Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-21 / 44. szám

1996. február 21., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete A második otthon Aldebrőn Kíváncsiak a Csárdáskirálynőre is Elöregedett falu Aldebrö, lakosainak több mint 20 százaléka hetvenen felüli. A közös sorsban, az egyedüllétben is sokan osztoz­nak. Az önkormányzat azonban intézményi és klubkeretet biztosít a közösségi élethez. A templom melletti szociális épület nemcsak el­látóközpont, de ide akár melegedésre, be­szélgetésre is bárki betérhet. A vízsugár szétterülő hangja áthallik a falon.-Itt nálunk fürödni, mosni is lehet - magyarázza az iro­dába vezető folyosón Lipko- vics Györgyné, aki több mint tíz éve irányítja a gondozói központot. Egy lassan induló hétköz­nap „forgószínpadán” még át­olvasásra vár az 5-6 féle friss újság. A rádió szól, de a tévé még nem világít. Tetten érhető egy csendes beszélgetés, s van, aki kézimunkázik.- A Gyöngyössolymoson lakó fiam hozza a lapokat, amikben a minták vannak - néz fel a horgolásból Minczér Kálmánná.- Még az irodámba is jutott abból a sok kézimunkából, amit Mari néni készített az el­múlt esztendők alatt - mondja a 85. évében járó gondozottról az intézményvezető. Aztán megint a korát meghazudtoló idős asszony veszi át a szót:- Szeretem ezt a helyet, mert otthon egyedül lennék. A fiam hetente meglátogat, de péntek délutántól bizony vá­rom a hétfő reggelt, hogy is­mét jöhessek. Bárcsak lennénk többen...-Sokan nincsenek már a hajdani alapító közösségből - teszi hozzá Lipkovicsné. - Legutóbb karácsonykor halt meg 88 éves korában Kozsik Miska bácsi, aki remekül száj­harmonikázott, s féltőén gon­dozta az udvar rózsáit. A falu népessége elöregedőben van, ám mintha a támaszra szoru­lók újabb rétege nehezebben szánná rá magát arra, hogy be­jöjjön ide. Vannak, akik más­tól, netán a szomszédtól vár­nak gondoskodást, olyan hang sem ritka, amely azzal érvel, hogy odahaza olcsóbban meg­főz. Az idősek klubjában jelen­leg 15-en vannak, szociális ét­keztetésre 19-en tartanak igényt, s hét a házigondozott­Lipkovics Györgyné két fronton is szolgálja az időseket jaik száma. Egy ebéd 107 fo­rintba kerül, a többség ennek 70-80 százalékát állja, a többit az önkormányzat fizeti. Az intézmény kapuja azon­ban bárki előtt nyitott. Betér­hetnek ide ilyenkor telente akár melegedni is, vagy éppen egy kiadós beszélgetésre. Gyakori látogató a postás, hogy a levél, pénz, csomag a leghamarabb érjen a címzett­hez. A zömében egyedülálló idősek kulturális kívánságairól is gondoskodnak:-Heti egyszer, hétfőn dél­után népszerű a nyugdíjasok klubfoglalkozása. Ennek a tár­saságnak mintegy 30 tagja van. Tartottunk például pót­szilvesztert, majd január kö­zepén farsangi bált, ahol bi­zony táncra perdültek az öre­gek. Ősszel Pesten a Nóta­színházban járt a csoport, s most az egri Gárdonyi Géza Színház Csárdáskirály nő elő­adására kíváncsiak. Lipkovicsné nem tagadja, hogy szereti munkáját. Az idősek cserébe a legszemélye­sebb gondjaikat is megosztják vele. Ő amiben tud, segít. És persze elnéző:-Az arcukra van írva, ha valaki nem aludt jól, vagy ép­pen családjának a gondjai foglalkoztatják. Ilyenkor tu­dom, hogy azt nem nyelik le, amit tegnap elfogadtak. Végte­len türelmesnek kell lenni... (budavári) Izraelben legyártották a gépészeti berendezéseket Önkormányzatok Egy Nehéz Évben Telekkialakítás a vasút mellett Hangverseny Füzesabonyban A Füzesabonyi Városi Zeneis­kola jubileumi hangversenyso­rozata keretében február 29-én 17 órától a zeneiskola 9. számú termében zenei pályára készülő „B” tagozatos növendékek ad­nak hangversenyt. Véradókat várnak holnap Kálban Február 22-én, csütörtökön 9-13 óráig véradókat várnak a Káli Művelődési Házba. Közmeghallgatás, falugyűlés Poroszlón Poroszlón a művelődési ház nagytermében február 23-án, pénteken 17 órakor közmeg­hallgatással egybekötött falu­gyűlés lesz. Bornemissza János polgármester beszámol a múlt évben végzett munkáról, a gaz­dálkodásról. A poroszlóiak megismerkedhetnek az idei ter­vekkel, a költségvetési koncep­cióval, megtehetik javaslatai­kat, elmondhatják ötleteiket, kéréseiket. Kerecsenden a költségvetésről Február 26-án 17 órától testü­leti ülést tartanak Kerecsend képviselői. Fő, s talán egyetlen napirénd: á költségvetés végle­ges formába öntése. Húszezret hozott a nagytályai bál A helyi szülői munkaközösség volt annak a bálnak a szerve­zője, ami sikeres anyagi mér­leggel zárt. A tiszta bevételt - 20 ezer forintot - az általános iskola alsó tagozatos intézmé­nye javára ajánlották fel. Ennek köszönhetően a kisdiákok ren­delkezésére álló technikai szemléltetőeszközök köre egy videomagnóval bővülhet. Farsangolnak szombaton Makiáron A művelődési ház ad otthont az ilyentájt szokásos farsangi ösz- szejövetelnekx Makiáron. A bálra szombaton, február 24-én kerül sor, amelynek hangulatá­ról élőzene gondoskodik. Makiár határában építés alatt áll három település szennyvíz- tisztítója. A beruházás helyze­tével a napokban egyeztető megbeszélés keretében foglal­koztak a települések polgár- mesterei. Ujj István (Makiár) elmondta, hogy Izraelben'<á tkz- títómű gépészeti bercndeMáséit már legyártották. Az időjárás függvényében a szerkezeti be­tonfelépítmény épülne, s egy­előre a kivitelezők tartják ígére­tüket. Áprilistól szeretnék megkezdeni a próbaüzemelést. Hevesi László, Nagytálya pol­gármestere:- A csatornahálózat kiépí­tése, pontosabban annak befe­jezése és a Maklárral, Andor- naktályával közösen megvaló­suló beruházás, a szennyvíztisz­títómű alapvetően befolyásolja az idei költségvetésünket. Erre ugyanis tavaly hitelt kellett fel­vennünk, aminek most tőkeré­szét és kamatjait is fizetni fog­juk.- A közintézményeinkre, az alsó tagozatos iskola, az óvoda és a polgármesteri hivatal mű­ködtetésére fordítható kiadáso­kat a bevételek fedezni látsza­nak. Szükség volna az úthálózat Lendvai Mátyás, Kápolna pol­gármestere:- A költségvetési számok pontosítása csak most van fo­lyamatban. Egyelőre még kö­rülbelüli összegeknél tartunk. Mint mindenütt, számunkra is elsősorban az intézményhálóza­tunk működőképességének a biztosítása az elsőrendű feladat. Legalább az eddigi szinten sze­retnénk tartani munkájukat. S ha netalán marad pénz, vagy esetleg valami váratlan csoda révén sikerül pályázatok útján karbantartására, legalább a ká­tyúk kijavítására. Forrást lelve elvégeztetnénk a népház tető- szerkezetének cseréjét.- Bevételeinket a vasút men­tén telekkialakítással kívánjuk növelni. Ezzel tíz család szá­mára megteremtenénk a ház­építés lehetőségét. A telkek várhatóan 500 négyzetméter körüliek lesznek. Egy-egy terület megközelí­tően százezerbe kerül majd, ami négyzetméterenként 200 forin­tos árat jelent. A közművesítés költsége telkenként további 200 ezer forint, ennek az összegnek a 15 százalékát azonban visz- szakapják az érintettek. anyagi forrásokhoz jutnunk, akkor... ...akkor utakat, utcákat lát­nánk el szilárd burkolattal, ...akkor az óvoda és iskola fűtéskorszerűsítését végeztet­nénk el. Sajnos, nem lehetek opti­mista, vérmes reményeink nin­csenek, amik esetleges beruhá­zások vagy akár felújítások be­indítását tennék lehetővé. Ne­gyedévente kamattal együtt 6-700 ezer forint a tartozásunk. Ez bizony terheli a költségveté­sünket. A HEWS’g’trtHAP helyi ügyelete: [ VÛ1ISAB0MY: Rákóczi u. 52. Tel.: 36/341-738 Területi felelős újságíró: RADA KATALIN • $ Csütörtökön 10 és 15 óra között várja az olvasókat. Szűkmarkú az állam bácsi Farkas József, Szihalom polgármestere:- Nem tervezhetünk szinte semmit ez évre. Nem kockáztatha­tunk. Már így is eleget halljuk az illetékesek részéről: felelőtlen döntéseket hoztak a képviselő-testületek bizonyos fejlesztések - így a gázvezetés is ennek minősül - megszavazásakor. Elég széles intézményhálózattal rendelkezünk, ezek biztonságos ellátása a cél. Hetvenegymillió körüli a költségvetésünk, ebből öt­millió csak idén a hiteltörlesztés. Ha mondjuk az ÁMK költségve­tését nézem, olyan kevés az állami normatíva, hogy közel nyolc­milliót hozzá kell tennünk. S plusz még olyan két és fél millió, amit az étkeztetési térítési díjakhoz pótolunk. Elképzeléseink persze volnának, hogy mire lenne a falunak leg­inkább szüksége. Szinte minden községi fórumon felveti a lakos­ság az utak állapotát, az úthálózat korszerűsítését. A hónap végén lesz egy közmeghallgatás, biztosan tudom, hogy lesz javaslat bő­ven. ígérni azonban nem sok mindent lehet. Legalábbis egyelőre... Vérmes remények nélkül A statisztika ezrelékei Újlőrincfalva polgármesteri hivatalába sokan jöttek el a közmeghallgatással egybekö­tött falugyűlésre. Soltész And­rás polgármester vendégeket is hívott, a választókerület or­szággyűlési képviselőit. Kö­zülük csak Farkas Gabriella talált időt a találkozásra, így aztán neki zúdultak a kérdé­sek, sőt a szemrehányások is. Nyílt titok, hogy a munka- nélküliség a kisebb települé­seket hatványozottan érinti. Újlőrincfalván 35-en még dolgoznak, ugyanennyien ré­szesülnek valamilyen ellátás­ban. Huszonnyolcán azonban nem rendelkeznek semmilyen jövedelemmel. Az emberek tisztában vannak vele, de fel­háborodottan veszik tudomá­sul, hogy a nagy statisztiká­ban ők csak százalékok ezre­lékei. Hangot adtak annak, hogy száz százalékban becsa­pottnak, kiszolgáltatottnak érzik magukat. Hiába az ön- kormányzat igyekezete, hogy valami módon kicsikarja mindenki számára legalább a minimális keretet. Mert meg lehet-e élni akár egyedül is 6800 forintból? Nem igazán tudták elfogadni az emberek a vigaszt, hogy városon még nehezebb. Felvetődött a HTO-támo- gatás kérdése is. Köztudo­mású, hogy egy sor olyan adónem van az olajárban, mely azok számára lehet csak elfogadható, akik közlekedési eszközeik működtetésére vá­sárolják. Ami támogatást . nyújthat az önkormányzat, az még részben sem fedezi az olajjal fűtők kiadásait. Nyugdíjas, de azért a tsz az övé is... A Füzesabonyi Mezőgazdasági Szövetkezet nem feledkezik meg „öregjeiről” A Füzesabonyi Mezőgazdasági Szövetkezet minden évben ta­lálkozóra hívja a nyugdíjasait. Antal László elnök üdvözölte a megjelenteket. Jelenleg 150 nyugdíjasa van a tsz-nek, saj­nos azonban az utóbbi időben bizony gyakran lobogott a fe­kete zászló a tsz-iroda épületén. A vezetés örül annak, hogy az öregek ragaszkodnak a szö­vetkezethez, s kötelességének tartja, hogy időről időre számot is adjanak arról a tevékenység­ről, amit végeznek. Ha nyugdí­jasok is, a szövetkezet az övék is, tudniuk kell az eredmények­ről, arról, mire számíthatnak például az idén. A szövetkezet igyekszik az új kihívásoknak megfelelően dolgozni. Módosí­tani kellett a tevékenységi kört például, mert a növénytermesz­tésből és az állattenyésztésből nem lehet „megélni”. Növeke­dett az árbevétel, de ennél job­ban növekedtek a kiadások... A szolgáltatás körébe tartozó - vegyesvállalati formában üzemelő - kavicsüzem bővítése jó befektetésnek bizonyult. így egy betonkeverőt is üzembe kí­vánnak állítani, ami hét sze­mélynek biztosít munkalehető­séget. Huszonhárommillió fo­rint értékben kapott a szövetke­zet kárpótlási jegyet, melyet kü­lönböző élelmiszeripari cégek­nél helyeztek el annak remé­nyében, hogy a cégek nyeresé­gétől függően részesednek a nyereségből. A növénytermesztés az elmúlt évben hozta a várt eredményt. Csak a napraforgó hozamában csalódtak egy kicsit. Az idén meggondolják, foglalkozzanak- e vele, a költségei jelentősen emelkednek, a felvásárlási ár viszont nem. Már ez évben és a jövőben is növelni kívánják a cukorrépa vetésterületét, me­lyet a meglévő öntözőrendszer­rel kívánnak magasabb termés­átlagra feltornászni. Az állattenyésztés hozama biztosítja a napi kiadásokat. A tejelőállomány jelenleg 320 da­rab, melyet 360-ra növelnek. Az állatállomány növelése mi­att az I. számú telepet kinőtték, így ez évre egy istálló építését is tervbe vették. Kényszerberu­házásként pedig egy 200-300 vagonos tároló megépítését vet­ték tervbe, melyben a saját ter­mést tárolnák, és idegenek ré­szére bértárolást végeznének. Új szárító kell, s gépvásárláson is gondolkodnak, ám egy jó kombájn ára 20-22 millió fo­rint, s ilyen nagy pénzt nehéz kigazdálkodni. Simon Mihályné nyugdíjas köszönte meg a szövetkezet ve­zetőségének, hogy nem feled­keznek meg az idősekről, meg­ajándékozásukról. Pólyák Pál Minczér Kálmánné kezei közül számos kézi­munka került ki FOTÓ: BUDAVÁRI

Next

/
Thumbnails
Contents