Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-09 / 34. szám
4. oldal Eger Körzete 1996. február 9., péntek Valentin-napi bál Nagyvisnyón A helyi vegyesbolt tulajdonosa, Fónagy Bálint (alias: a falu Bá- lintkája) Valentin-napi bált szervez. A rendezvényt a művelődési házban tartják 17-én este. A talpalávalóról a mályin- kai fiatalok gondoskodnak. Született gyilkosok a Müvészmoziban Az egri Ifjúsági Ház „Régi mítoszok az új amerikai filmen” című sorozatában egy Oliver Stone rendezte alkotással lepi meg az érdeklődőket. A filmet holnap este 8-tól vetítik. Verpeléten is drágább az ivóvíz Elfogadta a képviselő-testület a Vízmű Rt. által javasolt 69 forint plusz áfa vízdíjat, köbméterenként. Ezzel együtt úgy döntöttek, a falu vezetése is aláírja majd azt a levelet, amely a részvénytársaság rendkívüli közgyűlését szorgalmazza. Ezen a találkozón a „hogyan tovább?”-ról szavaznának. Jelmezes farsang a legényegyletben „Isten áldja a tisztes ipart” jeligével vidám mulatságba hívja a keresztény fiatalokat az Egri Kolping-család Katolikus Legényegylet. A farsangi bál holnap este 7 órakor kezdődik a Megyei Művelődési Központ emeleti dísztermében. A szervezők színpadi tréfát és jelmezversenyt ígérnek. Bakancsban és bottal - a havas Bükkbe Az Eged DSK vasárnapi túrájának útvonala: Tamás kútja - Hereg-rét - Hárs-kút - Kiskút- völgy - Samassa-ház - Stimecz- ház - Varró-ház - Felsőtár- kány. Indulás az egri autóbuszpályaudvarról reggel 7 órakor. Inkognitóban, telefonon az AIDS-ről Hétfőn és szerdán ingyen hívható a 36/311-866-os telefonszám. A vonal végén szakember ad felvilágosítást az érdeklődőknek. Parazsat abrakoló táltosok A Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság paripái A népmesék parazsat abrakoló táltosai jutnak eszembe a lipicai ménekről. Szép, inas testük, fényes szőrük a jóltápláltságot, az ősi erőt sugallja. Nemhiába írták le több mint 300 éve a ménesalapítók a lipicaiak nemesítéséhez szükséges követelményeiket: „Itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtürőképe- sebb lovak legyenek. Kemény és köves talajon járjanak, ott, ahol kevés fő nő!” A Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság Európa legrégibb kul- túrló-fajtáját tenyészti. Egy Trieszt melletti faluban, Lipi- cán kezdték el 400 évvel ezelőtt a bécsi udvar számára a legdivatosabb lófajtákból a tenyésztést. Hosszú sora volt, amíg Szlovéniából az otthont és megfelelő hegyvidéki környezetet adó Szilvásváradra kerültek. Most 240 lóról, köztük 70 anyakancáról, évjárati csikókról és apaállatokról gondoskodik Dallos Andor igazgató, munkatársaival. Hozzájuk tartozik egy ezerhektáros mező- gazdasági terület művelése is, amely állatok takarmányát biztosítja.- A lovakat ma már nem betörik, hanem kíméletes módszerekkel és türelemmel tanítják - mondja az igazgató. - A legkiválóbbak a bécsi spanyol iskola követelményeit, a lovaglás művészetének legmagasabb fokát produkálják. Világhírűek a fogathajtás területén, számos díjat nyerünk velük a versenyeken. Ezt az eredményt hosszú, türelmes munkával érjük el. A lovak is csak olyanok, mint az emberek, egyik érzékenyebb idegrendszerű, azzal finomabban kell bánni, a másikkal keményebben. A csikóknak három és fél éves korukig tart a gyerekkor. Akkor kerülnek ki a ménesből, és kezdik a nyereg alá és fogatba tanulást. A táplálkozásuk az igénybevételüknek megfelelő: zabot ropogtatapaállatok a fajta legkiválóbb- jai, nagy értéket képviselnek. Tervet készítenek a párosításhoz, fenn akarják tartani valamennyi törzset és vérvonalat. A díjhajtó versenyek legki- válóbbjai - Dínó, Páva, Felhő, Lepke és Bajza - három napon át három versenyszámban érik Szépséges paripák nak, réti szénát esznek, s kiegészítésképpen sárgarépát, ipari ásványi anyagot és vitaminféléket kapnak. Most még nem kezdődött meg az idény, csak levegőzésre hajtják ki a ménest a szabadba. Sorra születnek a kiscsikók, közel negyven lát napvilágot évente, és most történik a fedeztetés is. A fedezőmének, az el a legjobb eredményeket. A helyezések eldöntésénél figyelembe veszik az idomítottságot, a nyugodt megbízhatóságot, a kitartást, keménységet, összehangoltságot, és megannyi fontos tényezőt. Nyár végén Belgiumban versenyez az öt legkiválóbb a „Legjobb fogathajtó” díjért. Császi Erzsébet A hetvenes évek amatőr színjátszásának egyik sikerelőadása volt a Kukabúvárok. Nálunk is vannak szegények - erről szólt a dokumentumjáték* Az előadásnak nagy visszhangja volt, már az is csoda, hogy közönség elé engedték, noha a tűrt kategóriában maradt. Ma az amatőrizmus aréa megváltozott, a szocializmusnak vége, csupán a kukabúvárok szaporodnak. Az utcánkban a rendszer- váltást követően tetőzött a kukázás. Hajnalonta szétdúlt szemeteskonténerek, szanaszét dobált gyerekpelenkák, bűzlő konyhai hulladékok romjain át gázoltak a munkába indulók. A melegszívűbb laKukabúvárok kók egyike-másika nejlonta- sakokba készítette a használt ruhát, a még fogyasztható maradékot. Gyerekkocsiból összetákolt szekereikkel egész kis szabad- csapatok lepték el a környéket. Voltak törzsvendégek, szerények. válogatósak és dühösek, akik ha semmit nem találtak, egyszerűen szétrúgták a fémedényeket. A tarthatatlan állapoton a lakásszövetkezet változtatott. Nem kevés pénzünkért zárt tárolókat építtettek a lépcsők alatt. Egy időre a guberálók eltűntek a környékről. Örültem a rendnek, de sajnáltam őket: a szerencsétleneket, a reménykedőket, akiket mindig az ablakból lestem. Az egyik hétfői reggelen, a tiltásnak fittyet hányva, az egyik kukásunk rokonsága jelent meg. Kihasználták a rövidke időt, mely az edények kihelyezése és az autó megérkezése között telt el. Szervezett kis csapatuk módszeresen „dolgozta fel” a termést. A gyerekek letáboroztak az utcasarkon, s az anyjuk, apjuk által összegyűjtött kincseket egy halomba hordták. Fél óra alatt kellett feldolgozni mintegy harminc ház hulladékát. A munkaszervezés csúcsa volt ez. Tehetség és iparkodás, mely a szemétbe fúlt. (jámbor) Kalickában végre a szarka Igazi jómadarat csíptek el az egri rendőrök. A nyírségi P. György - hasonlatosan a csörgő hangú szárnyashoz - vonzódik a fényes tárgyakhoz. Persze, a készpénzt sem veti meg, ha éppen azt talál a gazdátlanul hagyott lakásokban. Legutóbb a spejzablakon keresztül mászott be egy andor- naktályai házba, és magával vitte az ott fellelhető valamennyi arany ékszert. Miért épp egy Heves megyei faluban gyűjtögetett, ha szabolcsi illetékességű? Az ok egyszerű: Budapestet célozta meg, csak menetjegy híján letette őt a kalauz Füzesabonynál. P. úr itt tervmódosított, s felszállt az Eger felé induló vonatra. E jármű jegykezelője se volt elnézőbb, így lependerítette őt Andomaktályán. S ha már ide irányította a sors, itt zsákmányolt. Vesztére. Mert nemcsak hogy az ujjlenyomatait találták meg a rendőrök, de egy szemtanút is, aki részletesen vázolta a tettes fizimiskáját. Tekintve, hogy P. Gy. rovott múltú illető - szerepel a bűnügyi nyilvántartásban -, csak végig kellett nézni a kimutatást, s a rendőrök már tudták, kit keressenek. Rá is akadtak. (n. z.) Ecsettel és fényképezőgéppel Tizenöt éves korom Óta tanú- - Talán szokatlan, de a kélom Kishonthy Jencrfcstőmű- vésznél, hogyan kell jjól rajzolni és festeni - mondja Demeter Ádám, az e<gr\—tanárképző főiskola rajz-vizuális kommunikáció szakos hallgatója. Az ifjú alkotó most mégis fotókiállítására várja az érdeklődőket az Ifjúsági Ház galériájába.- Leginkább a húszas-harmincas évek fotózása érdekel. Szeretek régi gépekkel dolgozni. Nem kedvelem a modem technológiát, a trükközés is idegen tőlem, mert a vizuális látvány esetleg érdekes lehet, de nincs mögötte tartalom. A színeket egyetlen fényképezőgép sem tudja teljes valójában visszaadni, ezért készítek fekete-fehér képeket. Ezek kompozíciója a sötét és világos részek arányaira, a folthatásra épül. peimnek nem adok címet. Úgy gondolom, egy művészi alkotást nem lehet határok közé szorítani címekkel, kategóriákkal. Ki-ki a saját élete, felfogása, érzelmei alapján azonosuljon a képpel.-A jó fotónak érdekes a témája, visszatükrözi az érzést, a hangulatot. Nem-hiányozhat belőle a báj, a humor, ha a téma megkívánja.- Példaképeim valójában nincsenek. Magukért a fotókért, s nem a fotósáért rajongok. Természetesen vannak, akikre felnézek, például André Kertészre vagy Escher Károlyra.- A valóságot fotózom, azt szeretném visszaadni. A valóságot átformálni nem tudom, és nem is célom. Lejegyezte: Riill Ildikó Önarcfotó - Demeter Ádám, kedves apparátjával Jenő, kinek dalból van a lelke Ő • aztán nem nyújtózkodik. Olyan hangulatot teremt, hogy táncolni való kedve kerekedik még az asztallábnak is - mondják a nagyvisnyóiak Bari Jenőről. Lakodalmakba, rendezvényekre hívják őt, legutóbb az iskola jótékonysági bálján hallhatta játékát a publikum. A család, amelyben született, évtizedek óta szórakoztatja az úri közönséget. Muzsikusok voltak az ősök, magától értetődött, hogy a gyerek is zenéljen. Jenő még a betűkkel sem kötött közeli barátságot, de már dallamokat csalt elő a nagyapa hangszeréből. A szülők Egerbe küldték a fiút, ne csak a füle után játsz- szon, tanulja meg becsülettel a kottaolvasást is. Soproni László, Szepesi György, Csámpai Károly voltak a tanárai. Kezdetben a gitár tanszakra járt, később átigazolt a billentyűsökhöz. Felnőttként a szintetizátornál kötött ki.- Ezzel a hangszerrel pótolni tudok egy egész zenekart - mondja. - Szívesen gyakoriok naponta legalább másfél órát, örömet jelent a muzsika. Szeretem, ha jókedvűek körülöttem az emberek. Szíve szerint állandóan játszana. Korábban, tizenhat éven át vendéglőkben dolgozott, a Szalajka-völgyben és Recsken. Aztán egyre kevesebben igényelték az élő zenét, így valami „polgári” foglalkozás után kellett néznie. Most Kazincbarcikán, egy kazánházban fűtőként keresi a kenyerét, négy műszakban. Mint ízig-vérig közösségi ember, nemcsak szórakoztatja, de védelmezi is a nagyvisnyói- akat. A polgárőrség tagja, és ha rá esik a szolgálat - legyen nyár vagy farkasordító hidegség -, társaival együtt rója a falu utcáit.- Eddig még nem sikerült elkapnom egyetlen betörőt sem, de előbb-utóbb majd csak sor kerül erre is - bizakodik Bari Jenő. Egy bánata van csak a muzsikusnak. A fia nem követi a családi tradíciót, hallani sem akar a hangszerekről.- Tízéves, de már eldöntötte: rendőr lesz. Komoly gyerek, az édesanyjára hasonlít. Nem szereti a zenét. (négyessy) —Bari úr, az egyszemélyes v&nyói zenekar Talány All egy patika Egerben, úgy hívják: Isteni gondviselés. Voltaképp dicséret illetné a találékony keresztapát. Eme elnevezés szinte üdítöleg hat a megannyi idegenből átvett, a magyar fülnek érthetetlen felirat után. Nincs is vele bajom. Csak a lényeg hoz egy kissé zavarba. Amennyiben elfogadjuk, hogy létezik 0, aki rajtunk tartja a szemét, vigyázza minden léptünket, akkor elegendő ráhagyatkoznunk, csodálatos kegyelmében bízva. Mi a fenének kiváltani a receptet? (né-zi)