Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-07 / 32. szám

2. oldal 1996. február 7., szerda Körkép A főkapitányság a nyilvánosságért PR-főelőadói pályázat A Heves Megyei Rendőr-főka­pitányság - az országban első­ként - hajtja végre nyilvános­ság-projektjét. Ennek célja a lakosság minél jobb tájékozta­tása, a sajtóval való együttmű­ködés fejlesztése. Épp ezért pá­lyázatot hirdet kiemelt PR-fő- előadói beosztásra. Azon 25-35 év közötti höl­gyek jelentkezését várják, akik főiskolai vagy egyetemi vég­zettséggel rendelkeznek. Emel­lett legalább középfokú állami nyelvvizsgájuk van egy idegen nyelvből (angol, orosz, német), és B-kategóriás jogosítványuk. A pályázónak két gépelt olda­lon kell leírnia, miben látja a rendőrség PR-tevékenységének javítási lehetőségeit. A határidő február 29., je­lentkezni dr. Sipos Mihályné r. őrnagynál, személyzeti osz­tályvezetőnél lehet. A cím: Eger, Eszterházy tér 2., a tele­fon: 36/412-555. Előadóest a főiskolán Nehéz ajándék Azt kívánom magunknak, hogy egy olyan világban élhessünk, ahol az emberek mernek ját­szani - vallja Ruzsinszki Attila egri előadóművész. Az egykori dobós diák, az Egri Színműhely tagja nem először jelentkezik önálló, egész estés előadóesttel. Nehéz ajándék című műsorát február 12-én, este 7 órakor mutatja be az Eszterházy Ká­roly Tanárképző Főiskolán. Az összeállításban elhangzanak József Attila, Nagy László, Pe­tőfi, Radnóti, Pilinszky, Aprily, Váci Mihály, Szilágyi Domokos versei, Kosztolányi, Örkény prózái. ' _ giiflâiÎJÎQ XB áfi[íri’/ Egri ürgrafikák Merőben újszerű kiállítással folytatódik a Bródy Sándor könyvtár galériájának idei tár­latsorozata csütörtökön. A be­mutatón eleddig ismeretlen al­kotó, Erős László jelentkezik, közszemlére eddig nem tett munkáival. Csaknem félszáz képén merész elképzelések je­lennek meg tökéletes grafikai megoldásban - az űrből. Ponto­sabban: „a baktai hajógyár­ból” is. Mivelhogy a szerzőjük egerbaktai. Egyébiránt a műszaki közép­iskolai végzettségű kiállító fia­tal ember, hivatalosan munka- nélküli, aki a haszontalan lö- työgés helyett a képzőművészet felé hajlott buzgalommal. Az, hogy milyen sikerrel, majd ki­derül a széles nyilvánosság előtti megmérettetésen, február 8-án, 16 órától... (-ni) A civil szervezeteknek is van mondanivalójuk Nehezítik a népszavazást Százezer helyett várhatóan 500 ezer aláírás kell? A népszavazás az egyetlen lehetőség a társadalom számára, hogy két választás között befolyásolni tudja a demokratikus parlament munkáját. A referendumra vonatkozó törvény mó­dosításának tervezete azonban szűkítené az állampolgárok jo­gait. Minderről Kemény László poli­tológus, a Társadalmi Érdek­egyeztető Tanács társelnöke be­szélt a TÉT tegnapi sajtótájé­koztatóján. Mint kifejtette: a törvény feladata, hogy lehetővé tegye a szavazópolgárok rész­vételét a demokrácia működte­tésében. Ebből a szempontból azonban a jelenlegi jogszabály meglehetősen hézagos, számos kérdésben nem ad egyértelmű eligazítást. A készülő új törvény viszont ahelyett, hogy pontosítaná, tisz­tázná a bizonytalan helyzeteket, merőben új, s az állampolgá­rokra hátrányos szabályozást kíván bevezetni. Megnehezíti például a népszavazás kiírását azzal, hogy az ahhoz szükséges aláírások számát 100 ezerről 500 ezerre emelné. Ráadásul a jogszabály tervezetében tíznél több olyan feltétel is szerepel, amelynek előfordulása esetén nem lehet aláírásgyűjtést kez­deményezni. Kemény László elmondta: az alkotmány előkészítését, a tör­vénymódosítások megvitatását nem lehet kizárólag a parla­menti pártokra bízni. Ki kell kérni a társadalmi és a civil szervezetek véleményét is. (Újvári) Az egészségügyi szakemberekkel együtt a „szív-zűrök” ellen Kezdjünk új életet, kerüljük a stresszt Az egri mentáihygiénés csoportban rendszeresen végeznek szűréseket a szívinfarktus megelőzésére. A szakemberek azon­ban nem elégednek meg ennyivel. Az elmúlt hónapokban a leg­veszélyeztetettebbek számára terápiás foglalkozásokat szer­veztek dr. Ignácz Piroska klinikus - szakpszichológus - irányí­tásával.- Hat alkalommal találkoz­tunk csütörtökön délutánonként a veszélyeztetettekből álló cso­porttal. Alkalmanként hat­nyolc, de legfeljebb tíz résztve­vője volt a terápiának. A heti másfél órásra tervezett foglal­kozásokat Garamszeginé Mül­ler Ilonával közösen tartottuk. Az úgynevezett tematikus ver­bális kiscsoportban megbeszél­tük az infarktus testi, s főként lelki rizikótényezőit. Ez utóbbi esetében kitértünk a személyi­ségvonások szerepére, a kriti­kus élethelyzetekre, esemé­nyekre, s szó volt a kóros lelki- állapotokról is. Ezek után rela- xációval, autogén tréninggel igyekeztünk oldani a feszültsé­get a résztvevőkben, illetve megpróbáltuk őket megtanítani a lazításnak erre az irányított módjára.- Kik azok, akik ma a legin­kább rászorulnak az ilyenfajta direkt segítségre?- Főként a fiatal és a közép­korú férfiak, a harmincas­negyvenes korosztály. Ez nem jelenti azt, hogy a nőket nem fenyegeti az infarktus, legfel­jebb csak később „kapják meg”. Sajnos, Magyarországon a szívinfarktus a vezető halál­ok. Nagyon fontos a megelő­zése, s mivel tudjuk jól, hogy mi okozza, ha idejében lépünk, akkor hatékonyan meg is előz­hetjük. A hajszoltság, a meg­oldhatatlannak látszó munkahe­lyi konfliktusok, párkapcsolati problémák okoznak tartós szo­rongást. Az egzisztenciális gondok mellé politikai elége­detlenség is társulhat, és még sorolhatnám.- Milyenek a tapasztalataik az első csoportok terápiája után? Meggyógyultak-e, csök­kent-e a szorongásuk?- Meggyógyultak-e? Aki itt járt - úgy gondolom -, ezután már jobban figyel önmagára, megtanulta kordában tartani az indulatait. Személyre szóló életvezetési tanácsokat igyek­szünk adni. A beszélgetések so­rán a csoport tagjai egymást is gyógyítják. Kinek-kinek szem­besülnie kell például azzal, hogy az anyagiak hajszolását, a túlmunkát vagy az egészséget választja. Meg kell tanulni bi­zonyos dolgokat „nem fel­venni”, s a pozitív érzéseket erősíteni, úrrá lenni a gondo­kon. Ebben segítünk. Aki úgy érzi: ő is a veszé­lyeztetettek között van, éppen ideje, hogy életmódot változ­tasson. Egerben, az Arany Já­nos utcában a mentáihygiénés csoport szakemberei támoga­tást ígérnek. Az igazi megoldás persze az lenne, ha kevesebb feszültség­gel kellene szembenéznünk. (jámbor) Ecjert, a Matraaljat es Tokajt reprezentáljak Észak-magyarországi borparádé Londonban A Heves Megyei Vállalkozói Központ fontos feladatának tartja, hogy régiónk bortermelő­inek lehetőséget biztosítson üz­leti kapcsolatok teremtésére Nagy-Britanniában. Ennek elő­készületeit már megkezdték, és március közepén Londonban - angol szakembereknek - mu­tatja be borait néhány egri, mát- raalji és tokaji termelő. Mint Tóth Elemér ügyvezető igazgató a Heves Megyei Hír­lap kérdésére elmondta: nagyon szigorúak a feltételei annak, hogy a tájegységünkön termő borok''a"1 brit piacokon megje- lerrfrésseűek. Ám az igényes szigetországi fogyasztók érdek­lődnek, elsősorban a száraz és félszáraz fehér-, illetve vörös­borok iránt. A régiónkból résztvevő ter­melők március 12-én részt vesznek a brit főváros Portman szállójában megrendezésre ke­rülő Magyar borbemutató ’96 programon. Azon a legfonto­sabb hazai termelők állítják ki termékeiket. Mindez jó lehető­séget nyújt szakmai és üzleti megbeszélésekre, a lehetséges együttműködések kialakítására. Másnap az egri, mátraalji és to­kaji bortermelők önálló kiállí­táson is bemutatkoznak az An­golul Beszélők Világszövetsége londoni központjában. Az ese­ményen köszöntőt mond és Egert bemutatja dr. Ringelhann György, a megyeszékhely pol­gármestere. A borokról pedig Egon Rónay, a brit fővárosban élő neves szakember tart majd ismertetőt. Március 14-én az észak-ma­gyarországi résztvevők szak­mai kirándulást tesznek egy bortermelő és -feldolgozó üzemben, London mellett. Ä ta­pasztalatcsere segítséget nyújt ahhoz, hogy megismerkedjenek az ottani módszerekkel. (mentusz) Oly ritkán adatik meg - az életben, hogy az ember­rel csuda dolgok történjenek. Nincs minden héten megle­petés, ezért jó, ha valaki az apróságoknak is tud örülni. Pél­dául, amikor kibontja szirmait az amarillisz. Jantkó Ta- másné egri olvasónk gyönyörű napra virradt, amikor meg­pillantotta pompázatos virágját. fotó: majoros tamás Két óvodából egy - Pétervásárán Hasznos is lehet az összevonás Mi sem bizonyítja jobban az óvoda szükségességét, mint hogy a beíratott 88 gyermek közül 29-nek valamelyik szülője otthon van, s mégis igénylik az ellátást. A gyerekek is szívesen jönnek, mert itt törődést, szere- tetet kapnak, egyfajta biztonsá­gos szigetet jelent az életükben az ovi - mindezt Bódi Béláné, a pétervásárai óvoda vezetője je­lentette ki tegnap délután a vá­rosi kulturális tanáccsal kibőví­tett művelődési és oktatási bi­zottság ülésén. Az összejövetelen az intéz­mény oktató-nevelő munkájá­ról kaptak tájékoztatást a szak­emberek, akik egyben a távlati terveket is igyekeztek megvi­tatni. Mint ismert, a jövő tanévtől az önkormányzat szeretné a je­lenlegi két óvodát „összeköl­töztetni”. Bódi Béláné kifej­tette: a megosztott intézmény­nek minden hátrányát megélték már, épp ezért a tárgyi feltéte­lek - elsősorban az új csoport- szobák - megteremtésével minden érintett hasznát látná ennek az intézkedésnek. A vá­ros pénzügyi nehézségei is in­dokolják ezt a lépést, de - mint többször elhangzott - az okta­tást nem szabad kizárólag és mindenekfelett gazdasági kér­désként kezelni. A jelenlévők elfogadták a tá­jékoztatást, s javasolták a kép­viselő-testületnek megvitatásra, így várhatóan a február végi önkormányzati ülésen ismét napirendre tűzik az összevonás kérdését. Második témaként a mille- centenáriumi rendezvények terveit vitatták meg. Számos programot kínálnak egész év­ben az évforduló jegyében: ha­gyományőrző rendezvényeket, sportversenyeket, valamint - legközelebbi eseményként - az 1949-es pétervásárai csata ko­szorúzással egybekötött meg­emlékezését február 24-én. Jégmező alakult ki a Tiszán A Tiszát kisebb-nagyobb megszakításokkal jégmező bontja, és he­lyenként már a 30 centimétert is elérte a jégpáncél vastagsága a fo­lyón. Jégtorlódásra, torlaszképződésre veszélyes helyzetek egy-két kivételtől eltekintve nem alakultak ki. A jegesedés miatt sok helyen szünetel a kompközlekedés, így a Tiszán többek között Tiszasülynél, Vezsenynél és Tiszacsegénél. Tulajdont szereztek Egerben és Mezőtárkányban Márciustól: Fairway Eger Kft. Az Egri Ruhaipari Kisszövet­kezet felszámolását végző mis­kolci Pro Alkusz Kft. pályázatot hirdetett az előbbi teljes vagyo­nának értékesítésére. A kisszö­vetkezet egri épületét már ko­rábban használatba vette az Erisz and Fairway Kft., a mező- tárkányi telepét pedig bérelte. A felhívásra négy pályázat érkezett, amelyeket január vé­gén értékeltek. A győztes az Érisz and Fairway Kft. lett, mi­után a legkedvezőbb árajánlatot tette. Az erre vonatkozó szer­ződést és megállapodásokat a napokban írták alá Egerben. Mint Blazevic Gábor ügyve­zető igazgató elmondta, fébruár végéig kifizetik a vételárat, és ezzel az említett két épület a be­rendezésekkel, alkatrészekkel és eszközökkel a tulajdonukba kerül. A vásárlást saját tőké­jükből, hitel nélkül sikerült megvalósítaniuk. Ez a beruhá­zás a legnagyobb a kft. 1989-es megalakulása óta. Miután az Erisznek az egri korlátolt felelősségű társaság­ban levő negyvenszázalékos tu­lajdonát a Fairway Co. megvá­sárolta, így három angolé lett a cég teljes tulajdonjoga. Ezáltal március 1-jétől új neve lesz: Fairway Eger Kft. A tevékeny­ségi körük azonban ezzel nem változik, továbbra is a brit pia­cokra szállítják az általuk készí­tett férfiöltönyöket. Jövőre azt tervezik, hogy már a saját te­lephelyen folytatják a fejleszté­seket, korszerűsítik a férfinad­rágokat készítő szalagsort, va­lamint a zakók vasalásához gépsort vásárolnak. (m. k.) Nem mindenki egri, aki díszpolgár... (Folytatás az 1. oldalról) Az SZDSZ-es városatya ugyanis hiába szerette volna, hogy ne zárt ülésen vitassa meg a testület a Sas út-Mátyás király út sarkán lévő telkek ér­tékesítésére tett javaslatot. Immár második fordulóban került sor a víz-, valamint a csatornadíj mértékének vitá­jára: maradt a januárban elfo­gadott - köbméterenként és áfa nélküli - 72 és 55 forint. Három részletes rendezési ten’ - így a Szépasszony-völgyé, a Hatvani hóstyáé és a Tihamér városrészé - végleges válto­zata is képviselői jóváhagyásra várt a tegnapi ülésen. A köz­gyűlés igen szavazataival ho­norálta a szakma igyekezetét. Korántsem volt viszont ilyen zökkenőmentes a dísz­polgári cím, illetve a Pro Ag- ria plakett adományozásáról szóló rendeletmódosítás kér­dése. Merczel József tanács­nok (MSZP) javasolta: a pla­kettnek az egri polgárok szá­mára adható legmagasabb díjjá való emelését, míg a díszpolgári címet ne az egriek kaphassák. Löjfier Erzsébet tanácsnoknő ez ellen tilta­kozva kijelentette: nem hiszi, hogy akad város e hazában, amely elzárja polgárait a ne­vezett cím adományozásának lehetőségétől. A merczeli ja­vaslat végül átment azzal, hogy a díszpolgári címért a város fiai és leányai is „ringbe szállhatnak". Az előterjesztések sorában kapta meg a szükséges támo­gatást a vasúti pályaudvar utasperonjára tett javaslat: a 70 milliós beruházásból így Eger ötöt magára vállal. Gya­korolnia kell viszont az együttműködési megállapodá­sok szövegezését a megyei kézműveskamara elnökének, miután a várossal kötött terve­zetét többpn is kritikával illet­ték. Weil Zoltán szerint a Herman István-i dokumentum színvonala minden eddigi iro­mányét alulmúlja. Mindezért azonban kár lenne a kamara elnökének kétségbe esnie, hi­szen képviselőink biztosították az együttműködési szándékuk­ról, csak a papiros érthetővé té­telét szeretnék elérni. A pásztorvölgyi iskolabőví­tés okán kirobbant vita során Merczel József szájából el­hangzott: az MSZP frakciója igyekezett figyelmen kívül hagyni annak tényét, hogy ki melyik intézménynek az igaz­gatója, s milyen beosztása van a közgyűlésben, de „nem”-mel fognak szavazni, mivel képte­lenek olyan koncepciót támo­gatni, amelyik hetente változik. Weil Zoltán azonban úgy vélte: jobb, ha az oktatáson be­lül ide áramlik a pénz, mint sehova. Balázs József számára viszont érthetetlen, hogy egyál­talán a közgyűlés elé merték terjeszteni a realitásokat nél­külöző javaslatot. Kühne Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents