Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-03 / 29. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. február 3., szombat A nyilvánosság pellengérére állítják az élelmiszer-szabályozást megsértőket Sziréna Lopott illatszerek, hamis tüzriasztás (Folytatás az 1. oldalról] Elloptak egy pénztárcát Eger­ben, a Kossuth Lajos utca 8. szám alatt levő Sanda Maria Kollégiumban. Az ismeretlen tettes 24 ezer 600 forinttal tá­vozott. Felfeszítették a rácsot, s az ab­lakon át jutottak be ismeretlen elkövetők egy hétvégi házba tegnapra virradóra, a megye- székhelyhez közeli Almárban. Sok mindent elvittek, a kár félmérése - lapzártakor - még nem fejeződött be. Megtréfálták az egri tűzoltó­kat. Tegnap kora délután névte­len bejelentő az egyik kere- csendi nyilvános telefonfülké­ből felhívta a tűzoltókat, hogy kigyulladt a helyi szeméttelep. Miután megadta a telefonszá­mot, a tűzoltók visszahívták, de nem jelentkezett. A rendőrség segítségével azonban hamar ki­derítették, hogy az említett te­lepülés egyik nyilvános fülké­jének a számát adta meg. A tűzoltók gyorsan helyszínre si­ettek, de nem találtak tüzet, így a bejelentés hamisnak bizo­nyult. A lőrinci őrsön Ügyfélfogadás A Hatvani Rendőrkapitányság szeretné megszüntetni, mérsé­kelni az ügyfélfogadások zsú­foltságát. Ezért is vetődött fel, hogy a forgalom egy részét a ki­tűnő adottságokkal rendelkező lőrinci őrsre irányítsák. Az érintett önkormányzatok közreműködésével kiépítették a számítógépbázist, s elkészült a különleges telefonvonal is. így hétfő reggeltől személyiigazol­vány- és gépjármű-adminiszt­rációs ügyekben is a lakosság rendelkezésére állnak. Dr. Jusztin Ferenc kapitány­tól megtudtuk: Lőrinci, Apc, Zagyvaszántó, Petőfibánya, Heréd és Nagykökényes lakói­nak a jövőben nem kell Hat­vanba fáradniuk. Az ügyintézés időpontja is azonos a hatvanié­val: hétfőn, csütörtökön és pén­teken 8-12 óráig, szerdánként 8—12-ig és 13—15-ig várják a hozzájuk fordulókat. (Folytatás az 1. oldalról)- Mely iparágaknál fedeztek fel gyakran hiányosságot?-Sokszor találkozunk a fo­gyasztót félrevezető jelöléssel, vagy azzal, hogy az áru nem a csomagolópapíron feltüntetett tömeget tartalmazza. A száraz- tészták 43, a tejtermékek 27, a szeszipari termékek 32 száza­léka nem felelt meg az előírás­nak. Többször felfigyelünk arra, hogy a valódi alkoholtarta­lom alacsonyabb, mint ameny- nyit jeleznek a címkén. Do­hány-, cukor- és édesipari ter­mékeknél viszont nem fedeztünk fel hiányosságot.- Mik voltak a mulasztások?- Tésztaféléknél a mikrobio­lógiai szennyezettség és az ala­csonyabb tojástartalom. Volt egy vállalkozónk, aki mester­ségesen színezte az alapanya- got.- Az ellenőrzésen túl változik a fogyasztók tájékoztatása is...- Egyértelmű, tisztességes tájékoztatást követelünk. Ha egy termékre fogyaszthatósági határidő van ráírva, akkor an­nak lejárta után nem lehet for­galomba hozni, csökkent minő­ségben, csökkent áron sem sza­bad eladni. Azon termékeket, amelyeknek minőségmegőrzési határidejük van, azokat a határ­idő lejárta után is forgalomba lehet hozni, de alacsonyabb áron, és semmiképpen nem fél­retájékoztatva a vevőt, hogy ez akciós ár. Legalább akkora be­tűkkel kell feltüntetni azt, hogy csökkent minőségű áru, mint amekkora betűkkel a termék nevét feltüntették.- S mi történik, ha az áru fel­irata nem magyar?- Több olyan terméket isme­rünk, amelyekről a gyártók azt a látszatot keltették, hogy nem hazánkban készült. Egy szó sem volt magyarul ráírva. Az új szabályozás ezt is tiltja.-A szabálytalanságok miatt kirótt bírság összege az új sza­bályozás életbe lépése után mi­lyen mértékben növekedik?- Remélem, hogy nem jelen­tősen.-A nagyobb tömegű, hibás áruval mi történik ezután?-Jogunk van a forgalomba hozatalt megtiltani, feltételek­hez kötni. Súlyos minőségbeli hiányosságnál elrendelhetjük a megsemmisítését.- Tavaly erre volt-e példa?- Ritkán, bár a tavalyi adatok még nem publikusak. Annyit azonban elmondhatok: húsipari termékekről van szó.- Mikor teszik közzé az első, nem megfelelő termékeket elő­állítókról készült listát?-Talán a nyár elejére vár­hatjuk az első adatokat. Szuromi Rita Nem hajbókoló SZOT-közlegények... (Folytatás az 1. oldalról) Nos, ezek a kedvező feltételek nem jöttek létre, ezért vonul­tunk vissza.- Mi okozta a bizonytalan­ságot?- Semmi biztosíték nem született arra, hogy az annyi­szor emlegetett bértábla ese­tünkben miként és milyenné formálódik, azaz hogyan szol­gálja kollégáink jogos kívá­nalmainak valóra válását. Amit nyújtani akartak, kevés­nek tűnt, ugyanis a hagyomá­nyos gyakorlatban - ez maradt volna tovább is - csak az „F” kategória létezett legmaga­sabb fokozatként. Akárcsak az általános és a középiskolai ta­nároknál. Felsőoktatási intéz­ményeinkben mindenki meg­kapta ezt a minősítést. Hol ak­kor a további megkülönbözte­tés, a különlegesen kiemelkedő szint megfelelő méltatása? Mégiscsak tarthatatlan, hogy kizárólag a kor mutatói szá­mítsanak mérlegelő elvnek. Ezért formálódott az a nem.- Megérte-e „ellenállni”?- Ismételten hangsúlyozom, nem tehettünk mást. Mandá­tumunk erre szólt. Ezt diktálta etikai értékrendünk, lelkiisme­retünk is. S máris kiderült: nem feleslegesen tartottunk ki. Úgy álltunk fel, hogy rögvest indítványoztuk a további tár­gyalásokat. Folytatódtak is ja­nuár 29-én és 30-án. Szemé­lyesen konzultáltam Kiss Pé­ter és Magyar Bálint miniszte­rekkel. Mindketten korrekt partnerként viselkedtek, ezért aztán előbbre léphettünk. Ezt követően egy szűkebb körű fórumon taglaltuk az ügyet. Végül is mindkét fél számára kedvező kompromisszum szü­letett. Ennek jegyében formá­lódott egy újabb „bérezési osz­tály”, a nyolcadik: a „G” ka­tegória. Ez azoknak dukál, akik doktori fokozatot szerez­tek, vagy posztgraduális úton jutottak még egy diplomához. Ezt már nem kifogásolhattuk. Azért sem, mert harmonizált a felsőoktatással összefüggő or­szággyűlési határozatban fog­laltakkal is. Jogos bírálat illet­hetett volna bennünket, ha fel­adjuk a küzdelmet.- Ez már a végső állomás?-Itt még nem tartunk. A következő lépés az lesz, hogy megfelelő anyagi megbecsülés járjon azoknak a magasan kvalifikált oktatóknak, akik ezt kiérdemelték. Tudományos eredményeikkel, rangos pub­likációikkal. Meggyőződésem: az egyetemi, főiskolai oktatási, kutatási pótlék se utópia. Be­széltünk már erről, lényeges elzárkózás nincs.- Nem zavarja egyesek megrökönyödése, ellenér­zése?- Nincs igazuk. Akkor sem, ha 600 ezer alkalmazott közül mi „csak” 60 ezret képvise­lünk. Illene már tudomásul venni, hogy demokráciában élünk! A ma szakszervezetesei tisztában vannak ezzel, s nem lesznek belőlük hajbókoló SZOT-közlegények. Ehhez a karakán alapállás­hoz a problémákat megértő újságíró csak gratulálhat. Pécsi István Borpalackozó üzemet avattak Markazon Felavatták a markazi Mátra- völgye Szövetkezet új borpalac­kozóját és a hozzá kapcsolódó létesítményeket. A több mint félszáz millió forintos fejlesz­téssel ezentúl nemcsak a saját boraikat töltik üvegekbe, ha­nem bérpalackozást is vállalnak azoknak, akik ezt náluk meg­rendelik. Kaszás György elnök elmondta: a gazdaság 400 hek­tár szőlőt birtokol a mátraaljai falu határában. Tavaly mintegy 40 ezer hektoliter fehér- és vö­rösbort értékesítettek, amely­nek 60 százaléka exportra ke­rült. A nedűkből származó ár­bevételük elérte a 200 millió fo­rintot. Öt éve tervezik már a pa­lackozót, amelyet saját erőből és a Mezőgazdasági és Erdé­szeti Alap pályázatán elnyert támogatással sikerült megvaló­sítaniuk. Ez utóbbihoz kapcso­lódott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 23 millió forin­tos kamatösztönzése is. A percenként 1500 palack töltésére alkalmas üzemhez tá­roló is tartozik. Reményeik sze­rint évente több millió üveg bor kerül majd ki onnan. Szakmai tanácskozás a RÉV-ről Jók a kibontakozás esélyei- Remélem, végre sikerül ked­vező irányba elmozdulnunk er­ről a holtpontról. A budapesti tanácskozás is ezt az érzetet erősítette meg bennem: nyil­vánvalóvá vált, az államnak nincs pénze a bányára, így pe­dig célszerű lenne mihamarabb gazdát találni neki. Ekképpen vélekedett arról a szakmai ta­nácskozásról Fekete József recski polgármester, amelyet tegnap délelőtt tartottak a fővá­rosban, a Hotel Benczúrban, s tárgya a végelszámolás alatt álló Recski Ércbányák Vállalat, illetve az ottani ércvagyon ki- aknázhatóságának lehetősége volt. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége által- tal összehívott konferencia sú­lyát növelte az a tény, hogy a RÉV körül kirobbant, s egyre eldurvult vita óta először ült egy asztalhoz olyan grémium, amelyben gyakorlatilag az ösz- szes érintett minisztérium, hiva­tal és egyéb szervezet képvisel­tette magát. Schalkhammer Antal, a BDSZSZ elnökének megnyitója után Jenei Szabolcs, a végel­számoló Mininvest Rt. vezetője ismertette az utóbbi hónapok történéseit, hangsúlyozva: a sok sikertelenség után ezúttal jók a kibontakozás esélyei Recsken. Miután sikerült megegyezni a hitelezőkkel, felgyorsultak az események, s minden remény megvan arra, hogy március kö­zepére gazdasági társasággá alakuljon a vállalat, amelyet követően meg lehet kezdeni az értékesítés előkészítését. Nádassy Zoltán, az ÁPV Rt. igazgatója szerint sok lehetősé­get vettek számba a bányával kapcsolatban, kezdve a kutatá­sok állami pénzelésétől az el­árasztáson át az értékesítésig. A tanácskozás résztvevői többsé­gükben egyetértettek azzal, hogy ez utóbbi verzió'• lenne a legszerencsésebb a RÉV eseté­ben, ám a szakértők túlzónak találják azokat a reményeket, amelyek 100 millió dolláros bevételre számítanak a bánya privatizációjából. (kágé) Fali festmények - ízlésesen Rajzpályázat a környezeti kultúráért Pori diákok az egri Pori sétányon. Az ifjú kép­zőművészek nagy sikerrel mutatkoztak be. Az ötlet Pori­ból, Eger testvérváro­sából indult. A helyi mű­vészeti gim­názium - az önkormány­zat támogatá­sával - ver­senyre hívja Macon, Eger és Pori közép- iskolásait, rajz szakkö­reit. A meg­méretés célja: hogyan lehet lakóhelyünket még szebbé, esztétiku­sabbá vará­zsolni. A pá­lyázat kitűnő lehetőséget nyújt továbbá ahhoz is, hogy a tehetséges diákok meg­ismerjék egymás művészetét. A pori stadionba vezető be­ton aluljáró rideg falait díszítik majd azok a festmények, ame­lyeket a zsűri, a finn testvérvá­ros főépítészi hivatala választ ki. A legjobbak a helyszínen - az idén májusban - maguk raj­zolhatják meg elképzeléseiket színes kréta vagy quash techni­kával. (A január 31-i „Falfirká- szok jutalomútja” című írással ellentétben a finnek csakis a tematikus, ízléses fali festmé­nyeket értékelik.) Az utazást kivéve a poriak minden költsé­get állnak. A 19x79 centiméter hosszú terveket április 3-ig kell eljut­tatni az egri polgármesteri hi­vatal művelődési irodájába. A három városból 10-10 pályázat kerül a bírálók asztalára. A jövőben az egri polgár- mesteri hivatal is hirdet hason­lót, amelynek győztesei kép­zőművészeti táborban, neves művészek irányítása mellett fej­leszthetik tovább tudásukat. Önkormányzati panaszáradat Kötelező települési társulások ? (Folytatás az 1. oldalról) Kuncze Gábor szerint továbbra is megmaradnak a cél- és cím­zett támogatások, ugyanakkor a kormányzat jelenleg az önkor­mányzatok ellenőrzésén mun­kálkodik, miután nyilvánvalóvá vált, hogy erre a feladatra az Ál­lami Számvevőszék teljesen al­kalmatlan. Bokros Lajos az államház­tartási reform szükségéről szólva kijelentette: ez nem pusztán pénzügyi és gazdasági kérdés, inkább társadalmi, il­letve lélektani. A pénzügymi­niszter úgy vélekedett: szemlé­letváltásra van szükség, s az egyént is át kell nevelni. Az ön- kormányzati reformmal kapcso­latban elhangzott: nem a finan­ciális szempontokon van a hangsúly, hanem a feladatok és a hatáskörök megfelelő elosztá­sán. Szerinte sok az önkor­mányzat és szétszórtak a fel­adatok, így mihamarabb társu­lásokra van szükség, akár ön­kéntes, akár kötelező alapon... Baja Ferenc a területfejlesz­tési törvényt éltette, amelyre szerinte már 10 milliárd forint áll rendelkezésre. Mint mon­dotta: a jogszabály rövidesen a Tisztelt Ház elé kerül. A dekoncentrált szervek fel­adatainak átcsoportosításával kapcsolatban Horn Gyula le­szögezte: a kormányzat követ­kezetes lesz, eltökélték: ezek kö­zül többeket megszüntetnek, feladataikat pedig átcsoporto­sítják. / „Átlagos mederben folynak a dolgok” (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Balás István szerint ezen változások eredményeképp nagyobb hatáskörrel, koordi­natív feladatokkal bíró megyei kormányzati hivatallá válnak. A hivatal elmúlt egy évének értékelésekor elhangzott: a re­gionális feladatokat ellátó Köz- társasági Megbízotti Hivatal megszűnésekor mindenekelőtt meg kellett teremteni a szerve­zeti önállóság feltételeit. Ez még az első negyedévben, há­rom főosztály - így a szerve­zési és költségvetési, az igaz­gatási és hatósági, valamint a törvényességi ellenőrzési fő­osztály - felállításával telje­sült. A nevezetteken túl - az országban szinte egyedülálló módon - a hivatalon belül, ám önálló szervezeti egységként működik a Noszvaji Oktatási Továbbképző Központ is. Ezzel az időszakkal esett azonban egybe a Bokros-prog­ram életbe lépése is, amely nyomán - a noszvajiakat nem számítva - eredetileg 32 fős szervezet 30-ra olvadt. Mindez azért lényeges, mert a tavaly beérkezett ügyiratok száma megközelítette a 9 ezret, 132 esetben tett írásbeli törvényes­ségi észrevételt a hivatal, s csak egyszer kellett Alkot­mánybírósághoz fordulniuk, a többinél az önkormányzatok elfogadták a törvényességi el­lenőrzést ellátó főosztály vé­leményét. Mindemellett - tette hozzá a hivatalvezető - ’95- ben duplájára nőtt a szaksze­rűtlen döntések száma, ami egyfelől az önkormányzati törvény módosításával, másfe­lől pedig a választások utáni személycserék okozta zökke­nőkkel magyarázható. A típus­hibák sorát egyébként - az ön- kormányzatok egyharmadánál - az alakulóüléseken elköve­tett szabálytalanságok vezetik. Biztató ugyanakkor: az idő múltával egyre kevesebb az ilyen probléma. Dr. Balás István szerint - szemben a korábban jellemző utólagos normakontrollal - a hivatal idén már a törvénysér­tések megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Ezt segítendő alakí­tották ki a szakmai és területi referensi rendszert. Ugyancsak újdonság: elindították az ön­kormányzatok hatósági mun­kájának ellenőrzését is, gáto­landó a látens törvénysértések elszaporodását. Szintén a kardinális kérdé­sek sorában került szóba a noszvaji intézetnek szánt sze­rep. Mint elhangzott, tavaly 7000-nél is több hallgatót ké­peztek ki, s ez a gyakorlat a jö­vőben sem szűnik meg: idén is lesznek jegyzői értekezletek, de a különböző szakterületeken dolgozók továbbképzéséről sem feledkezik meg a hivatal. A jövendő terveiről szólva dr. Balás István kijelentette: javí­tani szeretnék az elsőfokú ha­tósági munkát, valamint a ta­valy kiépült oktatási formákat tovább kívánják szélesíteni. Kühne Gábor (K. G.)

Next

/
Thumbnails
Contents