Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-26 / 48. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. február 26., hétfő A tábori lelkész is tiszteletét tette Újonclátogatók az egri Dobó-laktanyában A bélapátfalvi Vécsi István honvéd bevonulása óta most ta­lálkozott családjával. A karján kisfia, Pistike. FOTÓ: PERL MÁRTON A humánszolgálat volt a házi­gazdája vasárnap annak a nyílt napnak, amire Egerben, a Dobó István Laktanyában ke­rült sor. A nemrég bevonult 164 újonc sorkatona hozzátar­tozóinak nemcsak szokványos látogatást ígért ez a délelőtt. A többség nem érkezett messzi­ről. hiszen a meglátogatónak kétharmada Heves megyéből vonult be. A fogadtatás alaphangulatá­ról a helyőrségi fúvószenekar gondoskodott. Az étkezde kul- túrmissziós terepe biztosított lehetőséget a háromszáz csa­ládtagnak, hogy részt vegyen a parancsnokság által kezdemé­nyezett szülői értekezleten. Szabó Béla alezredes, helyőr­ségparancsnok a fiatalok előtt álló év elvárásait ismertette. Az érdeklődők meghallgathat­ták dr. Urbán Imre alezeredes, tábori lelkész szavait is, aki a ceglédi hadosztály parancs­nokságtól érkezett. Simó Árpád százados irányí­tása alá tartozik az a két szá­zad, amely a március 9-i eskü­tételig maga mögött hagyja az alapkiképzést.-Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a mostani újoncok fizikailag, egészség­ügyileg gyengébbek a koráb­ban szolgáltaknál. A harcoló század feltöltése azonban nem okoz majd gondot - jegyezte meg munkatársunk kérdésére. A tegnapi kínálat legörven- detesebb részének az számí­tott, amikor a hozzátartozók az újonc katonák körleteibe is felmehettek. Egy kiadós be­szélgetésre, no meg, hogy ott­honi ízekkel kedveskedjenek a honvéduraknak. Ők ugyanis leghamarabb csak a két hét múlva sorra ke­rülő eskütétel után hagyhatják el a laktanyát. (b. s.) Agrárfórum Tamaörsön Támogatásokról és változásokról szóltak Pénteken este Godó Lajos or­szággyűlési képviselő, Kiss Zoltán, az FM. politikai állam­titkára és dr. Fehér Lajos, a kompolti kutatóintézet vezető­jének, valamint a környék pol­gármestereinek jelenlétében agrárfórumot tartottak Tarna- örsön. A település első emberének, Nyúl György polgármesternek köszöntője után a politikai ál­lamtitkár a pályázati lehetősé­geket, Godó Lajos a mezőgaz­daság folyamatait, dr. Fehér Lajos pedig az aprómagvak termesztésének feltételeit ismer­tette. A térség agrárszakembe­reinek jelenlétében több aktuá­lis kérdés is elhangzott, többek között szóba került a hízómar­hák jövőbeli tenyésztési és érté­kesítési folyamata és a tavaszi ülésszakon a honatyák elé ke­rülő vadászati törvény is. Bence László, Tárnáméra polgármestere a földkiosztó bi­zottságok további működéséről tájékozódott, míg mások a használaton kívüli üzemek ér­tékesítési lehetőségeiről érdek­lődtek. Nyúl György jelezte: a fórumot a betakarítási időszak­ban szeretnék megismételni. Sziréna Halálos gázolás - gyorsvonattal (Folytatás az 1. oldalról) A Betérő vendéglőben is jártak szombaton ismeretlen tettesek, ám semmit sem tulajdonítottak el. Több gépkocsifeltörést is je­leztek a hét végén Egerben: mindent vittek, ami mozdít­ható. Az Olasz úton parkoló au­tóból egy táskát, 300 ezer forint értékkel, a Bazilika mellett ha­gyott járműből magnót, 3 ezer forint értékben, egy Skodából akkumulátort emeltek ki. Noszvaj-Síkfőkút környékéről egy Skodából akkumulátortöl­tőt, egy Trabantról pedig két lámpát emeltek el. A Hotel Flóra előtti parkolóból a válto­zatosság kedvéért az egész au­tót ellopták. Budapesten szombaton az esti órákban a XVII. kerületi Rá- koscsaba-Újtelep vasútállomás után 200 méterre N. K. 23 éves, hatvani lakos az általa vezetett Eger-Budapest között közle­kedő gyorsvonattal elütötte, az eddig ismeretlen okból a vá­gánynál álló 22-23 év körüli ismeretlen nőt, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe. A BRFK Közlekedésrendészeti Főosztá­lya a vizsgálja az esetet. A pétervásárai nyugdíjas különös esete „Neje lettem egy halottnak” K. néni hirdetni jött a Hírlap Pétervásárán lévő fiókszerkesztő­ségbe. Túl voltunk már a Pepsi-kupakon, amikor bátortalanul a zse­bébe nyúlt, s elém tette a személyi igazolványát. Az első bejegyzés szerint 1943. augusztus 21-én esküdött örök hűséget párjának, te­hát családi állapota férjezett. Alant a szomorú tény: megözvegyült. Férje 1943. augusztus 15-én elhalálozott. Vagyis, a frigyre lépés­kor már cirka egy hete halott volt. Kérdezem, miért nem helyesbíttette K. néni a bejegyzéseket?- Próbáltam, de akkor azt mondták, nem lehet. Azóta néha meg­nézem, bosszankodom, bár a lényegen nem változtatna, ha kijaví­tanák sem... Igaz. S. P. Négyen egy ellen - de kiért? (Folytatás az 1. oldalról) Ám az elnök valótlan állításo­kat vélt felfedezni - mondjuk ki- riválisa „nyilatkozatában”, s bár többször hangsúlyozta: nem akar az újságon keresztül leve­lezni, mégis „visszaüzent”. Ez­zel a kezdődő - látszólagos - béke szertefoszlott.- Én azért jöttem ide, hogy megmondjam: ezek után nem vagyok hajlandó veled dolgozni- adta meg a tanácskozás alap­hangulatát Csikós József képvi­selő, Németh Istvánnak cí­mezve. - De ha most rendbe tesszük a dolgainkat, nem bá­nom, maradj elnök, csak dol­gozzunk már együtt, hogy ne röhögjenek rajtunk!- Azt hiszem, megállapodha­tunk: a testület Németh Pistát hibáztatja a viszálykodásért, de a romák érdekében, s hogy ez a testület megmaradjon, hajlan­dóak vagyunk fátylat borítani minderre - summázta az el­hangzottakat Botos László, aki tagja a települési önkormány­zatnak is. - Feltéve, ha Pista ki­jelenti: ha megsértett volna va­lakit, azért bocsánatot kér.- Nincs miért bocsánatot kérnem - jött a válasz. Az újra feléledő vitában vé­gül képviselők ismételten fel­szólították az elnöküket: mond­jon le a tisztéről! Ő erre most sem mutatott hajlandóságot. Botos kijelentette: bár ő maga nem szenved „pozíció-hiány­ban”, ha Németh nem áll be a sorba, kénytelen megfelleb­bezni az alakuló ülésük jegyző­könyvét, mert így törvényesen lemondathatják az elnököt.- De nem ez a célom - tette hozzá -, hiszen nem az a fon­tos, hogy eddig szinte mindent én csináltam-e, vagy sem, ha­nem hogy egyáltalán történt va­lami. S történni is fog, mert márciusban sportrendezvényt szervezünk, később roma-na­pot, s biztos, hogy sikeresen. Mert végül is akárhogyan né­zem, négyen vagyunk egy aka­raton, s az elnök úré is csak egy szavazat. A pénzünk - a féléves 174 ezer forint állami támoga­tás, valamint a „nagy” testület­től kapott 50 ezer - felhaszná­lásáról úgyis közösen döntünk. A derecskéi romákért meg­választott csapat tehát egyelőre az „egy mindenkiért” elve he­lyet az „egy ellen négy” útját járja. Pedig kiderült: ők is ér­zik, hogy valahol a „mindenki­ért” a kulcsszó. Suha Péter Szökőnapi újszülöttek: öt fiú és egy lány Február 24-et ebben az esztendőben különleges napként könyvelhettük el. Szombaton ugyanis - négy év után - újra „szökhettünk". Megyénkben öt olyan fiatal anyuka él, aki ezen a szökőnapon szülte meg gyermekét. A Markhót Ferenc Megyei Kórház szülészetén érdeklődve megtudtuk, hogy öt kisgyermek látta meg a nap­világot: négy fiú és egy lány. A kismamák között a fedémesi Molnárné Tóth Krisztina szülése nemcsak azért volt különleges, mert az ő gyermeke az egyedüli lány, hanem - mint kiderült - hazai környezetben érezhette ma­gát, a egri kórház egykori ápolónőjeként. Az újszülöttek közül az egyik kisfiú, Bence bi­zonyult a legnehezebb szülésnek, ő 4,30 kilo­grammal jött világra. (hancsák) „Heves kész fogadni minket...” Hever Mihályékhoz mozgóurnát vittek.... Kettészelt tanyavilágként em­legetik lakói Alatkát. Megosz­tottságuk nem újkeletű, hosszú sora van annak, hogy ebben a Kál-Heves-Boconád övezte „Bermuda-háromszögben” mennyi emberi indulatot, bü­rokratikus feszültséget szült a területi és közigazgatási hova­tartozás. Mert adott volt egy mindig is roggyant, a homokhát akácosai közt kígyózó út - mint egy megszelídült demarkációs vonal -, amely Heveshez, il­letve Boconádhoz tagolta az egyes porták lakóit: ki, melyik oldalán élt. Száznál alig valamivel töb­ben Boconádhoz tartoztak, oda kötötte őket az elöljáróság hiva­tala, az orvosi ellátás, az adó­bevallás, a vasárnapi mise, s a végső nyughely is. Csakhogy mindezért - amint keserűen megjegyezték - hihetetlen tor­túrákat kellett végigjárniuk, mert egy-egy ügy intézése kap­csán nehezebb volt eljutni a kö­zeli faluba, mint a távolabbi Hevesre. A komolyabb „SZTK- kivizsgálást” biztosító Gyön­gyösről nem is beszélve. S hát — mint az itteniek lemondóan ta­pasztalták - olyasfajta „mosto­hagyermekként” kezelték őket a határos községben... Épp ezért kezdeményezték még valamikor ’91. decembe­rében, hogy „...fogadja őket Heves”. A bürokrácia útvesztő­iben el-eltűnő, majd újra és újra felbukkanó elképzelésnek most jött el az ideje: február 25-re helyi népszavazást írtak ki a te­lepülésrészen. Az érintett - voksolásra jogosult - 95 válasz­tópolgárnak arról kellett dönte­nie: Heves városhoz kíván-e a jövőben tartozni, avagy marad boconádi kötődésű. Reggel 6-kor nyitott a szava­zóhelyiség, csaknem egy óra múltán lépett be az első vok­soló, dél közeledtére már csak­nem ötvenen fordultak meg itt. Miközben három hivatalos személy - Baloghné Vajda Andrea, Pászti Józsefné és Dobi László - tizennyolc idős helybé­lit keresett fel a mozgóumával. A szavazók zöme - így Bes­senyei Lajosné, Tóth Kál­mánná, Hevér Mihály és fele­sége, illetve Szabados Gáspár és neje - nem rejtette véka alá döntését: Hevestől várják lakó­helyük gyarapodását. (szilvás) Fegyverek között dalolnak a múzsák In memóriám Bódy Gábor Emlékezés a korán elhunyt rendezőre Új sorozat indul ma az egri Művész Moziban, a 39 éve­sen elhunyt Bódy Gábor filmrendező emlékére. A programsorozatot Pa- nyi László, az egri Művész Mozi vezetője nyitja meg február 26-án este 6 órakor, majd Weöres Sándor: Nár­cisz és Psyché című műve alapján elkészített kétrészes játékfilmet vetítik le. A mannheimi fesztiváldíjas rendező további tíz filmje kedden, délután 5 órától, szerdán, este 6 órától és csü­törtökön este 7 órától lát­ható. (Folytatás az 1. oldalról) Ezután eredményhirdetésre és díjátadásra került sor. Vers- és prózamondásban az első he­lyezett Czifra Zsolt, az egri Lenkey János Honvéd Gimná­zium tanulója. Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus című művéből idézett, hazaszeretet­tel átfűtve. - Arról beszél ne­kem a vers, hogy mi, magya­rok kiszolgáltatott nép va­gyunk, külön állunk Európa közepén - mondta a nyertes. - Vágyom külföldre, de nem tudnék hosszabb időt kint töl­teni. Nagyon szeretem Ma­gyarországot. Vokális zene kategóriában a II. díjat Varga Tímea, a Lenkey tanárnője kapta. Stephen Schwartz: Godspell című mű­véből énekelt részletet. Első lett a győri Béri Balogh Adám Honvéd Gimnázium vokálja, Salieri: Viva, víva-jával. Néptánc kategóriában 11. helyezést ért el Pauli András, a Lenkey diákja, aki széki sűrűt járt a „Karikára legények” dal­lamára és ritka legényest tán­colt. - Még hat éves sem vol­tam, amikor nagyapám megta­nította a falum, Bodroghalom legényesét - emlékezik vissza örömmel András. - Nagyon szép tánc volt, megszerettem. Hat évvel később megalakult otthon a Rozmaring Néptánce­gyüttes, azóta is hazajárok hét­végeken táncolni. Most egye­dül szerepeltem, mert a párom nem tudott eljönni. A Székes- fehérvári Néptánc Együttes kapta az első díjat mezőségi legényesével. A Watthay Fe­renc Honvéd Kollégium diákjai hagyományos legénytánccal kápráztatták el a közönséget. Az egri Csorba László iga­zán szép és színvonalas zongo­rajátékával szerezte meg a III. helyet hangszeres zene kategó­riában. Diabelli G-dúr szona­tináját játszotta. I.lett a buda­pesti Zeneművészeti Honvéd Szakközépiskola Fafúvós együttese. Bernstein: Amerika című művében felelgettek egymásnak vidáman a hang­szerek. A Lenkey Sportegyesület különdíját Tóth Enikő, a buda­pesti Jerikó Keresztény Humán Gimnázium tanulója kapta. Ka­rinthy Frigyes: Élőszó című versét visszafojtott lélegzettel hallgatta a közönség. A látás­sérült diák egyedül készült fel az előadásra, szavai mély hitét tükröztek: ...segítsetek hát, nyújtsatok kezet!... kérte hall­gatóitól, mindenkitől. Szintén különdíját kapott Czukor Gergely a székesfehér­vári Watthay Ferenc Honvéd Kollégium tanulója. Keserű kenyér a katona kenyér... Vé­remet kiontom szép magyar hazámért...- énekelte a bús, régi katonadalokat. Az első, második helyezet­tek a döntő után a TV zsűrije előtt mérettetnek meg. (császi) A Kardvirág Együttes palotása fotó: perl

Next

/
Thumbnails
Contents