Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-26 / 48. szám

6. oldal Horizont 1996. február 26., hétfő Jövőre is lesz Egerben FairPrint Hagyományt teremtettek? Színesben a színes csúcstechnika Kinek, miért fontos az asztali kiadványszerkesztés? - vető­dött fel a közelmúltban né­hány hozzáértő körében, akik nyomban elhatározták, fó­rumot teremtenek a téma iránt érdeklődőknek. Az or­voskongresszusok szervezé­sében jártas egri INSTANT CONGR-EX kockáztatott: ez év február első hétvégére a Partners Hungary Kft. és a Radó Nyomda szakmai inst­rukciói alapján összehívta a DTP szakma hazai híveit..., és azok mintegy 300-an el is jöt­tek. A siker titkáról beszélget­tünk Radó Istvánnal, az egyik házigazdával.- Az elmúlt öt-hat évben a ma­gyar nyomdász társadalomban nagyon csendes, de annál át- ütőbb „ipari forradalom” zajlott le - kezdte a beszélgetést a sa­ját nyomdáig a szakma ranglét­ráját becsületesen végigjáró szakember. - Száműződött az ólom, az ólomszedés, egy tobb- száz éves hagyományokra visz- szatekintő technológia. A tért hódító nagy nyomdai progra­mok, gyorsan változtak, egyre bonyolultabbakká váltak. Szak- irodalom híján nehéz volt az új befogadása.- Egerben még nem volt ilyen témájú konferencia.-Ennek a barokk városnak olyan vonzereje van, hogy ide bárhonnan szívesen jönnek az emberek. Ha még ráadásul okuk is van rá..., hiszen egy fia­tal szakmáról hallhattak olyan információkat, amelyeket más­hol nem. Mindkét nyomdász szakszövetség első embere itt volt és azt jósolták meg, hogy a számítógépek előretörnek, a papír meg némileg visszaszo­rul. Volt olyan előadás - Kis János újságíró, számítástechni­kai szakértőé -, amelyben pro­vokatívan a papír haláláról szólt. Amiben ugyancsak van valami, mert egészen nagy ki­adványokat tudunk egészen kis helyen tömöríteni, bármikor elővenni... Az előadások túl­nyomórészt újdonságokkal szolgáltak. A Morphologie Kft. ügyvezető igazgatója, Prószéki Gábor maga is nyelvész, az Akadémia tagja, és a DTP-s ki­adványok helyesírási ellenőrzé­sére, valamint az elválasztás problematikájának megoldá­sára esküdött. A számítógépes nyelvészet terén végzett kutatá­sait folyamatosan beépíti nyel­vészeti programjaiba. Tanúsít­hatjuk - illeszkedve a világ- programokhoz -, tökéletesen kiszolgálják magyar nyelvün­ket. Az irodatechikában legjár­tasabb egri cég, a Berényi Bt. is képviseltette magát, méghozzá igazán demonstratív módon. A legfejlettebb technológiát hozta el, az INTEL Pentiumos rend­szereit. Mondhatni világszínvo­nalat vonultatott fel. Ezekre na­gyon büszkék lehetünk.-A konferenciának lesz utó­ié le te?- A Partners Hungary Kft., a fővárosi társunk egy olyan kor­szerű megoldással kíván elő­rukkolni, mint az interaktív CD-s műsorkészítés. Szó sze­rint egy lemezre teszik rá a kon­ferencia anyagát. Abban van apró filmrészlet, animáció, ké­pek, a konferencián elhangzott előadások teljes anyaga... Ha a felhasználó elindítja a CD-t, „beköszönünk”, előjönnek a logok, zene van... A menü sze­rint feltűnik az előadó arca, né­hány üdvözlő szót is szól, és utána lehet olvasni a szöveget.- Lesz folytatás?- Egy év múlva ez a témakör még mindig érdeklődésre tart számot. Hál’ istennek a bőség zavarával küszködtünk, amikor összeállítottuk a programunkat. Most a szövegelőállítás, a he­lyesírás-ellenőrzés volt a kon­ferencia fókuszában. Az Agfa cég bemutatója már a követ­kező konferencia témáját vetí­tette elő, amely a színesképek előállításáról fog majd szólni... (pe) RENAULT TAVASZI AKCIÓ RENAULT 19 ÚJRA SZENZÁCIÓS ÁRON 1.579.000,-Ft-tól KAMATMENTES RÉSZLETFIZETÉS MÁR 35% ELSŐ BEFIZETÉSTŐL, VAGY AKÁR 5 ÉVES FUTAMIDŐRE! LÍZING, TARTÓS BÉRLET Renault Képe Márkakereskedés, Szerviz 3021 Lőrinci, Bajcsy-Zs. út 57. T. 37/388-132 Bemutatóterem: 3000 Hatvan, Horváth M. út 5. T 37/342-700 RENAULT &UÉNYVEUÉU« Egri (álló) csillagok: dr. Ringelhann György „Vonzóvá tesszük szép városunkat” Dr. Ringelhann György, Eger polgármestere. Az egykori kiváló vízipóló játékos, külföldön is számon tartott gyermekorvos igazi állócsillag, hisz 1994. december 12-én a lakosság bizalmá­ból újjáválasztották e tisztségre. A pártonkívüli, 54 éves önkormányzati vezető az egri lokál- patrióták támogatásával került a város élére, és sikeres 4 évi tevékenysége alapján 1994. de­cemberében újabb négy évre kapott lehetőséget a megyeszékhely polgáraitól. Nem véletlen, hogy a lokálpat­rióták őt választották annak idején jelöltjüknek, hiszen csa­ládja Eger és a megye közel­múltjának neves és tevékeny famíliája volt. Nagyapja, Rin­gelhann Béla gépészmérnök volt 1908-tól 1946-ig az Egri Városi Gépüzem vezetője, igazgatója. O vezette be az áramszolgáltatást Füzes­abonyban, Makiáron és Nagy- kátán is. Mint rutinos gépész­mérnök, megtervezte Eger víz- és csatornahálózatát, szemé­lyesen felügyelte az építkezé­seket, majd az üzembehelye­zés után ezek vezetésére is megbízást kapott. A mai polgármester édes­apja Eger vezető ügyvédjei közé tartozott, de életművének és közismertségének jelentős hányada abból is származott, hogy az egri kiváló vízilabda csapatnak évtizedeken át tagja, edzője, majd vezetője volt. Fi­ából is remek vízilabdázót ne­velt. Első kérdésünk tehát dr. Ringelhann Györgyhöz sport­vonatkozású:- Sportpályafutásának mi­lyen kiemelkedő állomásai voltak?- 1960 és 1969 között 223 elsőosztályú bajnoki mérkőzé­sen voltam az egri csapat tagja és nevemhez fűződik az a ritka rekord, hogy ezalatt egyetlen mérkőzésről sem hiányoztam. A nemzeti válogatottnak nem voltam tagja, de a főiskolai vá­logatottnak hosszú évekig sta­bil játékosa voltam. Az Uni­versiade világküzdelmeiben Torinóban ezüst, Szófiában pedig bronz érmet nyertünk vízilabda válogatottunkkal.- Áttérve mindennapi munkájára: mit tart első pol­gármesteri periódusa legfon­tosabb eredményének?- Azt, hogy Eger városa nem adósodott el! A város élete megpezsdült, idegenfor­galma rohamosan növekedett. Ma már évente mintegy másfél millió látogató fordul meg vá­rosunkban. A munkanélküli­ség - más magyar városokkal összevetve - nem kirívóan magas (mintegy 9 %), de azért ez is igen sok fejtörést okoz nekünk és folyamatosan ruk­kolunk elő tervekkel, pályáza­tokkal, hogy ezt minél lejjebb szorítsuk. Sikerünknek tudhat­juk, hogy elindítottuk a köz­hasznú kamarák működését, így megalakult és tevékenyen működik a Kereskedelmi, a Kézműves, az Ipar- és az Ag­rárkamara is. Hatókörükbe tar­tozik az önkormányzat kiépí­tése a szakmán belül és ható­sági őrködés a szakmai etika terén.-Az egri bor világhírű, az Egri Bikavért bárhol a vilá­gon megtalálhatjuk. Önkor­mányzatuk mennyire figyel oda a tájék szőlő- és borterme­lésére?- Minket a hagyományok nagy tisztelete jellemez, ennek egyik kitűnő példáját szemlél­tettük a fertálymester-avatá- son az egri bazilikában. Ter­mészetesen a kiváló egri borok fenntartását, sőt megújítását is fontos tisztünknek tartjuk. Újra rendeztük és megerősítet­tük a hegyközségi rendszert, megszigorítottuk a minőség- és fajtavédelmet; regionális szer­vezetet építettünk ki a borter­melésben. Kizárólag a minő­ségre összpontosítunk. Nem véletlen ezért, hogy az év bor­termelője egri borosgazda lett: Thummerer Vilmos. Van Bor Akadémiánk és a Szőlészeti Kutató Intézet itteni centru­mában működik a génbank is. Hadd említsem itt meg azt a kevéssé ismert történetet, hogy az érintett francia cég bepe­relte a híres egri Medoc Noir egészen sötét színű vörös bor forgalmazóját névbitorlás mi­att. Mivel a váddal nehéz lett volna hadakozni, igen gyorsan új, még jobb, de hasonló alap­anyagú bort hoztunk forga­lomba Medina néven, melynek exportja máris meglódult és élénk iránta a kereslet.- Eger mindig híres iskola­város volt, különösen az egy­házi iskolák (ciszterek, An­golkisasszonyok) vonzották a környező megyékből, de az or­szágból is az igényes szülök gyermekeit. Hogyan mutatko­zik most az iskolák fejlődése?- Az Angolkisasszonyok újra egyházi iskolaként műkö­dik, a Gárdonyi Géza Gimná­zium is visszakerül a ciszterek- hez. Egyházi irányítású az V. számú Szent Imre Általános Iskola is. Alapítványi iskola­ként dolgozik a Neumann Já­nos Számítástechnikai Szakkö­zépiskola és Gimnázium. Az országos hírű tanárképző főis­kola a gödöllői egyetem von­záskörébe kerül. Katonai kö­zépiskola is alakult, a Honvé­delmi Minisztérium segítségé­vel. Színes tehát a paletta. Saj­nos, panaszolnom kell, hogy az állami fejkvóta nem fedezi az oktatási költségeket, így a városi önkormányzatnak mint­egy 300 millió forintot kell ki­szakítania amúgy is szűkös ke­retéből az iskolák céljaira. Or­szágos tendenciát követve Egerben is csökkent a gyer­meklétszám, ezért a fejkvóta is kevesebb lett.-Beszéljünk kicsit a csik­landósabb kérdésekről is. Azt hiszem, első polgármesteri pe­riódusára esett az az összetű­zés-sorozat Egerben, melyben a helybeli cigánylakosság az úgynevezett bőrfejűekkel csa­pott össze. Ennek akkoriban országos visszhangja volt. Akar erről beszélni?-Természetesen a tényeket kár lenne ködösíteni, tényleg voltak ilyen zavargások, me­lyekbe személyesen kellett be­avatkoznom, hiszen sokan ódzkodtak ettől. Szerencsére a cigányok körében igen sokan ismertek engem, mert - mint gyermekorvosnak - számosán a kezeltjeim voltak és a család­juk is, ezért hamar szót tudtam érteni velük. A skinheadeket is viszonylag hamar semlegesí­tettük, így a helyzet apránként rendeződött. Sohasem gondol­tam volna, hogy gyermekor­vosi praxisom ilyen váratlan esetekben is jószolgálati köz­reműködést tesz lehetővé.- Térjünk vissza egy percre a sportra! Városszerte beszé­lik (a hazai sportsajtó is több­ször foglalkozott vele), hogy az Ön kezdeményezésére ta­lán végre megépül (a korábbi félresikerült épület helyett) az európai színvonalú, az egri úszó- és vízilabdaélethez méltó fedett uszoda. Tényleg szívügye ez a program?- Igen! Nemcsak vízilabdás múltam miatt, de a legendás egri úszók és vízilabdázók (dr. Bárány István, Katona József, Kádas Géza, Válent Gyula, Pócsik Dénes, Hevesy István és sokan-sokan mások) ha­gyományainak és utódaiknak a biztosítása végett is. Alapja ennek az a szinte kimeríthetet­len termálvízkincs, mely még korántsem kihasznált, s az ugyancsak fényes lehetősége­ket kínáló gyógyturizmus. Makovecz Imre tervezésében elkészült a fedett uszoda ma­kettje és részletes tervdoku­mentációja. A kivitelezés - mai árakon - egymilliárd fo­rint körüli összegbe kerülhet, a szükséges források előterem­tése jó ütemben halad. Nagy a bizodalmám, hogy az egriek régi álma időben megvalósul. Egyébként Egerben 8 elsőosz­tályú sportszakosztály van, 5 NB I/B és 7 NB/II. osztályú. Jelenleg női röplabdásaink a büszkeségeink.- Láttam a makettet és bi­zonyíthatom, hogy az ország legszebb és legkorszerűbb fe­dett uszodája lesz (a pesti Komjádi Uszodánál is nagy­vonalúbb és modernebb, egy­ben célszerűbb is). Ez egyéb­ként ma már világjelenség, hiszen az egyes országok nagy úszó- és vízilabda központjai többnyire nem a fővárosok­ban vannak, hanem történel­mileg kialakult úszóközpon­tokban (a németeknél Darms­tadt és Lipcse, a svédeknél Göteborg, a spanyoloknál Barcelona, stb.) Ha a nehéz­ségeket is sorra vesszük, mi­lyen gondok nyomasztják el­sősorban?- A kormányzat központi szorításában próbálkozunk nem csak a túléléssel, de azzal is, hogy a ránk kirótt új felada­tokat a megfelelő anyagi forrá­sok biztosítása nélkül is vala­hogyan teljesíteni tudjuk. Már eddig is igyekeztünk a lakos­ság érdekeit figyelembe venni és egy tál lencséért nem adtuk el az üdvösségünket, így elke­rültük a városi vagyon felélé­sét, elherdálását. Bár nagy erőfeszítések árán, de műkö­dési költségekre nem vettünk fel hitelt. A kormányzat a helyi adók jelentős növelését su­gallta, és jelezték ennek törvé­nyes lehetőségeit is. Ennek el­lenére mi igyekeztünk figye­lembe venni a lakosság egyre csökkenő teherbíró képességét és csak mérsékelt adóemelése­ket alkalmaztunk.- A város fejlesztései?- Elsősorban nagy, közér­dekű beruházásokra koncent­rálódnak, de ezek megvalósu­lása is kétesélyes. Ilyen beru­házás például: a szennyvíztelep átépítése (mely egyben kör­nyezetvédelem is), ehhez pe­dig központi keretek kellenek és jó feltételű kölcsönök is, le­hetőleg a vízügyi alapból; a K 2-es út mielőbbi megépítése, mely elkerüli a várost a déli ipartelep felé. Ezt a fontos, jö­vőt alapozó beruházást az út­alaptól kérelmezik és szeret­nék mielőbb megvalósítani; a harmadik kiemelt beruházás a már említett fedett uszoda, ahol nemcsak a gyógyturiz- must, de az iskolai úszásokta­tást is meg akarják valósítani. Gondoljuk, hogy a sportélet te­rületén is súlyos finanszírozási gondok vannak, hiszen jósze­rivel eltűntek a szponzorok, legutóbb a Kordax is kidőlt a sorból. Ma már csak mintegy 3 millió forintot kapott sportcé­lokra a város, mely korábban 50 forint/lakos sportdotáció­ban részesült. Ma már ez is megszűnt.-Mindezek ellenére opti­misták vagyunk - mondja Rin­gelhann doktor. - Az elégtelen központi források ellenére a rászorulók szociális és egész­ségügyi ellátását javítani fog­juk. Stabil önkormányzati sza­bályozó rendszerekkel, ked­vezmények adásával, nyelve­ket beszélő és szakképzett, fia­tal munkaerő alkalmazásával, jelentős infrastrukturális fej­lesztésekkel, a város marke­ting tevékenységének kiszéle­sítésével igyekszünk vonzóvá tenni városunkat a működő tőke számára, munkahelyte­remtő beruházások céljából. *** Az újságíró szubjektív be­nyomásai szerint - egri láto­gatása során - leginkább maradandó élménynek bizo­nyult a fertálymester-avatás szertartása az egri dómban. A mostanában divatossá vált lovagrendek, hagyomány­őrző céhközösségek és társu­latok nagy nyilvánosságot kapó avatási ceremóniájá­ban majdnem mindig érző­dik valami turisztikai jelleg, hatásvadászat. Itt az egri ce­remónián puritán hangulat volt, megilletődöttség és mél­tóság. Es rengeteg polgár a város minden részéből! Nem csoda! A fertálymes­teri intézmény több évszáza­dos, fontos hagyomány Egerben, minden év február­jában avatták a jelölteket, most is február 10-én került sor a szertartásra. Ennek a tisztességnek fontos szerepe volt annak idején. A városré­szeknek a polgárok köréből választott egy-egy bizalmi embere volt, aki tudott írni- olvasni, s akinek tekintélye hasznos volt a város vezető­ségének a mindennapok in­tézkedéseiben és az igazság­szolgáltatásban. A török hó­doltság megszűntével a 17. század végén alakult ki az in­tézmény, amikor csak né­hány tisztviselője maradt Eger városának. A fertály­mesterek kiválasztása több évszázada sem népszavazás­sal történt, hanem a város­negyedben már korábban hivatalt viselt emberek dön­töttek az úgynevezett „Sut- togón”, egy csendes bizalmas helyen az arra érdemes je­löltről. így történt ez most is. A város legrégibb negyedei még a 18. században a tatár­járás után alakultak ki, és az első négy városnegyedet eb­ben az évben Czakó István kanonok, dr. Ringelhann Béla orvos, Takács Alajos, érseki tanácsos és dr. Hibay György közgazdász képvi­seli. Egyébként 14 fertály­mestert választottak és avat­tak az egri polgárok, alatt és a polgármester jelenlétében, aki avató beszédében kije­lentette, hogy az új fertály­mestereket tanácsadóinak, együttműködőinek tekinti. Aki megbecsüléssel néz vissza múltjára, épít annak hasznos tapasztalataira az becsülni tudja a múltból sar­jad jelent és biztonságosan, céltudatosan közelíti meg a jövőjét! Dr. Simon József

Next

/
Thumbnails
Contents