Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-21 / 44. szám

1996. február 21., szerda Gazdasági Tükör 13. oldal „Multik” kontra alkalmazottak A hazai gazdasági élet jelentős szereplői a multinacionális vál­lalkozások. Ugyanakkor sajátos helyzetben vannak azok a munkavállalók, akiket ilyen cé­gek foglalkoztatnak, hiszen gyakori jelenség, hogy a „mul­tik” semmibe veszik a dolgo­zók érdekképviseletét - hang­zott el azon a nemzetközi kon­ferencián, amelyen a szakszer­vezetek és az üzemi tanácsok helyzetét értékelték. A hazai munkástanácsok képviselője a konferencia után „ elmondta: a külföldi gyakorlat­tól eltérően Magyarországon a legnagyobb probléma abból fa­kad, hogy a munkajogi szabá­lyozás nem nyújt kellő garan­ciát az érdekképviseletek mű­ködéséhez. A jelenlegi szabá­lyok túlzottan liberálisak a kül­földi tőkével, miközben a hazai munkavállalók érdekeit felál­dozzák, a szakszervezeti mun­kát pedig ellehetetlenítik. A nemzetközi vállalkozások gyakran magasabb munkabé­reik miatt csábítóak. Arról azonban kevés szó esik, hogy a némileg nagyobb jövedelmek hátterében a nyolc órát lénye­gesen meghaladó munkaidő, és az állami vállalatoknál meg­szokott teljesítmények sokszo­rosa áll. A konferencia résztve­vői szerint a nemzetközi cégek mindössze egyharmadáról mondható el, hogy a dolgozói érdekképviseletek működése megfelelő. N. Zs. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 99,05 Osztrák schilling 14,09 USA-dollár 143,90 ECU (Európai Unió) 181,66 Az áremelés biztos, a kompenzáció nem A kormány vasárnapi ülésén döntött a vezetékes energia- hordozók árainak változásá­ról. Eszerint március 1-jétől a vezetékes földgáz átlagára 25 százalékkal, a villamos energiáé 18 százalékkal emelkedik. A közcélú vil­lamosművekben és hőter­melő létesítményekben ter­melt gőz és melegített víz ára is módosul. A legújabb energiaár­emelés végrehajtása csak kompenzációval képzelhető el - közölte hétfőn Por- páczy Dezső, a Magyar Energiafogyasztók Szövet­ségének alelnöke. Az ér­dekképviseleti szervezet a költségarányos árak híve. Március 1. és június 30. között vizsgálják felül ter­melési költségeiket az ener­giaszolgáltató vállalatok. A vállalati költségek az erő­művekben, a gáz-, és az áramszolgáltatóknál ekkor lesznek pontosan kimutatha­tók. A szövetségnél indokolt­nak tartják a legkisebb költ­ség elvének érvényesítését. Nem lehet azonban a mos­tani energiaár-emelést a leg­rászorultabbak kompenzá­ciója nélkül végrehajtani. A költségvetés az áremelés so­rán befolyt többletből se­gítse a rászorulókat - hang­zik a szövetség véleménye. Az ötezres és a hegedűművész A hamis bankók egyre jobban hasonlítanak az igazihoz A posta januári hamisbankó-forgalma alapján tartani kell at­tól, hogy az idei esztendő csúcsot fog dönteni. Rövid egy hónap alatt százhúsz papírpénzt találtak gyanúsnak, s vontak ki a for­galomból a postáskisasszonyok. Ha marad ez a tempó, a tavalyi hamispénz-termés az idén megkétszereződik. A tapasztalatok szerint min­den esztendő új csúcsokat hoz az illegális bankógyártásban - mondotta munkatársunknak Garamszegi Pál, a Magyar Posta hamispénz-szakértője.- 1992-ben például 193, 1993-ban már csaknem 400 esetben találtunk házi készí­tésű papírpénzeket. 1994-ben körülbelül az előző évi szin­ten, tavaly viszont már jóval félezer fölött volt a hamisítvá­nyok száma. A bank- és pénzforgalmi osztály szakértője hangsú­lyozta: a postásoknak nincs joguk elbírálni egy bankóról, valódi-e vagy sem, még ha or­dít is róla, hogy fénymásolat. A gyanús papírt azonban be kell vonniuk, s a bűnjelet - jegyzőkönyv kíséretében - el­küldik a Magyar Nemzeti Banknak. A feljelentést is ott teszik meg, s a rendőrségi pa­pírokban gyakran ismeretlen tettes szerepel. A posta tapasztalatai szerint a hamis pénzzel fizetők több­sége becsületes állampolgár: nem bűnöző, hanem áldozat. Nem olyan könnyű ugyanis felismerni a rossz pénzt, mint sokan hiszik. Virágzik az üzletág, s ennek több oka van. Egyrészt: a ma­gyar ember még mindig naiv, ha váltópénzt kap - ezrest, öt­százast -, nem az az első dolga, hogy vizslassa ábráit vagy a színét. Pedig hát ma­napság már köznapi cikk a színes fénymásoló. A posta központjában megfigyelték: évek óta az ez­res bankó a betyárok ked­vence. Ebből forog közkézen a legtöbb. Néhány belőlük még a kisnyugdíjasok táská­jában, zsebében is megtalál­ható. Az időseket a legköny- nyebb ugyanis becsapni. Sok öreg embernek már baj van a látásával, és természetesen a pénz tapintásához sem ért. Egy-egy hamis ezres, ötezres pedig olyan tökéletes, hogy még egy hegedűművész fi­nom ujja is nehezen érzékeli a különbséget. Néha még a profik is lépre mennek. Szerencsére már minden postahivatalban van ellenőrző lámpa, és a ha­mis pénzek felismerésében gyakorlatot is szereztek a postások. Deregán Gábor 1995-ös adatok A havonta bevont hamis bankjegyek A bevont hamis száma (db) bankjegyek címletei Olcsó permetnek árt a leve óvakodjunk a gyanús eredetű növényvédő' szerektóí! A múltbeli esetekből le kellene vonni a tanulságokat, hogy az idén hasonlók ne fordulhassanak elő. Már csak azért se, mert a gazdálkodók meglehetősen sok tanulópénzt fizettek értük. Mondhatni, ez volt a mottója a Növényvédelmi Társaság leg­utóbbi klubösszejövetelének. A szakemberek bonckés alá vet­ték a tavalyi növényvédőszer- botrányt, amikor is - mint em­lékezetes - az Alföld egyes tér­ségéiben, Kiskőrös, Kecel és Soltvadkert környékén teljesen hatástalan maradt a kémiai vé­dekezés. A Bács-Kiskun megyei nö- vényegészség-ügyi és talajvé­delmi állomás munkatársai a vizsgálat lezárása után arra a következtetésre jutottak, hogy a kárvallott gazdálkodók fekete­piacról származó, alacsony ha­tóanyag-tartalmú, külföldi nö­vényvédő szereket használtak. Olyan eset is előfordult, hogy jóval olcsóbb és silány minő­ségű vegyszereket árusítottak drága, márkás készítmények dobozában. A tavalyi ügy kap­csán tanulságul szolgálhat az is, hogy olyan vállalkozók kaptak engedélyt az árusításra, akik nem rendelkeztek a veszélyes, mérgező szerekkel dolgozók számára elengedhetetlenül szükséges alapfokú szakmai végzettséggel. Szent-Miklóssy Ferenc, a Növényvédelmi Társaság klub­jának elnöke szerint az ilyen és hasonló esetek elkerülése vé­gett gyakoribb ellenőrzésekre lenne szükség, továbbá a jelen­leginél jóval szigorúbb, vissza­tartó hatású büntetésekre, bír­ságokra. Sajnálatosnak tartja, hogy az ellenőrző szerveknél a létszámleépítés éppen olyan időszakra esett, amikor a nö­vényvédő szert forgalmazók száma az 1990 előttihez viszo­nyítva a többszörösére nőtt. A növényvédelmi szakem­berek abban látnák a kivezető utat a jelenlegi helyzetből, ha javulna az együttműködés a gyártók, a kereskedők és a felhasználók között. A termék útjának lerövidítése ugyanis nagyobb biztonságot nyújtana a‘gazdálkodók számára. A termelőknek azt tanácsol­ják : óvakodjanak az olcsó, ké­tes helyről származó, alkalmi­lag árusított, nem gyári cso­magolású növényvédő szerek vásárlásától. Újvári HÍREK A GAZDASÁGBÓL BC-részvény kárpótlási jegyért is Február 21-én fejeződik be a BorsodChem-rész- vények nemzetközi értékesítése. A felkínált cso­magot hatszorosan jegyezték túl az érdeklődők. A kibocsátási ár 12,45 dollár. Február 26-án in­dul a hazai piacon a nyilvános forgalombahoza- tal. A belföldi magánszemélyek kárpótlási jegy és készpénz kombinációjával is vásárolhatnak. Ez esetben 5 darab részvény 7 258 forint és egy darab kárpótlási jegy ellenében jegyezhető. Keresett a Kékkúti A Kékkúti Ásványvíz Rt. tavaly összesen 825,3 millió forint értékű terméket értékesített; adózás előtti nyeresége 95,1 millió forintot tett ki. A tár­saság vezetői az elmúlt esztendőt kedvezőtlennek ítélték, elsősorban a csomagolóanyagok árának nagymértékű növekedése, továbbá a kormány megszorító intézkedései és a turistaforgalom csökkenése miatt. Bíznak abban, hogy az idén növekszik a cég forgalma. Megkezdődött a Kék­kúti Ásványvíz külföldi értékesítése: máris szállí­tanak Szlovákiába, s tárgyalásokat folytattak ar­gentínai kivitelről is. A Boszniában állomásozó amerikai hadsereg ugyancsak vevője lett a Kék­kúti Ásványvíznek. Új exportőr az agrárpiacon A bécsi központú nemzetközi kereskedőház, a Vienna Trade GmbH budapesti leányvállalata bekapcsolódott a magyar agráripari termékek ex­portjába. A Vienna Trade Magyarország a múlt esztendőben mintegy 250-300 millió forint ér­tékben exportált elsősorban szárított zöldséget, gyümölcsféléket, konzerveket, valamint gabonát. Az idén azzal számolnak, hogy kivitelük eléri a tavalyi kétszeresét. A tengerentúlon Kanada, USA és Japán, Európában elsősorban a skandi­náv országok, valamint Németország és Ausztria vásárol közvetítésükkel magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkeket. ______________A PÉNZ BESZÉL __________ N övekvő kártyaszenvedély Egyre többen használnak napi vásárlásaik során készpénz he­lyett műanyag lapocskát (kár­tyát). A pénz beszél című tele­víziós műsorban a hazánkban általánosnak még nem nevez­hető pénzköltési és -kezelési technikáról Kóthy Judit kér­dezte Erdei Tamást, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezér- igazgatóját.-Mi a fizetési kártya, és egyál­talán hogyan keletkezett?- A sokféle meghatározás közül válasszuk azt, hogy: ké­nyelmi és biztonsági eszköz. Ez - mint oly sok minden más is - az USA-ból indult ferge­teges útjára, immár fél évszá­zada. A pletyka szerint egy milliomos az átmulatott éj­szaka után nem tudott fizetni, ezért biztosítékként aláírt név­jegykártyáját adta át a szállo­datulajdonosnak. 1958 az első kártyakibocsátás éve.- A kevésbé járatos olvasó is tudja, a világon sokféle kártya létezik. Hogyan lehet csoporto­sítani ezeket?- Az egyszerűség és a köny- nyebb megértés kedvéért há­romféle csoportosítást tartok célszerűnek. Vannak bankkár­tyák, cégkártyák és úgynevezett vegyes kártyák. Bankkártyát a bankok bocsátanak ki (nálunk ez terjedt el) például a Visa, az Eurocard, a Mastercard. Cég­vagy társasági kártyák például az Ámerican Express és a Di­ners Club által kibocsátott la­pocskák. Vegyes kártya a Ja­pánban népszerű GSC. Csoportosítjuk őket aszerint is, hogy a tulajdonosnak előre kell-e a fedezetet biztosítania (betét), vagy utólag (hitel). Lát­szatra nincs különbség a betét-, illetve hitelkártya között, de amíg egy hazai Visa-tulajdo- nosnak előre kell a fedezetet le­tennie, addig az AmEx eseté­ben a vásárlás ellenértékét a kártyatulajdonos utólag utalja át a kártyaszámlára. Magyarországon a forga­lomban lévők többsége betéti kártya. Ez feltételez egy folyó­számlát a kibocsátónál, ami már banktechnikai kérdés. A lényeg az, hogy mielőtt kártyát kap az ügyfél, meghatározott összegű (50-250 ezer Ft) fede­zetet kell elhelyeznie. Haszná­lat esetén ellenőrzik, hogy a kártya birtokosa rendelkezik-e a megfelelő fedezettel.- Tehát soha nem lehet töb­bet költeni mint amennyi a kár­tyaszámlán van?-Ezt nem mondanám, mert léteznek olyan kisösszegű költségek (flórlimit), amelyek alatt nem kell ellenőrizni a fe­dezetet. Ebben az esetben mí­nuszba is átmehet a számla, de ilyenkor a bank azonnal leál­lítja a használatot.- Ön szerint mi az oka an­nak, hogy nálunk a valódi hitel­kártya még kevésbé terjedt el?- Egyszerűen az az oka, hogy a bankok a lakosság ré­szére még nem túl széles kör­ben végeznek folyószámla jel­legű hitelezést. Hiányzik a hi­telképesség vizsgálatának tech­nikája, a vagyoni, jövedelmi vi­szonyokra vonatkozó megbíz­ható információ. De vannak más infrastrukturális okok is.- Tehát a hitelkártya felté­tele, hogy az állampolgár maga is hitelképes legyen.- Erről van szó. Hitelt, ellen­őrizhető hitelképesség nélkül nem lehet kapni. Motyovszki István ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Nincs pánik a tőzsdén Folytatódott a múlt héten elkezdődött árkorrekció hétfőn a Budapesti Érték­tőzsdén. A pénzügyminisz­ter lemondásának híre to­vább nyomta a részvény­árakat, de a brókerek véle­ménye szerint a csökkenés­ben nem ez volt a meghatá­rozó tényező. Pánikhangulat mindenesetre nem volt érezhető a tőzsdén. A papírok általában jóval a pén­teki záróárúk alatt nyitottak, de a többségnél már nem volt lé­nyeges csökkenés. A BUX ha­táridős piacán azonban 180-200 pontos elszámolóár-zuhanások voltak, ami azt mutatja, hogy a befektetők és a brókerek egy­aránt további árfolyamesésre számítanak. Az Eg is 4400 forinton zárt, de a részvények többsége en­nél 40-50 forinttal alacso­nyabb áron cserélt gazdát. A Richter 4050 forintos nyitóárról 3910 forintig csök­kent, majd 4 ezer forinton fe­jezte be a kereskedést. Viszonylag stabil, 1400 fo­rint körüli áron keltek el a Mo/-papírok, a záróárúk 1420 forint lett. Az OTP 1100 fo­rinton nyitott, záráskor 1170 forint volt az árfolyama. A bank papírjainak többségére 1150-1160 forintos áron kö­töttek üzleteket. A Foíex-részvényekkel 110- 120 forint közötti árakon keres­kedtek, záráskor 115 forintot adtak értük. A Pick árfolyama 6100 forintra esett. A kárpótlási jegyek 214 forinton zártak. A sertésállomány alakulása db negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév MLBUS GRAFIKAI A sertésállomány az elmúlt öt esztendőben mintegy a felére csökkent. A tenyésztők az 1990 évet tartották az aranykornak, amikor majd minden lakosra jutott egy ser­tés. A mélypont 1994-ben következett be: ekkor 5 millió disznót tartottak nyilván. Számuk a múlt év első negyed­évében tovább csökkent, a második negyedévtől kezdve a támogatásoknak köszönhetően viszont ismét elindult az ál­lomány gyarapodása.

Next

/
Thumbnails
Contents