Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-19 / 42. szám
1996. február 19., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Toll végen Te rongyos élet! Gyakran - mostanság egyre gyakrabban - sóhajtozunk: milyen semmi, rövid ez az élet; ráadásul mennyire igazságtalan! Vé- giggiircöljük azt az - optimális esetben - néhány évtizedet, lóg a nyelvünk, azt akarjuk, hogy jobb legyen, aztán vagy van eredménye, vagy nincs. Rosszul lett ez az egész kitalálva. Miért nem élhetünk jólétben, kényelemben, egészségben itt a földön, ha már Éva anyánk így elcseszte? Miért kell ezt a kurta létet is - amelynek vége ugyancsak kérdéses - stresszben, feszültségben, perspektíva nélkül tengetnünk? S ha már nem javunkat szolgálja, mi szükség a mesterséges képződményekre; úgy mint társadalom, állam, vagy - uram bocsá’ - demokrácia? Rousseau-n átlépett a realitás. S ha már így történt, elsősorban rajtunk, egyéneken múlik, hogy mindezek a céljaik szerint működjenek. Nem szabadna mindennapi gyakorlattá válnia az áskálódásnak, a fúrásnak, az ego mindenek fölöttivé helyezésének, ha már múló létre kárhoztattunk, miért tesszük bonyolulttá magunknak, és főleg másoknak a jobb sorsra érdemes hétköznapokat? A fentiek a közelmúlt néhány temetése kapcsán jutottak eszembe. Fiatal emberek távoztak közülünk: olyanok, akik koruknál fogva élhettek volna még, de a Teremtő másként ítélt. Elmentek úgy, hogy életükben nem mosolyoghattak egy jóízűt. A sírásók szitkozódtak, miközben csákányvasuk pengett a fagyos földben. Tudat alatt tán még az elhunytakat is szidták, amiért éppen télvíz idején jött rájuk a meghalhatnék. Mindezt ők azonban már csak a mennyországban hallhatták. Ha szerencséjük volt, és oda kerültek. Tari Ottó Ki Mit Tud? - területi vetélkedő Gyöngyösön Palóc mulatság Pétervásárán Örvendetes, hogy ilyen sokan összegyűltek a második alkalommal megrendezett Farsangi Palóc Bokrétán, annak ellenére - vagy tán épp amiatt-, hogy a találkozónak otthont adó Pétervásárának nincs hagyományőrző csoportja - mondta Gál Sándor, a péter- vásárai Művelődés Házának igazgatója a szombat esti hagyományőrző találkozó előtti köszöntőjében. - A tömött széksorok, s a palóc viseletbe öltözött csoportok ékes bizonyítékát adják annak, hogy nem csupán szólam: fontos megőrizni őseink örökségét. A rendezvényen - amelyet a Megyei Művelődési Központtal közösen szerveztek meg, s házigazdája a pétervá- sárai nyugdíjas klub volt - Bükkszenterzsébet férfi népdalköre, a váraszói Gyöngyvirág citerazenekar, a szentdo- monkosi, a parádi, és a terpesi Hagyományőrző Együtes, a bükkszéki, valamint a sir oki Asszonykórus csodálatos ízelítőt adott a palóc vidék gyönyörű dalaiból, s - a farsang jegyében - vidám népszokásaiból. Ezután pedig - ahogy illik: hajnalig - a Kakas Fogadóban folytatódott a mulatság. Tanulmány az Európa Uniónak... Noha, az amatőr versmondás 60-70-es évekbeli lendülete és igényessége sajnálatos módon megtört, mindig van néhány, a költészet és a prózairodalom iránt érzékeny fiatal, aki a pódiumon való fellépést is vállalja. Szombaton Gyöngyösön rendezték meg az idei, jubileumi Ki Mit Tud? próza-, vers- és mesemondó kategóriájában a megyei előselejtező versenyt, amelyen 25 - tizen- és huszonéves - fiatal mutatott be egy- egy irodalmi alkotást. A zsűri elnöke, Réti Árpád, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze lapunknak nyilatkozva: jó közepes színvonalúnak ítélte a vetélkedőt. Komolyabb kritika illeti a versválasztás szegényességét. Általános volt a bús, borongós hangvétel. Igazi, szívből fakadó humorral csak elvétve szembesültek. A költők közül továbbra is József Attila, Kányádi és Csoóri Sándor a legnépszerűbbek. Az igényes líra tolmácsolása azonban felkészültséget igényel. A zsűrielnök tapasztalata szerint, hiányzik a gyerekek mellől a szakavatott felkészítő, irányító tanár, aki egy-egy alkotás lényegére tapintva, segítséget nyújtana az előadást tudatossá formálásához. A zsűri döntése szerint Gyöngyösről az alábbi öt versenyző jutott be a megyei döntőbe: Freytag Orsolya, Bort- nyák Agnes, Magos Judit, Kri- govszki Nóra és Körmendi Gábor. (nagy) (Folytatás az 1. oldalról) Kevésbé iparosodott és fejlesztésre vár Pétervására, valamint Heves és környéke. Kiemelkedő a villamosenergia-ellátás, a fémfeldolgozás, a gépek, berendezések gyártása. A könnyűiparban a ruházati cikkek és a bútorok gyártása jelentős. A termelési érték több, mint 60 százalékát a külföldi érdekeltségű társaságok adják. így az amerikai tulajdonú Philip Morris Egri Dohánygyár Kft., a francia résztulajdonban levő Mátra Cukor Rt., a német résztulajdonú Bélapátfalvi Cement és Mészipari Rt., illetve a Mátrai Erőmű Rt., a hatvani Aranyfácán Konzervgyár Kft. és a Thur Húsipar Gyöngyös Rt. állítja elő. Az ipari cégek gyártmányaik egyötödét exportálják: ezeknek csaknem a fele élelmiszer, ital- és dohányáru, 32 százaléka gépipari termék. Az ösz- szes exportból a külföldi tőkeérdekeltségű vállalkozások 45 százalékkal részesülnek. Fontos a mezőgazdasági termelés, és a megye adottságainak megfelelő bor, konzerv, a dohány-, cukor- és húsfeldolgozás. Áz utóbbi fél évtizedben - anyagi gondok miatt - a gazdasági vállakózásoknak csupán kis hányada foglalkozik a piacot és a versenyképességet fokozó termékfejlesztéssel.- Melyek a legjelentősebb vállalkozások?- A Mátra-Nyugatbükki Erdő és Fafeldolgozó Rt., a Mátrai Erőmű Rt., az Egri Dohánygyár Kft., a Mátra Cukor Rt., az Aranyfácán Konzervgyár Kft., a Thur Húsipar Gyöngyös Rt., az Egervin Borgazdaság Rt., a Berva Rt., a Leoni Hungária Kft., a Bélapátfalvi Cement- és Mészipari Rt., az Egri Útépítő Rt. és az Aroma Kereskedelmi Rt.- Hogyan változott a munkaerő helyezete megyénkben?- A népesség csaknem 60 százaléka munkaképes korú. Miután az iparban és az építőipar területén visszaesett a termelés, a fizikai dolgozók száma csökkent. Ezzel szemben nőtt az egyéni vállakózások száma: 1994-ben 19 ezer volt. Ezek között a legtöbbet a kiskereskedelemben, a kisiparban hozták létre, de a szellemi szabadfoglalkozásúak száma is emelkedett. Az elmúlt öt évben több mint tízezerén vettek részt szakmai átképzésen, ugyanis az észak-magyaroroszági régióban Heves megye is munkanélküli- sággel sújtott terület.- Mennyire javultak a közlekedés és az ifrastruktúra feltételei?- A közüzemi vízhálózat megyénk minden településén kiépült. A csatornahálózat jelentősen elmaradt emögött, viszont komoly eredmények születtek a települések gázhálózatának létrehozásában. Az országos átlagtól jobban bővült megyénkben a telefonhálózat. A gazdasági élet fejlődését szolgáló bankhálózat kiépült, szélesítik tevékenységüket a gazdasági kamarák és a vállalkozás- fejlesztési alapítvány is. Az Eger-Füzesabony közötti vasútvonal korszerűsítésével létrejött a főváros és a megyeszékhely között gyorsvonati összeköttetés. Megyénkben a személygépkocsik száma kevesebb, mint a vidéki átlag. Az Egerben közlekedő, illetve a távolsági autóbuszokat kömyzet- kimélő motorokkal szerelték fel.- Milyen további lehetőségek kínálkoznak a megye fejlesztésére?- A térség ásványkincsekben gazdag, emellett jól képzett munkaerővel rendelkezik főleg az energetikai, a feldolgozóipari és mezőgazdasági téren. A privatizáció a kereskedelemben és az idegenforgalomban befejeződött, az iparban és a mező- gazdaságban is előrehaladott. Jók az alapok a gépjárműalkatrész- és a részegység-gyártásban, az élelmiszerfeldolgozásban, a hűtő-tároló kapacitás bővítésében. A kis és közepes nagyságú vállalkozások mellett egyre több egyéni is tevékenykedik a megyénkben. Kedvezőek az idegenforgalom feltételei, amelyet a borkínálat, illetve a színvonalas vendéglátás tehet még vonzóbbá. Sajnos a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a kezdeti növekedést követően megtorpant: az átlagos tőkenagyság kevesebb az országosnál. A kutatás-fejlesztés intézményeinek viszonylagos hiánya a jellemző. Gondot okoz a környezetvédelem számos megoldatlan problémája. Fejlesztésre szorul a pétervásá- rai és a hevesi térség. Örvendetes, hogy folytatódik Gyöngyöstől az M3-as autópálya építése, amely sokat jelent majd a települések életében. Mentusz Károly KDNP: aktív ellenzék A KDNP egri szervezete taggyűlésén foglalkozott a párt parlamenti frakciójának vezetési kérdésével. Véleményük szerint, a frakció nem térhet el a nagyválasztmányi és az elnökségi döntésektől. A megye- székhely KDNP-sei - különösen az egyházi iskolák önkormányzati támogatásának érdekében - aktív ellenzéki politizálásra biztatták a városi közgyűlésben dolgozó két képviselő- társukat. Nyerteseink Február 10-i rejtvényünk helyes megfejtése: „És ha csak lazít rajta?" A jó választ beküldők közül a következők nyertek könyvet: Kiszály Gá- borné (Domoszló), Barna Erika (Eger) és Szabó József (Sziha- lom). Gratulálunk! A múlt szombati számban található feladványunk megfejtését február 22-ig küldhetik el címünkre: 3301 Eger, Pf. 23. Fórum az iskolában Az egri 10-es Számú Általános Iskola (Kodály Z. út. 5.) fórumot tart a gyermekeiket 1. osztályba beíratni szándékozó szülők részére. Február 20-án, kedden 16.30-tól és 17.30-tól ismertetik az intézmény pedagógiai programját. Támogatókat várnak Segítő adományokat vár az ecsédi Gyöngyvirág népiegyüttes. A támogatók a Hatvan és Vidéki Takarékszövetkezet ecsédi fiókjához juttathatják el felajánlásaikat a 621001703 10001703 számlaszámra. Az idegenforgalomról Idegenforgalmi fórumot rendez a Heves Megyei Önkormányzat. A megyeháza II. emeleti tanácskozótermében február 20- án értékelik a honi turizmus tavalyi helyzetét, s megvitatják az idei fejlesztési terveket, majd tájékoztató hangzik el megyénk idegenforgalmi stratégiájáról. Régészeti adatok A Forrás Gyermek-szabadidőközpontban ma 17 órától Régészeti adatok Eger korai történetéhez címmel Fodor László régész előadásán vehetnek részt az érdeklődők. TRAFFIPAXVEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület, Hatvan belterület, 14.00- 22.00 - Gyöngyös belterület. Romabál volt szombaton a vadászházban Táncolt a nánai kisebbség A farsang jegyében telt az elmúlt hétvége Tiszanánán. Pénteken az általános iskola alsósait, szombaton a felsőtagozatosakat és a kisebbséget várták táncmulatságra a szervezők. A cigányfarsangot - immár második éve -, a vadászházban rendezte a kisebbségi önkormányzat. Az idén több, mint száz helybéli vett részt a mulatságon, amelyen megválasztották a bál szépét és a táncparkett ördögeit. E cím tulajdonosa ezúttal Nagy Béla és felesége lett. Az est folyamán bemutatkozott a Fekete Szemek hagyományőrző együttes, amely immár túl jutott az idei Ki Mit Tud? első fordulóján, s debütált a Fehér Fogak könnyűzenei cigány együttes is. Vagabundok, kincskeresők... Pető János költő - grafikusművész tárlatáról Nagy kalandra vállalkozott a mezőkövesdi Pető János, amikor a művészetre tette fel életét - ezekkel a szavakkal nyitotta meg az egri Ifjúsági Házban Karosi Imre, a miskolci Déli Hírlap felelős szerkesztője a grafikusművész kiállítását. Az alkotónak a főiskola után a miskolci művésztelepen tűntek fel először mitologikus, álombéli figurái, melyek fogva tartották a tekintetet. Az emberi élet titkát kívülállóként járja körül, érzéseit versekben is megjeleníti melyekből sanzon született. A Matyóföldön tartott irodalmi esteken mutatta be verseskötetét. Főleg kő-, toll- és tusrajz az alkotási területe: stílusa játékosan mesélő, de az elbeszélés tündéri könnyedsége, pajkos huncutsága valódi problémákat takar. Szereti a társadalom perifériáján élő megszállottakat, a vagabundokat, a mestereket, a gyermekeket, a nőket - írja Végvári Lajos a katalógusban. Sokáig elidőzhetünk képei előtt, kutatni a megállított pillanatot, alakjai lelkét. Az Éjjeliőr című sorozatán nagy, fekete kabátban, kalapban görnyed egy alak. Csak egyik karjára, cipőjére, fejfedőjére esik fény. A következőn kicsit nézői felé fordul, majd a harmadikon szomorú tekintete teljes pőreségében tárja ki lelkét. Harangtorony mellett áll kutyájával egy hosszú kabátos nő, a messzeségbe réved. Holdbéli tájon, kietlen pusztaságban keresik, kutatják a kincset, a jobb élet reményét a szakadt ruhájú emberek. Vérrel befröcskölt ruhában áll, és várakozik mementóként a megörökítésre két kisgyerek. Nem tiltakoznak, már csak bábuk, elfogadták sorsukat. A képek emberi életeket villantanak fel egy-egy vonással, vagy aprólékosan kidolgozottam hogy csodálkozzunk rá környezetünkre, saját magunkra. Február 21-ig szemlélhetik meg az érdeklődők a képeket az egri Ifjúsági Házban. Császi Erzsébet Két bohóc (1970) A HEVES"!?” HÍRUP ÜGYELETE: Újságíró: RADA KATALIN Telefon - (36)413-853 Fax-(36)412-333 * Hirdetésfelvevő: BUKTA BEA Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: PENCZUNÉ RAUCH EDINA Telefon - (36)412-646 l „Fonóban” a szentdomonkosi hagyományőrzők
