Heves Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-30 / 25. szám

2. oldal 1996. január 30., kedd Megyei Körkép Javuló útviszonyok megyénkben A téli sport szerelmesei leg­alább annyira örültek a hét vé­gén lezúdult hótömegnek, mint amennyire bosszankod­tak a járművezetők. Tegnapra azonban helyreállt a közúti közlekedés megszokott rendje, hiszen megyénkben valameny- nyi fő- és mellékútvonal jár­ható volt. A Egri Közúti Igazgatóság ügyeletén megtudtuk: az Eger környéki főutak feketék, só- mentesek, a mellékutak hóká­sásak, latyakosak. A hegyvi­déken szélvédett helyeken jég­bordák előfordulhatnak, ezért nem árt óvatosabban közle­kedni. A Mátra nyugati lejtőin köd nehezítette a járművezetők dolgát. A csúcsokon 100-150 méterre csökkent a látótávol­ság, míg a Mátrafüredtől Sás­Galyatetőn a háztetőről lapátolták a havat FOTÓ: MAJOROS tóig terjedő szakaszon ez csak 25-50 méter. A Közúti Igazga­tóság gyöngyösi ügyeletén ar­ról tájékoztatták lapunkat, hogy valamennyi út járható, ám a mellékutakon a két nyomsáv között latyakos hóra még lehet számítani. Albánia kitárja a kapuit előttünk Két külön táborba gyűltek a gyöngyösi piac kereskedői Szemtanúktól kér segítséget a rendőrség Január 25-én, délelőtt 10 óra körül Gyöngyösön, az Olimpia úti orvosi rendelő előtt ismeret­len rendszámú, feltehetően sö­tétkék vagy fehér színű gépko­csi előtt akart áthaladni az út­testen T. Z.-né. Az úttest túlol­dalára érve, miközben a jármű elhaladt mellette, a gyalogos elesett, s a gépkocsivezető to­vábbhajtott. A rendőrség kéri a gépkocsi vezetőjét vagy az eset szemta­núit, jelentkezzenek a 07-es te­lefonon vagy a gyöngyösi rend­őrkapitányság számán, a 371312-5511186-os számon. Ismétlődő napirendek Faszénégetés és vízdíjemelés az ivádi ülésen Holnap, pontosan délelőtt ki­lenc órai kezdettel tartja meg soron következő ülését Ivád önkormányzata. A községbeli képviselők mindjárt első napirendként a te­lepülés idei vízdíjainak mérté­kéről határoznak. Második igen fontos téma­ként kerül terítékre Kovács Jó­zsef tamaleleszi vállalkozó ügye. Mint ismeretes - lapunkban többször beszámoltunk már róla -, tavaly arra kötelezték a tarnaleleszi vállalkozót, hogy a község határában végzett fa­szénégető tevékenységét szün­tesse be. Ő akkor ennek eleget is tett. azonban nemrégiben újra engedélyért folyamodott a képviselő-testülethez, hogy is­mét megkezdhesse a munkát az Ivád melletti telephelyén. Sziréna Információéhes betörő Egerben (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap hajnalban, 0 óra 10 perckor jelezték, hogy betörtek Egerben az Egészségház út és Klapka út kereszteződésében lévő újságospavilonba. Az is­meretlen, ám minden bizonnyal információéhes betörő kétezer forint értékű újságot vitt el. Meglátogatták Egerben a Ce- cey úti bölcsődét is. Az elköve­tők ajtóbetörés módszerével ju­tottak az épületbe, ám semmit nem vittek el. A rongálási kár így is 5 ezer forint. Iratokat akart elvinni a me­gyei földhivatal egyik irodájá­ból tegnap egy férfi. A betola­kodóra azonban felfigyeltek, s elfogták. (Folytatás az 1. oldalról) — Vannak-e közvetlen vállalat- közi kapcsolatok a két ország között?-Jelenleg 12 magyar-albán vegyes vállalat működik, és hat cégben közvetlen a magyar ér­dekeltség. A dél-európai ország kitárja előttünk a kapuit, mi­után lehetőség nyílik elsősor­ban mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari termékek exportjára. Ezek mellett a bányászati kuta­tásban, víz- és öntözőberende­zések, valamint az olajipar fej­lesztésében várnak ajánlatokat.- Hogyan kapcsolódik ehhez az Eximbank Rt. ?- Találkoztunk az albán Nem nevezheti sikeresnek a tegnapi délutánt - legalábbis saját szemszögéből - Fazekas András herédi polgármester. Sorra szavazták le indítványait úgy, hogy még csak esélye sem volt a testülettel folytatott küz­delemben. Kezdődött azzal, hogy java­solta: a korábban általa életre hívott gazdasági bizottságot vonják össze a pénzüggyel. Ez az ötlet nem nyerte el a vezető­ség tetszését. Ezt követően az ügyrendi bi­zottság indítványozta, hogy a jövőben a képviselők kapjanak nettó 4 ezer forint tiszteletdíjat munkájuk elismeréseként. Ed­dig nem járt illetmény tevé­kenységükért, és Fazekas And­rás szerette volna, ha ez a jövő­ben is így marad, vagy leg­alábbis a juttatást tegyék füg­gővé az üléseken történő rész­vételi aktivitástól. Ezzel az ál­pénzügyminiszterrel, továbbá az ottani kereskedelmi bankok vezetőivel is. Arról tárgyal­tunk, hogy a magyar termékek exportjának finanszírozásába hogyan kapcsolódhatnak be. Két kereskedelmi banktól konkrét ajánlatot is kaptunk. Én a hetvenes években jártam az akkori Albániában. Szembe­tűnő volt a mostani változás, amit tapasztaltam. Igaz, ko­moly gazdasági gondokkal küzd az ország, de az elmúlt években óriási erőfeszítések árán fejlődtek. Eljutottak oda, hogy a korábbi négyszáz száza­lékos inflációt mára 16 száza­lékra mérsékelték. láspontjával is csaknem egye­dül maradt, hiába hivatkozott arra, hogy majd a költségvetés ismeretében térjenek vissza a témára. Közben Homor László képviselő tüntetőén kivonult az ülésről, mire az első ember ke­délyesen integetett utána... Amikor az Általános Műve­lődési Központ kérdésére került sor, eldurvult a hangnem. Ad­digra megérkezett a három in­tézményt - az óvodát, általános iskolát és a művelődési házat - magában foglaló szervezet de­legációja is, Micsinai Béla igazgatóval az élen, ám ez nem hatott különösebben a vezető­ségre. Felolvasták az ügyrendi bizottság állásfoglalását, mi­szerint 1996. június 30-ával szűnjön meg ez a felállás, és az egységek önállóan próbáljanak szerencsét. Micsinai Béla hiába kérte többször is a testületet, hogy-A Heves megyei vállalko­zók hogyan kapcsolódhatnak be az albán üzleti életbe?- Elsősorban azok, akik me­zőgazdasági termékeket szeret­nének exportálni. Lehetőség kínálkozik árubehozatalra is onnan, főleg a téli hónapokban paradicsomból, szőlőből, bur­gonyából, amelyeket évekkel ezelőtt a magyar piacokon meg lehetett találni. Az erre vonat­kozó üzleti információkról, a feltételekről a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara, illetve az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium illetékesei szolgál­nak. Mentusz Károly pankráció” indokolják meg határozatukat, érdemi válasz nem hangzott el. Közben Fazekas András meg­lepetten hallgatta az előterjesz­tést, amiről - mint mondta - nem is értesült, noha tagja volt az ad hoc bizottságnak. A jelenlévők nem értették a név szerinti szavazás döntését, hiszen a szülők és a dolgozók 80 százaléka is azt szerette volna, ha minden a régi formá­ban működik tovább. A szakvé­lemény is ezt támasztotta alá. Az ülésen közben elszaba­dultak az indulatok. A hozzá­szólások tanúsága szerint meg­rökönyödést váltott ki, amikor az első ember hazugnak nevezte a jegyzőnöt, de arra is többen felkapták a fejüket, amikor az élete első tanácskozásán részt vevő Kapuszta Zoltán a meg­szűnést szorgalmazók táborá­hoz csatlakozott. (fari) (Folytatás az 1. oldalról) Szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyben kinyilvánítják: gaz­dasági társaságba tömörülnek ■és megvalósítják az évek óta késlekedő felújítást, feltéve, ha az önkormányzat őket bízza meg az üzemeltetéssel. Ez eset­ben vállalják, hogy a polgár- mesteri hivatal kasszájába évente másfél millió forintot fi­zetnek be, kiszűrik a feketeke­reskedelmet, s egy ésszerű építkezést kezdeményeznek. A piacon járva azonban kide­rült: egy másik csoportosulás is szerveződött, hasonló célokkal. Ennek vezetője, Veres László huszonnégy kereskedőtársa alá­írását gyűjtötte össze. Ők ugyancsak elégedetlenek a Pa­tina Rt. eddig végzett munkájá­val. Elképzelésük szerint társas- ház-építési társaságba tömö­rülnének, így hoznának létre a jelenlegi piac helyén egy kor­szerű bevásárlócentrumot. Az átépítés során részlegesen üze­melne a piac, a zöldség-gyü­(Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzat segítségére csak február végén számíthat­nak, amikor megkapják a tanu­lók után járó normatív támoga­tást. A Novaji Iskoláért Alapít­vány azonban áthidaló megol­dást teremtett: felajánlották, hogy a számlán lévő pénzt for­dítsák szénvásárlásra, ami egy időre megoldja gondjaikat. Vanyó János igazgató azon­Mint hírül adtuk, új, méltó kör­nyezetbe költözött az Egri Vá­rosi Televízió. A televíziósok nem kulcsra kész stúdiót vehet­tek át, hanem új és régi beren­dezéseiket maguk szerelik ösz- sze, hogy alkalmasak legyenek a megnövekedett feladatok ellá­tására. Napi, sugárzott adással jelentkezik hamarosan a média. Műsorát nemcsak a város, de annak vonzáskörzete is láthatja, az Eged felé fordított UHF an­tennával, az 50-es csatornán. Többen érdeklődtek, hogy mikor láthatják kedvenc adásu­kat, a nézők szeretnének érte­sülni a városban és vonzáskör­mölcs profilt továbbra is meg­tartanák. Természetesen megkérdez­tük a Patina Rt. igazgatóját, Szabó Gyulát is, aki nem akarta kommentálni az új fejleménye­ket. Mint mondta, a működés­ből nem folyik be annyi pénz, hogy a már elkészült nagysza­bású felújítási terveket kivite­lezzék. Az érintett kereskedők­kel többször folytattak egyez­tető tárgyalásokat, de ezek nem vezettek eredményre. Nem vé­letlen, hogy ők is két táborra szakadtak. Ami az idei áreme­léseket illeti, három év után először nyúltak hozzá a bérleti díjakhoz, mivel költségeiket nem tudták másképp kigazdál­kodni. Nagy nyomás nehezedik az önkormányzatra is. A város­atyáknak el kell dönteniük, hogy továbbra is lojálisak ma­radnak-e saját cégükhöz, vagy engednek az egyre türelmetle­nebb kereskedők kezdeménye­zésének. Nagy Gyula ban nem nyugodott bele a hely­zetbe. Cégeket keresett meg problémájukkal, és a szülőket is segítségkérésre biztatta. Ők a gyerekek érdekében most tá­mogatókat keresnek, akik akár pénzzel, akár fűtőanyaggal hozzájárulnak a fűtéshez. Az igazgató optimista, biza­kodik, hogy a diákoknak nem kell hideg termekben tanulniuk. (császi) zetében történtekről. Nos, jó hírrel tudnak szolgálni: e héttől folyamatosan egyre több és több műsorral jelentkeznek. Először válogatást adnak az elmúlt év legsikeresebb pro­dukcióiból, de már izgalmas já- tékfilmre is számíthat a néző. Fel kell még építeni egy napi adásra alkalmas televíziós rendszert, amely alkalmas a su­gárzásra is. Ezért megértést és türelmet kérnek. Az új stúdió címe: Eger, Törvény ház út 15., telefonjai: 419-999, illetve 414-790. Szí­vesen állnak minden érdeklődő rendelkezésére. Heréden folytatódik a „ Damoklész kardja a novaji általános iskola fölött Segítséget kérnek, hogy fűthessék a termeket E héten már műsorral is jelentkezik az egri tévé Polgárőrök, közterület-fenntartók a vandálok ellen Együttműködési szerződés a megyeszékhely rongálói ellen A tavalyi évben 25 esetben működtek közre a jól képzett polgárőrök a városban „dol­gozó” vandálok felderítésé­ben - hangzott el tegnap dél­után a rongálások ellen létre­hozott ad hoc bizottság ülé­sén. Mint dr. Renn Oszkár, a bi­zottság elnöke elmondta: ha­tékonynak bizonyult a pol­gárőrök, a közterület-fenntar­tók, a rendőrök és a polgár- mesteri hivatal által megkö­tött együttműködési szerző­dés, hiszen jóval több falfir- kász kilétére derült fény. Igaz, konkrét statisztika még nem készült az elmúlt évben tör­tént pusztítások számáról, a vagyoni kár nagyságáról és a felderítés mértékéről, de az előrelépés így is látható - mondta dr. Renn Oszkár Jól működik az informá­ciós hálózat a vandálok ellen tevékenykedő szervezetek között, ám a polgárőrség helyzetét továbbra is nehezíti, hogy nincs cselekvési jogkö­rük. A polgármesteri hivatal észrevétele is hangot kapott, miszerint bizonyos informá­ciók csak késve vagy egyálta­lán nem jutnak el hozzájuk. A bizottság tagjai a közel­jövőben terveznek egy érte­kezletet, ahol a résztvevő szervezetek létszám- és esz­közellátottságát tekintenék át. Kétmilliárd fonntba kerülne a Hatvant elkerülő körgyűrű Szinyei András hatvani polgár- mester még mindig amiatt do­hogott, hogy az autópályadíj bevezetésénél az önkormányza­tokat kihagyták az előkészítés­ből. Sérelmezi, hogy hatásta­nulmány nélkül, az erő pozíció­jából hozták meg a döntést. Mint mondta, tegnap kapott először korrekt tájékoztatást a legfontosabb kérdésekről. A városházán tanácskoztak ugyanis a megoldást kereső felek: Szécsi László, zz Autópá­lya Igazgatóság helyettes veze­tője, Szabó Lajos, zz Egri Köz­úti Igazgatóság irányítója, Arid­ra vitz Miklós, a Túra Építőipari Kft. illetékese, valamint a helyi szakemberek. Megállapodtak abban, hogy „felfrissítik” azt az 1993-ban készült hatástanul­mányt, amely a várost érintő káros hatásokról készült. Két módozatban elemezték: meny­nyibe kerülne, ha a szolnoki út közvetlenül rávezetne az autó­pályára. Ez ésszerű és viszony­lag olcsó elképzelés lenne, ám az Autópálya Igazgatóság el­zárkózik minden újabb csomó­pont megépítésétől. Ebben az esetben viszont - tudtuk meg Szinyei Andrástól - elkerülhetetlen a Hatvant elke­rülő körgyűrű megépítése, ami becslések szerint 2 milliárd fo­rintba kerülne. Arról azonban már most dön­tés született, hogy az Egri Köz­úti Igazgatóság még a tavasszal elkészítteti a szükséges említett elemzést. (t. o.) Keménytűz és kormosodás Az elmúlt napokban leesett hó nemcsak az utakon idéz elő számos balesetet, de háztartá­sainkban is komoly veszély­forrást jelent, ha a szellőző­nyílásoknál elzáródást okoz. E gondon „fekete ruhás sze­rencseembereink” szaksze­rűen enyhítenek. Marosvölgyi György, a Tűzkév Kft. ügyvezető igaz­gatója elmondta: az idei télre való felkészülés során közel ISO ezer lakásnál jelentek meg kéményseprőik. Ám hi­ába írják elő, hogy a lakosság köteles beengedni őket, né­hány helyre nem sikerült be­jutniuk. A házak kéményénél az építési és a tüzelési hiányos­ságok a bajok forrásai. A ro­mos kémények a hólerakódás miatt gyakran ledőlhetnek, ami az utcán közlekedők ép­ségét is veszélyeztetheti. Gázkéményeknél az össze­gyűlt hó elzáródást okozhat. A vegyes tiizelésüeknél - a fo­kozott fűtés miatt - elkormo- sodás jelentkezhet, amit ha nem észlelnek időben, köny- nyen kéménytűzhöz vezet. A balesetek megelőzése érdekében rendszeresen el­lenőrzik a kémények állapo­tát, s ha ezt valamilyen okból nem tudják végrehajtani, hívni kell a szakembert. A Tűzkév Kft. a fűtési sze­zonban szombaton, valamint sürgős esetekben hétfőn is hívható a 36/312-865-ös tele­fonszámon. (hancsák)

Next

/
Thumbnails
Contents