a felfedezett adottságok mások javára kamatoztatása hozhat megnyugvást bárkinek. Gyakran majdhogy a pokol lett osztályrésze, mégsem adta fel. Az országszerte ünnepelt operettcsillag elhatározta, hogy nem éppen ifjan is újrakezdi, s valóra váltja régi álmát: az Operaház ünnepeltje lesz. Betöltötte már az ötvenedik esztendőt, amikor Pillangókisasz- szonyként bemutatkozhatott. Kirobbanó sikert aratva. Nem tagadta, birkózik a halállal, súlyos szívbeteg. Persze, még ekkor sem adta fel.- A kórral meg kell barátkozni. Szomszédaimat megkértem: naponta legalább kétszer nézzenek rám, hiszen egyedül élek, s bármi történhet. Ezenfelül nem érdekel az egész. Amíg jót akaró, egymásért tenni kész társakkal összefuthatok, semmi sincs veszve. S megmaradt vérbeli nőnek is. Amikor lovagias kísérőm méltatta lábainak szépségét, hamisítatlan kacérsággal reagált. Messze űzve minden borongást. Kéziratokat küldött, emlékeit leltározgatta, távolabbi terveket szőttünk. Mintha nem is közelítene a rideg Végzet. El kellett mennie, de hagyatéka: a kitartásra intés, a jobbá válásra serkentés ma még aktuálisabb, örökzöldebb, mint valaha is volt. Okulhatunk belőle... Pécsi István Illésre 12 év fegyház vár A minősítés: több emberen elkövetett emberölés kísérlete Tavaly november 1-jén azzal napolta el a Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa a mező- tárkányi Illés Dénes ügyének tárgyalását, hogy a vádlott és védője kérésére újabb elmeorvos-szakértői vizsgálatot rendelt el. Tegnap Egerben, a Törvényház első emeleti, 58-as számú tárgyalótermében már azt tudathatta a tárgyalásvezető bíró, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetéből időben megérkeztek az elmeorvosi és a pszichológusi szakvélemények. Ezeket ismertette. Prof. dr. Baris László úgy nyilatkozott - egyezően a korábbi szakértői állásponttal -, hogy a vádlott elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben nem szenved. Erős személyiségzavara van, hajlamos az indulatkitörésekre. Ez azonban nem kóros elmeállapotából fakad. Illést túlzott féltékenysége vezérelte cselekményeiben. Hozzájárult a történtekhez az is, hogy a 38 évesféifi idült alkoholista. Illés Dénes a múlt év április 3-án egy baltával többször is fejbe ütötte volt élettársa fiútestvérét, aki benyomatos koTegnap a Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa ítéletet hozott a parádi Nováki János ügyében, akit emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 év börtönbüntetésre, illetve - ugyanilyen időtartamra - a közügyektől való eltiltásra ítélt. A folytatólagos tárgyalás során először a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete szakembereinek véleményét ismertette a bíróság. Ebből kiderült, hogy az immár 63. életévébe lépő vádlott idült alkoholistának tekinthető, ám kényszergyógyítását - tekintettel korára, illetve pszichopátiájára - nem javasolják. Tény ugyanakkor, hogy Nováki János személyiségzavarban szenved, ám - állapították meg a szakértők - mindez nem olyan fokú, amely kizáró avagy korlátozó mértékkel bírna. Az ügyész perbeszédében fenntartotta a vádiratban foglalt tényállást, s ennek okán azt indítványozta, hogy a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt mondják ki bűnösnek. Nézete szerint Nováki Jánosnak eshetőleges szándéka volt a sértett, azaz V. Béla megölése, s kizárólag a véletlenen múlt, hogy mindez ténylegesen nem következett be. Ettől eltérő volt ugyanakkor ponyacsonttörést szenvedett. Ezt követően az asszonyt, B. Terézt saját lakásába vonszolta át, ahol több mellkasi késszúrással végzett vele. Ezután ön- gyilkosságot kísérelt meg. Csak a gyors műtéti beavatkozás mentette meg az életét. A szakvélemények felolvasása után sor kerülhetett az érdemi jogászi felszólalásokra, azaz a perbeszédekre. A vádhatóság képviselője bizonyítottnak vette a történeti tényállást. Ugyanakkor az ügyész módosította a vádat, s azt indítványozta a bíróságnak, hogy több emberen elkövetett emberölés kísérlete címén mondják ki Illés bűnösségét. Úgy érvelt, hogy az öcs, B. Attila esetében is legalább eshetőleges szándékú ölési kísérlet állapítható meg. Létfontosságú szervet ért különösen veszélyes eszközzel több ütés. A vádlott védője szerint az öcsnél az elkövető szándéka csak a testi sértésre irányult. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni Illés öngyilkossági kísérletét, alacsony intelligenciaszintjét, beismerő vallomását. Továbbá azt, hogy három gyermekről kell gondoskodnia. A vádlott az utolsó a védő álláspontja, aki életveszélyt okozó testi sértés bűntettének megállapítását tartotta elfogadhatónak. Nos, a bíróság - amely az ügyészi indítványnak adott helyt - az alábbi tényállást rögzítette... Nováki János baráti kapcsolatot tartott fenn a későbbi sértettel, V. Bélával, akivel rendszeresen együtt italoztak. 1995. április 13-án a vádlott ugyancsak a pohár fenekére nézett, tekintve, hogy aznap kapta meg a nyugdíját. Nováki a kitartó iszogatás után este hazatért, s lefeküdt aludni. Az éjszakai órákban arra ébredt, hogy valaki a lakása ajtaját rugdossa, s nem éppen szelíden őt szólon- gatja. Ä vádlott felgyújtotta a villanyt, majd az ágya mellett heverő jókora fejszét megragadta, s az üvegezett ajtón keresztül többször - legalább ötször - kiütött a kinn álldogáló, szintúgy jócskán ittas V. Béla fejének és törzsének irányába. S bár a vádlott rendre csak úgy fogalmazott, hogy ő csupán ’’kiintegetett a fejszével”, tény, hogy a sértettet két közepes, illetve több kisebb erejű ütés érte, amelynek következtében koponyacsonttörést szenvedett. Noha V. Béla a bántalmazás következtében életveszélyes sérülést szenvedett, annyi ereje szó jogán mindössze ennyit közölt a bírósággal:-Amit tettem, megbántam, bíró úr! A megyei bíróság több emberen elkövetett emberölés kísérlete bűntettében mondta ki bűnösnek Illés Dénest, ezért őt 12 év fegyházbüntetéssel sújtotta. Nyolc évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, s elrendelte a kényszergyógyítását. Egyúttal kötelezte több mint 89 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. Az indoklásból az tűnt ki, a bíróság szerint egységes akaratelhatározással támadott a vádlott mind B. Attilára, mind annak siketnéma nővérére. Nem rajta múlott, hogy az öcs sérülése nem lett halálos. Súlyosító körülményként értékelte a bíróság, hogy Illés két ember életére tört, ittasan cselekedett, s az élet elleni bűntények nagy számát. Enyhítőként vette számításba a beismerést, az öngyilkossági kísérletet, s a három gyermeket. Az ügyész a döntést tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. A bíróság fenntartotta a vádlott előzetes letartóztatását. (-lay) integetés” még volt, hogy hazavánszorogjon, ám életét csupán annak köszönheti, hogy gyors orvosi ellátásban részesült. A bíróság szerint az eszköz jellege - mintegy 3 kilogrammos fejű fejszéről van szó -, az ütések száma arra enged következtetni, hogy Nováki Jánosnak eshetőleges szándéka volt cimborája megölése, mert az csak a vakszerencsén múlt, hogy V. Béla a történtek dacára is életben maradt. A vádlott javára szólt, hogy részletes beismerő vallomást tett, emellett az is, hogy a sértett megbocsátott neki, ám súlyosító körülményként értékelték az ittasságát, büntetett előéletét (1960-ban - amikor felesége nyakát vágta el - emberölésért 15 évet kapott, később rongálás, valamint hivatalos személy elleni erőszak és izgatás miatt mértek rá ki különböző időtartamú büntetéseket). Az ügyész a bíróság által kimondott ítéletet tudomásul vette, míg a vádlott védője a minősítés megváltoztatása, illetőleg enyhítés miatt jelentett be fellebbezést, így az ítélet nem jogerős. A továbbra is előzetes letartóztatásban maradó Nováki János ügyében a végső szót a Legfelsőbb Bíróság mondja ki. (stanga) Öt évet ért a fejszés „ Diákszínjátszók Giessenből Büchner - eredetiben A diákszínjátszás értelme az egész világon ugyanaz: kipróbálni a bontakozó tehetséget, közelebb kerülni az irodalomhoz és önmagunkhoz, s mellesleg szórakoztatni a többieket. Az egri IH-ban február 6-án délben a giesseni Ostwind. azaz Keleti Szél amatőr együttes mutatkozott be az egri középiskolásoknak. Büchner: „Leonce és Léna” című kétfelvonásos szomorú vígjátékának adaptációját a Dobó-gimnázium meghívására adták elő a játszók. A program szervezője, Csontosáé Mészáros Katalin tanárnő szerint kár lett volna kihagyni a lehetőséget, hogy a gyerekek kortársaik segítségével német nyelven ismerjenek meg egy német klasszikust. Az előadást Jozef Proksch, Németország magyarországi középiskolai szaktanácsadója kínálta fel az egrieknek, csakúgy, mint Gödöllő, Pécs és Baja diákjainak. Akik látták a darabot, nem csalódtak, tehetséggel és a hazaiakéhoz hasonló frissességgel játszottak a Carl Rink és Günter Schäfer vezette csoport ifjú színészei. Senkit sem zavart, hogy a főbb férfiszerepeket is lányok alakították. S aki követte a gesztusrendszert, még nyelvtudása hiányosságait is feledte. Noha jól teszi, ha ezek után előveszi a nyelvkönyvet és szótárt, hogy legközelebb szó szerint értse, ha németül beszélnek a színpadon. S akkor még az a szerény nézőtéri moraj sem a zavarja az élményt, amelyet ezúttal tapasztalni lehetett. CM-) Nyíló ajtók demokráciája Ablakomból látom, mit művel a két, egymással szemben nyíló-záró üvegajtó a Jééé Élelmiszer Diszkont Aruház vásárlói bejáratánál. Önműködő, fotocellás ideg- rendszer irányítja. Elég, ha csak megjelenik az ember árnya, alig egy méterre a tolóajtó előtt, az érzékeny műszer adja a parancsot az előzékeny, udvarias nyitásra. Halk, finom siklásával mintha még köszöntené is a belépőt. Van benne rejtett tisztelet, megbecsülés az ember iránt, mintha egy láthatatlan lakáj vagy portás hajolna meg mélyen a vásárló előtt. Ugyanilyen diszkrét tisztelet és figyelmesség alázatoskodik, amikor becsukódik valaki mögött nesztelenül, tapintatosan, zajmentesen, mintha puha léptű angyalok finom ujjal érintenék közeledésre az összecsókolódzó ajtópárt. Finom érzékenységről tanúskodik ez az önműködő mechanizmus. Embert helyettesítő figyelmesség, kötelesség, tisztelet, és valamiképp az egyenjogúság programja ölt formát benne. Nem egyéb, mint a technika nyelvére fordított demokrácia. Mindenkit beenged ez az automatizált ajtórendszer, válogatás nélkül: nőt, férfit, gyermeket, időset, öreget, bármilyen nációt. Nem kérdezi, milyen nemzetiségű vagy, melyik vallási felekezethez tartozol, milyen párthoz húz a szíved, gazdag vagy- e, vagy csak szegény, csak az a fontos, hogy élőlény legyél, ember. Megfigyeltem, hogy mennyire érzékenyek a nyitásra, csukódásra, mert ha valaki még tanácstalan és habozik, nem szánta el magát a belépésre, akkor a két összecsukott ajtó is tanakodik, nyíljon-e vagy ne? Úgy teszen, mint a határozatlan ember, hátra is teszen egy lépést, előre is vibrál, mint a tétovázó gondolat, bizonytalan benne a szándék, és inogva rándul ide- oda, mint aki meg-megreszket egy pillanatra. Nagyon emberi, ahogy viselkedik... Csodálom, hogy nincs itt szünete az udvarias előzékenységnek, de nem is fárad bele. Előtte nem számít, hogy hogyan öltözik, a fotocella nem vizsgálja a pénztárcát, a ruha illatát, nem különböztet meg ínségest és dúskálót, beteget vagy egészségeset, okosat és butát, itt valahogy teljes a demokrácia. Számára minden ember egyenlő. Beengedi a másságot is, nincsenek előítéletei, toleráns az emberi megnyilvánulások iránt, nincs megkülönböztetés, választott és kiközösített, nem ismer hátrányos értékrendet, csak elismerést mindenki iránt. És meddig tarthat ez a jól működő toló- ajtó-nyitogató? Ameddig nem sérül meg a mechanizmus idegrendszere, pontosabban az a jól működő és jól elrejtett fotocella, amelyik irányító lelke ennek a csodának. Mert ha valami üzemeltetési hiba adódik, akkor könnyen előfordulhat, hogy a vásárlótömeg benn szorul, nem tud kijönni, és a nyugtalanság pánikba csap át, akkor bizony kárát látná ez a jól berendezett üzlet. Persze, ilyenkor megnyílik a vészkijárat, de sajnálatos módon azon át elszökik a demokrácia is. G. E. a ö e 2 3 3 OB 'Q '3 ti I Sokféle cipő 30-60%-kal leértékelve,